Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-28 / 124. szám
Olajkutatás Jugoszláviában, a vajdasági lelőhelyeken az elmúlt két évben több mint 2 millió tonna nyersolajat és 1,7 milliárd köbméter gázt jövesz- tettek. Ez a mennyiség több volt a tervezettnél, sőt meghaladta az eddigi kétéves kitermelés hozamát. A NAFTA— GASZ olajipari vállalat az elmúlt évi olaj- és földgázkutatás során pótlólagos geológiai vizsgálatot végzett a Koszovo Autonóm Tartományban és Délkelet-Szerbi- ában — 4600, illetve 1500 négyzetkilométernyi területen. A vajdasági olajszakembe- nek az olajkutatást igyekeznek külföldre is kiterjeszteni, különösen a fejlődő országokban. Szakembereikkel és technikai felszerelésükkel erőteljesebben igyekeznek bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba kőolaj, földgáz és földalatti vizek után kutatva. Az effajta tevékenység iránt most nagy kereslet mutatkozik világszerte. A NAFTA— GASZ vállalat az első gyakorlati lépéseket már két évvel ezelőtt megtette. Eddig amerikai, francia és japán olajipari partnerekkel közösen Guineában végzett kutatásokat, de tárgyalásokat folytattak Bangladessel, Pakisztánnal, Szíriával, Egyiptommal és más országokkal is. A NAFTA—GASZ hajlandó a zágrábi INA (Kőolaj- és Földgázipari Vállalat) céggel közös olajkutatást végezni az Adriai-tengeren és annak partvidékén. 1978. május 28. A magas terméshozam útja: a szelekció A Szovjetunió nemzeti inasgyűjteményét több, mint lé! évszázadig a lentngrádi Ossz-szövetségi Növénytermesztési Intézetben őrizték. Most a világ legnagyobb vetomag-koitekció- ja a kubányi Botanyik községbe kerül. Itt az emeletek nem a földek és az erdősávok fölé magasodnak, hanem lefelé, 11 méterre a föld alá nyúlnak. Az épületben helyezték el a laboratóriumokat, a géptermet, a vezérlő pultot, a bankok széfjeihez hasonló speciális kamrákat. Ezekben biztosítják a szükséges hőmérsékletet és páratartalmat. Ezekben a széfekben hamarosan földünk egész növényvilágának azt a gyűjteményét őrzik majd, mely a szakemberek számára az aranynál és a gyémántnál is becsesebb, s amelyet Nyiko- laj Vavilov, a kiváló szovjet botanikus és genetikus teremtett meg. Ma az egész világ növénynemesítői az ő nevével kapcsolják össze a szelekció és a vetőmagtermesztés tudományának és gyakorlatának új irányait. A gyűjtemény megteremtését még a húszas években kezdték meg. A magminták felkutatására és összegyűjtésére Vavilov és követői a világ sok országát és földrészét bejárták. Nyolcvan ország növénynemesítőivei és mezőgazdasági intézeteivel létesítettek kapcsolatot. Szóval ez a gyűjtemény valóságos genetikai bank. A második világháború éveiben a páratlan gyűjteményt a megsemmisülés veszélye fenyegette. Botanyik községben, a Krasznodari járásban, amely egyike a Szovjetunió legfőbb éléstárainak, sokat és eredményesen dolgozott a Lenin- díjas Pavel Lukjanyenko akadémikus, Vavilov követője, az egész világon ismert növénynemesítő. Alkotásának szép emlékműveként ka- lászolnak ma a Szovjetunió és más országok sokmillió hektárnyi területén híres búzafajtái, a Bezosztaja—1, az Avrora és a Kavkaz. Ezek a fajták lehetővé teszik, hogy a földművelők a kiterjedt földterületekről hektáronként 50—60 mázsás termést takarítsanak be. Lukjanyenko búzája nem dől meg, a betegségekkel szemben ellenálló, fagy- és szárazságtűrő. Nagy kalászokat és magokat hoz. Ahhoz azonban, hogy például a Bezosztaja—1-et, a világ szelekciós remekművét kinemesítse, Lukjanyenko a vavilo- vi gyűjteményből a különböző búzák 14 magmintáját használta fel. Vavilov genetikai bankja páratlan gyűjtemény. A földkerekség 400 ezer kultúrnövénye, illetve azok vadon termő változatai tartoznak a kollekcióhoz. A laikusok közül sokan azt gondolják, hogy a mi genetikai bankunk csupán a magminták és növényfajták ritka gyűjteménye, amely múzeumi kiállítási tárgyul szolgál. Ám a gyűjtemény a legkülönbözőbb országok nemesítő tudósait szolgálta, szolgálja, és hűségesen szolgálni fogja a jövőben is, mint a nagyhozamú fajták kitenyésztésének kiindulási anyaga. A gabonatermesztőknek igen nagy szükségük van ilyen fajtákra — magyarázta nekem a fiatal tudós, Borisz Lihacsev biológus, az új genetikai bankban a gabona tartós tárolásának problémájával foglalkozó kísérleti laboratórium vezetője. — A mi genetikai bankunkban — jegyezte meg Lihacsev, miközben megismertetett a szokatlan létesítménnyel és munkájának alapelveivel — a Szovjetunió különböző területeiről és más országokból már sokszáz tudós fordult meg. Az új szelekciós központ és a jövőben itt folyó munka iránti érdeklődés teljesen érthető. Hiszen a mi magtárunkban gyakorlatilag bolygónk egész csíraplazmája megtalálható. A tárolásnál a magvak — mint ismeretes — gyorsan elvesztik csírázóképességüket. Korábban a magvakat 3—5 évenként újra kellett vetni. Ez azonban az értékes fajtajelleg elvesztéséhez vezetett. Az új magtárban a magvakat újravetés nélkül 30—50 évig meg lehet őrizni. Ezt a szovjet tudósok által kidolgozott új technológia teszi lehetővé. Egy-egy új nagyhozamú fajta kialakításához a szovjet nemesítők egy sor, a szükséges géneket tartalmazó „donort” használhatnak fel. Országos méretekben a jól, korszerűen szervezett magtermesztés és növénynemesítés, mint ismeretes, a mezőgazdasági növények, köztük a gabonafélék terméshozamát legalább húsz százalékkal képes növelni. Borisz Lihacsev érdekes példát említett. „Ha a jelenlegi terméshozamaink mellett —mondta —, a gabonafélék fehérjetartalmát csak egy százalékkal növelnénk, a terven felül 16 millió embert tudnánk kenyérrel ellátni, ez a szám Moszkva lakosságának a duplája.” Nehéz, de teljesíthető feladat. Ennek, valamint a vetőmagtermesztés egyéb problémáinak a megoldásán ma a Szovjetlunió fő mezőgazdasági övezeteiben 30 szelekciós központ és 85 kísérleti állomás dolgozik igen intenzíven. Az egyik ilyen központot, az ukrajnai Mi- ronovói Szelekciós és Magtermesztési Tudományos Kutatóintézetet Vaszilij Re- meszlo akadémikus, Vavilov tanítványa és Lukjanyenko harcostársa vezeti. Az ő irányításával nemesítették ki nemrég a Mironovszkaja—25 őszi búzafajtát. Ennek a búzának potenciális terméshozama — száz mázsa hektáronként. Már ma Ukrajna földjein 70—80 mázsás termést ad egy hektáron. Nem ez az egyetlen ilyen magas terméshozamú szovjet búzafajta. Az intézet, valamint más szelekciós központok és állomások tudósai az alapvető kutatások széleskörű programját dolgazták ki a szelekciós munka további gyorsításához. A tervek szerint csupán ez az intézet az elkövetkező öt évben öt új, nagy terméshozamú őszi búzafajtát, egy tavaszi búzafajtát, két tavaszi és őszi árpafajtát ad át köztermesztésre. Az új árpafajtákból hektáronként 60—70 mázsás termés takarítható be. Egyébként az új fajtákból már sok európai ország rendelt. A búza és más gabonafajták nemesítése és szaporítása, mint ismeretes, bonyolult és hosszú folyamat. Például egy új fajta keresztezés nemesítésére nemrég. 12 évet fordítottak. Ma e folyamat meggyorsítása céljából a Szovjetunió szelekciós központjaiban fitotron-meleg- ház komplexumokat alkalmaznak, zárt talajú speciális üvegházakat, mesterséges klímakamrákat. A számítások azt mutatják, hogy ezeknek a komplexumoknak a hatékony felhasználásával az őszi és a tavaszi búza három vegetációja érhető el egy naptári évben. A szovjet nemesítők által kitermesztett valamennyi új fajtát (csak az elmúlt ötéves tervidőszakban mintegy 160 fajtát adnak át köztermesztésre) először a kerület, majd a terület és az agrotechnikai állomások köztársasági földjein próbálják ki. Miután az új fajtákat sokoldalúan el- lenőrziték, az állami fajtaminősítő bizottság javasolja a köztermesztésüket. A kolhozok és a szovhozok szívesen vásárolják az új, nagy terméshozamú gabonafajták vetőmagjait. EDUARD PUSKO Autós turizmus A Bolgár Autóklub három nemzetközi autósszövetség munkájában vállal részt, számos autósklubbal, touring clubbal tart kapcsolatot. Legutóbb Bulgáriában rendezték meg a Nemzetközi szövetség, a FIA kongresszusát, a touring-szövetség, az AIT munkahetét, ezenkívül számos két- és többoldalú autós tanácskozás, találkozó színhelye volt a bolgár főváros. A nemzetközi autós turizmus fő szervezői a SIPKA idegenforgalmi szevezet és a Bolgár Turista Szövetség. A SIPKA irodái Fekete-tengeri, hegyvidéki és gyógyfürdő lehetőségeket kínálnak az autósoknak. Őket várják egyébként a kimondottan autós-rendezvények, mint például a Zlatni Pjaszaci nemzetközi rallye. A SIPKA gondoskodik a repülőjegyekről, bérautóbuszokról, bérautókról is a kirándulások, körutak céljaira. A „camping-caravaning”-jeggyel érkezők részére minden szükséges szolgáltatás rendelkezésre áll. A bolgár autóklub segélyszolgálatának kocsijai a főútvonalakon cirkálnak, műszaki és turisztikai tanácsokkal szolgálnak a külföldi autós turistáknak. Az elmúlt években 250 ezer autós turista útját szervezték meg a SIPKA irodái. Népszerűek az úgynevezett törétenelmi autóstúrák, amelyek más, szomszédos országokat is érintenek. A külföldi mellett a hazai autós turizmus is fellendülőben van, a gépkocsik számának emelkedésével. A terv szerint 1980-ra már minden negyedik bolgár család rendelkezik saját gépkocsival. Minden negyedik ember tanul A Mopgol Népköztársaságban az oktatás ingyenes. Az iskolákban több mint 400 ezren tanulnak. Ebben a tanévben az általános iskolákban több mint 40 000 gyermek kezdte meg az első osztályt. A szakközépiskolákban 20 000 fiú és leány gyarapítja tudását. Számuk 1978- ban 12,6 százalékkal magasabb, mint 1976-ban. Az oktatás iránt megnyilvánuló nagy igény szükségessé tette azt, hogy falun, a szövetkezetekben és állami gazdaságokban is legyenek megfelelő szakosított oktatási intézmények. E területen a most folyó tervidő- szkaban több mint 80 új iskolát nyitottak meg. Az ide járó gyermekek 60 százalékát kollégiumban tudják elhelyezni. A Puskin tér Minden fővárosban vannak olyan helyek, amelyeket a külföldi turista okvetlenül felkeres. Moszkvában ilyen a város központjában lévő Puskin tér. Alekszandr Puskin (1799— 1837) a nagy orosz költő élete szorosan összefügg Moszkvával. Itt született, itt töltötte gyermekkorát, itt írta Jevgenyij Anyegin c. verses regényét. Számos költői sorát Moszkváról írta. A tér körül vannak azok az utcák, házak, ahol megfordult, barátaival találkozott. A Puskin tér közepén áll Alekszandr Opekusin kiváló szobrász Puskin-emlékműve. Az emlékművet közadakozásból állították. 1880-as felavatása az orosz költészet és a szó művészetének össznépi ünnepévé vált. Így adózott a nép a zseniális költő emlékének. Az emlékmű talapzatánál ma is mindig friss virágok vannak. Minden nyáron, Puskin születésnapján ezen a téren tartják a költészet ünnepét. APN — KS A Puskin tér Moszkvában (Fotó: TASZSZ—APN—KS — V. Zamarajeva felvételei) Az „ezerarcú“ gumiabroncs A járműközlekedés különleges szerkezeti egysége a gumiabroncs. Fő feladata a kapcsolat létesítése a jármű és a pálya között. Rendeltetésénél fogva a sokrétű igénybevételek olyan bonyolult halmazának kell ellenállnia, amire kevés példát találunk a technikában. A belső légnyomás által okozott feszültségek, a jármű súlyának függőleges terhelése, a teljesítményátadással kapcsolatos erők és a kanyarokban fellépő oldalerők kiegészülnek a gördülés dinamikus igénybevételeivel és az útburkolat egyenetlenségeinek durva erőhatásaival. A járművek terhelhetőségének, sebességének, gyorsulásának és terepjáró képességének növekedésével ezek az igénybevételek szakadatlanul fokozódnak. A világ személygépkocsiállományát negyedmilliárd- ra becsülik és az a szám évről évre növekszik. Elképzelhető, hogy csupán ezeknek a gumiabronccsal való ellátása milyen nagy feladat, nem is beszélve az autóbuszok, teherautók, mezőgazdasági és földmunka- gépek, motorkerékpárok és kerékpárok, valamint egy sor egyéb speciális közlekedési és munkaeszköz gumiabroncs-igényéről. Ennek alapvető fontosságát jól tudták Vietnamban is, a háború befejezése után nyomban hozzáláttak a gumiipar fejlesztéséhez. Mivel a kerékpár Vietnamban nélkülözhetetlen közlekedési eszköz, elsősorban a bicikliköpeny-gyártás felfuttatását kellett gyorsan megoldani, másodsorban pedig a traktorgumik — egy ilyen látható a képen —, valamint a teherautó-abroncsok nagyobb számban való előállítását. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Irányok és arányok Az ipari termelés növekedésének rendkívül gyors üteme jellemző a lengyel gazdaságra. A termelés növekedése 1971 és 1976 között elérte a 80 százalékot, az idén, az év első felében 9 százalékos volt a növekedés. E nagyarányú fejlődés eredménye, hogy Lengyelország az ipari potenciál tekintetében a világ-ranglista 10. helyét foglalja el. A lengyel ipar a nemzeti jövedelem termelésében 53,3 százalékkal részesül; a nemzeti jövedelem tavaly elérte az 1,4 billió zlotyt. A legdinamikusabban fejlődő iparág a gépipar, amely döntően befolyásolja az egész népgazdaság korszerűségének színvonalát. A gépipar termelése 1971—76 között 123 százalékkal növekedett, részaránya az ipari össztermelésben 25,8-ról 32,1 százalékra emelkedett. A gépiparon belül különösen dinamikusan fejlődnek a „legifjabb” ágazatok: az au- tomatikák és vezérlőberendezések, valamint a számítástechnikai berendezések gyártása Gyorsan fejlődött a járműipar is. A Polski Fiat 126P gépkocsi gyártásának bevezetése és a Berliet-li- cenc alapján készülő autóbuszok a legújabb termékei ennek az iparágnak. A gépipar állandó korszerűsítése, a sokoldalú kooperáció új piacokat biztosítottak az iparág termékeinek: gyors ütemben nőtt az export. A gépipar termékeinek exportja 1977 első felében 21,8 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló időszakában: részaránya az összes exportban elérte a 43,7 százalékot. Lengyelország gazdag nyersanyagkinccsel rendelkezik. Különösen jelentős a szénvagyon, amelynek tartalékait mintegy 140 milliárd tonnára becsülik. A világ kén- és rézlelőhelyeit tekintve is előkelő helyen áll az ország. E kincseket egyre nagyobb mértékben aknázzák ki. Tavaly a kőszén termelése meghaladta a 179 millió tonnát, az idei terv pedig 186 millió tonna. Viszonylag rövid idő alatt sikerült a rézbányászatot is kifejleszteni. A beruházások ütemét illusztrálja a következő szám: míg 1971-ben az új létesítményekre 244,8 milliárd zlotyt fordítottak, tavaly már 545,7 milliárdot, s a beruházások részaránya a nemzeti jövedelemben elérte a 32 százalékot. Amikor a Lengyel Egyesült Munkáspárt 5. pléniuma megvizsgálta az 1976—80-as évek időszakára vonatkozó fejlesztési tervet, arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges továbbra is fenntartani ezt az ütemet, s így a beruházások részarányát 27,4 százalékra csökkentették. A most folyó ötéves terv tehát Lengyelországban a belső piac megerősítésének időszaka, egyben meg kell teremteni azokat az alapokat, amelyek garantálják majd az 1981—85-ös évek legfőbb célkitűzéseinek megvalósítását; az élelmiszer- és lakásellátás végleges megoldását.
