Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

1978. június 20. Idősebb Martin Luther King békemozgalmi kitüntetése Az Országos Béketanács kitüntető jelvényét adományoz­ták Martin Luther King édesapjának. A béke- és polgár­jogi harcos baptista lelkész hétfőn találkozott a magyar békemozgalom képviselőivel Budapesten. (Képtávírónkon érkezett.) Szovjet-amerikai kapcsolatok Gartet nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról). vének továbbviteléről így be­szélt: „Én és testvéreim a bé­ke, a megértés és a barátság evangéliumát hirdetjük, bár az erőszakdói való teljes le­mondást hirdetjük, ez nem jelenti belenyugvásunkat a társadalmi igazságtalansá­gokba. Az Egyesült Államok­ban — és a világ többi or­szágában — fel kell rázni a közömbös embereket, a faji megkülönböztetés, s az elnyo­más mindenféle megnyilvá­nulása ellen, összefogásra in­dítva őket. A tanácskozáson — ame­lyen részt vett a francia nemzeti békemozgalom Yves Fargenak, a Béke-világtanács tagjának vezetésével hazánk­ban tartózkodó küldöttsége — felszólalt Willie Christine Farris, idősebb King leánya is. Az előadások után Sebes­tyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára méltat­ta idősebb Martin Luther King érdemeit, kiemelve, hogy szeretteinek — két gyermekének és feleségének — meggyilkolása sem tánto­rította el az igazság hirdeté­sétől. A békéért, a népek kö­zötti barátságért és együtt­működésért, a faji megkülön­böztetés ellen több évtizede küzdő polgárjogi harcosnak a Magyar Béketanács elisme­réseként az OBT kitüntető jelvényét nyújtotta át. Az Országos Béketanács emlék­plakettjét kapta meg az idő­sebb Martin Luther King kí­séretében lévő Haraszti Sán­dor baptista lelkész, a Billy Graham Társaság kelet­európai szaktanácsadója, aki nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Ál­lamokban élő magyarok való­ságos. hű képet kapjanak szocialista hazánkról, népünk békés, odaadó, eredmények­ben gazdag munkájáról. Idősebb Martin Luther King meghatott szavakkal mondott köszönetét az elis­merésért. A baráti találkozó — ame­lyen a magyar egyházi élet számos kiemelkedő személyi­sége is részt vett — Zsebők Zoltánnak, az Országos Béke­tanács alelnökének zárszavá­val ért véget. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke az egyházügyi hi­vatalban fogadta idősebb Martin Luther King-et. „Bár a washingtoni maga­tartás bonyolítja a helyzetet, a Szovjetunió ismét megerő­síti, hogy folytatni kívánja a nemzetközi feszültség enyhí­tésére és a kölcsönösen elő­nyös, jó kapcsolatok fejlesz­tésére irányuló politikáját, ha az Egyesült Államok is ezt akarja” — írja a Pravda nemzetközi szemléjében Szer- gej Visnyevszkij. A jelenlegi meriitai politi­káról a múlt héten közzétett szovjet állásfoglalás fogadta­tásáról szólva a szovjet kom­mentátor megállapítja: a nyugati sajtó és a politikai körök jelentős része úgy ér­tékeli azt, mint komoly fi­gyelmeztetést, annak bizonyí­tékát, hogy Washington je­lenlegi politikája súlyos kö­vetkezményekkel járhat az Egyesült Államokra, vala­mennyi érdekelt országra, s a nemzetközi kapcsolatok egész fejlődésére nézve. A szovjet lap cikkírója nyu­gati véleményekre hivatkoz­va szögezi le, hogy az ameri­kai kormányzat egyre inkább a jobboldali elemek befolyá­sa alá kerül, „kemény” vona­lat képvisel a Szovjetunióval szemben, s ezzel akarja meg­Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn a Kremlben fogadta a világ­hírű amerikai néger ökölví­vót, Muhammad Alit. Ali a Szovjetunió állami testneve­lési és sportbizottságának meghívására látogatott a Szovjetunióba. Brezsnyev melegen köszön­tötte a világhírű sportembert, Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára Hét­főn fogadta a George Saddik- ni, a Szíriái Békeerők Moz­galma nemzeti tanácsának elnöke által vezetett béke­szerezni a legreakciósabb kö­rök támogatását. Megfeled­kezik azonban arról, hogy az amerikaiak többsége tovább­ra is a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítását akarja — írja a Pravda. Ismét a szovjet—amerikai kapcsolatokról nyilatkozott Carter elnök, ezúttal a Dal­las Times Herald című lap­nak. A néhány nappal ez­előtt elkészült, de csak a lap vasárnapi számában megje­lent nyilatkozatot ismertető hírügynökségi jelentések ki­zárólag a békülékeny hangne­met és Carternek azokat a ki­jelentéseit emelik ki, ame­lyek az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcso­latok stabilitását hangsúlyoz­zák. — Nem hiszem, hogy kap­csolataink valamifajta válsá­gos szakaszon mennének ke- > resztül — hangoztatta az amerikai elnök, sejtetve ugyanakkor, hogy van fe­szültség a két állam között. Ennek enyhítésére — s a hír- ügynökségek külön kidombo­rítják ezt a kijelentését — Carter ajánlatosnak tart egy csúcstalálkozót Leonyid Brezsnyevvel. és kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy látogatása hozzá­járul a szovjet és az ameri­kai nép közötti megértés el­mélyítéséhez. Muhammad Ali köszönetét mondott azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben a Szovjetunióban részesült, és azért a megtisz­teltetésért, hogy találkozha­tott Brezsnyevvel, a nemzet­közi béke- és biztonság ki­emelkedő harcosával. mozgalmi delegációt. A szí­vélyes és baráti légkörű talál­kozón a.szíriai vendégek szé­les körű tájékoztatást kaptak a hazai népfrontmozgalom helyzetéről és aktuális fel­adatainak megvalósításáról. Brezsnyev fogadta Muhammad Alit A szíriai delegáció Sarlós Istvánnál KGST-határozatok a megvalósulás útján A KGST-országok integrá-, ciós programjának elfogadá­sa, 1971 óta a KGST-üléssza- kok jelentősége lényegesen tovább nőtt. Most már soro­zatban népgazdaságaink kulcságazatainak hosszú távú fejlesztésére keres­nek és találnak megoldást, s ezt minden esetben a szoros együttműködésre, az erők koncentrálására alapozzák. Az ülésszakokon rendszeresen a miniszterelnökök vezetik a delegációkat, vagyis magas szinten vitatják meg a nagy jelentőségű kérdéseket és hoznak határozatokat. Országaink tervszerű együttműködésének legkife­jezőbb sikere, hogy a tőkés világ elmélyülő válságának időszakában is töretlenül fej­lődött a népgazdaság. A KGST-államok nemzeti jöve­delme 1977-ben 5,1 százalék­kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ipari terme­lése pedig 6,4 százalékkal emelkedett, — miközben a Közös Piac országaiban mind­össze 2 százalékkal nőtt az ipari termelés és továbbra is tömeges a munkanélküliség. A szocialista közösség or­szágaiban a villamosenergia­termelés kapacitása tavaly több mint 12 millió kilowat­tal, a szénbányászaté mint­egy 60 millió tonnával, a vas­kohászaté ötmillió tonnával, az acélművek kapacitása pe­dig több mint 11 millió ton­nával bővült. A KGST-ülésszakokon ho­zott határozatok, a megkötött egyezmények végrehajtása a magyar népgazdaságban is sok fontos feladat megoldását segítette. Az orenburgi gáz­vezeték építésének általános egyezményét négy évvel ez­előtt írták alá, s két évvel ez­előtt fogadta el a KGST XXX.' ülésszaka az európai tagországok egyesített villa­mos energia rendszerei távla­ti fejlesztésének hosszú távú programját — s a tervszerű­en haladó beruházások nyo­mán hazánk rövidesen igen jelentős többletenergiához jut. Az orenburgi gázvezeték első szakaszát ez év harma­dik negyedében üzembe he­lyezik, jövőre az egész veze­téket átadják, s így a szovjet földgáz szállítása megindul. Az orenburgi vezetéken jö­vőre másfél milliárd, 1980-tól évente 2,8 milliárd köbméter földgáz érkezik. A Vinnyica —Albertirsa közötti 750 kilo­voltos nagyfeszültségű villa­mos távvezetéket már ez év végén üzembe helyezik, ami biztonságossá teszi hazánk villamosenergia-ellátását és egyben növekszik is a Szov­jetunióból származó villany­áram importja. 1979-ben 300 megawatt, 1980-tól pedig 600 megawatt teljesítményű vil­lanyáramot szállít Magyaror­szágra a 750 kilovoltos veze­ték. Árucsereforgalmunk folya­matosan növekszik. Az idén a szocialista országokba irá­nyuló exportunkat 8, az on­nan származó behozatalunkat pedig 11,7 százalékkal növel­jük, ez egyben azt is jelenti, hogy 1978-ban 3,7 milliárd rubelért exportálunk, vagyis forgalmunk több mint 6 szá­zalékkal lesz magasabb, mint amit a hosszú lejáratú megál­lapodásokban annak idején 1978-ra előirányoztak. Az árucsere szerkezete továbbra is előnyös számunkra. Kivi­telünkben a gépek és a fo­gyasztási iparcikkek dominál­nak, ezek alkotják szocialista exportunknak több mint 60 százalékát, míg behozata­lunkban csaknem ugyanilyen arányt képviselnek az ener­giahordozók, az anyagok és alkatrészek, amelyek alapve­tő fontosságúak népgazdasá­gunk fejlődéséhez. Az integrációs folyamat eredményei főként a szakosí­tás és a kooperáció térnyeré­sében fejeződnek ki. Immár 102 sokoldalú, és 165 kétolda­lú szakosítási és kooperációs egyezményben érdekelt a ma­gyar népgazdaság. Expor­tunknak 33, importunknak pedig 20 százalékát alkotják a szakosított termékek. Ez lehetővé teszi, hogy mind a népgazdaság, mind a vállala­tok hosszú időre előre meg­tervezhessék a termelést, az értékesítési és beszerzési le­hetőségeket, s a szocialista országokkal kiépített együtt, működés szilárd bázisára, a bővülő műszaki-tudományos kapcsolatok eredményeire alapozva korszerűsítsék ter­mékeik szerkezetét, a minden piacon gazdaságosan értéke­síthető cikkek gyártását. (MTI) Peru Megtartották a választásokat Vasárnap éjfél előtt befe­jeződtek Peruban az alkot- mányozó nemzetgyűlési vá­lasztások. A mintegy 5 mil­lió választásra jogosult pe­rui állampolgárnak csaknem harminc százaléka tartózko­dott a szavazástól, annak el­lenére, hogy a választásokon való részvétel kötelező volt. A választások végső ered­ményeit, — amelyek meg­mutatják, hogy a választáso­kon résztvevő tizenkét párt képviselői milyen arányban vesznek majd részt a száz­tagú alkotmányozó nemzet- gyűlésben egy hét múlva hozzák nyilvánosságra. Az első eredmények alapján a volt limai polgármester, a Luis Bedoya által vezetett, mérsékelten jobb oldali ke­reszténydemokrata párt tett szert eddig viszonylagos előnyre: az eddig megszám­lált szavazatok 34 százalékát szerezte meg. A választásokat több, ma­gát jelöltetni kívánó balol­dali politikai és szakszerve­zeti vezető letartóztatása előzte meg, s a vasárnapi szavazás sem múlt el ha­sonló incidens nélkül. Leo­nidas Rodriguez Figueroa nyugalmazott tábornokot, a Szocialista Forradalmi Párt vezetőjét közvetlenül szava­zata leadása után tartóztat­ták le, majd egy katonai re­pülőgépen Argentínába to- loncolták. Losonczi Pál fogadta a román parlamenti küldöttséget Losonczi Pál államfő hétfőn fogadta a román parlamenti küldöttséget. (Képtávírónkon érkezett.) Hétfőn délelőtt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke az Országház­ban fogadta Virgil Teodores- cunak, a nagy nemzetgyűlés alelnökének, a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága tagjának vezetésé­vel hivatalos, baráti látoga­táson hazánkban tartózkodó parlamenti küldöttséget. A találkozón részt vett Péter János, az országgyűlés alel­nöke és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. A román nagy nemzetgyű­lés küldöttsége — élén Vir­gil Teodorescuval — hétfőn elutazott Budapestről. A de­legáció búcsúztatására a Ke- lei-pályaudvaron megjelent Péter János, valamint az or­szággyűlés több más tiszt­ségviselője. Jelen volt Vic­tor Bolojan. (MTI) Szovjet kormánynyilatkozat a tervezett japán-kínai szerződésről Dmitrij Poljanszkij, a Szovjetunió tokiói nagykövete hétfőn kormánya nevében nyilatkozatot adott át Arita Keiszuke, a külügyminiszter első helyettesének a tervbe vett japán—kínai béke- és barátsági szerződés ügyében. A nyilatkozat többek között megállapítja: A szovjet fél már többször kifejtette nézeteit a kínai— japán szerződés valódi jelle­géről, amellyel a japán kor­mány teljes mértékben tisztá­ban van. A Szovjetunió külö­nösképpen felhívta a japán kormány figyelmét arra a tényre, hogy a pekingi veze­tők a szovjet kormány ellen irányuló szerződés megköté­sével Japánt szovjetellenes irányvonalra akarják téríte­ni. Kinyilvánította továbbá azt is, hogy ha Japán olyan szerződést ír alá, amely tar­talmazza a Szovjetunió ellen irányuló tételt, akkor a szov­jet fél kénytelen lesz levonni a szükséges következtetéseket és szükségszerűen módosítja politikáját a Japánhoz fűző­dő kapcsolatokat illetően. Arita, a külügyminiszter első helyettese a nyilatkozat átvételekor megismételte azt a japán állítást, amely sze­rint a japán—kínai szerződés nem irányul harmadik ország ellen és a hegemónia ellen­zése — szerinte — „csupán általános elv”. „Haraggal, de hűvös fejjel” Hétfő esti kommentárunk. A vietnamiak fegyelmezett emberek. Ha Hanoiban fel­csattannak, akkor rendkívül komoly okuk van rá. Most meg­tették, nem akármiért és nem is akárhogyan. Mint a Nhan Dan, a Vietnami Kommunista Párt központi lapja hétfői ve­zércikkében megállapítja: „A vietnami nép haraggal, ugyan­akkor hűvös fejjel és megfontoltan reagál a bonyolult hely­zetre, amely az ellene irányuló, ellenséges politikából fakad.” A sommás megállapítás címzettje a pekingi vezetés és a Nhan Dán vezércikke szinte órákon belül már a második fél­reérthetetlen vietnami megnyilvánulás: a vietnami főváros­ban szombaton hozták nyilvánosságra a Kínai Népköztársaság kormányához intézett kormánynyilatkozatot. Az előzmények közismertek. Mind vitathatatlanabb, hogy a Vietnam elleni kínai akciósor.ozat gondosan kidolgozott for­gatókönyv alapján született. A folyamat főbb állomásai a kö­vetkezők : Már a vietnami népnek az amerikai imperializmus ellen vívott élet-halál harca idején kitűnt, hogy Peking — enyhén szólva — nem egyértelmű örömmel figyelte a vietnamiak világraszóló erkölcsi-politikai és nem utolsósorban katonai sikereit. A nemzetközi közvélemény nem felejtette el, hogy a súlyos harcok idején Kína nem egyszer nehézségeket gör­dített annak útjába, hogy a Vietnamnak szánt baráti segítség időben és maradéktalanul eljusson a felszabadító harcosokhoz. A teljes diadal után ismét többször is kitűnt: Peking egy- ' szerűen képtelen megemészteni azt a tényt, hogy Hanoit nem állíthatja a maga veszélyes politikai célkitűzéseinek szolgá­latába, hogy a vietnami nép magasra emeli a nemzetközi szolidaritás zászlaját. Egy valóban a maga útját járó, erős, egységes Vietnam léte nem illett bele a kínai számításokba és az ezzel kapcsolatos pekingi ingerültség hamarosan gya­korlati következményekkel is járt. Ma már világszerte közismert, hogy a kambodzsai táma­dások mögött Peking áll és a cél az, hogy akadályozzák Viet- len, véres zaklatással. A közelmúltban ennél is direktebb módszerekre került nam további erősödését, békés építőmunkáját ezzel a szünte- sor: a Kínai Népköztársaság — Vietnam belügyeibe beavat­kozva, ürügyül felhasználva a Vietnamban élő, kínai szárma­zásúak mondvacsinált „problémáját” — beszüntette a Viet­namnak nyújtott segítséget, hazarendelte a kínai szakembere­ket és általában egyoldalúan felbontott egy sor korábbi meg­állapodást. A Nhan Dán vezércikke némi történelmi leckével szolgál, amikor arra emlékeztet, hogy a vietnami nép még sosem haj­tott térdet semmiféle támadó előtt... HARMAT ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom