Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

2 ^PÚJSÁG 1978. május 21. Hétfő: Mobutu, Zaire elnöke külföldi segítséget kért a Kongói Népi Felszabadítási Front shabai akcióinak leveré­séhez. — Ceausescu Pekingbe érkezett. — A magánlátoga­táson Angliában tartózkodó Ecevit török miniszterelnök találkozott Callaghan brit kormányfővel. Kedd: Az amerikai szenátus 55:43 arányú szavazással igent mondott az Izraelnek, Egyiptomnak és Szaúd- Arábiának szánt repülőgép-szállításra. — A részleges olasz közigazgatási választásokon jelentős szavazatnyereséget ért el a kereszténydemokrata párt. Szerda: A Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Budapesten. — Szófiában tárgyalt az iráni sah. — Etióp egységek támadást indítottak az eritreai szakadárok ellen. Csütörtök: A mexikói elnök felszólalt a KGST Végre­hajtó Bizottságának moszkvai ülésén. — Wojtaszek len­gyel külügyminiszter befejezte budapesti tárgyalásait. — Teljes bizonytalanság Doipinikában az elnökválasztás ki­menetelét illetően. Péntek: Francia közlés arról, hogy fegyveres akciót kezdtek Shabában. — Budapestre érkezett az iráni sah. — Az olasz rendőrség megtalálta a terroristák titkos nyom­dáját. — Ceausescu-befejezte pekingi tárgyalásait. Szombat: A belga csapatok is beavatkoztak a shabai harcokba, francia közlés szerint ejtőernyőseik Mobutu ha­talmának visszaállításáig Zaire-ban maradnak. — Ceau­sescu a Koreai NDK-ba utazott. — Willy Brandt látogatása Algériában. — Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója Pekingbe érkezett. A HÉT 3 KÉRDÉSE Francia ejtőernyősök és idegenlégiósok siettek a hé­ten elsőkként fegyverrel is a megingott hatalmú Mobutu zaire-i elnök segítségére. Belgium és az USA, Nagy- Britannia és az NSZK sem vonta meg támogatását a zaire-i rendszertől. Egységes nyugati mentőakció-e ez, egybevágnak-e itt a nyugati hatalmak érdekei? — Ez az első izgalmas kérdés ezen a héten. Az európaiak élete biztosításának ürügyén — valójában Mobutu reakciós zaire-i rendszerének megmentésére — francia idegenlégiós ejtőernyősöket dobtak a Shaba tarto­mánybeli Kolwezi felkelőktől ostromlott repülőterére. (Képtávírónkon érkezett.) Dominikában a héten elnökválasztást rendeztek. Bár a hatóságok megígérték, hogy tiszteletben fogják tartani a választási eredményeket, a hadsereg egy része megakadá­lyozta az ellenzéki jelölt győzelmének kihirdetését. Mi húzódik meg a dominikai zűrzavar hátterében? Olaszországban a rendőrség rákapcsolt: felgyorsult a nyomozás a terroristák kézre kerítésére, részeredményekről jön hír. Mi állhat a Moro-dráma után elkésettnek látszó rendőri akciók mögött? Egységes-e a nyugati mentőakció, egybevágnak-e Shabában és Zaire-ban a nyugati hatalmak szándékai? Egy régi, személyes emlékem: Brüsszelben megnéztem a híres Kongó-múzeumot, azaz pontosabban, ma már sze­rényebb elnevezéssel, a közép-afrikai múzeumot. A gyűj­temény ásványi kincsei láttán értettem meg először, miért olyan nagy a tét Kongóban, a mai Zaire-ban szinte min­den van ott, ami érték a föld mélyén: gyémánt és kobalt, réz és arany, mangán és wolfram... Shabában, amikor ar­ról van szó a szívhez szólóan fogalmazott híradásokban, hogy. meg kell menteni az ott élő európaiakat, akkor ez magyarul -másként hangozhat. Meg kell menteni a Géomi- nes elnevezésű bányatársaságot, amelynek például jelentős francia érdekeltsége van! Ezért is indultak el elsőként francia ejtőernyősök és idegenlégiósok, hogy fegyverrel segítsék a megingott ha­talmú Mobutut és visszaverjék a Kongói Nemzeti Fel­szabadítási Front előretörését. Giscard d’Estaing elnök, aki nagy vadász, többször járt Mobutunál szafarin, a nagyvadra történő, egzotikus vadászaton. De aligha lenne csupán ez az indok, hiába hangsúlyozza a Figaro Giscard d Estaing és Mobutu „személyes baráti kapcsolatait”. In­kább az, hogy a francia monopoltőke szeretné „vadász- terülétévé” avatni az egykori Belga-Kongót. Érthető, hogy Brüsszelben ezt nem nézik mindig jó szemmel. A belga kormány igyekezett kifejezésre juttatni, hogy ha ők kül­denek Zaire-ba, Shabába a Sabenától elrekvirált repülő­gépeken katonákat, illetve élelmiszert és gyógyszert, akkor ennek csak „emberbaráti” célja van, a franciák beavatko­zása — „más jellegű”. Olyan hírek is járják, hogy a belga fővárosban többen szívesen látnák Mobutu bukását. A Kongói Nemzeti Felszabadítási Frontnak lehetnek némi kapcsolatai a brüsszeli kormány bizonyos képviselőivel. Amikor amerikaiak, nyugatnémetek, angolok is be­kapcsolódnak az akcióba, akkor egyszerre kettős célt kí­vánnak elérni: egyrészt úgy tűnjék, mintha a Nyugat egységes lenne, másrészt Franciaország ne léphessen fel egyedül, siker esetén ne maga arassa le a babért. Párizs számára viszont sürgős is, hogy eredményt mu­tathasson fel. A jövő hét elején lesz a francia—afrikai csúcstalálkozó, amelyen vagy húsz fekete-afrikai ország állam- és kormányfői ülnek- le Giscard d’Estaing asztalá­hoz. Az Elysée-palota ura — nem törődve a francia bal­oldal tiltakozásával, de még a gaulleisták bírálatával sem — azért támogatja Mobutut, hogy a többi afrikai államfőt is megnyugtassa: számíthatnak Párizs segítségére, ha egy­szer bajba kerülnek. Az Egyesült Államok nyíltan nem szeretne beavatkoz­ni, de akárcsak 1964-ben vagy 1977-ben, most is nagyon figyel és mások akcióit segítve igyekszik az amerikai pozí­ciókat megtartani vagy ha lehet, erősíteni. Vietnam óta Jose Lopez Portillo mexikói elnök (jobbról a második), felesége társaságában megkezdte szovjetunióbeli körutazá­sát, miután sikeres tárgyalásokat folytatott Moszkvában. A vnukovói repülőtéren a szovjet párt és állam legfelső vezetői búcsúztatták. (Kcptávírónkon érkezett.) viszont az amerikai polgár hallani sem akar arról, hogy távol az USA határaitól fegyveres intervencióban vegye­nek részt amerikai katonák. — Mi van a dominikai zűrzavar hátterében? Nos, itt amerikai „védett vadászterületen” vagyunk: a Karib-tenger térségében, Kuba szomszédságában nehezen tűrné el az Egyesült Államok olyan rendszer kialakulását, amely szembeszegülne a washingtoni akarattal. Nem mint­ha a mostani elnökválasztáson az ellenzéki jelölt, Antonio Guzman túlságosan beloldali lett volna... De Santo-Domin- góban, a fővárosban éppúgy, mint Washingtonban, számo­sán megrettentek Guzman győzelmének esetleges követ­kezményeitől. 1962-ben, 38 év után először, viszonylag szabad vá­lasztást rendeztek Dominikában, a liberálisnak számító Juan Bosch került az elnöki székbe. Egy év sem telt el, s a hadsereg vezetői „kommunistabarát érzelmekkel” vá­dolták az elnököt, megbuktatták, az is emlékezetes, hogy kevés híján két év múlva fiatal tisztek puccsot szerveztek a reakciós és amerikabarát junta ellen, az viszont az USA beavatkozását kérte. A „kommunistaveszély” ürügyén, 30 000 tengerészgyalogost küldött a washingtoni kormány Dominikába! 1966-ban került az elnöki székbe Balaguer, aki most is arra számított, hogy megfelelően irányított választáson megszerzi a többséget. Nem így történt. Az ellenzéki, úgy­nevezett forradalmi párt jelöltje, Guzman megelőzte a je­lenlegi elnököt — legalábbis az addig összeszámlált sza­vazatok tanúsága szerint... A tisztek egy csoportja ekkor közbeszólt, megállította a szavazatszámlálást és — Ba­laguer győzelmét kezdte ünnepelni. A helyzet rendkívül zavarossá vált. Puccs ez? vagy csak halogató célú politikai hadművelet? Bizonyos fokig az USA számára is kényelmetlen az ügy, hiszen az embe­ri jogokat hirdető, a népakarat szabad érvényesüléséről szónokló Carter — mint a külügyminisztérium szóvivője ki­jelentette — „ígéretet kapott korábban Balaguer elnök­től, hogy tiszteletben tartják Dominikában a választási eredményeket”. Lehet, hogy — meghamisított választási eredményeket akarnak majd „tiszteletben tartani”? — Mi állhat a Moro-dráma után elkésettnek látszó rendőri akciók mögött? Ha csak azt nézzük, hogy a terrorizmusról szóló hírek propagandahatása mekkora, nyilvánvaló: egyeseknek Rómában érdekük fenntartani a tömegek érdeklődését a terrorizmus iránt, ezen keresztül pedig folytatni az úgy­nevezett „vörös brigádok” viselt dolgainak felhánytorga- tásával az igazi baloldal elleni megtévesztő kampányt. Gondoljuk csak el: Moro halálával tulajdonképpen a drá­ma végkifejletéhez ért el. Lehullhatna a függöny a véres színjáték végén. Nem! Most nap mint nap új szenzáció kell! Megtalálták a .rejtekhelyei, ahol őrizték. Megtalál­ták a terroristák titkos nyomdáját. Megtalálták az ember­rablók jegyzetfüzeteit, fegyvereit, gépkocsijait, lakásait. És így tovább. Hogy a terrorizmus nyomán az igazi baloldalra is rá­galmakat lehet szórni, s hogy a még a régi rómaiak idejé­ből való jelszó szerint „rágalmazni kell, valami mindig megragad!” —■ ez érdemes is és hatásos is. Az olasz reak­ció soraiban a siker elégtételével nyugtázták a község­tanácsi részválasztások eredményeit. A kereszténydemok­rácia szavazatainak aránya ismét a 40 százalék fölé len­dült, a kommunistákra esett voksok aránya pedig a 30 százalék alá süllyedt. Természetesen egészen gyakorlati, bűnüldözési gyakor­lati oka is van annak, hogy az olasz rendőrség már fel tud mutatni részeredményeket: amíg Moro sorsa nem dőlt el, a nyomozás érdekében sem lehettek bőbeszédűek. Meg még valami: talán fontos, felelős helyeken volt cinkosok is akadályozták korábban a nyomozást, nehogy Moro ki­szabaduljon. Most már, ha a tettesek egy része egérutat vehetett, az őket fedező személyiségek már nem gátolják meg, hogy a nyomozók bottal üssék a nyomokat. PÁLFY JÓZSEF BUlent Ecevit török kormányfő végiglátogatta Európa szá­mos országát, hogy katonai és gazdasági segélyt, vagy leg­alább együttérzést és diplomáciai támogatást kapjon ter­veihez. Képünkön Ecevit kőrútjának utolsó állomásán, Bruno Kreisky osztrák kancellárral. (Képtávírónkon ér­kezett.) Elutazott hazánkból Usztyinov marsall Szombaton befejeződött Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió marsallja, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió honvédel­mi ninisztere és az általa ve­zetett katonai küldöttség hivatalos baráti látogatása Magyarországon. Dmitrij Usztyinov és a de­legáció tagjai látogatásuk során ismerkedtek népünk építőmunkájának eredmé­nyeivel, néphadseregünk ka­tonáinak életével, munkájá­val, kiképzésével. Ellátogat­tak ipari, mezőgazdasági üzemekbe, tudományos és kulturális intézményekbe. Szombaton délelőtt Buda­pest tizedik kerületében — a szovjet katonák részvéte­lével épített Barátság park­ban — találkoztak a kerü­let lakóival. Usztyinov mar­calit és a küldöttség tagjait mindenütt nagy tisztelettel és szeretettel fogadták. A Szovjetunió honvédel­mi minisztere és a küldött­ség tagjai katonagyűlésen is részt vettek, amely a ma­gyar-szovjet fegyverbarát­ság jegyében zajlott le. A lelkes, meleg hangú gyűlé­sen Usztyinov marsall át­adta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizott­sága főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a ma­gyar dolgozókhoz, illetve a magyar néphadsereg kato­náihoz intézett üdvözletét, jókívánságait A miniszterek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések széles körét vitat­ták meg, mély megelégedé­süket fejezték ki a magyar —szovjet katonai együttmű­ködés sikeres fejlesztésével kapcsolatban. Mindkét fél újból megerősítette törekvé­sét a magyar és a szovjet fegyveres erők, valamint a Varsói Szerződéshez tartozó tagállamok hadseregei kö­zötti további testvéri kap­csolatok szélesítésére és erő­sítésére. A találkozók és beszélge­tések szívélyes, baráti lég­körben folytak, ismételten igazolták a tárgyalt kérdé­sekben való teljes nézetazo­nosságot és kölcsönös meg­értést. A küldöttség látoga­tása jól szolgálta a magyar és a szovjet nép kölcsönös testvéri barátságának továb­bi elmélyítését, a két hadse­reg közötti együttműködést, a fegyverbarátság erősítését, a szocializmus építésében és oltalmazásában szerzett ta­pasztalatok kölcsönös kicse­rélését. D. Usztyinov, a Szovjet-’ unió marsallja az elutazás előtt a szovjet nagykövetsé­gen a magyar katonai veze­tők tiszteletére ebédet adott. Az ebéden részt vett Korom Mihály, az MSZMP KB tit­kára és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Az ebéden D. Usztyi­nov. a Szovjetunió marsallja és Czinege Lajos vezérezre­des pohárköszöntőt mon­dott. Szombaton délután eluta­zott Budapestről Usztyinov marsall és az általa vezetett katonai küldöttség. A vendé­geket a Ferihegyi repülőté­ren Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter, Roska István külügyminisz­ter-helyettes, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai búcsúztatták. Jelen volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvi­selője és Fedot Krivda ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. Ott voltak továb­bá a Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék. (MTI) Az USA mezőgazdasági minisztere hazánkban Robert Bergland, az Ame­rikai Egyesült Államok me­zőgazdasági minisztere Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meg­hívására szombaton küldött­ség élén hazánkba érkezett. Fogadásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Romány Pál, jelen volt Philip M. Ka­iser, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. Az amerikai küldöttség, ma­gyar partnereivel áttekinti a két ország közötti mezőgaz­dasági együttműködés eddi­gi eredményeit, és megvitat­ja a kapcsolatok további fej­lesztésének lehetőségeit. A küldöttség itt tartózkodása során mezőgazdasági nagy­üzemeket látogat meg. PANORÁMA SZÓFIA Reza Pahlavi iráni sah má­jus 16. és 19. között tett bul­gáriai látogatása befejeztével bolgár—iráni közleményt hoztak nyilvánosságra. Todor Zsivkov és Moham­mad Reza Pahlavi a megbe­szélések során megelégedés­sel állapította meg, hogy or­száguk álláspontja több ak­tuális nemzetközi kérdésben közéli, vagy megegyező. An­nak a véleményüknek adtak hangot, hogy kedvezőek a feltételek a nemzetközi lég­kör további javulásához. A közlemény kifejezésre juttatja Todor Zsivkov és Mohammad Reza Pahlavi ag­godalmát a Közel-Keleten ki­alakult veszélyes helyzet miatt. A két fél véleménye szerint a konfliktus maradék­talan rendezése megköveteli a palesztin nép törvényes jo­gainak helyreállítását is. A két államfő tárgyalásai­nak középpontjában a bol­gár—iráni kapcsolatok jelen­legi helyzete és továbbfejlesz­tésük lehetősége állt. A tár­gyalások során hangsúlyoz­tak országaik érdekeltségét abban, hogy megvalósítsák azokat a lehetőségeket, ame­lyek a két ország közötti együttműködés további kiszé­lesítéséből fakadnak. BUDAPEST Szombaton hazaérkezett Berlinből a dr. Markója Im­re igazságügy-miniszter ve­zette küldöttség, amely részt vett a szocialista országok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán. PHENJAN Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság elnöke, a Román Kommunis­ta Párt főtitkára hivatalos, baráti látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságba érkezett. KAIRÓ A vasárnapra kitűzött nép­szavazás küszöbén újabb bal­oldali politikust tartóztattak le Egyiptomban. Mint a kai­rói Al-Ahram szombaton je­lentette, csütörtökön este őrizetbe vették Mohammed Iszmail Amert, a Nemzeti Haladó Párt vezetőjének tit­kárát. Az a vád ellene, hogy a párt főtitkárságának „a fennálló rend politikáját bí­ráló, a népszavazás bojkottá­lására uszító kiadványait osz­togatta.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom