Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-20 / 143. szám
XXVIII. évfolyam, 143. szám ÁRA: 0,80 Ft 1978. június 20., kedd Mai számunkból AZ ÜGYÉSZSÉG SZEREPE (3. old.) HETVENHATEZER FOGYASZTÓ (3. old.) TV-NAPLÓ: TUDOMÁNYOS BŰNÜLDÖZÉS (4. old.) BEFEJEZŐDÖTT A MEGYEI LABDARÚGÓ- BAJNOKSÁG (5. old.) Munkastílus és politika Állandóan napirenden lévő kérdés a pártban — az irányítószervekben éppúgy, mint az alapszervezetekben — a munkastílus, a munkamódszer fejlesztése. Persze, viszonylag ritkán kerül terítékre önálló napirendi pontként, inkább a mindennapi munka menetében, a párt- szervezetek előtt álló feladatok megoldása közben foglalkoznak vele. S ez így is van rendjén, hiszen a munka módszereit, stílusát nem lehet elválasztani a tartalmától. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy olykor ne lenne cély:erű a témán önmagában véve is elgondolkodni, a tapasztalatokat általánosított formában elemezni. Amikor valamely pártszerv ezt teszi, mindig abból indul ki — és csak ebből indulhat ki —, hogy a munkastílus szorosan összefügg a politikával. Lényegi jegyeit a politikai irányvonal határozza meg, a módszerek azoknak a céloknak megfelelően alakulnak ki, amelyeket a párt maga elé tűz. De minthogy a forma vissza is hat a tartalomra, s bizonyos értelemben maga is tartalmi funkciókat lát el, úgy a munkastílus is hat a politikára. Éppen ez indokolja, hogy a munkastílus, a munka- módszer olykor önmagában véve is reflektorfénybe kerüljön. Mivel nincs automatikus összhang, nem nyugodhatunk meg, hogy a helyes politika önmagától is csupa helyes módszert szül. A stílust, a módszert tehát folyamatosan gondozni, csiszolni, tökéletesíteni kell — éppen a politika következetes érvényesülése érdekében. Az MSZMP politikájának alapvető vonása, hogy a szocializmus általános törvényszerűségeinek érvényesülését a hazai valóságnak megfelelő módon, a konkrét magyarországi körülményeket messzemenően szem előtt tartva törekszik előmozdítani. Abból indulunk ki, hogy az általános törvényszerűségek és a konkrét sajátosságok nem választhatók el és főképpen nem állíthatók szembe egymással, hanem ezeket egységben kell vizsgálni és szem előtt tartani. Ahhoz, hogy ez ne csak szándék legyen, hanem tényleges valóság, ennek megfelelő munkastílust kell kialakítani. Olyan munkastílust, amelynek lényeges jegyei közé tartozik a marxizmus—leninizmus elveire épülő tudományosság, s az elmélet és gyakorlat szerves egysége. Tudományos igényű valóságlátás és -elemzés nélkül ugyanis nem ismerhetők meg alaposan a társadalom fejlődéstörvényei, a különböző folyamatok összefüggései és mozgatórugói. Csakis a marxista—leninista tudományosságra építve lehetséges elvi alapon általánosítani, elemezni a politikai gyakorlat tapasztalatait. Ezek az elemzések, általánosítások azonban nem lehetnek öncélúak, hanem hatniuk is kell a gyakorlatra, érvényre kell jutniuk benne. Ehhez pedig nagyon fontos a valóság tisztelete, az olyan elfogulatlan, tárgyilagos elemzés, amely képes szembenézni a számunkra kedvezőtlen, eredeti szándékainkkal nem egyező vagy azpkat egyben-másban nem igazoló tényekkel is. Alapvető fontosságú vonása politikánknak a törekvés a párt és a nép szoros kapcsolatának fenntartására és állandó erősítésére, a legszélesebb dolgozó tömegek megnyerésére politikai céljaink megvalósításához. E törekvés sikere természetesen elsősorban a politika tartalmától függ. Ám nem lebecsülendő szerepe van benne a politikai tevékenység módszereinek, stílusának is. Hogy 1956 után sikerült a párt és a nép kapcsolatait újból helyreállítani és mind harmonikusabbá tenni, abban nagymértékben közrejátszott, hogy az MSZMP a meggyőző, felvilágosító tevékenységet tekinti az alapvetőnek a társadalom irányítása során, s nem az adminisztratív szabályozást. A párt munkastílusának lényegi elemévé vált, hogy a politika kidolgozásától kezdve a gyakorlati megvalósításig együtt gondolkodik és cselekszik a tömegekkel. Kikéri, meghallgatja, figyelembe veszi véleményüket, soha nem nélkülük dönt róluk. Minden vezetőtől, tisztségviselőtől, valamennyi párttagtól igényli a beosztottakkal, a választókkal, a környezetükben élőkkel és dolgozókkal való személyes kapcsolatot. Kétirányú bizalomra törekszik a tömegek és a párt között, s ennek részeként nem titkolja el a közvélemény előtt a gondokat, a nehézségeket, a sikertelenségeket sem. Végül említést érdemel pártunk politikájának az a vonása is, hogy mindig törekszik idejében megoldani a társadalmi fejlődés megérett problémáit, feladatait. Ez csak akkor lehetséges, ha a munkastílust — az előbbiekben említett tudományosság mellett — operativitás és gyakorlatiasság jellemzi. Vagyis a pártszervezetek nemcsak elemezni képesek hozzáértően a helyzetet és a teendőket, de ugyanilyen hozzáértően képesek megszervezni azok végrehajtását is. Munkastílusunknak ezt a lényeges elemét a jövőben még jobban erősítenünk szükséges, éppen azért, hogy még következetesebben váljanak valóra pártunk XI. kongresszusának határozatai. Ebben segít bennünket a lenini munkastílus olyan vonása, mint a „döntő láncszem” megragadása minden szakaszban. A módszerrel élve határozta meg pártunk Központi Bizottsága is április 19— 20-i ülésén, hogy a kongresszusi határozatok megváló- ; sítása érdekében most a munka különböző területein milyen konkrét feladatok megoldására kell összpontosítanunk erőfeszítéseinket. Munkastílus és politika tehát sok szálon kapcsolódik egymáshoz. Politikai céljaink elérését segíti, ha a pártszervezetek a következő időszakban tovább fáradoznak munkastílusuk tökéletesítésén. GYENES LÁSZLÓ Kádár János és Lázár György fogadta a mongol külügyminisztert Kádár János fogadta Mangalin DügerszUren mongol külügyminisztert. (Képtávísónkon érkezett.) Ma kezdődik a JKSZ XI. kongresszusa Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Központi Bizottság székházában fogadta Mangalin Dügerszürent, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak hétfőn megbeszélést folytatott a Parlamentben a mongol külügyminiszterrel. A szívélyes hangulatú baráti találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Szerencsés János, a Magyar Népköztársaság ulanba- tori nagykövete és Bamda- rijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Belgrád, Marton László, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden Üj-Belgrádban, a Száva kongresszusi központban, 2300 küldött részvételével, s több mint száz kommunista és munkáspárt, haladó és felszabadítási mozgalom delegációjának jelenlétében megkezdi munkáját a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa. A kongresszus az első napon plenáris ülést tart, a második és harmadik napon bizottságokban folytatja munkáját és pénteken plenáris üléssel ér véget. A kongresszus bizottságaiban a következő hat kérdés- csoportot vitatják meg: 1. A JKSZ feladatai az önigazgatás alapján álló szocialista társadalmi-gazdasági viszonyok, valamint a gazdaság és társadalom fejlesztésében, 2. A JKSZ szerepe és tevékenységének fő irányai a szocialista önigazgatási demokrácia politikai rendszerének építésében, 3. A JKSZ fejlődése és káderpolitikája, 4. A JKSZ harca az oktatás, a kultúra és tudomány szocialista ön- igazgatási átformálásáért, 5. A JKSZ szerepe és tevékenysége az ország általános védelmi rendszerének fejlesztésében, 6. A JKSZ nemzetközi tevékenysége és kapcsolatai. Miként a jugoszláv lapok hangoztatják, az ország egész társadalma — párttagok és pártonkívüliek — az utóbbi •hónapokban a kongresszusi előkészítés és az ezzel kapcsolatos számvetés jegyében élt. Az előkészítő viták egyik sajátossága az az egyöntetűség, ahogyan a résztvevők síkraszálltak a JKSZ eszmeipolitikai egységének megszilárdításáért, vezető szerepének szavatolásáért. Ez az állásfoglalás teljes egészében tükröződik a legutóbbi párt- plénumon elfogadott kongresszusi irányelvekben is. Sokatmondó körülmény, hogy soha nem kérték felvételüket ennyien a JKSZ soraiba, mint éppen az utóbbi időkben. 1974—1977. között 708 000 új tagot vettek fel, s ezzel a JKSZ taglétszáma történelme során első ízben meghaladta az i,6 milliót. A vezető jugoszláv lapok kiemelik, hogy a JKSZ a XI. kongresszuson megerősödve, kiemelkedő eredmények birtokában állhat a tagság, az egész ország színe elé. Magyar pártkiildöttség Belgádban Idősebb Martin Luther King békemozgalmi kitüntetése Amikor a világ jövőjéről beszélünk, hirdetnünk kell. hogy a gyűlölet semmit sem old meg, s ezért az ellenségeskedésnek még a tanítása ellen is küzdenünk kell — mondotta idősebb Martin Luther King, a magyar békemozgalom képviselőivel tartott hétfői baráti találkozóján. Az atlantai baptista lelkész élete legfőbb céljáról, mártírhalált halt fia életmű- (Folytatás a 2. oldalon). Az MSZMP KB küldöttsége Huszár Istvánnak, az MSZMP PB tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn a JKSZ KB meghívására megérkezett Belgrádba. hogy részt vegyen a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége kedden kezdődő XI. kongresszusán. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB meghívására Fjodor Kulakovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja PB tagjának, a KB titkárának vezetésével pártküldöttség utazott Belgrádba. Az SZKP KB küldöttsége részt vesz a JKSZ XI. kongresszusán. Területi lovasbajnokság Simontornyán A Dél-magyarországi Lovasszövetség pénteken, szombaton és vasárnap Simontornyán rendezte a területi bajnokság második fordulóját. Riport a 7. oldalon. BHG, Szekszárd Kommunista műszak Szombaton reggel hat órakor — szabad szombaton — a szokásos csengő jelezte a műszakkezdést. A gyár dolgozói még az év elején vállalták — a munkaverseny-vállalásban is szerepel — ebben az évben két kommunista műszakon vesznek részt. Ebből egyet már szerveztek — a VIT tiszteletére. A most szombati műszakon 120-an vettek részt az alkatrészgyártásban, a felületkikészítőben és a szerelvénygyártóban. Az alkalmazotti állományú dolgozók és a szerszámműhelyi munkások is ezekben az üzemrészekben dolgoztak, hogy megteremtsék annak lehetőségét, hogy június 24-én a szereldések és a tmk is részt vehessen kommunista műszakon. A BHG- ban még ez évben — év végén — tartanak egy kommunista szombatot, melynek -a bevételét a város gyermek- intézményeinek utalják át.
