Tolna Megyei Népújság, 1978. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-01 / 127. szám
2 IrífÉPÚJSÁG 1978. június 1. Szovjet javaslat a fegyverkezési hajsza megfékezéséről A magyarbizottság szovjet kormányközi Mözsön és Pakson Barátsági gyűlés Prágában Mözs és Tolna megye — mint Romány Pál megjegyezte — jó természeti-földrajzi adottságokkal rendelkezik, évek óta magas termelési eredményeket érnek el, és e tény vonzza a jó képességű embereket, illetőleg a meglévőiket tartja. A két mezőgazdasági miniszter és a szakértők a kei - tészet tanulmányozása után Látogatás Pakson Pakson Rigóczky István, a járási pártbizottság első titkára, továbbá az atomerőmű és beruházásának, kivitelezésének vezetői fogadták Katusev elvtársat és Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyettesét, K. Papp Józsefet, a Tolna megyei pártbizottság első titkárát és a többi vendéget. Ebéd után rövid városnézés következett az atomerőmű modern, tovább épülő, új lakótelepén. Ezt követően az atomerőmű építkezéseit keresték fel, ahol Szabó Benjamin, a Paksi Atomerőmű felkeresték Szabó László nyugdíjas szövetkezeti tagot, s megismerkedtek életével, háztáji gazdaságával Mözsről késő délután távoztak a bizottság tagjai, sok sikert kívántak a szövetkezet tagjainak, s gratuláltak a kiváló termelési eredményekhez. Szabópál Antal a bizottság tagjait a megyehatárig elkísérte. Vállalat igazgatója és Halasi Zoltán, az ERBE igazgatója tájékoztatta és kalauzolta a vendégeket a gigászi építkezések munkahelyein. Egyebek közt az 1. számú reaktor, a turbinacsarnok, a vízkivételi mű építkezését, a nehézberendezések kikötőjét, s az építkezésekhez felállított különféle üzemeket, így a vaspa- kettszerelőt tekintették meg. A paksi látogatáson részt vett Szily Géza nehézipari miniszterhelyettes és Juhász Ádám -államtitkár is. Az alábbiakban röividítve ismertetjük a fegyverkezési hajsza megszüntetésének gyakorlati útjairól szóló, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, a leszerelés kérdéseivel foglalkozó ülésszakán előterjesztett, nosságra hozott szovjet jayas- Moszkvában kedden nyilvá- latot: A világban zajló események jelenleg a nemzetközi politika központi kérdésévé teszik a fegyverkezési hajsza megszüntetését. A történelem választás elé állította az államokat és a népeket. „A nemzetközi kapcsolatok — mondotta nemrég Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtjtkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke — olyan válaszút előtt állnak, amelynek egyik ága a bizalom növekedése és az együttműködés fokozódása felé, a másik pedig a kölcsönös félelem és bizalmatlanság fokozódása, a fegyverek felhalmozódása felé vezet. Ezek az utak végső soron vagy a szilárd békéhez, vagy pedig legjobb esetben is a háború szakadékénak szélén való egyensúlyozáshoz vezetnek.” Csak egyetlen választás lehetséges: határozott fordulatot kell elérni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért vívott harcban. Nem szabad több időt elvesztegetni, mivel ez rendkívül súlyos következményekkel járna. A Szovjetunió tehát javasolja annak megvitatását, hogy miként lehetne meghatározott időn belül végrehajtani a következő intézkedéseket: Először: mivel a nukleáris fegyverkezés fokozódása jelenti a fő veszélyforrást, az államok erőfeszítéseiben központi helyet kell elfoglalniuk azoknak az intézkedéseknek, amelyeknek célja, hogy ezen a területen minél előbb megállítsák, majd visszaszorítsák a fegyverkezési hajszát. A nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetését és a felhalmozott készletek fokozatos megsemmisítését célzó intézkedések kidolgozásával és megvalósításával párhuzamosan és azzal szoros öszefüggésben erősíteni kell az államok biztonságának politikai és nemzetközi jogi biztosítékait. Jelentős előrelépés lenne ezen a területen, ha a világ valamennyi állama szerződésben kötelezné magát arra, hogy lemond az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokban történő alkalmazásáról. E célok elérése érdekében a Szovjetunió javasolja, hogy az ENSZ-közgyűlés jelenlegi rendkívüli ülésszaka elvi határozatban nyilvánítsa szükségesnek a nukleáris leszereléssel és az erő alkalmazásáról való lemondással kapcsolatos tárgyalások megkezdését, határozza meg e tárgyalások előkészítésének rendjét és megkezdésük konkrét időpontját. Másodszor: a fegyverkezési hajsza beszüntetésével kapcsolatban az egyik legfontosabb feladat a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása. Az utóbbi évtizedben, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megkötése óta e feladat megoldásában sikerült jelentősen előbbre lépni. Nem tettek meg azonban minden szükséges lépést és most újabb erőfeszítésekre van szükség. A Szovjetunió kijelenti, hogy sohasem alkalmaz nukleáris fegyvert azon államokkal szemben, amelyek lemondanak a nukleáris fegyver gyártásáról és beszerzéséről, és saját területükön nem rendelkeznek nukleáris fegyverrel. Bármely nukleáris fegyverrel nem rendelkező állammal készek vagyunk különmegállapodást kötni erről. Felszólítjuk az összes többi nukleáris hatalmat, hogy kövessék példánkat, és vállaljanak hasonló kötelezettségeket. Harmadszor: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés rendelkezéseinek hatékonyabbá tételéhez közvetlenül kapcsolódik egy másik, nem kevésbé időszerű kérdés — a nukleáris fegyver olyan államok területén történő elhelyezésének megakadályozása, amelyek jelenleg nem rendelkeznek ilyen fegyverrel. Ezt a kérdést szintén meg kell oldani. Negyedszer: a nemzetközi kérdések között jelentős helyet foglal el a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei létrehozásának megtiltása. A Szovjetunió véleménye szerint ezt a kérdést már néhány évvel ezelőtt meg lehetett volna oldani, akkor, amikor először felvetődött. Néhány állam álláspontja sajnos a kérdés megoldásának elhalasztásához vezetett. Annál nagyobb szükség van azonban arra, hogy most, amikor .a legkülönbözőbb területen folyó tudományos kutatások fejlődése érezhetően megnöveli a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszeréi megjelenésének veszélyét, e területre összpontosuljanak az erőfeszítések. Rövid időn belül olyan nemzetközi intézkedésekre van szükség, amelyek véglegesen megakadályozzák a neutronfegyver megjelenését és ki- fejlesztését. ötödször: a fegyverkezési hajsza megszüntetésének feladata megköveteli a már folyamatban lévő, kétoldalú, regionális és nemzetközi szintű tárgyalások mielőbbi sikeres befejezését. Ez mindenekelőtt a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalásokra vonatkozik, amelyek arra hivatottak, hogy határt szabjanak a legveszélyesebb, legpusztítóbb fegyverek kifejlesztésének — azon fegyverek kifejlesztésének, amelyek bevetése a nukleáris világháború kitörését jelentené. Reális lehetőségünk van arra, hogy gyorsan eljussunk a sikeres befejezéshez az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásával foglalkozó tárgyalásokon. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is erőfeszítéseket tesz annak érdedében, hogy a vegyi fegyverek. betiltásával foglalkozó tárgyalások sikeresen befejeződjenek De ugyanilyen erőfeszítésekre van szükség a tárgyalások többi résztvevőjének részéről is. Előrehaladott szakaszban van a tömegpusztító fegyverek egy további fajtája: a sugárfegyverek betiltásáról szóló megállapodás előkészítése is. Lehetőség van arra, hogy gyakorlati jelleget adjunk a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos kérdések megoldásának. A Szovjetunió következetesen és állandóan síkraszáll az erre vonatkozó hatékony intézkedések megvalósításáért. Ezekről az intézkedésekről különböző időpontokban már folytak vélemény- cserék. Ideje az általános vitákról áttérni a lényegre. Ideje lenne kimozdítani a holtpontról a közép-európai fegyveres érők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó tárgyalásokat. Az európai földrész katonai enyhülése megköveteli más, az utóbbi időben a szocialista államok által javasolt lépések megvalósítását is — mindenekelőtt azt, hogy az európai biztonsági értekezlet résztvevői kötelezettséget vállaljanak arra, hogy nem alkalmaznak elsőként atomfegyvert. A következő hónapokban befejeződhetnek az Indiai- óceán térségében folytatott katonai tevékenység korlátozásával és azt követő csökkentésével kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások. Lehetőség van az előrehaladásra a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének és szállításainak korlátozásával kapcsolatban nemrég megkezdett szovjet—amerikai konzultációkon is. Hatodszor. A fegyverkezési hajsza korlátozását célzó, már érvényben lévő megállapodásokat és egyezményeket meg kell erősíteni, biztosítani kell általános jellegüket, kivétel nélkül valamennyi állam csatlakozását. Az ENSZ-közgyűlés már több ízben felszólította a világszervezet tagállamait, hogy csatlakozzanak a fegyverkezési hajsza korlátozását célzó, már érvényben lévő megállapodásokhoz és egyezményekhez. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy ezeket a felhívásokat végre általánosan kedvező válasz kövesse, amely kifejezné a világ valamennyi államának egységét a fegyverkezési hajsza megállítására irányuló törekvésben. Hetedszer. Szemmel láthatóan széles körű egyetértés áll fenn azzal kapcsolatban, hogy korunk gazdasági fejlődése megbonthatatlan kapcsolatban áll a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a leszerelésnek a megoldásával. Az ilyen célú gyakorlati akciók eredményeként felszabaduló eszközök hatalmas lehetőséget biztosítanak az országok és népek jólétének fokozására, fontos tartalékot jelentenek a fejlesztési célokra nyújtott segítség bővítéséhez. Minél radikálisabbak lesznek a megfelelő intézkedések, minél mélyebbre és távolabbra hatolnak, annál több pótlólagos anyagi eszközt fordíthatunk e célokra. Van azonban egy olyan út is, amely lehetővé teszi, hogy a legközvetlenebb módon és még a leszerelésre vonatkozó nagyszabású intézkedések megvalósítása előtt összekapcsoljuk e két dolgot: a fegyverkezési hajsza anyagi természetű korlátozásával fel lehet szabadítani bizonyos összegeket békés célokra. Ez a katonai költségvetések csökkentése. Az ENSZ-közgyűlés több ízben sikraszállt e lépés megvalósításáért és a megtakarított eszközök egy -részének a ■fejlődő országok megsegítésére történő felhasználásáért. A Szovjetunió, amikor az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka elé terjeszti a fegyverkezési hajsza megakadályozásához vezető gyakorlati utakra vonatkozó elképzeléseit, abból indul ki, hogy a javasolt lépések csak minimálisak. E lépések megvalósítása nélkül a fegyverkezési hajszát nem lehet megállítani. Ugyanakkor azonban e lépések lényegbevágóak. Megvalósításuk ténylegesen fordulópontot jelentene a nemzetközi fejlődés egészére nézve: a fegyverkezési hajszáról és a katonai feszültségről — a katonai enyhülésre, a háborús veszély radikális csökkentésére való áttérést jelentené. Ezek a lépések mind megvalósíthatóak. Többségükkel kapcsolatban már tárgyalások folynak, s ezek számos esetben a befejezéshez közelednek. A fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez a cél elérésére irányuló határozott készségre, politikai akaratra van szükség. Minden államra akkora felelősség hárul a népek jelenéért és jövőjéért, hogy az az állam, amely e történelmi feladat megoldásában nem lenne hajlandó az együttműködésre, bűntettet követne el az emberiség ellen. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának megvan a szükséges joga és meghatalmazása ahhoz, hogy ténylegesen elősegítse a fegyverkezési hajsza megszüntetése felé történő haladást. Ez kötelessége, s ezt meg is kell tennie. Ezzel az ENSZ-közgyűlés előkészítené a leszerelési világ- konferencia összehívásának és sikerének feltételeit. A fegyverkezési hajsza megszüntetését célzó hatékony lépések megtételével az államok áttérhetnének a leszerelés problémájának gyökeres megoldására — az általános és teljes leszerelésre. (TASZSZ) (Folytatás az 1. oldalról). többet hozni egy hektárról. Szabópál Antal ezt mindjárt bizonyította is: van a megyében néhány olyan gazdaság, ahol az egy tehénre jutó tejhozam 1700 liter, de többségében 3400 liter feletti, van ahol 5500 liter A búza termésátlaga pedig 25 —60 mázsa között mozog, sőt: a kukorica 30—96 mázsa között „váltakozik.” Ez a Tolna megyei tartalék, a hektáronkénti hozamok nagy különbözősége még teljesebb kihasználásra vár, amely elsősorban a vezetés színvonalának növelésében és a szigorúbb keretek közötti gazdálkodás javításában rejlik. A szövetkezet székházában tartott tájékoztató után felkeresték a kertészeti üzemágat. Itt Szentes Nándor kertészmérnök kalauzolta a vendégeket, s különösen az itt látottak váltottak ki sok kérdést: mekkora a hozam egy négyzetméter földről, mennyibe kerül egy kiló primőr paradicsom előállítása, hányán dolgoznak a fóliások között, rrftlyen a haszna a fűtött fóliáknak? Hosszú perceket töltöttek a roskadásig rakott paradicsom- és uborkasorök között, vizsgálódtak, s beszélgettek a kertészetben dolgozókkal a munka technológiájáról, a kereseti lehetőségekről, a brigádmozgalomról, a háztáji munkáról. A kertészetben tett látogatás után a kormányközi bizottság egy része Katusev és Marjai elvtársak vezetésével, K. Papp József kíséretében Paksra, az épülő atomvárosba utazott. Mözsön maradt Valentyin Meszjac szovjet és dr. Romány Pál magyar mezőgazdasági miniszter, szakértőik társaságában. Délután dr. Szabópál Antal, Arany István és Duzsi Imre válaszoltak a feltett kérdésekre. (Folytatás az 1. oldalról.) kormányküldöttségének látogatása újabb szemléletes megnyilvánulása pártjaink és a két ország népei közötti megbonthatatlan barátság és minden irányú együttműködés egyre erősödő kötelékeinek. — Soha nem feledjük el, hogy a Szovjetunió mindig híven oldalunkon állt, és ha kellett, habozás nélkül segítő kezet nyújtott nekünk. így volt ez tíz éve is, azokban az időkben, amikor a csehszlovákiai szocializmus létéről vagy nemlétéről volt szó. Annyi év után ismét kijelentjük, nagyra értékeljük a Szovjetunió és más szocialista országok internacionalista segítségnyújtását. Husák kitért a szovjet- csehszlovák együttműködés mindennapi gyakorlatának formáira és eredményeire. Köszönetét mondott a Szovjetuniónak azért, hogy lehetővé tette az első csehszlovák űrrepülő kozmikus útját. A CSKP KB főtitkára a továbbiakban kifejtette: — Csehszlovákia Kommunista Pártja eszmeileg szilárd, egységes, elismert vezető ereje társadalmunknak. Az a kezdeményező és alkotó lendület, amellyel Csehszlovákia dolgozói valóra váltják a CSKP XV. kongresszusának irányvonalát, a párt iránti bizalmuk szilárdságát tanúsítja. — Semmiféle rágalmazó kampány, amelyet az imperializmus reakciós körei a létező szocializmus országai és különösen a Szovjetunió ellen rendszeresen szerveznek, nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy társadalmi rendszerünk fő célja és értelme az emberről és jólétéről való gondoskodás, az ember jogainak érvényesítése, hogy a szocializmus egyre szélesebb távlatokat nyit az ember számára, biztosítva minden oldalú fejlődésének lehetősé• gét. Megerősíti ezt a Szovjetunió új alkotmánya is, az újkori manifesztuma egy olyan társadalomnak, amely az emberiség történelmében elsőnek jutott el a kommunizmus küszöbéig. Gustáv Husák a Szovjetunió és a csehszlovák—szovjet barátság éltetésével fejezte be beszédét. Leonyid Brezsnyev beszéde elején emlékeztetett arra, hogy a Csehszlovák Köztársaság már csaknem hatvan éves, s ennek az időszaknak felét már a szocializmus csillagzata alatt élte át. — Csehszlovák elvtársaink a múltba visszatekintve ma megelégedéssel mondhatják el, hogy becsülettel kiállták a nem könnyű próbát. Csehszlovákiát napjainkban a hatalmas és tervszerűen fejlődő gazdaság, az élenjáró tudomány és technika, a népjólét magas foka jellemzi. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a szocialista államok testvéri családjának megbecsült tagja nagy szerepet tölt be a nemzetközi életben, tevékenyen és gyümölcsözően vesz részt az időszerű nemzetközi kérdések megoldásában, az európai és az általános béke megszilárdításában. Három évvel ezelőtt a Helsinkiben megtartott tanácskozás minden feltételt megteremtett ahhoz, hogy az európai földrészen fejleszthessük a jó viszonyt. Úgy tűnt, hogy szilárd politikai alapot teremtettünk az enyhüléshez. Akadtak azonban olyan politikai körök, amelyek nyíltan arra törekednek, hogy megsemmisítsék az enyhülés folyamatát — ráadásul nemcsak Európában —, s visszatérjenek, ha nem is a „hideg”, de legalább is a „langyos” háborúhoz. — Ebben az irányban hatnak, érthető módon, az olyan akciók, mint a NATO tagállamainak véres beavatkozása Zaire-ban. — Az is vitán felül áll, hogy a folytatódó fegyverkezési hajsza súlyos károkat okoz a békés együttműködésnek. — A fegyverkezési verseny megszüntetéséről folyó tárgyalások iránt mi a lehető legkomolyabb és legőszintébb magatartást tanúsítjuk. Ellenezzük az eredménytelen szó- fecsérlést, ellenezzük, hogy a tárgyalások olyan — tisztesség ne essék szólván, — „leszerelési” konferenciát eredményezzenek, mint amilyent annak idején Jaroslav Hasek figurázott ki. Mint emlékezetes, az ő hősei, akiket már teljesen megbolondított a sok éjszakai ülésezés és bankett, mintegy a jószándéktól vezettetve, mindenkit, aki csak útjukba akadt, a fegyverkezésre szólítottak fel. — A napokban kezdődött meg New York-ban az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének külön a leszé- relésnek szentelt ülésszaka — folytatta beszédét Leonyid Brezsnyev.. Az ENSZ történetében először az ülésszak részvevői a leszerelés kérdését annak teljes komplex voltában vitatják meg. — A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok olyan javaslatokkal és kezdeményezésekkel mentek az ülésszakra, amelyek gondosan mérlegeltek, a konstruktív munkára, gyakorlati eredmények elérésére irányulnak. — A szocialista országok sokat tettek a leszerelés ügyének előmozdításáért. Bármily nagyok legyenek is az akadályok, tovább haladunk a béke és a jószomszédság politikájának minden hívével együtt, tovább keressük ennek az égetően fontos problémának megbízható és teljes megoldását —, jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Leonyid Brezsnyev beszédét számos alkalommal szakította meg taps, éljenzés. A beszéd végén a gyűlés részvevői hosszan tartó, lelkes taps- és* a csehszlovák nép barátságát, az SZKP KB főtitkárát, a szovjet párt- és kormányküldöttséget, éltették a testvéri szocialista országok együttműködését. Konsztantyin Katusev (közé pen) az atomerőmű-építkezésen
