Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-07 / 106. szám
1978. május 7. Szakmunkások, szakcsoport- tagok, a mezőgazdasági üzemekben dolgozó, zöldségtermesztéssel, hajtatással foglalkozó szakemberek tanácskoztak a közelmúltban Pécsett. Dr. Somos András akadémikus, az MTA alelnöke, a Kertészeti Egyetem Zöldségtermesztési Intézetének igazgatója tartott bevezető előadást „A fólia alatti korai zöldségtermesztés faj- fajta- és termesztéstechnikai kérdése” címmel. Somos professzor nevéhez fűződik a hazai fólia alatti termesztés bevezetése, elterjesztése. Mint mondotta, ez az újítás 12 év alatt terjedt el, s 1975-ben országosan már 2000 hektár volt a fóliával borított felület. A kormányintézkedések hatására tavaly 3000 hektárra nőtt, s ugyancsak az elmúlt évben vált kedveltté a síkfólia is. Az üvegház kontra fólia vita kimenetele nem kétséges, hisz a műanyag borítás lényegesen olcsóbb, s így a primőr is megfizethető. A termesztésnél, beruházásnál három lényeges szempontot kell figyelembe venni: a szerkezet kialakítását, a hasznosítás módszerét és a termeszteni kívánt fajtákat. A legmodernebb fóliaházak szélessége 7,5 méter, a gerincmagasság 3 méter; ezekben a házakban a munkák zömét kisgépekkel el lehet végezni. Egyre inkább terjed a vízfüggönyös megoldás: a kettős vázszerkezetre feszített belső fóliára 12— 14 Celsius fokos vizet permeteznek, s ez fölöslegessé teszi a fűtést. A fajtákat hő- és fényigényük szerint őszi-téliekre, illetve télvégi, kora tavasziakra csoportosítják. Kevés fényt és meleget kíván a saláta, retek, fejes káposzta, kínai kel és laskagomba. Melegigényesek a paprika, paradicsom, uborka és a sárgadinnye. A fóliasátorban sokkal olcsóbban és kevesebb munkával lehet előállítani a szántóföldi palántákat, mint a korábban alkalmazott, sok, aprólékos munkát igénylő hollandágyakban. Terjedőben a konténeres zöldséghajtatás. A fekvő és álló hengerben való hajtatás előnye: a talajadottságoktól függetlenül alkalmazható a földkeverékkel töltött műanyag zsák. Dr. Somos András előadása után többen felszólaltak, köztük Pirgi Károly, a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet főkertésze. Tolnán 1977-ben a 4 ágazat — növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet és segédüzemág — 16 millió 500 ezer forint tiszta jövedelmet hozott, a kertészeti ágazat 16 millió forintos árbevételéből 8 millió 573 ezer forint volt tiszta nyereség. Csak a zöldségtermesztésben 4 millió 481 ezer forint nyereséget értek el. Az első fóliasátorokat 1964-ben állították fel Tolnán, később a területet fokozatosan 10—15 ezer négyzetméterre növelték, s már 1970-ben 5000 négyzetméteren állítottak be síkfóliás termesztést; idén 5 hektár korai káposzta és 5 hektár paprika termesztését kívánják így megoldani. Az új termesztési mód bevezetésével, a 10 ezer négyzetméteres vázakat fólialepellel együtt a kiskerttulajdonosok kapták meg — jelképes áron. Ezzel párhuzamosan több palántát állítanak elő; idén a társgazdaságoknak 2 milliót, a háztájinak pedig 3 milliót. A szövetkezetnek 6 millió szálas és 600 ezer tápkockás palántára van szüksége, melyet részben a fűthető fólia alatt, részben a hollandágyakban állítanak elő. Jó lenne már megnyugtatóan rendezni a rapszodikusan jelentkező átvételi zavarokat, stabilabbá tenni a felvásárlás és a feldolgozás helyzetét. Ha ez sikerül, a zöldség- és gyümölcstermesztés sikere kizárólag az időjáráson múlik — fejezte be hozzászólását Pirgi Károly. d — A primőr két héttel később jön Mi van a raktárban? Kevés a napsütés. Szokatlanul hűvös az idő, s így a hajtogatott, fólia alatt nevelt zöldségfélék fejlődése lelassult. Kevesebb, és később jön ugyan a primőr, mint máskor, alapvető zöldségfélékből viszont nincs hiány. Mi legyen a rengeteg betárolt burgonyával? Ez a kérdés foglalkoztatja ezekben a hetekben leginkább a felvásárló-értékesítő szerveket. Tolna megyében egyedül a ZÖLDÉRT raktárában 167 vagon eladatlan burgonya van, de a termelőüzemekben is bőven akad még. A ZÖLDÉRT januártól mostanáig 120 vagon burgonyát adott el — többet, mint amennyi étkezésünkhöz szükséges. Elsősorban a háztáji állattartók vitték, hisz 1 forintért, 1,30-ért megérte vásárolni a sárga héjú takarmánykrumplit. A HUN- GAROFRUKT ígérte, hogy 70 vagonnal még februárban elvisz Tolnából, de mivel nem sikerült a külföldi partnerekkel üzletet kötni, a krumpli itt maradt. Június közepén várható, hogy az újburgonya tömegesen megjelenik a piacon, addig — ismerve a lakosság fogyasztási szokásait — 60—70 vagon- nyi fogy el. S hogy mi lesz a többivel? Nem tudni, hisz sem a szesziparnak, sem állattenyésztési telepeknek nem kell. A ZÖLDÉRT raktárában 15 vagon zöldségféle van, ebből a legtöbb a petrezselyemgyökér: hét vagon. Sárgarépából, káposztából, vöröshagymából, céklából, karalábéból, vöröskóposztából sincs hiány. Vöröshagymából 10 vagonnal többet tároltak, mint kellett volna, mégis 3,5 vagonnal már venni kellett: a Szolnok megyéből vásárolt hagyma fertőzött volt, egy része tönkrement. Május közepén várható nagyobb mennyiségben az újkáposzta, a régiből még akkor is bőven lesz. Almát Bács-Kiskun megyéből hoztak nemrégiben Tolnába, lesz elég és főleg olcsó, egészen addig, míg meg nem jelenik a piacon a cseresznye. Ritka esztendő az olyan, mint az idei: április végén, május elején már 7 forintért lehet kapni az alma kilóját Idén kevesebb a primőr, mint tavaly volt, nem azért, mert nem termelnek az üzemek, hanem mert kevés a napsütés, és alacsony a hőmérséklet. Tíz napot, két hetet „csúszik” idén a primőr áru. Paradicsomból az elmúlt év első negyedében értékesített mennyiségnek 60, paprikából 66, uborkából 65 százalékát adták el. A primőr zöldség, annak ellenére, hogy nem olcsó, igen keresett. Sajnos, ilyen időjárási viszonyok mellett még a legkorszerűbb hormon- kezelés sem sokat segít. d— VETNEK Az öreg áll a szedresi határ szélén. Nézi a barna alapszínű táblán fényes bogárként sorjázó gépeket. A mag benn a magládában, elzárva a vetni kész kéz elől. Levegő szippantja egyenként fel a sárgás szemeket és levegő fújja a földbe..., lágyabban, mint a leggondosabb kéz. Az öregnek még kimondani is nehéz: pneumatikus vetőgép. De akármilyen kacifántos is a neve, gyorsan vet és pontosan. Az öreg gyakorlott kezénél ki tudja hányszor többet, pillanatok alatt. „Ügy hallani, a tsz-ben megint többet vetnek az idén, valami tíz százalékkal. Akárhogy is — jó így állni a tábla szélén. Halkan fúj a szél, nedves a föld, por nincs. Arra kell gondolni, hogy a mag jó helyen van a sötét, nedves földben.” Csírázik. — st — Fotó: Gottvald. ...és a mag a földbe került. A KSZE szerviz kocsija és az új Ciclo pneumatikus vetőgép „Pneumatikus vetőgép” Zöldségben a „kor szelleme’*: a fólia Széles Sándor előkészíti a gépet... Iharos János vetőmaggal tölti fel a gépet
