Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-07 / 106. szám
6 KÉPÚJSÁG 1978. május 7. dobén megrendezik. A szocialista brigádok pedig felajánlásukon kívül — a hármas jelszó „szocialista módon élni" részének jegyében — a természetes, magától értődő feladataik közé sorolják, hogy meg-meglátogassák GYES-en lévő kolléganőiket. Hogy ennek az élő kapcsolatnak is köze van ahhoz, hogy három év után száz közül kilencven—kilencvenkét anyuka ismét a régi munkahelyére jön vissza dolgozni, biztosra vehető. Sőt nem kevesen sokkal több tudás birtokában, mint mikor elmentek. Sokan ugyanis a gyermeknevelés, csemetéjük első lépteinek igazgatása mellett tanulnak is. Ezt is lehetőségeihez mérten segíti a gyár. Hát hogyne tenné, mikor a jobb felkészültségű, magasabb ismeretekkel, végzettséggel rendelkező dolgozók alkalmazása minden gyár, üzem kollektívájának érdeke. Az eltelt tíz év bizonyította, hogy az intézkedés, mely lehetőséget adott az anyáknak, hogy három évig gyermekük mellett tölthessék egész napjukat, hasznos volt. Társadalmunk ugyanis módot adott, hogy az anyák az egyik legkritikusabbnak mondható időszakban figyelemmel kísérjék, irányítsák az emberpalánták értelmi, érzelmi fejlődését. Az MMG-ben az anyák napja előtt megrendezett ünnepség kellemes órákat okozott a vendégeknek. A viszontlátás öröme, a tudat, hogy gondolnak rájuk, törődnek velük a gépek mellett dolgozó munkatársak, emlékezetessé tette ezt a találkozást. S jól esett azoknak, akiket a nagy távolság miatt nők napján nem tudtak a volt, és leendő munkatársak megköszönteni, hogy most megkapták a figyelmességet tükröző ajándékokat. A gyár dolgozói közül százhuszonötén vannak GYES-en. Közülük nyolcva- nan voltak itt. Sokukat a nagy távolság akadályozta, hogy találkozzanak a gyárral, a gyáriakkal. Sokan ugyanis erre a néhány évre a szülőkhöz, az ország más részébe költöztek. De legtöbben, mikor a gyermekgondozás három esztendeje letelik, visszajönnek. S ebben része van ezeknek a kismama-találkozóknak is, ahol bebizonyosodik: a régi társak várják őket. — szepesi — Vendégeket fogadtak pénteken délután az MMG Automatika Művek szekszárdi gyárában. Vendégeket, akikre nemrég még nem illett ez a titulus, s néhány év, hónap múlva ismét napjaik egyhar- madát a műszergyárban töltik. A gyár a GYES-en lévő kismamákat köszöntötte, akik találkozni és újat látni jöttek a már ismert falak közé. Nem is egyedül. Legtöbben magukkal hozták csemetéjüket. Anyák napja előtt a gyerekek helyett a munkatársak, barátok köszöntötték a csöppnyi gyerekeiket nevelő anyukákat. S az ünnepség, mely mindig a hivatalos formaságokat nélkülöző, baráti összejövetelek közé tartozott, most az anyák napja előtt még meghittebb volt. Horváth Endre, a gyár igazgatója köszöntötte a vendégeket, elmondta mit csináltak, milyen eredményeket értek el tavaly, meg az idei néhány hónapban, s később megnézték a gyárat a mamák. A műhelyeket, ahol korábban sok időt töltöttek, s várhatóan később is dolgozni fognak. A kedvesség, a szeretet, törődés megnyilvánulása volt a pénteki ünnepség. Jele annak, hogy ebben az időszakban sem szakadnak el a gyáriak az átmenetileg távol lévő társaiktól. A kis ajándékok, a díszes táska, meg a gyereknek adott játékok az ajándékozóknak is akkora örömet okoztak, mint a megajándékozottaknak. S a vendéglátók nemcsak annak örültek, hogy sikerekről, tisztes eredményekről számolhattak be a GYES- en lévő munkatársaiknak, hanem annak is, hogy a pöttömöket nevelő anyukák is jó híreket hoztak. Az MMG-ben egyébként sok éves hagyománya van a kapcsolattartásnak. Az ilyen találkozókat minden eszten,,A pécsi nyomozó alosztály múlt hó 20-án Medina és Kölesé községekben a Kanadai Magyar Munkás című kommunista újság terjesztése és azzal kapcsolatos SZERVEZKEDÉSI ÜGYBEN nyílt nyomozást végzett, melynek során 16 egyént jelentett fel állami és társadalmi rendbe ütköző vétségért a pécsi királyi ügyészségnek.” A kölesd—medinai szervezkedésben agrárproletárok voltak többségben. Olyan emberek, akik egykor „kitántorogtak” Amerikába, a jobb élet reményében, de visszajöttek ... Kanadában megismerkedtek a kommunisták céljaival, s elhatározták, hogy itthon is létrehozzák a kommunista pártszervezetet. A csendőrség azonban hamar felfedte a szervezkedést K. BALOG JÁNOS A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége nemrégiben Kiváló Termelőszövetkezet címmel tüntetett ki számos mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Megyénkben kilenc szövetkezet mondhatja magáénak a kitüntetést. Még soha nem volt arra példa, hogy ily sok kiváló termelőszövetkezet lett volna megyénkben. Hogy legalább vázlatosan megismertessük olvasóinkat azzal, minek köszönhető a siker, a következő kérdéssel fordultunk Horváth Józsefhez, a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége titkárához: — Minek tulajdonítja, Horváth elvtárs, hogy ilyen sok szövetkezetünk kapta meg a kiváló címet? Köztudott, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek 1977. évi termelése minden eddiginél jobb volt. Nőttek a termésátlagok, javult a minőség. Megyei szinten 1975- höz viszonyítva kilenc százalékos termelésnövekedést terveztünk a múlt évre. Ezzel szemben mind a termelési érték, mind az árbevétel növekedése ezt a számot jóval meghaladta. A tervezett növekedésnek — legalábbis a kitüntetett szövetkezetek esetében — mintegy kétszerese következett be. A mezőgazdasági szövetkezetek termelési értéke 1977-ben megközelítette az ötmilliárd forintot. A kilenc kitüntetett mező- gazdasági szövetkezetben — Decs Sárközi Egyetértés. Dombóvár Alkotmány, Duna- kömlőd Szabadság, Fadd Lenin, Kocsola Vörös Csillag, Mözs Üj Élet, Tengelic Petőfi, Tolna Aranykalász és Zomba Egyesült Erővel — az eredmények mind a megyei, mind az országos átlagnál jóval magasabbak, amit néhány adat is szépen szemléltet. Az egy dolgozó tagra jutó üzemi termelési érték megyei átlaga 226 ezer forint volt. Ugyanakkor például Du- nakömlődön ez 303 ezer, Zombán 295 ezer, Dombóvárott 281 ezer, Decsen 274 ezer forint volt, de lehetne folytatni a felsorolást. Akár a bruttó jövedelmet, akár a nyereséget nézzük, kitüntetett szövetkezeteinkben kimagasló eredmények születtek. A kilenc szövetkezet ezeket az eredményeket elsősorban megfelelő munkaszervezéssel, a rendelkezésre álló munkaerő és anyagi eszközök tervszerű felhasználásával és nem utolsósorban a vezetés, irányítás magas színvonalával érte el. Az említettek között szoros összefüggés van. Ki kell emelni a szövetkezeti demokráciában rejlő erők kibontakoztatásának szerepét. A szövetkezeti demokrácia adta lehetőségekkel kitüntetett szövetkezeteink példásan éltek. A tagság tájékoztatása, véleményének figyelembevétele, a brigádgyűlések, munkahelyi kollektívák tanácskozásának keretei között a feladatok, tapasztalatok megbeszélése, az egyéni és közös érdek összehangolása — és itt is lehetne folytatni a sort — mind hozzájárult az eredmények megszületéséhez. Lendületet adott szocialista brigádjainknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. A kitüntetett kilenc szövetkezetben több mint száz brigád másfél ezer tagja vett részt a versenyben és járult hozzá a termelési egységek sikereihez Itt utalnék vissza az eredeti kérdésre: a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom jelentősen elősegítette, hogy megyénk mezőgazdasági szövetkezeteinek tizenhárom százaléka kiváló lett. Ilyesmire eleddig még valóban nem volt példa. A kilenc kitüntetéssel, de megyénk többi mezőgazdasági szövetkezetének eredményei alapján is, előkelő helyet foglalunk el az országos versenyben. Hangsúlyozom, hogy nem szeretek országos összehasonlításokat tenni a megyei eredményekkel, mert azt is tudni kell, hogy Tolna megye mező- gazdaságától többet kell és lehet várni, mint sok más megyéétől. Adottságaink az ország sok más vidékeinél lényegesen jobbak. A jobb adottságokból jobb eredményeknek kell születniök. Az előbbiek bizonyítására csak annyit említenék, hogy megyénkben átlagosan 26 aranykorona az értéke egy hektár területnek, ugyanakkor az országos átlag 20 aranykorona alatt van. Ez önmagáért beszél. Meggyőződésem, hogy az eredmények alakulásában kedvezően szerepelt a magasan képzett szakemberek számának emelkedése. Egyre nő mezőgazdasági szövetkezeteinkben az egyetemet és főiskolát végzett szakemberek száma. Jelenleg 507 egyetemet vagy főiskolát végzett szakember dolgozik a szövetkezetekben vezető beosztásban, középvezetői beosztás- ! ban pedig mintegy. 580 mezőgazdasági technikumot végzett i szakemberünk van. Nem kis mértékben a jobb, képzettebb szakvezetésnek tudhatjuk be, hogy fejlődött a termelés színvonala, technológiája. Csak egy példát erre. Míg a műtrágya-felhasználásban — amelynek szerepe a termésátlagok alakulásában min. I den szakember számára közismert — a megyei átlag 366 kilogramm volt hektáronként, addig a kitüntetett szövetkezetek között 500, 450, 420 kilogrammos felhasználókat találunk. Emelkedett a traktorok száma, de nem is annyira a darabszám növekedése a fontos, hanem az, hogy új, nagy teljesítőképességű, korszerű, gépek jelentek meg az elmúlt években, amelyek nemcsak a jobb munkát, hanem a munkák időbeni elvégzését is lehetővé teszik. Szabad legyen elmondanom, hogy a szövetség elnöksége örömmel fogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a TOT-elnökség döntését, hogy a fölterjesztett szövetkezetek közül kilencet ilyen magas kitüntetésben részesített. A megyei elnökség határozata további három szövetkezetét a szövetség elnökségének dicsérő oklevelével jutalmaz. Ezek: a pálfai Egyetértés, a kapospulai Ezüstkalász és a teveli Kossuth Tsz. Amikor elismeréssel szólunk kitüntetett szövetkezeteink tagjairól és vezetőiről, egyszersmind azt is szeretnénk hangsúlyozni. hogy tapasztalataikat, módszereiket igyekszünk hasznosítani, a többi szövetkezetekben értékesíteni, hogy 1978. évi munkájukban felhasználhassák. Ki volt a csendőr?, mi volt a csendőrség? Az ifjabb nemzedék csak legfeljebb filmről ismeri a falu egykor hírhedt, rettegett alakját, s a múzeumokban láthatja a gyűlölt egyenruhát. Az idősebb nemzedék emlékezetében él, hogy miként félemlítették meg az embereket, milyen gonosztetteket hajtottak végre. Ki volt a csendőr? mi volt a csendőrség? Az Űj Magyar Lexikon erről a következőket írja: „Csendőrség, zsandárság: katonai fegyelem alatt álló felfegyverzett belső erőszakszervezet. Először 1791-ben állították fel Franciországban; Napóleon építette ki tábori rendészeti célokra, később a belső elnyomás biztosítására. Ausztria 1814-ben vette át, de csak Lombardiában állította fel. 1849-ben, a polgári forradalmak leverése után az egész birodalomban megszervezték zsandárság névvel. Az 1867-i kiegyezés után ezt Magyarországon feloszlatták, de már 1881-ben felállították csendőrség néven. A csendőrök kiképzésük és a beléjük nevelt vakfegyelem folytán a kizsákmányoló és népelnyomó rendszer megbízható támaszai voltak. A csákójukon viselt toliakról „kakastollasoknak” is nevezték őket. A felszabadulás szüntette meg a nép által gyűlölt csendőrséget.” A hét története rovatban mi magunk is már számtalan esetben tettünk említést A CSENDÖRSÉGRŐL amelyet az élet- és munkakörülményeik javításáért sztrájkba lépő munkások, parasztok ellen vetettek be. Nem egyszer megyénkben is sortűzzel verték szét a munkások és parasztok megmozdulásait, s e sortüzeknek nem egy esetben halál lett a vége. De más alkalommal is fegyvert fogtak, olykor saját soraikban keletkezett nézeteltérés „rendezésére” is. így történt ez Bátán 1928. május első napjaiban. Az eseményről a Tolnamegyei Üjság számolt be 1928. május 6-i számában. „Egy bátai csendőr négyszeres gyilkossága” címmel. Idézzük a cikk egy részletét. „Csütörtökön reggel borzalmas dráma játszódott le Bátán, ahol Kovács Sándor csendőr őrmester négy egyént agyonlőtt és mikor üldözői bekerítették, öngyilkos lett. A méreteiben oly rettenetes eset részletei a következők: Kovács István csütörtökön reggel a fegyverét tisztogatta a laktanya udvarán. Amíg Kovács őrmester ezzel a munkával foglalatoskodott, kijött a lakásából az udvarra Krascsenics Géza őrsparancsnok csendőrtiszthelyettes is. Az udvaron Kovács a feljebbvalójával szóváltásba keveredett. A szóváltás hevében ráfogta a puskáját Krascsenics- ra és belelőtt. Az őrsparancsnok a lövés következtében holtan rogyott össze és amikor a lövés zajára odarohant a felesége, Kovács az asszonyra is rálőtt, majd agyonlőtte, a csendőrlaktanya szakácsnőjét és védelmükre elősiető Délczeg Ferenc csendőrt is. Ezután be akart menni a községházára, de azt zárva találta. A községházától átsétált, a Bokányi-féle vendéglőbe, ahol megivott egy fél liter bort, majd a Hangya Szövetkezet üzlethelyiségébe sietett, ahol egy szó nélkül ledurran- totta haragosát, Bátor Ferenc szövetkezeti üzletvezetőt. Ezután kiment a határba,” A tudósítás ezt követően leírja, miként mozgósították a környező csendőrparancsnokságokat, a szekszárdi csendőriskolát, a közigazgatási apparátust. A szekszárdi csendőr- osztagparancsnok, — aki éppen Bátaszéken tartott szemlét — a helyszínre érve, megszervezte a gyilkos elfogását. Több órán át tartott a hajsza, amíg sikerült bekeríteni Kovács István csendőrt. Tűzharc bontakozott ki, majd Kovács öngyilkos lett. A fenti tragikus eseményeket közlő újságból szereztünk tudomást arról is, hogy Szekszárd város elhatározta, megszünteti a barlanglakásokat. A közölt hír szerint: „Szekszárd rt. város tanácsa mindazon benedekszurdi- ki barlanglakásokat, amelyeket a mérnöki hivatal szerint az összeomlás veszélye fenyeget, vagy hozzávezető útjai veszélyesek, kiüríteni szándékozik. Tekintettel azonban arra, hogy szurdik- ban lakó családok elhelyezésére a városban lakások nincsenek, azokat a családokat, akik Szekszárdon illetőséggel nem bírnak, a városból kito- loncoltatja. Mint értesültünk, a kitoloncolástól való félelmükben már többen kiköltöztek a barlanglakásokból.” (csak zárójelben jegyezzük meg: a kitoloncolást csendőrök végezték ..). Hiába hozott azonban ilyen határozatot a város vezető testületé, a szurdiklakások még sokáig megmaradtak. Itt találtak maguknak lakást sokan, akiknek nem volt elegendő jövedelmük, hogy lakbért fizessenek, vagy pedig a társadalom perifériájára kerültek. E lakásokban tisztességes emberek is éltek és voltak közöttük köztörvényesek is. Ugyancsak a csendőrséggel, a karhatalommal függ össze az alábbi jelentés is: Nyolcvan édesanyát és száz nál is több kisgyereket láttak vendégül az MMG AM szekszárdi műszergyárában. az anyák napja előtt megrendezett kismama-találkozón. Letartóztatott agrárszocialisták (Jantyik Mátyás tusrajza)
