Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-09 / 83. szám
Képújság 1978. április 9. Szófia A 94. metró A bolgár fővárosban megkezdődött a világ 94. korszerű föld alatti vasútjának építése. A metró létesítését több dolog is indokolja. Az elmúlt három évtizedben alaposan felduzzadt Szófia lakossága, s megnövekedett a hajdan balkáni kisváros területe is. így nemrég csatolták a fővároshoz, Kremikovcit, a bolgár vaskohászat legfontosabb központját is. A tömegközlekedés problémáit ma még képes megoldani a villamosok, autóbuszok és trolik hálózata, de a nehézségek évről évre növekednek. A metró terveit nagy tapasztalatokkal rendelkező szovjet tervezők készítették el. A moszkvai szakemberek úgy tervezik, hogy a szófiai metró óránként 5 ezer utast fog szállítani. A terv hasonlít az ukrajnai Harkov metrójához. Három vonalat akarnak létesíteni, ezek keresztezik egymást, s a város centrumában háromszöget alakítanak ki. Az első vonal a központ és Szófia Ljulin kerületét köti össze majd. Az építkezés 1981-ben kezdődik, s a tervek szerint 1985-re fejezik be, a vonalon hét állomás lesz. A tervezés szakaszában is folyik már a munka. Első feladatként az építkezés ipari hátterét teremtik meg, s felépítik a felszíni telepeket. Az üzemek, raktárak, az egész felvonulási terület vagy 70 hektárt foglal el. Megkezdődött a metró szakembereinek kiképzése is. Elsőként a jövő mérnökei utaztak szovjet műszaki egyetemekre, hamarosan pedig az egyik szófiai építőipari technikumban megkezdik a metróépítő szakemberek képzését. Az építkezésben 80 bolgár vállalat, s majd ugyanennyi szovjet cég vesz részt. A kubai mezőgazdaság sikerei „Legyen a XI. VTT forradalmunk újabb győzelme!” Ez a jelszó ma már szinte mindenütt olvasható Kubában. A július végén kezdődő világitjú- sági találkozó tiszteletére a szigetországban nagyszabású munkaverseny-mozgalom bontakozott ki és az ipari és mezőgazdasági dolgozók jelenleg felajánlásaik teljesítésén fáradoznak. A mezőgazdaság 462 ezer dolgozója máris nagy sikert könyvelhet el: eddig 2,8 millió peso megtakarítást értek el. A cukornád aratás már több tartományban befejezéshez közeledik. Az idei „zafrát” (ahogyan a szigetországban a cukornád-betakarítást nevezik), a XI. VIT jegyében bonyolítják le. A cukornád-betakarításban részt vevő kom- bájnos és kézi arató brigádok célul tűzték ki, hogy a XI. VIT tiszteletére minden eddiginél nagyobb munkasikereket érnek el. Bár a rendkívül kedvezőtlen — az ebben az időszakban szokatlanul esős — időjárás egy ideig hátráltatta „Kuba fehér aranyának” betakarítását, a nádvágó csapatok, amint a körülmények lehetővé tették, folytatták a munkát és sötétedés után is, fényszórók világítása mellett arattak. így a XI. VIT elnevezésű nádvágó brigád 48 tagja március elején már elérte a hárommillió arroba (egy arroba = 11,5 kilogramm) összteljesítményt és további célként tűzhette ki a negyedik millió arroba betakarítását. A brigád 64 nappal jár saját vállalása előtt. De a többi munkacsapat is szorosan a nyomukban halad. A kombájnosok, akik külön versenyt folytatnak, a hatékonyabb munkáért, a gépállási idők csökkentéséért küzdenek, s egyénileg érik el — hála a technikának — a több millió arrobás teljesítményt. Többen közülük esélyesek a „Zafra élmunkása” kitüntetés megszerzésére, mert már két- hárommillió arroba cukornádat vágtak le. Különösen kiváló eredményt ért el egy, a Matanzas tartományban 14 géppel dolgozó kombájnos brigád, amelynek minden tagja hatmillió arroba betakarítására tett felajánlást. Az előirányzatot már eddig is 105 százalékra teljesítették és hét százalékkal sikerült csökkenteniük a géphibák miatti állásidőket. A tavalyi hasonló időszakhoz képest — a mostohább időjárási körülmények ellenére — napi 3,500 arrobával növelték teljesítményüket. A gépi és a kézi vágás aránya a. helyi körülményeknek megfelelően változó. Ciego de Avilában — mely egyike a szigetország fő cukornádtermelő vidékeinek — a betakarítás 68 százalékát végzik kombájnokkal. Itt a gépi betakarítás már akkor befejeződött, amikor beköszöntöttek az esők. A rossz időjárás miatt tíz százalékos elmaradás keletkezett viszont a kézi vágásban, s a szeszélyes domborzati viszonyok miatt a kombájnok nem siethettek a nádvágók segítségére. A párt és az ifjúsági szervezet felhívására az ipari üzemekből az idén is önkéntes nádvágók ezrei jelentkeztek és segítségükkel Ciego de Avilában is behozták az elmaradást. Közülük többnek a „Zafra Nemzeti Hőse” kitüntetést adományozták. Különösen nagy ünneplésben részesítették az Armando Mestre öttagú, építőmunkásokból álló brigádot, amely már harmadszor érdemelte ki a magas kitüntetést. De nemcsak a cukornádbetakarításban, hanem a mezőgazdaság más területein is kimagasló eredményeket érnek el a világifjúsági találkozó esztendejében. A rizstermelésben célul tűzték ki az előző ötéves tervidőszakban elért hektáronkénti terméshozam megkétszerezését. Igaz — mint hozzáteszik — az előző ötéves tervben a hozamok alaposan elmaradtak a tervelőirányzattól. Alacsony voltuk egyrészt a kubai viszonyoknak nem megfelelő vetőmag alkalmazásával, másrészt a rizsföldek domborzati viszonyaival magyarázható. Szovjet segítséggel hozzáláttak a modern öntözéses rizsgazdálkodás kialakításához. Azokon a területeken, ahol az elmúlt két esztendőben sikerült elvégezni a szükséges munkálatokat és megkezdődhetett az öntözéses gazdálkodás, a terméshozamok már meg is kétszereződtek. De a mezőgazdaságban nemcsak a termelés növelésével kívánják méltóan előkészíteni a XI. VIT-et, hanem a szocialista termelési viszonyok továbbfejlesztésével is. Mint a kubai lapok megírták, ezekben a napokban a termelőszövetkezetek baráti látogatásokra hívják meg a környék egyéni gazdáit, hogy bemutassák nekik: miképpen működnek a kollektív gazdaságok, hogyan élnek a parasztok a mezőgazdaság szocialista szektorában? Gyakran érkeznek most vendégek az „Űj Kuba” termelőszövetkezetbe is, amely 1962-ben alakult és egyike a szigetország legrégibb mező- gazdasági társulásainak. Az „Üj Kuba” elsősorban dohánytermesztéssel foglalkozik. Az első időkben a termelőszövetkezetben az „egyenlősdi” elve uralkodott. Nem voltak munkanormák és minden tag egyenlő részesedést kapott. Ezután bevezették az anyagi ösztönzés elvét. Kötelező munkanormákat szabtak meg. Az a tag, aki teljesíti ezeket, napi négy pesót kap. Aki túlteljesíti az előirányzatot, annak javára írják a nyereségrészesedést. A nyereség felosztása egyébként minden októberben a következőképpen történik: tíz százalékot szociális célokra (például a tagok házépítésére stb.), 5 százalékot a kollektíva sport- és kulturális ellátására, tíz százalékot mezőgazdasági gépek és felszerelések bérleti díjára és huszonöt százalékot a tagok behozott földjének és vagyontárgyainak megváltásos törlesztésére tartanak vissza. A nyereség ötven százalékát osztják szét végzett munkája arányában a tagság között. Ami a tagoknak való megváltásos törlesztéseket illeti, ebben az évben az „Űj Kubában” erre az utolsó alkalommal kerül majd sor, mert a régi tagok az idei kifizetéssel megkapják a, behozott föld és felszerelés, illetve más vagyontárgyak teljes megváltásos értékét. Az új tagok pedig úgy léptek már be a termelőszövetkezetbe, hogy nem tartottak igényt semmiféle megváltásra. A tagok részesedése a nyereségből részben természetben, részben pénzben történik. A termelőszövetkezet vezetősége először gondosan felméri a tagság fogyasztási szükségletét az alapvető élelmiszerekből és más fontos árucikkekből, majd központilag szerzi be és osztja szét ezeket. (Kubában, ahol az Egyesült Államok blokádja az elmúlt években áruellátási problémákat okozott, ennek a központi gondoskodásnak nagy jelentősége van.) ÁRKUS ISTVÁN Jég koszorú Több mint 500 hadihajó és teherhajó roncsai hevernek a Szovjetuniót övező tengerek fenekén. Többségük még a második világháború idején süllyedt el: kiemelésük a kellő technikai eszközök hiányában eddig lehetetlen volt. Le- ningrádbán nemrég vízre bocsátották a Vityáz nevű új óriás úszódarut, amely 1600 tonnát képes felszínre emelni, azaz teljesítménye ötszörösen felülmúlja a korábban használt szovjet úszódaruk kapacitását. Munkába állításával legelőször a Finn-öböl és a Balti-tenger partja mentén kezdik meg a roncsok kiemelését. A darut 18 ember kezeli. Naphűtés A türkméniai Ashabadban hamarosan üzembe helyezik a világ eddigi legnagyobb olyan hűtőrendszerét, amely energiáját a Nap sugaraiból nyeri. A berendezés a forró türkméniai nyárban 128 lakás hőmérsékletét fogja az átlagos 45 fokról 25 fokra csökkenteni. A napenergiával működő klimaberendezés üzemi próbáját a város kilenc lakásában folytatták öt éven át, a legnagyobb sikerrel. A jég —20 °C-on százszor szilárdabb, mint a korszerű optikában használt köszörűk. A hőmérséklet további csökkentésével a jég még az öntöttvasnál is keményebbé válik. D. Beliskin leningrádi műszerész egy olyan köszörűgép tervét dolgozta ki, amelyben a köszörű szerepét a jég tölti be. A csiszolóanyag-szemcséket a vízben elkeverik, majd a keveréket megfagyasztják. Az ily módon előállított „jégköszörűt” különleges hűtő- szekrényben tárolják. A módszer még a mikron tört része méretű csiszolószemcsék alkalmazását is lehetővé teszi, s így műanyagot, üveget, sőt még fémet is igen pontosan, sima felületűre lehet megmunkálni. A dunai erőműitek es a termeszetuedelem A Duna Gabcikovó és Nagymaros közötti szakaszán létesítendő erőművekről szóló magyar—csehszlovák egyezmény értelmében — amellett, hogy 1986-tól az erőművek bekapcsolódnak a két ország energetikai rendszerébe — gondoskodni kell a környék természeti értékeinek megóvásáról is. A környezetvédelem napjaink egyik legfontosabb feladata — a megállapodás ennek megvalósítására mindkét ország számára külön intézkedési tervet tartalmaz. A számítások szerint a ví- zilépcsőrendszer üzembe helyezésekor a Callóköz felső részén, amely egyike Csehszlovákia gabonatermő vidékeinek, a talajvíz két-három méterrel emelkedik majd. Szabályozására a központi áteresztő csatornán több zsilipet létesítenek, amelyek az átszivárgó vizet olyan szinten tartják, ahogy az a mezőgazdaságnak leginkább megfelel. Ez persze hatni fog a közeli erdők faösszetételére is. A talajvíz újonnan állandósuló szintje ugyanis megköveteli, hogy olyan fákat telepítsenek a környékre, amelyek számára a megváltozott feltételek a legoptimálisabbak. A megállapodás környezetvédelmi terve Csehszlovákiában hasonló módon gondoskodik az állatvilág védelméről is. Itt elsősorban azoknak a különleges állatfajtáknak a megóvásával kell törődni, amelyek életfeltételeit gyökeresen megváltoztatják az épülő erőművek és a velük összefüggő munkálatok. A Duna csehszlovákiai vidékei, amelyek védelmére külön terv készült (CTK — KS)
