Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-10 / 108. szám
A 'kÉPÚJSÁG 1978. május 10. ON KÉRD EZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Gázcseretelep Paksról, Kiss Istvántól kaptuk a következő levelet: „...A paksi Községi Tanácstól 1977 ősz elején sokan kértük, hogy az Uránvárosban építsenek egy gázcseretelepet. Az elnök elvtárs ezt meg is ígérte, azt mondta, mire az esős idő és a hideg megjön, keres valamilyen megoldást. Vagy kis telepet építenek, vagy egy gépkocsit állítanak be, de meg fogja oldani. Sajnos az ígéret csak ígéret maradt.” Kiss István levelét továbbítottuk a paksi Nagyközségi Közös Tanácshoz, ahonnan Kovács László építési csoportvezető az alábbiakat válaszolta: „1973-ban a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat kijelentette, hogy Paks területi ellátottsága jó, a település méretei nem indokolják új gázcseretelep létesítését. Ezen állásfoglalást ismerve, a tanácsi apparátus munkatársai nem tettek ígéretet új telephely létesítésére. 1977 őszén igényként merült fel az, hogy előrendelés alapján a község valamelyik szolgáltató egysége szállítsa házhoz a pb- gázpalackokat. Ennek megvalósítása érdekében megbeszélést folytattunk az ÁFÉSZ-szel és a költségvetési üzemmel, ezek a tárgyalások ez ideig nem voltak eredményesek.” Szemétszállítás Nagymányokról egy olvasónk arról érdeklődött, hogy milyen szemetet kötelesek lakásukból elszállítani, illetve mi számít háztartási szemétnek? A nagymányoki Nagyközségi Közös Tanács V. B. szak- igazgatási szervének küldtük Telefonszámunk: 129-01, 123-61. el a levelet, s Probszt József gazdasági előadó a következő választ adta: „...Nagymányok nagyközség területén a szemétszállítást egyéb anyagi eszközök híján egy Multicar típusú kis tehergépkocsival és két rakodóval oldottuk meg. Ennek a gépkocsinak a kapacitása igen kicsi, ennek ellenére heti két alkalommal, mindössze havi tizenöt forintért elszállítjuk a háztartási szemetet. Háztartási szemét alatt a háztartások fenntartásából eredő (főzés, fűtés, stb.) hulladék értendő, és semmi esetre a lakóházak és egyéb mellékhelyiségek tatarozásából eredő bontási, illetve építési törmelék. A már említett szállítási kapacitás hiánya miatt az ilyen jellegű /munkákat egyébként is képtelenek lennénk az egész község területén elvégezni. Az egészséges környezet feltétlenül megkívánja, hogy a szemetet jól záró, külön erre a célra rendszeresített edényben (kukában) tároljuk, egyrészt az elszállítás meggyorsítása érdekében, másrészt csak így kerülhető el, hogy a mindenféle alkalmi edényekben elhelyezett és a köréjük összegyűjtött szemét, hulladék fertőzést, betegséget okozzon, nem is beszélve az esztétikus környezet megteremtésének igényéről.” Rákszűrés Bonyhádról érdeklődnek többen, hogy hol lehet rákszűrésre jelentkezni? A Tolna megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályát kerestük meg a kérdéssel, dr. Szügyi Gyula osztályvezetőhelyettes válaszát közöljük: „...Tolna megyében — Szek- szárd székhellyel — működik onkológiai gondozó intézet, melynek feladata kettős. Egyrészt helyszíni kiszállások formájában — egy kisebb település, vagy egy nagyobb ipari üzem érintett lakosságának, illetve dolgozóinak szűrését végzi el, másrészt a kiszállás alkalmával kiszűrt, illetve a körzeti orvosok által beküldött betegek részletes kivizsgálását végzi. Természetesen az onkológiai gondozó centrumnak nem lehet a feladata az, hogy az egész megye érintett lakosságának évenkénti szűrését elvégezze. Ehhez sem <a személyi, sem a tárgyi feltételek nem biztosítottak. A már említett — az onkológiai gondozó centrum által végzett — kiszállásos rákszűréseken kívül valamennyi városunkban, illetve járási székhelyünkön van onkológiai szakrendelés. E szakrendelések feladata az ilyen jellegű megbetegedésre gyanúsak felkutatása és kivizsgálása. A bonyhádi járásban ezt a feladatot dr. Zoltán Vilmos szülész-nőgyógyász főorvos végzi naponta 14—15 óra között a bonyhádi kórház—rendelőintézetben.” Szőlő- és fatelepítés Barth Antal aparhanti olvasónk azt kérdezi, hogy szőlőt, fát a szomszédos ingatlantól milyen távolságra telepíthet? Válaszunk a következő: A 251970. (XI. 26.) MÉM számú rendelet 10. §-a szerint: „Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles megtartani az ingatlan határától számított alábbi legkisebb ültetési (telepítési) távolságokat: a) belterületen és zártkerten belül — szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,50 métert, — 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 métert, — 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2.00 métert, b) külterületen — zártkerten kívül — gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte-, ribiszke- és málnabokrok esetében 0,80 métert, — minden egyéb gyümölcsbokrok (naspolya, mogyoró, stb.) esetében 2,00 métert, — birsalanyra oltott körtefa, továbbá őszibarackfa esetében 2,50 métert, — törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 métert, — vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 métert, — cseresznyefa esetében 5.00 métert, — dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 métert, c) külterületen — zártkerten kívül —, ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, gyümölcsbokor és gyümölcsfa kivételével — 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 métert, — 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 métert, — 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 métert, — fa esetében 8,00 métert.” Ml VÁLASZOLUNK Bár a mai házassá- lok megkötése — jellemzően — mentes a vagyoni megfontolásoktól, a vagyoni érdekek által diktált kényszertől, a házasságok felbontása során azonban rendszerint külön vita tárgyát képezi a vagyon megosztása, előtérbe kerül a közös vagyon és a külön vagyon kérdése. Családjogi törvényünk szerint: „A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, k i v é ve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs külön vagyonához tartoznak.” A fentiekből következik, hogy a házastársi vagyonközösség feltétele a házasság- kötés, de a vagyonközösség nem az egész házasság, hanem csupán az életközösség idejére jön létre. Ha az élet- közösség megszűnik, a házastársi vagyonközösség is véget ér, a közös vagyon megosztásának van helye. A vagyonközösség útján keletkezett közös tulajdon egyenlő — fele-fele — arányban illeti meg a házastársakat, mindaz tehát, amit a házastársak az életközösség ideje alatt szereztek —még akkor is, ha csak az egyik házastárs vásárolta, vagy csak az ő nevére került az ingatlannyilvántartásba — a megszerzéssel közössé válik, a másik házastárs követelheti, hogy az ingatlannyilvántartásba az ő nevét is jegyezzék be tulajdonostársként. A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat addig, míg a vagyonközösség fennáll, továbbá annak megszűnése után is egészen a vagyon felosztásáig, csak a házastársak közös egyetértésével lehet elidegeníteni. Nem lehet tehát pl. az egyik házastárs elköltözésével a közös vagyonhoz tartozó tárgyakat egyoldalúan eladni, de még elszállítani sem. A házastárs külön vagyonához tartozik: a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy; idetartozik pl. a ruházat, óra, ékszer és egyéb, kizárólag személyes használatra szolgáló vagyontárgy, de csak a szokásos mértékben (a szőrmeáru-kereskedő üzletében lévő női bundák sora nyilván nem képezi a feleség külön vagyonát), d) a külön vagyon értékén szerzett vagyontárgy. Ez utóbbi ponttal kapcsolatban mégis megjegyzendő, hogy: „Az a külön vagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik.” A házassági vagyonközösség megszűnésekor a közös vagyont bármelyik házastárs kérelmére meg kell osztani, s az igények rendezésénél mindig arra kell törekedni, hogy egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyonjogi előnyhöz, a közös lakás használatának eldöntésénél pedig a lakásügyi jogszabályok, illetőleg személyi tulajdonban álló lakás esetében a Polgári Törvénykönyv rendelkezései mellett a családvédelmi érdekeket is figyelembe kell venni. i.aagßrr DR. DEÁK KONRAD, a TIT városi-járási szervezetének elnökeit .• Mesék kerámiában „Szeretek játszani, mert a játék, a mese a nyomasztót enyhíti és szabaddá teszi az embert. Fantázia szülte tárgyaimmal másokban is a játékosság örömét kívánom felkelteni.” Ezt a vallomást a fiatal keramikus nő, Söveg- jártó Mária az elmúlt nyáron. szegedi kiállítási katalógusának előszavában mondta el. Tízéves művészi út alatt alakult ki ez a mondanivalója. 1967-ben végezte el az Iparművészeti Főiskolát, mint Csekovszky Árpád tanítványa. Azóta nemcsak művészi fejlődésben, hanem a térben is nagy utat járt be alkotásaival. A pécsi Biennalétól Faenzán át Rothenburgig, Not- tinghamtól és Minszktől zalaszentgróti önálló kiállításáig sokfelé megismerhette már a közönség alkotásait. Egyhetes diplomáját már hármasban „ünnepelhették”, férjével és a kis újszülöttel. Talán itt kezdődött művészetének a mesevilággal való kapcsolata. Meséivel altatta gyermekét, és utána korongo- zott. Diplomamunkáját megvette a Budapest Szálló, és így otthonában kemencét, műhelyt rendezett be. Azután „jött’ a másik két gyermek, és évekig biztosítva volt a meseutánpótlás is. A görög mitológia figurái, de a magyar népmesék világa is megtalálhatók ekkori munkáin. „Az agyag, a forma, a szín életem tartalma, képzeletem megtestesítője” — mondja, s szeme a szobában lévő tárgyait fürkészi: a mesealakokat, az ágyukat, a figurákkal egybekötött gyertyatartókat, díszedényeket. Láthatóan nem is annyira a tárgyakat nézi, inkább a kialakulásuk folyamatát éli át újra, az anyag átlényegülését. Azt a „többet”, azt az örömet, amit a kívülálló nem érezhet soha, csak ő. — Illetve egy részét éreznie kell, ha értőn nézi a művet. A gyerekek lassan kinőnek a mesekorból — a keramikus művésznő is irányt vált. Gótikus elemeket visz újabb alkotásaiba, a képzőművészet és az építészet kapcsolatát keresi. Nem szereti az üres formajátékot. „Ha az ember a tartalomból indul ki, más is megérti, még akkor is, ha elvont, mert visszavezetheti valamire” — mondja erről. Tárgyai elgondolkoztatják, a szemlélőt, s elviszik olyan világba, melynek „határait” Sövegjártó Mária munkái jelzik. Sz. J. Gyermekei körében Festés Korongozás
