Tolna Megyei Népújság, 1978. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
2 ^PÚJSÁG 1978. május 21. Hétfő: Mobutu, Zaire elnöke külföldi segítséget kért a Kongói Népi Felszabadítási Front shabai akcióinak leveréséhez. — Ceausescu Pekingbe érkezett. — A magánlátogatáson Angliában tartózkodó Ecevit török miniszterelnök találkozott Callaghan brit kormányfővel. Kedd: Az amerikai szenátus 55:43 arányú szavazással igent mondott az Izraelnek, Egyiptomnak és Szaúd- Arábiának szánt repülőgép-szállításra. — A részleges olasz közigazgatási választásokon jelentős szavazatnyereséget ért el a kereszténydemokrata párt. Szerda: A Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése Budapesten. — Szófiában tárgyalt az iráni sah. — Etióp egységek támadást indítottak az eritreai szakadárok ellen. Csütörtök: A mexikói elnök felszólalt a KGST Végrehajtó Bizottságának moszkvai ülésén. — Wojtaszek lengyel külügyminiszter befejezte budapesti tárgyalásait. — Teljes bizonytalanság Doipinikában az elnökválasztás kimenetelét illetően. Péntek: Francia közlés arról, hogy fegyveres akciót kezdtek Shabában. — Budapestre érkezett az iráni sah. — Az olasz rendőrség megtalálta a terroristák titkos nyomdáját. — Ceausescu-befejezte pekingi tárgyalásait. Szombat: A belga csapatok is beavatkoztak a shabai harcokba, francia közlés szerint ejtőernyőseik Mobutu hatalmának visszaállításáig Zaire-ban maradnak. — Ceausescu a Koreai NDK-ba utazott. — Willy Brandt látogatása Algériában. — Brzezinski, Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója Pekingbe érkezett. A HÉT 3 KÉRDÉSE Francia ejtőernyősök és idegenlégiósok siettek a héten elsőkként fegyverrel is a megingott hatalmú Mobutu zaire-i elnök segítségére. Belgium és az USA, Nagy- Britannia és az NSZK sem vonta meg támogatását a zaire-i rendszertől. Egységes nyugati mentőakció-e ez, egybevágnak-e itt a nyugati hatalmak érdekei? — Ez az első izgalmas kérdés ezen a héten. Az európaiak élete biztosításának ürügyén — valójában Mobutu reakciós zaire-i rendszerének megmentésére — francia idegenlégiós ejtőernyősöket dobtak a Shaba tartománybeli Kolwezi felkelőktől ostromlott repülőterére. (Képtávírónkon érkezett.) Dominikában a héten elnökválasztást rendeztek. Bár a hatóságok megígérték, hogy tiszteletben fogják tartani a választási eredményeket, a hadsereg egy része megakadályozta az ellenzéki jelölt győzelmének kihirdetését. Mi húzódik meg a dominikai zűrzavar hátterében? Olaszországban a rendőrség rákapcsolt: felgyorsult a nyomozás a terroristák kézre kerítésére, részeredményekről jön hír. Mi állhat a Moro-dráma után elkésettnek látszó rendőri akciók mögött? Egységes-e a nyugati mentőakció, egybevágnak-e Shabában és Zaire-ban a nyugati hatalmak szándékai? Egy régi, személyes emlékem: Brüsszelben megnéztem a híres Kongó-múzeumot, azaz pontosabban, ma már szerényebb elnevezéssel, a közép-afrikai múzeumot. A gyűjtemény ásványi kincsei láttán értettem meg először, miért olyan nagy a tét Kongóban, a mai Zaire-ban szinte minden van ott, ami érték a föld mélyén: gyémánt és kobalt, réz és arany, mangán és wolfram... Shabában, amikor arról van szó a szívhez szólóan fogalmazott híradásokban, hogy. meg kell menteni az ott élő európaiakat, akkor ez magyarul -másként hangozhat. Meg kell menteni a Géomi- nes elnevezésű bányatársaságot, amelynek például jelentős francia érdekeltsége van! Ezért is indultak el elsőként francia ejtőernyősök és idegenlégiósok, hogy fegyverrel segítsék a megingott hatalmú Mobutut és visszaverjék a Kongói Nemzeti Felszabadítási Front előretörését. Giscard d’Estaing elnök, aki nagy vadász, többször járt Mobutunál szafarin, a nagyvadra történő, egzotikus vadászaton. De aligha lenne csupán ez az indok, hiába hangsúlyozza a Figaro Giscard d Estaing és Mobutu „személyes baráti kapcsolatait”. Inkább az, hogy a francia monopoltőke szeretné „vadász- terülétévé” avatni az egykori Belga-Kongót. Érthető, hogy Brüsszelben ezt nem nézik mindig jó szemmel. A belga kormány igyekezett kifejezésre juttatni, hogy ha ők küldenek Zaire-ba, Shabába a Sabenától elrekvirált repülőgépeken katonákat, illetve élelmiszert és gyógyszert, akkor ennek csak „emberbaráti” célja van, a franciák beavatkozása — „más jellegű”. Olyan hírek is járják, hogy a belga fővárosban többen szívesen látnák Mobutu bukását. A Kongói Nemzeti Felszabadítási Frontnak lehetnek némi kapcsolatai a brüsszeli kormány bizonyos képviselőivel. Amikor amerikaiak, nyugatnémetek, angolok is bekapcsolódnak az akcióba, akkor egyszerre kettős célt kívánnak elérni: egyrészt úgy tűnjék, mintha a Nyugat egységes lenne, másrészt Franciaország ne léphessen fel egyedül, siker esetén ne maga arassa le a babért. Párizs számára viszont sürgős is, hogy eredményt mutathasson fel. A jövő hét elején lesz a francia—afrikai csúcstalálkozó, amelyen vagy húsz fekete-afrikai ország állam- és kormányfői ülnek- le Giscard d’Estaing asztalához. Az Elysée-palota ura — nem törődve a francia baloldal tiltakozásával, de még a gaulleisták bírálatával sem — azért támogatja Mobutut, hogy a többi afrikai államfőt is megnyugtassa: számíthatnak Párizs segítségére, ha egyszer bajba kerülnek. Az Egyesült Államok nyíltan nem szeretne beavatkozni, de akárcsak 1964-ben vagy 1977-ben, most is nagyon figyel és mások akcióit segítve igyekszik az amerikai pozíciókat megtartani vagy ha lehet, erősíteni. Vietnam óta Jose Lopez Portillo mexikói elnök (jobbról a második), felesége társaságában megkezdte szovjetunióbeli körutazását, miután sikeres tárgyalásokat folytatott Moszkvában. A vnukovói repülőtéren a szovjet párt és állam legfelső vezetői búcsúztatták. (Kcptávírónkon érkezett.) viszont az amerikai polgár hallani sem akar arról, hogy távol az USA határaitól fegyveres intervencióban vegyenek részt amerikai katonák. — Mi van a dominikai zűrzavar hátterében? Nos, itt amerikai „védett vadászterületen” vagyunk: a Karib-tenger térségében, Kuba szomszédságában nehezen tűrné el az Egyesült Államok olyan rendszer kialakulását, amely szembeszegülne a washingtoni akarattal. Nem mintha a mostani elnökválasztáson az ellenzéki jelölt, Antonio Guzman túlságosan beloldali lett volna... De Santo-Domin- góban, a fővárosban éppúgy, mint Washingtonban, számosán megrettentek Guzman győzelmének esetleges következményeitől. 1962-ben, 38 év után először, viszonylag szabad választást rendeztek Dominikában, a liberálisnak számító Juan Bosch került az elnöki székbe. Egy év sem telt el, s a hadsereg vezetői „kommunistabarát érzelmekkel” vádolták az elnököt, megbuktatták, az is emlékezetes, hogy kevés híján két év múlva fiatal tisztek puccsot szerveztek a reakciós és amerikabarát junta ellen, az viszont az USA beavatkozását kérte. A „kommunistaveszély” ürügyén, 30 000 tengerészgyalogost küldött a washingtoni kormány Dominikába! 1966-ban került az elnöki székbe Balaguer, aki most is arra számított, hogy megfelelően irányított választáson megszerzi a többséget. Nem így történt. Az ellenzéki, úgynevezett forradalmi párt jelöltje, Guzman megelőzte a jelenlegi elnököt — legalábbis az addig összeszámlált szavazatok tanúsága szerint... A tisztek egy csoportja ekkor közbeszólt, megállította a szavazatszámlálást és — Balaguer győzelmét kezdte ünnepelni. A helyzet rendkívül zavarossá vált. Puccs ez? vagy csak halogató célú politikai hadművelet? Bizonyos fokig az USA számára is kényelmetlen az ügy, hiszen az emberi jogokat hirdető, a népakarat szabad érvényesüléséről szónokló Carter — mint a külügyminisztérium szóvivője kijelentette — „ígéretet kapott korábban Balaguer elnöktől, hogy tiszteletben tartják Dominikában a választási eredményeket”. Lehet, hogy — meghamisított választási eredményeket akarnak majd „tiszteletben tartani”? — Mi állhat a Moro-dráma után elkésettnek látszó rendőri akciók mögött? Ha csak azt nézzük, hogy a terrorizmusról szóló hírek propagandahatása mekkora, nyilvánvaló: egyeseknek Rómában érdekük fenntartani a tömegek érdeklődését a terrorizmus iránt, ezen keresztül pedig folytatni az úgynevezett „vörös brigádok” viselt dolgainak felhánytorga- tásával az igazi baloldal elleni megtévesztő kampányt. Gondoljuk csak el: Moro halálával tulajdonképpen a dráma végkifejletéhez ért el. Lehullhatna a függöny a véres színjáték végén. Nem! Most nap mint nap új szenzáció kell! Megtalálták a .rejtekhelyei, ahol őrizték. Megtalálták a terroristák titkos nyomdáját. Megtalálták az emberrablók jegyzetfüzeteit, fegyvereit, gépkocsijait, lakásait. És így tovább. Hogy a terrorizmus nyomán az igazi baloldalra is rágalmakat lehet szórni, s hogy a még a régi rómaiak idejéből való jelszó szerint „rágalmazni kell, valami mindig megragad!” —■ ez érdemes is és hatásos is. Az olasz reakció soraiban a siker elégtételével nyugtázták a községtanácsi részválasztások eredményeit. A kereszténydemokrácia szavazatainak aránya ismét a 40 százalék fölé lendült, a kommunistákra esett voksok aránya pedig a 30 százalék alá süllyedt. Természetesen egészen gyakorlati, bűnüldözési gyakorlati oka is van annak, hogy az olasz rendőrség már fel tud mutatni részeredményeket: amíg Moro sorsa nem dőlt el, a nyomozás érdekében sem lehettek bőbeszédűek. Meg még valami: talán fontos, felelős helyeken volt cinkosok is akadályozták korábban a nyomozást, nehogy Moro kiszabaduljon. Most már, ha a tettesek egy része egérutat vehetett, az őket fedező személyiségek már nem gátolják meg, hogy a nyomozók bottal üssék a nyomokat. PÁLFY JÓZSEF BUlent Ecevit török kormányfő végiglátogatta Európa számos országát, hogy katonai és gazdasági segélyt, vagy legalább együttérzést és diplomáciai támogatást kapjon terveihez. Képünkön Ecevit kőrútjának utolsó állomásán, Bruno Kreisky osztrák kancellárral. (Képtávírónkon érkezett.) Elutazott hazánkból Usztyinov marsall Szombaton befejeződött Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsallja, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi ninisztere és az általa vezetett katonai küldöttség hivatalos baráti látogatása Magyarországon. Dmitrij Usztyinov és a delegáció tagjai látogatásuk során ismerkedtek népünk építőmunkájának eredményeivel, néphadseregünk katonáinak életével, munkájával, kiképzésével. Ellátogattak ipari, mezőgazdasági üzemekbe, tudományos és kulturális intézményekbe. Szombaton délelőtt Budapest tizedik kerületében — a szovjet katonák részvételével épített Barátság parkban — találkoztak a kerület lakóival. Usztyinov marcalit és a küldöttség tagjait mindenütt nagy tisztelettel és szeretettel fogadták. A Szovjetunió honvédelmi minisztere és a küldöttség tagjai katonagyűlésen is részt vettek, amely a magyar-szovjet fegyverbarátság jegyében zajlott le. A lelkes, meleg hangú gyűlésen Usztyinov marsall átadta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a magyar dolgozókhoz, illetve a magyar néphadsereg katonáihoz intézett üdvözletét, jókívánságait A miniszterek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdések széles körét vitatták meg, mély megelégedésüket fejezték ki a magyar —szovjet katonai együttműködés sikeres fejlesztésével kapcsolatban. Mindkét fél újból megerősítette törekvését a magyar és a szovjet fegyveres erők, valamint a Varsói Szerződéshez tartozó tagállamok hadseregei közötti további testvéri kapcsolatok szélesítésére és erősítésére. A találkozók és beszélgetések szívélyes, baráti légkörben folytak, ismételten igazolták a tárgyalt kérdésekben való teljes nézetazonosságot és kölcsönös megértést. A küldöttség látogatása jól szolgálta a magyar és a szovjet nép kölcsönös testvéri barátságának további elmélyítését, a két hadsereg közötti együttműködést, a fegyverbarátság erősítését, a szocializmus építésében és oltalmazásában szerzett tapasztalatok kölcsönös kicserélését. D. Usztyinov, a Szovjet-’ unió marsallja az elutazás előtt a szovjet nagykövetségen a magyar katonai vezetők tiszteletére ebédet adott. Az ebéden részt vett Korom Mihály, az MSZMP KB titkára és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az ebéden D. Usztyinov. a Szovjetunió marsallja és Czinege Lajos vezérezredes pohárköszöntőt mondott. Szombaton délután elutazott Budapestről Usztyinov marsall és az általa vezetett katonai küldöttség. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, valamint a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai búcsúztatták. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Fedot Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Ott voltak továbbá a Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék. (MTI) Az USA mezőgazdasági minisztere hazánkban Robert Bergland, az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meghívására szombaton küldöttség élén hazánkba érkezett. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Romány Pál, jelen volt Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. Az amerikai küldöttség, magyar partnereivel áttekinti a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés eddigi eredményeit, és megvitatja a kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit. A küldöttség itt tartózkodása során mezőgazdasági nagyüzemeket látogat meg. PANORÁMA SZÓFIA Reza Pahlavi iráni sah május 16. és 19. között tett bulgáriai látogatása befejeztével bolgár—iráni közleményt hoztak nyilvánosságra. Todor Zsivkov és Mohammad Reza Pahlavi a megbeszélések során megelégedéssel állapította meg, hogy országuk álláspontja több aktuális nemzetközi kérdésben közéli, vagy megegyező. Annak a véleményüknek adtak hangot, hogy kedvezőek a feltételek a nemzetközi légkör további javulásához. A közlemény kifejezésre juttatja Todor Zsivkov és Mohammad Reza Pahlavi aggodalmát a Közel-Keleten kialakult veszélyes helyzet miatt. A két fél véleménye szerint a konfliktus maradéktalan rendezése megköveteli a palesztin nép törvényes jogainak helyreállítását is. A két államfő tárgyalásainak középpontjában a bolgár—iráni kapcsolatok jelenlegi helyzete és továbbfejlesztésük lehetősége állt. A tárgyalások során hangsúlyoztak országaik érdekeltségét abban, hogy megvalósítsák azokat a lehetőségeket, amelyek a két ország közötti együttműködés további kiszélesítéséből fakadnak. BUDAPEST Szombaton hazaérkezett Berlinből a dr. Markója Imre igazságügy-miniszter vezette küldöttség, amely részt vett a szocialista országok igazságügyi minisztereinek tanácskozásán. PHENJAN Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a Román Kommunista Párt főtitkára hivatalos, baráti látogatásra a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba érkezett. KAIRÓ A vasárnapra kitűzött népszavazás küszöbén újabb baloldali politikust tartóztattak le Egyiptomban. Mint a kairói Al-Ahram szombaton jelentette, csütörtökön este őrizetbe vették Mohammed Iszmail Amert, a Nemzeti Haladó Párt vezetőjének titkárát. Az a vád ellene, hogy a párt főtitkárságának „a fennálló rend politikáját bíráló, a népszavazás bojkottálására uszító kiadványait osztogatta.”
