Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-10 / 108. szám
1978. május 10. KÉPÚJSÁG 5 Tejtermelési verseny Elsők: bonyhádi Pannónia, aparhanti Búzavirág, Hőgyészi Állami Gazdaság, Csapiáros Rudolf, Döbrököz Kerekes Ferenc, az aparhanti szövetkezet elnöke átveszi a díszes oklevelet és a 28 000 forintot A szarvasmarhatartás, -tenyésztés fokmérője a tejtermelési verseny. Évek óta „vetélkednek” a gazdaságok, hol jobb a tej minősége, több a mennyisége, és a fejési átlag. A tejipari vállalatok, valamint az Országos Állat- tenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség fő patró- nusa a versenynek, értékelésük rangot ad egy-egy gazdaságnak, minősítésüket ob- jektívnek fogadják el. Tolna megyében híres tejtermelő gazdaságok vannak, eredményeik országra szólók. És évről évre azt tapasztalhatjuk, hogy a megyei átlagot mind több gazdaság eléri, jó húzóhatása van a versenynek, egyre többen kapcsolódnak hozzá, és érnek el kimagasló eredményeket. A hét végén értékelték, díjazták a Tolna megyei tejgazdaságok versenyét a Tolna megyei Tejipari Vállalat szekszárdi üzemében. Farkas István, a megyei tanács osztályvezető-helyettese értékelése során többek között ezeket mondta: — A Tolna megye területén működő 6 állami gazdaság kivétel nélkül, továbbá a fejt tehénállománnyal rendelkező 69 mezőgazdasági termelőszövetkezet közül 34 üzem együttvéve 17 198 tehénnel, vagyis az összes hirdetett tejtermelési versenyben megyénk területén 23 községből 90 gazda 168 tehénnel vett részt. Az 1977- es esztendő azért is jeles határkő e fontos élelmiszergazdasági ágazatban, mert első ízben most sikerült elérni országosan és megyénkben is a 3000 liter fölötti átlaghozamot, amivel már kezdjük megközelíteni a fejlettebb tejtermelő országok színvonalát. Az egy tehénre jutó tejtermelés 1977-ben országosan 3099 liter, Tolna megyében 3288 liter volt.” Az országos versenyben három nagyüzemi gazdaság ért el szép helyezést: a magyar tarka fajtájú tehenészetek versenyében a dunakömlődi Szabadság Termelőszövetkezet az egy tehénre jutó 4519 kilós laktációs termelési, valamint borjúszaporulati eredményével országos harmadik helyezést ért el, hatvanezer forint pénzjutalmat is kaptak a helyezésen kívül. Az árutej-termelési versenyben első helyet és az ezzel járó nyolcvanezer forintot a decsi közös gazdaság érdemelte ki, az árutej-termelés az előző évihez viszonyítva 141,67 százalékkal növekedett. A Paksi Állami Gazdaság különdíj- ban részesült, mert a magyar tarka és az európai vöröstarka lapály keresztezésű ól— A megyei tejtermelési versenybizottság a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által kiadott szabályzatának megfelelően értékelte és rangsorolta a versenybe benevezett nagyüzemek és kistermelők 1977. évi eredményeit. Ennek alapján megyei díjazásban részesül versenykategóriánként a legjobb kettő, illetve három helyezett, összesen 8 nagyüzem és 6 kistermelő. A magas színvonal és tendencia megtartását, vagy további növelését igazolja az a körülmény, hogy a 'most országos és megyei helyezést elért 11 nagyüzem közül 7 gazdaság olyan, amelyik már az 1976. évi verseny díjazottjai között is szerepelt. Ezek alapján is joggal állapíthatjuk meg, hogy ez a széles körű mozgalom elérte a kitűzött célt és igazi hajtóerővé vált.” A tejtermelési verseny győzteseinek és helyezettjeinek a díjakat, pénzjutalmakat dr. Kálmán Gyula megyei tanácselnök-helyettes adta át. A díjazott gazdaságok és egyéni termelők: Az első kategóriában első a bonyhádi Pannónia Mgtsz, hétszázhét tehén átlagában a magyar tarka fajtájú állománytól 4061 kiló tejet fejtek; második az Alsótengelici Állami Gazdaság. A második kategóriában, a száz hektár mezőgazdasági területre jutó tejtermelésben az aparhanti Búzavirág Mgtsz lett az első, hiszen 84 227 literes teljesítményük erre érdemesíti a tejgazdaságot; második a kapospulai Ezüstkalász, harmadik a Dalma ndi Állami Gazdaság. A harmadik kategóriában az árutej- értékesítés növekedése volt a „tét”. A Hőgyészi Állami Gazdaság 1976-ban 3 885 850 liter tejet adott közfogyasztásra, tavaly pedig 5 110 400 litert; második a szedresi Sió—Sárvízmenti Egyesült Mgtsz. Különdíjat a dombóvári Alkotmány Mgtsz kapott, a holstein-friz állomány kimagasló indulóeredményeiért. A versenybizottság értékelte az egyéni, azaz a kisgazdaságok tejtermelését is. Az összes tejértékesítés alapján Szösz István (Váralja) lett az első, második Schüsz- ler István (Paks), harmadik Harcsa Pál (Bátaszék). Az egy tehénre jutó tejértékesítés alapján a megyei rangkor a következő: Csapiáros Rudolf (Döbrököz), egy tehén után 6960 liter tejet adott át a begyűjtőnek, második Pirisa József (Báta), harmadik Marosi Ernő (Szakcs). A tejüzemben tartott ünnepségen átadták a pénzjutalmakkal, oklevelekkel együtt a Szekszárdi AGRO- KER és az állami gazdaságok Baranya—Tolna megyei főosztálya tárgyjutalmait. Végül a tejipar vezetői bemutatták új termékeiket, kóstolóra hívták a tejtermelő gazdaságok jelen lévő vezetőit, munkásait. PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: GK nagyüzemi tehénállomány 65 százalékával csatlakozott a versenyhez. A háztáji és egyéni kistermelők részére lomány 3900 kilós átlagos tejtermelési és 113 százalékos borjúszaporulati eredményt ért el. Pirisa Józsefnénak gratulál dr. Kálmán Gyula Gyommentesítés A lakosság teendői Környezetünk védelmének és kulturáltságának fokozása az utóbbi időben a lakott területeken is az érdeklődés homlokterébe került. Szembetűnő az az ellentmondás, amelyik a termelés színvonalának általános fejlődése és a környezetvédelem, a környezeti kulturáltság között mutatkozik. A termelési folyamat optimális szervezése, vagy a családi házak környékének a hétvégi telkek, hobbikertek pedáns rendje mellett gyakran megfeledkezünk tágabb környezetünk kulturáltságának kialakításáról vagy éppen a kialakított rend megóvásáról. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a múlt évben határozatban hívta fel a helyi tanácsok végrehajtó bizottságait a környezetvédelemmel összefüggő teendők eredményesebb megvalósítására. Szükségesnek tartja a határozat, hogy a helyi tanácsok nagyobb mértékben igényeljék a település tisztaságának megóvása, kulturáltabbá té. tele céljából a lakosság, valamint a vállalatok, intézmények kollektíváinak közreműködését Felhív egyben arra is, hogy az ide vonatozó jogszabályok megsértőivel szemben következetesebb fe- lelősségrevonást kell érvényesíteni. A gyommentesítés részét képezi a környezeti kultúra megteremtésének is. Lakott területeken elsősorban esztétikai célokat szolgál, ugyanakkor gazdasági kihatása sem lényegtelen. Megvalósításánál, végrehajtásánál e célkitűzések alapján kell a gyomirtási eljárásokat megválasztani. Vegyszerek alkalmazására csak igen korlátozott területeken lehet gondolni. A megoldást elsősorban a zöldterületek kialakítása és fenntartása képezheti. A célravezető eljárásokat természetesen a helyi sajátosságoknak megfelelően kell esetenként kialakítani. Tapasztalataink szerint megyénk városaiban, községei, ben az utak, utcák, közterek nem fertőzöttek általánosan és feltűnően gyomnövényekkel. Előfordulnak azonban — gyakran a települések központjában, vagy frekventált helyein — olyan területek, ahol a gyomnövények tömege tenyészik. (Pl. építkezések céljára kisajátított területek, felvonulási területek, patakok medre és környéke stb.) A gyommentesítési program keretében elsősorban ezeken a kritikus helyeken kell a gyomosodást felszámolni. Szintén általános tapasztalat, hogy a gyomirtás e területek jelentős részén végül is megtörténik. Gyakran sajnos akkor, amikor a gyomok fejlettsége már előrehaladott, így lekaszálásuk jóval több munkaerőt, időt és energiát igényel, ugyanakkor hónapokig keltenek kellemetlen látványt. Éppen ezért arra hívjuk fel az illetékesek figyelmét, hogy a gyommentesítési program keretében intézkedéseiket időben tegyék meg. Időszerű teendők és javasolt megoldási módok a gyommentesítésben: — A lakóházak előtti utcarészek gyommentesítése az utca jellegétől megfelelően különbözően történhet. Ahol az utca jellege lehetővé teszi, célszerű parkosítani vagy füvet telepíteni. Ha erre nincs mód, rendszeres kaszálással természetes gyep alakítható ki. Azokon az utcákon, ahol növénytakaró fenntartására nincs lehetőség, a gyomokat kapálással, kaszálással vagy Gramoxone kipermetezésével kell irtani. — Házikertekben, zártkertekben a gyomirtást a szoká. sós eljárásokkal kell megvalósítani. A művelt területek mellett gondot kell fordítani a telket határoló területek gyomtalanítására. A kerítések és mezsgyék mentén, a dűlőutakon ugyanúgy meg kell a gyomirtást oldani, mint a művelt területeken Itt a gyomok rendszeres, virágzás előtti kaszálását, vagy a terület kaszálását említhetjük. Gyomirtó szerek közül a Gramoxone használatát javasolhatjuk, de a permetezést úgy kell végrehajtani, hogy a környező területen ne következzen be kár. (Szélcsendes időben, alacsony nyomáson, szükség esetén védőlemezzel kell permetezni.) Ismételten felhívjuk a lakosság figyelmét arra, hogy a gyomnövények elleni védekezést jogszabály is előírja, amely szerint a gyomok irtása a mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kötelező. CSIBOR ISTVÁN Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás I A március 31-r állatszámlálás eredményei és tapasztalatai A minden évben március 31-én esedékes országos állatszámlálás idén nem hozott váratlan eredményt, az állat- tenyésztés fejlesztésére korábban hozott kormányintézkedések hatására fokozódó tenyésztési-tartási kedv nyomán szinte meg lehetett jósolni az állattenyésztés legjellemzőbb számszerű ösz- szefüggéseinek alakulását. Az ország szarvasmarhaállománya 20 ezerrel meghaladta a kétmilliót és 60 ezerrel nagyobb, mint tavaly március 31-én volt. Különösen a téeszek érdeklődése nőtt meg a szarvasmarhatartás iránt: 46 ezerrel több állatot tartanak, az állami gazdaságok istállóiba pedig 22 ezerrel több szarvasmarhát kötöttek be. A kistermelők viszont a tavalyinál 8 ezerrel kevesebb állatot gondoznak, amivel a terv egyébként számolt. Az V. ötéves tervidőszak egyik állat- tenyésztési koncepciója ugyanis: a nagyüzemi szarvasmarhatartás nagyobb ütemben nőjön, mint amilyen mértékben a háztáji tartás visszaesik. Ez a tendencia jól nyomon követhető a tehén- és előhasi üszőállo- mány alakulásánál, 11 ezerrel nőtt a téeszekben tartott tehenek száma, míg a kistermelői állomány csupán 3 ezerrel mérséklődött. A juhállomány 200 ezerrel nőtt egy év alatt és 2,26 milliót tesz ki. A sertéstenyésztés legérzékenyebb pontja mindig a kocaállomány alakulása, ez ugyanis jól érzékelteti a tenyésztési-tartási kedv mértékét. A sertéstenyésztés, amelyre évekkel ezelőtt a gyakori mélypontok voltak jellemzőek, kiegyenúlyozot- tabb lett — ezt jelzi, hogy az országos kocaállomány 675 ezer, tehát korábban nem tapasztalt magas szinten áll. Az országos sertéslétszám 24 ezerrel haladta meg a nyolcmilliót, ebben viszont némi visszaesés következett be, főleg azért, mert az állami hizlaldák nem tudtak elegendő fiatal állatot vásárolni hizlalásra, és helyeik egy része emiatt kihasználatlan volt. Mindez részben annak a következménye, hogy a kistermelők — nagyon egészségesen — „végtermékre mennek”, azaz nem adják el állataikat süldőként, malacként, hanem igyekeznek a hizlalást is vállalni. A hizlalásra szánt fiatal állatok legfeljebb a kistermelők között cserélnek gazdát. Ebbe a kereskedelmi láncba az állami ipar, amely fix felvásárlási árakkal dolgozik, nem tud beleszólni, miután a jelenlegi szabadpiaci árak, az élénk érdeklődés miatt túlságosan magasan alakulnak. A kivezető út számukra: a kihelyezett kocaállomány számának fokozása, a kihelyezési akció erőteljes támogatása, ettől remélhető ugyanis, hogy a kocák szaporulatából az állami hizlaldák is beszerezhetik a telepek feltöltéséhez szükséges utánpótlást. (MTI) Vágóhíd az állami gazdaságban Évente nyolcezer sertést vágnak le a Paksi Állami Gazdaság vágóhídján. Ezek a sertések selejtek, fejlődésben visszamaradt állatok. A kisüzem ezzel a tevékenységével így segít a környék hússal történő ellátásában.
