Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-25 / 148. szám

1Í7S. június Í5. ríÉPÚJSÁG 7 Jó lenne hozzáfogni vala­miféle kőfaragónak, betű­metszőnek és a márványtáb- lón megkezdeni a munkát, s felírni rá: A szálkai tó ké­szült 1978-ban, Slezák Antal tervei alapján a Szekszárd— paksi Vízitársulat kivitele­zésében. A szálka; tó építését alig több mint fél éve kezdték, napjainkban javában beto­nozzák a főgát zsiliprendsze­rét, elkészült a felső gát, és ősszel elzárják a Bátaszék— Dombóvár vasútvonalhoz eső alsó részen a főgátat, körül­belül két év alatt telik majd meg a tó, amely akkor közel kétmillió köbméter vizet je­lent, és a vízfelület majd­nem 57 hektárt tesz ki... Slezák Antal tervezővel járjuk a töltést, azaz bukdá­csolunk, hiszen ahol ennyi gép dolgozik, s oly sok eső esik, a földnek az a szokása, hogy ragadjon, s magába zárja a nehéz gépeket, ame­lyek szabadulni akarván, erősen összetiporják, árko­kat, gödröket fészkelnek, fúrnak maguknak... — Az a célja ennek a tó­nak, hogy a Lajvér patak al­só szakaszán csökkentse az árvízhozamot, tehermente­sítse a bátai öblözetet, tehát a nagy esőzéskor a víz ne zúduljon le. Csökkenteni akarjuk a hordalékot, lehető­séget adunk öntözésre, s ezenkívül üdülést, pihenést, szórakozást is nyújt a körzet. Elkészült a tó környékének rendezési terve, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság lesz a gazdája, kivitelezője. A parkerdő-, pihenő- és a környezeti tervet Seemann Ilona készítette... Terjed a hír az . új tóról, hogy milyen szép környezet, nagy víz, jó levegő: minden jót mondának az emberek. S nem is alaptalanul. Most, amikor már a kivitelezés ja­vában folyik, látni igazán, hogy mekkora lesz a víz, ho­gyan tölti meg ezt a szép völ­gyet. Nemrégiben bizottság járt a helyszínen, kedvükért léceket tűztek ki minden olyan hajlatba, egyenesbe, ameddig majd a víz ér. Mi végigautóztunk a tó majdani alján. Mondhatjuk, kevés ilyen tava lesz az országnak, mint a szálkai. Nem csak azért, mert ennek vize ivó­vízminőségű lesz (!). Megfe­lelő intézkedéseket kell hoz­ni, hogy minőségét megóv­ják. Nagy mélysége, helyen­ként tíz méter, szép vonal- vezetése vízisportokra is al­kalmassá teszi. Néhány adat a tóról: 25 négyzetkilométer a vízgyűjtő területe, üzemvízszintnél 56,7 hektár a nagysága. Az isza- polódás ellen közvetlen Szál­ka község alatt 5,7 hektár előtó épült, ez már készen van, gátjával, zsilipjével együtt, azt a célt szolgálja, hogy a hegyről lezúduló hor­dalékot felfogja s a nagy tó­ba csak a vizet engedje. Százhatvanezer köbméter földet mozgatnak meg, be­építenek 600 köbméter be­tont 30 tonna betonacélt, és a fő gát burkolására (amely­nek méretei: 235 méter hosz- szú, 88 méter a talpszélessé­ge, 14 méter a magassága, a koronaszélesség 4 méter), húszezer előregyártott beton­elemet használnak fel. A tó építési ' költsége valamivel több, mint tízmillió forint; környezetfejlesztési célra további ötmilliót fordítanak. Mondani sem szükséges, ezek a befektetett összegek majd bőségesen visszatérülnek, ám forintban soha nem le­het kifejezni, hiszen az em­berek pihenését, felüdülését, egészségének óvását nem le­het forintban kifejezni. Már­pedig ez a tó az embert fog­ja szolgálni. A helyszínen Bencze János irányításával folyik a mun­ka. A jó hírű szakember több jelentős Tolna megyei beruházáson bizonyította rá­termettségét, nemkülönben Reinspach Ádám művezető. A munkahelyen dolgozik hat tehergépkocsi, egy rakodógép, négy szkréper, négy T—100- as, két juhlábhenger, a gé­peket kiszolgáló emberek és Fehér István ács- és vasbe­tonszerelő brigádja. Jegyez­zük fel, hogy a nagy töltés alapját Tamaskó János ké­szítette, Leipold Ferenc ra­kodógép-kezelő szolgálta ki a hat tehergépkocsit. A szálkai tó külön érde­kessége, hogy vízgyűjtő terű-, létén nincs környezetszeny- nyező üzem, egyedül a me­zőgazdaság kemikálizálása van hatással a tóra, de sze­rencsére erdők veszik körül, de ezek a mezőgazdasági te­rületek sem intenzív műve­lés alatt vannak, jobbára le­gelők. Több levelet kaptunk: ér­deklődnek olvasóink, lesz-e a tó körül üdülőövezet. Igen, lesz. Több helyet jelöltek ki parcellázásra, de erről a té­máról még nem érdemes be­szélni. Annyit csak: az a céljuk a tervezőknek, nyil­ván megbízóik utasítása alapján,’ hogy ne legyen zsúfolt a parcellázásra és majd beépítésre kerülő te­rület. A tavat körbefogó kö­vesét egyébként úgy készül, hogy a tópartra nem lehet lemenni kocsival. Fürödni Sem lesz ajánlatos, nem is építenek ki strandolási részt, mert a víz mindig hideg, s mély is. Vitorlázásra, csóna­kázásra viszont annál na­gyobb lehetőség kínálkozik, sőt, a vasút régi töltését át­vágják, ötven méter szabad utat adva a tóban hajóká- zóknak, akik a vasúti töltést mólónak használják majd. Az ősszel megkezdik a szálkai tó feltöltését. Egyévi kemény munka után, a Szekszárd—paksi Vízitársulat ismét jól vizsgázik, mint annyi Tolna megyei munka­helyein. PÁLKOVÁCS JENŐ GOTTVALD KAROLY Százhatvanezer köbméter föl det hordanak a töltésekre, a völgy egyik oldalát „fogyasz tják” a gépekkel. A munká­sok szárítólyukakat fúrnak az eső áztatta talajba, az új gátba. Ez volt a régi vasúti töltés, hat métert levettek magassá­gából, és közepén ötven méter szélességben átvágják. Felvételünket körülbelül a mólóval vonalban épülő ki­látótorony helyéről készítettük. Bencze János építésvezető Reinspach Ádám munka­vezető A szálkai tó Szálka—Grábóc—Alsónána községek által határolt területen, szép környezetben „épül”. A térképen nagy pontokkal rajzolt út autók részére készül, az apró pontokból rajzolt pedig a gyalogosát. A tó közepén a vasúti töltésen jól látható az átvágás nagysága. Slezák Antal, a tő tervezője A vasbetonszerelők a gát alján átvezető csatornát vasal­ják

Next

/
Oldalképek
Tartalom