Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

1978. június 18. KÉPÚJSÁG 9 Világirodalom oroszul A szovjethatalom éveiben a francia szerzők több mint 6000 könyvét nyomtatták ki, az angol írók 4000, az ameri­kai szerzők 3928 művel sze­repelnek a statisztikában. * Jack London írásai 38 millió példányban jelentek meg, Victor Hugó 27 millió, Charles Dickens és Honoré de Balzac 26—26 millió pél­dányban került az olvasók kezébe. Mark Twain, Émile Zola művei 20 millió pél­dányban kerültek a könyves­boltokba a Szovjetunióban. * Nagy figyelmet fordítanak a szocialista országok szer­zőinek munkáira. Most kerül az olvasók kezébe a szocia­lista országok irodalmának 15 kötetes válogatása. 1977- ben fejezték be a Bolgár Népköztársaság, az NDK és más országok irodalmát be­mutató könyvsorozat előké­szítő munkálatait. Jelenleg dolgoznak a • magyar, a ro­mán és a jugoszláv soroza­ton, s folynak az előkészüle­tek a Vietnami Szocialista Köztársaság, Mongólia és Kuba irodalmát bemutató sorozat megindításához. Költöztetik az épületeket Egy évvel ezelőtt rendkí­vül nagy érdeklődést váltott ki az észak-csehországi Most bányaváros templomának költöztetése. Ezt a régi vá­rost, amely alatt mintegy 100 millió tonna igen jó mi­nőségű szén található, foko­zatosan lebontják, s közelé­ben új, modern Most épül fel. A régi Most nuegmentésre javasolt műemlékei közé tartozik a már említett késő gótikus templom is. A nehéz feladatot a prágai Transfera Vállalat dolgozói vállalták, s 12 ezer tonnányi kolosz- szust majdnem 900 méterrel vitték odébb, a jövendőbeli bánya helyéről A Transfera Vállalat a Cseh Szocialista Köztársaság területén már tíz épületet költöztetett át új helyre. Nemrégiben az első európai lóvasútnak a dél­csehországi Ceské Budejovi- ce városi megállóját, s az észak-morvaországi Ostrava egyik iskoláját telepítették át. Uj kőolajmezők a Szovjetunióban Az elmúlt 15—20 év folya­mán a Szovjetunió volt a vi­lág egyetlen jelentős ipari hatalma, amely fűtőanyag- és energiaigényét teljes egészé­ben saját tartalékaiból tudta kielégíteni. Ez a helyzet ma is. Az 1977-es évben a Szovjet­unióban 546 millió tonna kő­olaj és gázkondenzátum ke­rült kitermelésre, több mint bármely más országban. A tervek szerint a kőolaj-kiter­melést idén 575 millió, 1980- ban pedig már 640 millió ton­nára kell növelni. E cél eléré­sét a nyugat-szibériai kőolaj­mezők további fokozatos ki­aknázása biztosítja. Az 1977-es évben felszínre hozott 546 millió tonna kő­olajból 216 millió tonnát Nyu- gat-Szibéria adott, összeha­sonlításul érdemes megemlí­teni, hogy a Szovjetunió európai területeinek leggaz­dagabb kőolajmezőin — a Tatár ASZSZK-ban és a Vol­ga mentén — 98,9 millió ton­na, Baskíriában és az Ural déli területein 40 millió ton­na, a kujbisevi körzetben pe­dig 31,7 millió tonna került a felszínre. Pedig 1965-ig a szovjet kőolajipar fejlesztését a Volga—Ural-i kőolajmezők biztosították. Az elmúlt évek során azonban e területek hozamának csökkenése követ­keztében a kitermelés növe­kedési üteme itt lelassult. A kőolajipar területi elhe­lyezkedésében bekövetkezett jelentős változásokat minde­nekelőtt a Nyugat-Szibériá- ban és a kászpi-tengeri Man- gislak félszigeten feltárt és ki­aknázásra kerülő új kőolaj- lelőhelyek tették lehetővé. Az Uraitól keletre fekvő területek kőolajiparának ki­emelt fejlesztése azt eredmé­nyezte, hogy az 1940-es év 6,3 százalékával szemben 1977- ben már e területek adták az ország teljes olajkitermelésé­nek 39 százalékát. A tervek szerint 1980-ban Nyugat-Szi- bériában 300—310 millió ton­na kőolajat hoznak felszínre. Nyugat-Szibéria rendkí­vül nagy szerepe az ország fűtőanyag- és energiaellátásá­ban egyértelműen meghatá-í rozta a körzet kiemelt fej­lesztésének szükségességét. Alig 10 év alatt, bonyolult természeti és éghajlati viszo­nyok között hatalmas gáz- és olajkitermelő egységek léte­sültek, a korábban lakatlan területeken az infrastruktúra minden elemével rendelkező modern városok épültek. Pe­dig, ha a térképre tekintünk, látható, hogy ezek a körzetek és Dél-Szibéria egyes nagy távlatokkal rendelkező terü­letei az északi szélesség 64— 76 fok között, a kontinentális' zónában helyezkednek el, egy- magasságban Kanada észak- nyugati területeivel, Alaszká­val és Grönland középső te­rületeivel. Emellett ezen a vi­déken a kőolajlelőhelyeket mocsarak, az örök fagy rétege borítja. A kőolajkitermelés roha­mos növekedési üteme Nyu- gat-Szibériában szükségessé tette az olajfeldolgozással és -szállítással kapcsolatos vál­lalatok kiemelt fejlesztését is. Rendkívül rövid idő alatt épült fel e célból a nagy tel­jesítményű csővezetékrend­szer. 1970 és 1977 között a Komi ASZSZK, Olajfúrás. Szovjetunió teljes csővezeték- rendszere mintegy 21 ezer ki­lométerrel bővült és az 1977. évi adatok szerint elérte az 53 ezer kilométert. A tizedik ötéves terv hátralévő évei so­rán folytatódik az olajvezeté­kek építése; a tervelőirányza­tok szerint teljes hosszuk 1980-ra eléri a 64 ezer kilo­métert. Ez megközelítőleg 240 millió tonna olaj szállítását teszi lehetővé Keletről az or­szág nyugati körzeteibe. A kőolajipar további fej­lesztése szempontjából igen nagy távlatokkal kecsegtet a kelet-szibériai és a távol-ke­leti földgáz- és kőolajlelőhe­lyek kiaknázása. Kelet-Szibé- ria területei a kőolaj szem­pontjából ma még kevéssé felderítettek. Az elkövetke­zendő évek során jelentős ku­tatómunkák kezdődnek meg e területeken. A kőolaj-kitermelés távlati fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű a Távol- Kelet, elsősorban a Szahalin- félsziget északkeleti része és az Ohotszki-tenger partmen­ti zónái. A keleti országrészek kő­olajiparának jelentős fejlesz­tésével párhuzamosan foko­zódik a kitermelés az európai területeken is. A közeljövőben tovább folytatják az európai területek északi részén, az alapvető fontosságú fogyasz­tói központok közelében elte­rülő — és éppen ezért igen nagyjelentőségű — Timano- pecserai kőolaj- és földgáz- termelő bázis létrehozását. A tervek szerint ez a lelőhely 1980-ban körülbelül 25 millió tonna kőolajat ad majd. Je­lentősen növelik a kiterme­lést az Uraiban — a permi és orenburgi olajmezőkön — is. Az új kőolajlelőhelyek fel­tárásával és kiaknázásával megoldható a kitermelés egyenletes fokozása, a nép­gazdaság jelenlegi és távlati kőolajszükségleteinek bizto­sítása. DIMITRIJ VOLFBERG (Fotók: APN—KS) Kőolaj-lelőhely a Szahalini-félszigeten A régészet új felfedezései Ismerd meg és védelmezd! A régészek az elmúlt év­ben számos értékes leletre bukkantak, amelyek az or­szág történelméhez, kultúrá­jához, művészetéhez nyújta­nak adalékokat a történelem előtti, az antik és a közép­kori időkből. Kora-kőkorszaki települé­sek nyomára bukkantak a Szófia megyei Csavdar köz­ségben, a paleolitikum ma­radványaira Muszaljevo fa­luban. Rézkorbeli települések nyomait fedezték fel a Tol- buhin megyei Durankulak mellett. Pazardzsik megye több falujában bronzkor- szakbeli sírdombokra, telepü­lésnyomokra leltek. A kőkorszakbeli leletek bi­zonyítják, hogy ebben a kor­ban Bulgária tájai már la­kottak voltak. A leletek Ke­leti és Közép-Európa törté­nelme szempontjából is nagy jelentőségűek. Ezért a kuta­tásokat bolgár és szovjet ré­gészekből alakult munkacso­portok tovább folytatják. A feltárt települések mu­tatják, hogy ezen a vidéken az anyag; és a szellemi kul­túra az időszámításunk utáni első századokban fejlett volt. Ismerték már a növényter­mesztést és az állattenyész­tést. Durankulak faluban ta­lálták meg az ez idő szerint legrégebbi európai kőépít­ményt. A bronzkorbeli lele­tek egyébként a trákok et­nikai eredetének a megálla­pításához is segítséget nyúj­tanak. Hasonlóan jelentős ered­ményeket hoztak a Neszebar város környékén folytatott víz alatti kutatások. 33 kő­horgonyt találtak itt, erődít­ményfalaknak a maradvá­nyait. Sikerült felfedezniök római városok helyét, város- szerkezetét. Római korból származó kariatidákat első ízben sikerült Bulgáriában kiásni. Ezek az időszámítás utáni II. évszázadból valók. Ugyanitt bukkantak rá Dia­nának és Apollónak szentelt áldozati lapokra, feliratokra Megtalálták a nikopoliszi piactér (agora) építési tervét is. A kisázsiai görög város. terek e szerint a minta sze­rint épültek. A koraközépkori települé­sek újabb adatokat nyújta­nak az ősbolgár lakosság anyagi kultúrájáról, Duna- menti megtelepülésük első éveiből. A régészeti leletek segítik a bolgár nép etnikai eredetének a felderítését is. Gépek exportja A bolgár szerszámgépgyár­tás exportja 1977-ben az előző évinél 25 százalékkal magasabb volt. A Masino- export külkereskedelmi vál­lalat a hazai termékeket 46 országba exportálja. A szo­cialista országok mellett el­jutnak a bolgár gépek az NSZK-ba, Franciaországba, Olaszországba, Nagy-Britan- niába, Finnországba, Kana­dába, USÁ-ba, Görögor­szágba, Törökországba, Irak­ba, Iránba sőt — tavaly elő­ször — küldtek gépszállít­mányt Angolába is. A fejlődő bolgár iparág 1977-ben több új, korszerű termékkel jelent meg a vi­lágpiacon. Hidraulikus gép­elemeket, üzemen belüli szál­lítási rendszer gépsorát, programvezérlésű szerszám­gépeket szállított a Szovjet­unióba. Az NDK-ba a fém- feldolgozó és a farostlemez-) bútor-ipar számára szerelő-i szalagokat exportáltak. Egyiptomba a politechnikai oktatáshoz szükséges gépe­ket, Szíriába marógépeket, Líbiába, Marokkóba külön­féle szerszámgépeket kül­dött. A bolgár gépipar együtt­működik néhány NSZK-beli gyárral is, famegmunkáló gépek gyártásában. A természet és az emberi környezet védelme Csehszlo- vágkiában társadalmi ügy. Egyre több fiatal vesz részt annak a szervezetnek a munkájában, amelynek tár­sadalmi aktivistái a termé­szet sokoldalú védelmét tűz­ték ki céljukul. Jelszavuk: Ismerd meg és védelmezd! A szövetség tagjainak egyik jelentős munkája a kelet­szlovákiai terület kihalóban lévő háziállatának, a „hucul lónak” a megmentése. Ez a kistermetű lófajta nevét a f Kárpátok ukrán lakóiról kapta, akiknek pár évtizede még legfontosabb háziállata volt. A fajta fenntartása pe­dig azért is olyan fontos, mert a hucul ló a háziló ősé­nek, a tarpán vadlónak a legközelebbi rokona. A ter­mészetvédők lelkes munká­jának köszönhető, hogy egy négy kancából és egy csődör- ből álló kis ménes fennma. radt. Ma ez a ménes már harminc lovat számlál, Prá­ga közelében huszonnégy lelkes fiatal gondozza őket. FDJ Barátság-brigádok A Szabad Német Ifjúság (FDJ), az NDK egyik leg­jelentősebb tömegszervezete 1946-ban alakult meg. Az ország 2,8 millió 14—25 éves fiatalságából 2,1 millió tar­tozik tagjai sorába. Az FDJ 1948 óta a DÍVSZ, 1949 óta pedig a Nemzetközi Diákszövetség (ISB) tagja. Ezenkívül baráti kapcsolatok fűzik az ifjúsági szervezetet több mint 100 ország 600 if­júsági és diákszervezetéhez. Különösen szoros szálak fűzik az FDJ-t a Komszomol- noz. 1970 óta a szovjet és az NDK-beli fiatalok közös Ba­rátság-fesztiválokat rendez­nek. Az FDJ irányítása alatt működő Ifjú Úttörő Szerve­zetnek 70 000 tagja levelező pajtását szovjet gyerekek kö­zül választotta ki Az NDK- ban 4800 nemzetközi barát­ságklub működik. Meleg barátság szövődik az NDK és a többi szocialis­ta ország ifjúsági szervezetei között is. Erfurt megye pél­dául Győrrel, Cottbus megye Poznannal, Rostock megye Várnával áll partnerkapcso­latban. Az FDJ kezdeményezésére több mint 4000 NDK-beli fia­tal vesz részt az orenburgi földgázvezeték építésében, de ott vannak az NDK fia­taljai a Barátság-kőolajve­zeték , a Barátság-főútvonal, az uszty-ilimszki cellulóze- kombinát építésénél is. Ázsia, Latin-Amerika és Afrika haladó ifjúságának antiimperialista harcát az el­múlt években 31 millió már­kával segítették a fiatalok. „Iskolákat Vietnamnak” ak­cióban lehetővé tették például 11 általános iskola berende­zését, felszerelését. Részt vett az FDJ egy vietnami kórház építésében, a lerombolt vá­rosok újjáépítésében. A fiatalok segítségével több mint másfélezer chilei hazafi talált második hazára az NDK-ban. Ismételten kül­denek gyógyszer-, teztil-, író- és taneszköz-szállítmányo­kat Angola, Mozambik és Bissau-Guinea ifjúságának. Az afrikai fejlődő országokba a fiatalok kulturális és sportmunkájának az elősegí­tésére sporteszközöket, hang­szereket, diasorozataokat kül­denek. A német gyermekek guineai társaiknak többek között 400 000 iskolafüzetet és 100 000 ceruzát küldtek. Tíz év óta működnek az FDJ Barátság-brigádjai négy kontinens különféle orszá­gaiban. Afrika, Ázsia, Latin- Amerika és Európa 13.orszá­gában járultak hozzá ezek a brigádok az imperialista há­borúk maradványainak az el­tüntetéséhez. Iskolákat, mintafalukat, műhelyeket, mezőgazdasági kísérleti ál­lomásokat építettek. Tagjaik fiatal szakemberek, szak­munkások, szövetkezeti pa­rasztok, mérnökök, techni­kusok, orvosok, tanárok Teológuské))zés A Német Demokratikus Köztársaság hat egyetemén — Berlinben, Lipcsében, Hal­léban, Jénában, Rostockban és Greifswaldban évente 143 evangélikus teológushallgató számára nyújtanak képzési lehetőséget. A tanulmányi idő öt év. ötven professzor és docens oktatja a hallgató­kat teológiai diszciplínákra. Az állam évi 4 millió már­kát fordít taníttatásukra. Lovaglás a kis hin ni lovakon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom