Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-12 / 85. szám
2 Képújság 1978. április 12. PANORÁMA Az N-bomba támadó fegyver Pravda-kommentár Carter döntőséről — Carter elnöknek a neut ronfegyverről a napokban bejelentett döntése távolról sem nyugtatta meg a világ közvéleményét, azokat, akik valóban korunk legégetőbb problémájának megoldására, a fegyverkezési hajsza beszüntetésére törekszenek — írja Vitalij Korionov a Pravda keddi kommentárjában. Az elnöki döntés nem a neutronfegyver gyártásának átfogó elutasítása, csak ideiglenesen mondtak le a futószalagok beindításáról. A Pentagon egyidejűleg utasítást kapott a neutronfeov- verek szállítására alkalmas eszközök tökéletesítésére, mivel az elnöki döntés nem vonatkozik a neutron robbanófejek hordozóira és célbajut- tatóira. Ezért nem lankad Namíbia ügye Az ötök Nagy-Britannia, Francia- ország, az NSZK, Kanada és az Egyesült Államok ENSZ- nagykövetei hivatalos dokumentumot juttattak el a Biztonsági Tanács áprilisi elnökéhez, Andrew Younghoz, amelyben közük Namíbia függetlenné válásával kapcsolatos legújabb javaslatukat. Az ötök javasolják, hogy Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár Martti Ahtissaari-t, az ENSZ Namíbiával foglalkozó bizottságának finn tagját nevezze ki namíbiai különmeg- bízottjává. Az öt nyugati BT-tagor- szág indítványa szerint az ENSZ különmegbízottja megfigyelőként venne részt a Marthinus Steyn, a dél-afrikai főkormányzó által levezetendő választásokon. A javaslat előirányozza xa politikai száműzetésben élők hazatérését, a politikai foglyok szabadon bocsátását és a jelenlegi — a becslések szevilágszerte a barbár fegyver betiltásáért kibontakozott tömegmozgalom. A neutronfegyver — támadó nukleáris fegyver. Éppen ezért követelik meg az emberiség létérdekei, hogy e barbár fegyver soha ne kerüljön be az államok fegyvertáraiba Ezt a célt követi a nyugati államok elé terjesztett pontos és konkrét szovjet javaslat a neutronfegyver gyártásáról történő kölcsönös lemondásról. A Fehér Ház döntésére azoknak az amerikai erőknek hatása nyomta rá bélyegét, amelyek szeretnének kibontakoztatni egy újabb féktelen fegyverkezési hajszát. Figyelemre méltó az a köjavaslata rint — 20—50 ezer főnyi délafrikai haderő létszámának csökkentését 12 hét alatt 1500 főre. A szavazásokat négy hónapos politikai kampány előzné meg. A Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) ENSZ- megfigyelője kijelentette, hogy az új javaslat sem említi Walvis Bay kikötőt, amelyet Dél-Afrika saját területének tekint, holott az Namíbia része. A javaslatot tevő nyugati országok képviselői ezzel kapcsolatban közölték, hogy úgy gondolták: Walvis Bay kérdése Dél-Afrika és a független Namíbia között megoldható. A SWAPO egy későbbi időpontban válaszolja meg a most benyújtott javaslatot. ENSZ-körök szerint ezer polgári és 3000 katonai személyt küldenének Namíbiába. A Délnyugat-afrikai Népi Szervezet ugyanakkor ötezer főnyi ENSZ-csapat küldését kérte. rülmény is, hogy Washingtonban egyesek megpróbálják a neutronbombáról hozott felemás döntést valamiféle „ütőkártyaként” felhasználni a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokon. A neutronfegyverhez való viszony kérdése az európai és a világbéke kérdése. Nyugaton, az Egyesült Államokban nem kevés nyilatkozat hangzik el a leszerelésről. A népeknek azonban nem deklarációkra van szüksége. Reális, gyakorlati lépéseket várnak a halasztást nem tűrő kérdésekben, köztük a neutronfegyver gyártásáról és továbbfejlesztéséről való valóban kölcsönös lemondást — mutat rá a Pravda kommentátora. (MTI) Ceausescu az USA-ba repült Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke és felesége, kedden délután James Carter ame- risai elnök meghívására Bukarestből az Egyesült Államokba repült. Az elnök kíséretében van többek között Gheorghe Oprea, a miniszterelnök első helyettese, Stefan Andrei külügyminiszter, Vasile Pun- gan, a köztársasági elnök tanácsadó csoportjának rm ■ niszteri rangban lévő vezetője és loan Avram, gépgyártóipari miniszter. A román sajtó arról tájékoztat, hogy Ceausescu elnök látogatása a bilaterális kapcsolatok bővítését szolgálja, s hogy Románia mindenekelőtt gazdasági területen kíván szorosabb együttműködést folytatni az Egyesült Államokkal. Ceausescu és Carter időszerű nemzetközi kérdésekről is tárgyal. Tájékozott források szerint az európai biztonságról, a közel-keleti helyzet rendezésének lehetséges módozatairól, valamint a leszerelésről folytatnak majd eszmecserét. (MTI) MOSZKVA Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter a hónap második felében hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik — közölték hivatalosan a szovjet fővárosban. A kubai, diplomácia vezetője a szovjet kormány meghívásának tesz eleget. BRÜSSZEL A náci koncentrációs táborok 3000 volt foglya tiltakozó felvonulást tartott a belgiumi La Luoviére-ben, mert a kormány amnesztiát helyezett kilátásba azok számára, akik az ország megszállása alatt együttműködtek a fasisztákkal. LONDON Londonban megerősítették, hogy dr. David Owen brit és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter jövő hét elején Salisbury-be látogat, hogy személyesen igyekezzék megnyerni az új rhodesiai ke- rekasztal-konferencia agol- szász tervének a „belső megállapodás” négy aláíróját. A két külügyminiszter előzőleg a hét végén Dar Es-Salaam- ban tárgyal a Zimbabwei Hazafias Front társelnökével Joshua Nkomoval és Robert Mugabével. BELGRAD Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnöksége végrehajtó bizottságának titkára kedden fogadta a hivatalos jugoszláviai látogatáson tartózkodó Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB PB póttagját. A találkozón véleménycserét folytattak a JKSZ és az SZKP tevékenységének, Jugoszlávia és a Szovjetunió belső fejlődésének egyes kérdéseiről, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű problémáiról. BANGKOK A Thaiföld ellen vasárnap végrehajtott kambodzsai támadás, amelynek során egy kommandó megsemmisített két határfalut, továbbra is, erőteljesen foglalkoztatja a thai vezetést. Kriangszak miniszterelnök újságírók előtt hétfőn kijelentette, hogy nem marad el a gyors válasz a terrortámadásra. „Választások” a FUlöp-szigeteken Kétes győzelem Az ellenzéknek még Manilában sem sikerült képviselői helyet szereznie, jóllehet egyedül a fővárosban voltak esélyei — közölte Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek államfője és egyben miniszterelnöke. Bejelentésével egyidejűleg azonban egy másik hír is világgá röppent az április 7-i parlamenti választások után: az egyik választókörzetben Imelda Marcos, az elnök felesége hivatalosan 260 szavazatot kapott, míg az ellenzék jelöltje csupán 23-at, holott ott legkevesebb 50 ellenzéki szavazó adta le voksát. Az ilyen és ehhez hasonló „furcsaságokhoz” persze már hozzászokhattak a Fülöp-szigetek lakói országuk legutóbbi fél évtizedének történetében. A rendkívüli állapot Ferdinand Marcos több mint 10 éve irányítja az országot, s 1972, a rendkívüli állapot bevezetése óta teljhatalmú ura a Fülöp-szigeteknek. A politikai pártok azóta be vannak tiltva, s ezalatt az időszak alatt mintegy 60 ezer ember volt valamilyen formában rendőri felügyelet alatt. Ugyanakkor még Marcos politikai ellenfelei sem vitatják azokat az eredményeket, amelyeket az ország gazdaságának talpra állításában, fellendítésében elért. A néhány éve még igen magas, 34 százalékos inflációt a múlt évben 6 százalékra sikerült lecsökkentenie. a gazdasági fejlődés üteme pedig elérte az évi 5—6 százalékot az országban. A Fülöp-szigeteken 1975 óta lényegesen több iskola, kórház, közút épült, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. Az elnök januárban még arról beszélt, hogy a parlamenti választások megtartása hosszú távú demokratizálási programjának nyitányát jelenti majd. Valójában azonban már akkor egy olyan ideiglenes nemzetgyűlés létrehozására gondolt — ezt most már a választások következményei is bizonyítják —, amely visszafogja és a lehető legminimálisabbra csökkenti a kormányát bírálók hangját. Noha a törvényhozás joga hivatalosan az új testületet illeti majd meg, Marcosnak, mint állámfőnek és miniszterelnöknek egy személyben, lehetősége váh arra, hogy felülbírálja a nemzetgyűlés döntéseit és ő mondja ki a végső szót. Ha pedig minden kötél szakad, még az ideiglenes parlamentet is feloszlathatja. Ettől azonban nem kell tartani. Marcos elnök pártja, a „Mozgalom az új társadalomért” természetesen megnyerte a választásokat, a képviselők nem fogják keresztezni az elnök útjait. Kampány a börtönből A parlamenti választások egyik fő jellegzetessége azonban'— az elnök riadalmára — az ellenzék váratlan aktivizálódása volt. Marcos legjelentősebb személyi és politikai riválisa, Benigno Aquino kampányát a központi Luzon börtönből folytatta, ahová 5 és fél éve van bezárva. Marcos csupán annyit engedett meg neki, hogy a televízió nyilvánossága előtt tisztázza magát azok alól a vádak alól, amelyek szerint egykor az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA ügynökeként tevékenykedett az országban. Aquino azonban ezt a lehetőséget nemcsak erre használta fel. A televízió több millió nézője előtt arról is szólt, hogy hamis vádak alapján tartják fogva és ítélték el. Az ellenzéknek ez a vezéralakja már a választási kampány kezdetekor sikeresen összefogta a korábbi liberális párt politikusait, a munkásvezetőket, egyházi személyiségeket és egyetemistákat. „Először volt alkalmunk arra az elmúlt öt év során, hogy ismertessük elképzeléseinket a tömegekkel és ebben az értelemben mi már megnyertük a választásokat” — mondta egy ellenzéki képviselőjelölt közvetlenül a választások előtt. Megfélemlítés és csalás Az ellenzék valóban nem szerzett helyet a parlamentben, azonban az április 7-e óta a Fülöp-szigeteken zajló események azt bizonyítják, hogy erőfeszítéseik nem voltak hiába. Rögtön az eredmények ismertetése után felhívták a tömegek figyelmét arra, hogy Marcos pártja csak a megfélemlítés és a csalás eszközeivel nyerhette meg a választásokat, s országszerte tüntetéseket, tiltakozó megmozdulásokat szerveztek. Marcos válaszul erre a rendkívüli állapot bevezetésével gyakran embertelen körülményekre emlékeztető, szigorú biztonsági intézkedéseket rendelt el az országban, különösen a fővárosban, Manilában, s a rendőrség rövid idő alatt csaknem kétezer embert vett őrizetbe. Marcos, amikor a választásokat kiírta, nem számolt az ellenzéki erők ilyen szintű megélénkülésével, s most, amikor minden alkalmat megragad pártja győzelmének, politikája helyességének hangsúlyozására, közvetve tulajdonképpen azt is elismeri, hogy számára a győzelem már nem teljes és diktatórikus eszközök nélkül aligha vallhatná magáénak. Még a választások előtt mondta: „Tisztában vagyok azzal, hogy senki sem fog hinni bennünk, ha az ellenzék nem juttat be legalább egy embert a bűvös 21 közé.” Erről a csaknem két tucat képviselői helyről — a hivatalos bejelentés szerint — maga Marcos dönt majd. A Manila utcáin cirkáló rendőr- és katonai járőrök azonban arra utalnak, hogy az elnök már döntött. KOCSI MARGIT Szakítás Dél-Afrikában Kedd esti kommentárunk. A diplomáciai kapcsolatok megszakítása mindig - olyan látványos lépés, amelynek világszerte nagy visszhangja támad. Ami azonban most történt Afrika déli részén, olyan esemény, amely még a térség jó ismerőit is meglepetésként érte. Transkei — jelenti ennek a furcsa „államnak” a fővárosából, Umtatából két amerikai hírügynökség, az AP és az UPI — megszakította diplomáciai kapcsolatait a Dél-afrikai Köztársasággal. A lépés horderejét és hosszabb távú jelentőségét csak az előzmények ismeretében érthetjük meg. A fajüldöző apartheid-rendszer már 1950-ben elvi döntést hozott az úgynevezett bantusztán-szisztéma bevezetéséről. Ennek lényege az, hogy a négy és fél millió fehér birtokában marad a kincsekben rendkívül gazdag ország nyolcvanhét (!) százaléka, a tizennyolcmillió afrikait pedig — kényszerrel, erőszakkal, törzsi alapon — a fennmaradó tizenhárom százalék kopár, tengődést is alig biztosító körzeteibe telepítik. A folyamat 1976. október hatodikán indult meg. Ezen a napon a xhosa törzs körzetében megalakult az első „független” ban- tusztán, Transkei néven. Vezetőjéül Kaiser Matanzima személyében Pretoria olyan törzsfőt jelölt ki, akiről úgy hitte: mindenben kiszolgálja majd az apartheid-rezsimet. Az első bantusztán államiságát a világszervezet közgyűlése 134 szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadhatatlannak nyilvánította. Ugyanaz a közgyűlés, amelynek afroázsiai többsége — a szocialista országokkal együtt — örömmel üdvözöl minden igazi függetlenné válást. Csakhogy ez semmilyen értelemben nem volt az — és nem lesz az a többi tervezett bantusztán sem. Ezeken a kopár földdarabokon ugyanis egyszerűen nincs lehetőség gazdasági élet megteremtésére, ráadásul e törzsi rezervátumok — mert azok — politikailag is, egyébként is teljesen ki vannak szolgáltatva Pretoria kénye-kedvének. Ilyen körülmények között érthető nemzetközi figyelmet kelt Matanzima főminiszter bátor lépése, amivel a törzsfő nem csekély személyi kockázatot is vállalt. De a jelek szerint ez az az eset, amikor a keserűség még a félelemnél is nagyobb. HARMAT ENDRE Bolgatanga» AFRIKA GHÁNA Sunyani ‘Textilipar Vasútvonal Takoradi: víztárolóf - ) iu , < ..^Gyémánt I* r1 ff Arany ai ( *• Bauxit ifc a so* ( / KoforiduaY Vízerőmű _ ff Vaskohászat DunkvraJTj^-^. Ä Alumíniumko■ts)-^-1 ama— • ~téiöat 'arkr,t itWKMÉ Nyugat-Afrikában fekszik a 236 ezer négyzetkilométer területű, több mint 10 millió lakosú állam, a Ghaftai Köztársaság. A népességének zöme szudáni néger, a többi része eve és moszi nemzetséghez tartozik. A mai Ghána területén 1471-ben portugálok szálltak partra. Az első brit telepet 1533-ban létesítették a gyarmatosítók. társaságok részvénytöbbségét, korlátozta a külföldi tőke hitel- és bankügyi tevékenységét. Fekete-afrikai viszonylatban Ghana a legfejlettebb államok közé tartozik. Jellemzi a monokultúrás mező- gazdaság, amely a keresők kétharmadát és a nemzeti össztermék 70 százalékát adja. Kakaóbab-termelésben Ghana első a világon. Az ország déli része 1874- től Aranypart néven brit gyarmat. 1957-ben az ország domíniumként elnyerte függetlenségét, 1960-ban pedig köztársasággá kiáltották ki. Az 1972-ben hatalomra került Nemzeti Újjászületés Tanácsa hozzálátott az állami és szövetkezeti szektor helyreállításához a mezőgazdaságban, az iparban és a kereskedelemben. Kezébe vette a gyémánt- és aranykitermelő, valamint a faipari A feldolgozóipar nyersanyagellátására növelik az olaj-, a kaucsuktartalmú, a durva rostú növények, a dohány, a cukornád és a gyapot termesztését. Az ország a gyémántbányászatban a harmadik, az arany- és mangán- bányászatban ötödik helyet foglalja el a tőkés világon. Jelentős feldolgozóiparral rendelkezik Fő kereskedelmi ■partnerei a közös piaci országok és az Egyesült Államok.
