Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

KÉPÚJSÁG 1978. június 18. Aorta­protézis Bulgáriában először operál­tak eldugult aortát. A ritka és rendkívül nehéz műtétre a Bolgár Orvostudományi Akadémia egyik gyógyintéze­tében, a szív- és érrendszeri megbetegedések szófiai kli­nikáján került sor. Az orvos­csoport munkáját szovjet professzor irányította. Az operáció több mint ki­lenc óra hosszat tartott. A sebészek Pokrovszkij pro­fesszor vezetésével eltávolí­tották az eldugult aortaíve­ket és rugalmas műanyag protézissel helyettesítették. Ilyen protéziseket csak a Szovjetunióban és az Ameri­kai Egyesült Államokban ké­szítenek. A 32 éves, fiatal nőbeteg már jól érzi magát. Hamaro­san visszatérhet családjához, gyermekeihez. H „Szibir” első útja A „Szibir” nevű új szovjet atomjégtörő február közepén elhagyta a murmanszki ki­kötőt és rekordnak számító rövid idő — 3,5 nap — alatt a nehéz jégmezőkön utat vá­gott egy. hajókaravánnak, amely rakománnyal megter­helve a Jamal félsziget felé vette útját. Ezzel megnyílt a biztonságos hajózás az északi­tengeri útvonalon. Jamalt 740 mérföld vá­lasztja el Murmanszktól és az út nagy részét erős jég­páncél borítja. A Jamal félsziget a szovjet Távoli Észak egyik kerülete, ahol az utóbbi években in­tenzív építkezés folyik, gaz­dag természeti kincseket ak­náznak ki. Egyebek közt földgázkészleteket fedeztek fel. Az atomjégtörő részvételé­vel végrehajtott mostani ex­pedíció sorrendben a harma­dik. 1976-ban egy próbautat szerveztek ugyanoda. Akkor egy fagyos áprilisi reggelen a „Lenin” atomjégtörő veze­tett egy teherhajót a Hara- szajev fokhoz. Tavaly már öt fordulót szerveztek. A hajók számára a „Arktyika” atomjégtörő ta­posta az utat, amely az idén februárban, néhány nappal a „Szibir” kifutása előtt tért vissza Murmanszkba. A „Szi­bir” útja következésképpen azt jelenti, hogy az északi­tengeri útvonal egyik szaka­sza — a Kara-tenger — egész évben hajózhatóvá vált. Az idei sarkvidéki navigá­ció az előzőekhez képest nemcsak korábbi, hanem sokkal nagyobb arányú is. A távoli félszigeten dolgozó gázkitermelők sokkal több rakományt kapnak. APN—KS r Áruházak együttműködése Közel három esztendeje tart a lublini áruházak együtt­működése a bolgár, csehszlo­vák, NDK-beli és magyar áruházakkal. Ennek lényege a devizamentes, közvetlen árucsere. Az elmúlt évben a lublini Centrum-áruházak forgalma a külföldi . partne­rekkel háromszorosa volt az 1976. évinek, s értéke meg­haladta az 1,2 millió rubelt. A két lublini áruházban, a Sezamban és á Mini-Maxban egész éven át árusítják a devizamentes cseréből szár­mazó cikkeket. Ezek az áruk azonmód gazdára találnak, mert a lubliniak ismerik és kedvelik őket. A lublini Centrum-áruhá­zakkal magyar részről a KONSUMEX Külkereskedel­mi Vállalat működik együtt, amely a Lublinban beszerzett árut eljuttatja a magyar áru­házakba. A devizamentes csere keretében a magyar vásárlók válogathatnak a fá­ból és fonalból készült játé- tékok és talizmánok, házi­cipők, bőrtárcák és -övék, bútorszövetek, függönyök és lenáruk, nyakkendők, műsza­ki törlőgumik és egyes koz­metikumok között. A magyar áruk nagy kere­settségnek örvendenek. Ez igazolja legjobban a deviza- mentes árucsere szükségessé­gét, s egyben a baráti orszá­gok együttműködésében e kölcsönösen hasznos forma fejlesztésére ösztönöz. E. Kutermankiewicz Miniatűr metropolis A legfontosabb partner Antonin Langweil (1791— 1837) valószínűleg isteni béke­tűréssel és akarattal megál­dott ember lehetett. Huszon­öt éven keresztül mászkált Prága utcáin, majd odahaza készítette, ragasztotta házacs­káit. A városról készített húsz négyzetméteres modell­jén összesen 1228 ház talál­ható. A miniatűr elkészítésé­nél Langweil hihetetlen ap­róságokra is figyelt, mond­hatjuk úgy is, hogy rendkívül pedáns volt. Ennek a tulaj­donságának köszönhetjük, hogy ma pontosan tudjuk ho­gyan nézett ki a múlt század Prágája. Langweil ötlete — legalább is több mint egy év­század eltelte után — úgy tűnik, másokat is magával ragadott. Prága főépítészé­nek az irodájában 1974-ben született meg a terv a város mai arculatát bemutató, mi­niatűr másának a megalko­tására. Az új modell méretei is tekintélyesek: a panelek 24 négyzetméternyi területet foglalnak el. A prágai fő­építész és munkatársai el­képzelése szerint összesen több mint 85 ezer objektum lesz rajtuk elhelyezve 1:500 méretben. Tehát hetvenszer több mint Langweil modell­jén. Csupán az érdekesség kedvéért mondjuk el, hogy a modellen körülbelül három­millió ajtó és ablak lesz. Az ötlet megszületésétől az első házacska elkészítéséig négy esztendő telt el. A szá­mítások szerint legalább ti­zenöt évig fog tartani a munka. Nem is olyan nagy idő ez, ha meggondoljuk, hogy egy házacska elkészíté­se 24 órát igényel. Nyolcvan- ötezerszer huszonnégy... Lang- weilnek ehhez a munkához — ha jól számoljuk — 236 esztendőre lett volna szüksé­ge! Magda Hrabáková (Orbis — KS) Vizikúra Várna mellett — egymástól hét kilométernyire — két vi­lághírű gyógyintézmény vár­ja a gyógyulni vágyó látoga­tókat. Druzsba és Zlatni Pja- szaci gyógyforrásai nátriu­mot, kalciumot, magnéziu­mot tartalmaznak. A víz kü­lönösen alkalmas a periféri­kus idegrendszeri zavarok, nőgyógyászati panaszok keze­lésére. Az egész évben nyit­va tartó druzsbai Hotel Ri­viera külön fizikoterápiás részleggel rendelkezik. Fe­dett medencéjében, kádfür­dőiben, speciális gyógykabin- jaiban jól hasznosítják a 46 fokos gyógyvizet. A Hotel Varna vízgyógyászati részlege hasonló lehetőséget nyújt Takarmányozás „másodlagosan” A szarvasmarhák bendőjé- ben maximálisan 130 kilo­gramm takarmány fér el. Az NDK teretowi vágóhídján na­ponta 10 tonnányi bendőtar- talom gyűlik össze hulladék­ként 300 vágómarha feldol­gozása során. Ez a bendő- tartalom egyebek mellett 17 százalék nyers fehérjét tartal­maz, ezért kitűnően felhasz­nálható olyan sertések takar­mányozására, amelyek nin­csenek elegendő aminósavval ellátva. A bendőtartalom konzerválása és sterilizálása csökkentené az emészthetősé­get és növelné a költségeket, ezért a bendőtartalmat csak frissen érdemes felhasználni. Csak négy napon át raktá­rozható. A teretowi üzemben 1975- ben kezdődtek a hasznosítási kísérletek. 140. hízó sertés táplálékába kevertek napon­ta 1—1,5 kilogramm bendő­tartalmat. Ezzel átlagosan na­ponta és állatonként 515 gramm súlygyarapodást ér­tek el; a hagyományosan ta- karmányozott sertések súly- gyarapodása 433 gramm volt naponta. A hizlalás, a levá­gás és a feldolgozás során nem tapasztalták a bendő­tartalom ártalmas hatását. Lengyelország külkereske­delmi forgalmában egyhar- mad részt tesz ki a Szovjet­unióval lebonyolított árucse­re. Ugyanakkor a szovjet kül­kereskedelem összforgalmá- ban Lengyelország 11 száza­lékkal szerepel. A jelenlegi ötéves terv időszakában a két ország közötti külkereskedel­mi forgalom dinamikusan fej­lődik tovább. Az előző terv­időszakhoz képest e forgalom csaknem megduplázódik. A két ország közötti együttmű­ködés kiterjed a legfontosabb gazdasági ágazatokra. Len­gyelország a többi között energetikai, kohóipari, vegy­ipari, nehéz- és gépipari be­rendezéseket, valamint kulcs- fontosságú nyersanyagokat — vasércet, kőolajat, földgázt és gyapotot — vásárol a Szov­jetuniótól, s viszonzásul be­ruházási javakat, építőipari gépeket, szerszámgépeket, vasúti szerelvényeket, vegy­ipari és elektrotechnikai cik­keket ad el neki. Érdemes Mate Parlov nemcsak min­dén idők legnagyobb jugo­szláv amatőr, majd profi ökölvívója, de kivételes sportolóegyéniség is. Január­ban Milánóban, a világbaj­noki döntőben kiütötte az argentin Miguel Angel Cuel- lót és ezzel a félnehézsúly új profi világbajnoka lett. Mint profi ökölvívó, 21-szer állt szorítóba. Mindössze egy mérkőzését vesztette el. Eu- rópa-bajnoki címét 1976-ban Belgrádban szerezte, Dome­nico Adinolfi felett aratott győzelmével. Mint amatőr, nyolcszoros jugoszláv bajnok, ötszörös Balkán-bajnok, kétszeres Európa-bajnok (1971 és 1973), világbajnok (1974) és olim­piai bajnok (München, 1972). megemlíteni, hogy minden ötödik szovjet kereskedelmi és halászhajó a lengyel hajó­gyárakban készül. A szovjet kénsavtermelés felét pedig lengyelek által készített ,kén- savgyárakban állítják elő. Az elkövetkező években a két ország közötti együttmű­ködés egyre inkább a terme­lési kooperáció területén valósul meg. Az 1976—80-as években a kooperációkban és szakosításban gyártott termé­kek az összforgalom 25 szá­zalékát teszik ki — ez há­romszoros növekedés az elő­ző ötéves tervidőszakhoz ké­pest. A most folyó tervidő­szakban ez ideig több mint 20 kooperációs és szakosítási egyezmény született. Olyan termékeket állítanak elő koo­perációban és szakosításban, mint az automatikai és mérő­műszerek, építő- és útépítő gépek, traktorok és mező- gazdasági gépek, teher- és személygépkocsik, szerszám­gépek és textilipari gépek. Folytatódik az együttműkö­Elnyert minden trófeát, amit egy ökölvivó pályafutása so­rán egyáltalán remélhet. Az 1948-ban, Splitben született Parlov nős, szüleivel és fele­ségével, Laurával és kislá­nyával, Mirával Fazanában él. Ljubljanában közgazdasá­gi egyetemet végzett, most készíti disszertációját. Az ökölvívást 15 éves ko­rában kezdte Aldo Bursic ed­ző irányításával, s négy év­vel később, már mint hazája bajnoka, kiérdemelte az „Arany kesztyű” díjat. Mi­lánóban több kecsegtető aján­latot kapott: Angelo Dundee Las Vegasba hívta. Parlov ez év nyarán Belgrádban akar­ja megvédeni világbajnoki címét a brit bajnokkal ter­vezett viadalon. dés a bányászati gépek és berendezések, az atomerőmű­vek berendezéseinek gyártá­sában, a hajóépítő-iparban, valamint az élelmiszeripari gépek előállításában. Különleges jelentősége van annak, hogy a Szovjetunió területén lévő nyersanyagok feltárásában Lengyelország is részt vesz, mert a külön­böző gépek és berendezések ellenében több igen fontos alapanyaghoz és nyersanyag­hoz jut — többek közt cel­luloidhoz, azbeszthez, föld­gázhoz, vasérchez. Egyre szé­lesebb körű az együttműkö­dés a komplett ipari létesít­mények szállítása terén. Az elmúlt ötéves terv idején a Szovjetunió 38 lengyel ipari üzemnek szállított komplett berendezéseket, a jelenlegi ötéves tervben pedig 100 üzem berendezését készíti el. Köztük olyan létfontosságú beruházások is vannak, mint a Katowice Kohómű, a ko- zenicei erőmű vagy a „Wierz- bica—Barátság” cementgyár. Pontytenyésztés A jugoszláv ponty a hazai és külföldi piacokon egy­aránt keresett termék. Te­nyésztésének elméleti kérdé­seivel a zágrábi Édesvízi Haltenyésztő Intézet foglal­kozik. Munkájuk eredménye­ként Horvátországban példá­ul 1500—1750 kilogramm volt a hektáronkénti haltermés. A közelmúltban kidolgozott új tenyésztési mód évente kétszer is gazdag zsákmány­hoz juttatja a halászokat; hektáronként több mint 2 tonna ízletes halhoz. Ugyan­akkor a takarmányozás költ­sége igen alacsony; 1 kilo­gramm halra körülbelül 1,5 kilogramm takarmány jut. A számítások szerint min­den hektárnyi vízterület 1000—3000 dinár nyereséget eredményez. Minthogy Jugo­szláviában a halastavak összterülete 30 000 hektár, az ágazat gazdasági hatékonysá­ga egyértelműen magas. A „Szibir" atomjégtörő utat tör a hajókaravánnak a Kara­ten gerben Alekszandr Matyunyin, a „Szibir" atom-jégtörő navigációs tisztje A prágai vár miniatűr mása Közgazdász a szorítóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom