Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
12 Képújság 1978. április 3. MAGAZIN MAGAZIN A MAGAZIN |||.MAGAZIN MAGAZIN ÍÍMM3M mmMW MAGAZIN Wim. M 1 magazin ' ^ :: MAGAZIN m M S MAGAZIN f MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Aforizmák Kocogj az életedért! Fuss az infarktus elől! De minek? Hiszen autón is mehetek. * Szerencsés ember a színvak — neki nem kell színes televízióra költekeznie. * Az energia megmaradásának törvénye: ne síirögj-forogj sokat. * „Gondolkozom, tehát vagyok!” — szokták mondani. Sokan egyáltalán nem gondolkoznak, és mégis vannak! * Gyakran azoktól kell a legjobban óvakodnunk, akik vigyázzban állnak előttünk. „Milyennek képzelem a világéi a jövőben ?“ „Milyennek képzeled a világot 2000-ben, amikor negyven éves leszel?" Amerikai és Sierra Leone-i gyerekeknek tették fel nemrég ezt a kérdést az UNEP szakemberei. Az amerikai gyerekek szerint a jövő lakóházai komputerekkel lesznek felszerelve és azok segítségével minden kapható, amit csak az ember akar. A különböző folyadékok — a tej, a hűsítő italok, a wiskhy és természetesen a víz — speciális vezetékeken át jutnak be a lakóházakba. Az élelmiszert komputerrel vezérelt zajtalan automata berendezések fogják minden lakóhelyiségbe eljuttatni. Milyen lakóházat képzel el magának ezzel szemben Sierra Leonéban Alusanatu Koroma? „Azt szeretném, ha akkor már valamennyien új házakban lakhatnánk, amelyek nem mennének tönkre ilyen gyorsan. Ezek a házak kőből épülnének és kétemeletesek lennének.” Az iskoláról sok mai amerikai gyerek azt gondolja, hogy 2000-ben ez az intézmény már a múlté lesz: az oktatási anyagot számítógépes berendezések közvetítik a lakóházakban felszerelt képernyőkön. Sierra Leonéban viszont csaknem minden gyerek úgy véli, hogy 2000-ben náluk több iskola lesz, mint amennyi most van. „Több iskola lesz és kevesebbet kell érte fizetni, mint most — írja Alice Saidu —, hiszen az emberek nem akarnak analfabéták maradni.” „Az emberek azt akarják majd, hogy a gyerekeiket mindenre megtanítsák — írja egy másik gyerek —, azért, hogy szolgálhassák hazájukat és javíthassanak annak helyzetén.” Alice Juana így képzeli el a jövő oktatási igényeit: „Minden gyerekemet szeretném iskolába küldeni, de ez azt jelenti, hogy az embereknek több pénz kellene. A tandíjak most már kezdenek túl drágák lenni.” Arra a kérdésre, hogy milyen ruhát szeretnének hordani a század végén, egy afrikai kislány így válaszolt: „A világon minden embernek lesznek vastag és vékony anyagból készült ruhái. A melegebb ruhákat télen hordják, a vékonyakat nyáron.” Egy másik afrikai kislány azt szeretné, ha „mindenkinek lennének meleg ruhái, hogy amikor jön a harmat, senki ne fázzon. Minden ember térdig érő ruhát fog hordani.” A Sierra Leone-i kislányok között akadt néhány olyan, aki egy pár magas sarkú cipőt is szeretne. Cindy Biller washingtoni kislány szerint viszont „a / ruhákat papírból fogják gyártani, mint most a könyveket. Egyszer veszik fel őket és azután eldobják. így a ruhákat nem kell kimosni és megszárítani és ezzel sok energiát takarítunk meg”. Ami a városokat illeti, a két gyerekcsoport felfogása teljesen eltér egymástól. Az afrikai gyerekek többsége semmire sem vágyik annyira, mint arra, hogy városban lakhassák. Az amerikai gyerekek közül viszont sokan a legjobban azt szeretnék, ha végleg elhagyhatnák a városokat. „Hatalmas városok lesznek és azokban sok ember fog lakni. Az utcákon kövezet lesz és nem lesznek porosak. Tágasak lesznek és tiszták. A városokban sehol nem lehet majd szegény és beteg kére- getőket látni az utcákon. A városokban és a falukban mindenütt lesz villanyvilágítás. A városok nagy metropolisok lesznek, áruházakkal és mozikkal” — írja az egyik kis Sierra- Leone-i. A környezetszennyeződés problémáját a Sierra Leone-i gyerekek szinte egyáltalán nem ismerik. Az amerikai gyerekek viszont tudják, hogy ez milyen fenyegető veszélyt jelent. Sheila Kuritsky így ír erről: „Környezetünk, levegőnk, vizünk tragikus állapotban van. Úgy gondolom, hogy 2000-ben az embereknek oxigénmaszkot kell hordaniuk. Sok ember meg fog halni a levegő szennyezettsége miatt. Kellene valamit tenni ez ellen, amíg nem késő.” Abban mindkét gyerek- csoport egyetért, hogy az emberiségnek minden erejével arra kellene törekednie, hogy 2000-re már megszűnjenek az emberek közötti különbségek. A New York-i Michael Twardowski olyan világot képzel el magának, amelyben „valóságos egyenlőség lesz az emberek között: csak egy emberfajta lesjj^és nem lesznek gazdagok és szegények”. John Manan ezt ezzel egészíti ki: „Remélem, hogy az emberek megtanulnak megegyezni és hogy mindenki azt fogja csinálni, ami érdekli őt, a piszkos munkát pedig egyformán elosztják.” Egy afrikai kislány abban bízik, hogy „az emberek elfelejtenek mindent, ami rossz volt a múltban és minden olyan olcsó lesz, hogy még a legszegényebb is mindent meg tud magának venni”. Ugyancsak általában hasonlóan gondolkodnak a gyerekek a foglalkoztatottság problémáját illetően is. Valamennyiük elképzeléseit jól illusztrálja két Sierra Leone-i kislány nyilatkozata. Közülük az egyik azt szeretné, ha „2000-ben nem lenne lusta ember a világon, mindenki dolgozna”, a másik pedig azt, „hogy mindenki farmokon dolgozna és sokat termelne, hogy így könnyítsen a világ helyzetén. A termést el lehetne adni más országoknak, amelyek azért olyan árukat adnának nekünk, amilyeneket még csak nem is láttunk.” Megvalósulnak-e ezek az elképzelések? Elég egy pillantás a történelemre (vagy akár a jelenre), hogy tudhassuk: ezek a gyerekvágyak — mint mindig — a mesék világában kötnek ki. Mi értelme van akkor annak, hogy összehasonlítsuk a világ egyik legszegényebb országa és egy szuperhatalom gyerekeinek gondolkodását? Nem olcsó szenzációhajhászás ez: azokat a szintkülönbségeket tárja fel a nem is olyan távoli jövőre kivetítve, amelynek problémáját eggyel több karéj kenyérrel nem lehet megoldani. (Ford.: LIPCSEY LASZLÓNÉ) Olaj autóguiniból A hamburgi egyetem vegyészei eljárást dolgoztak ki arra, hogy régi autógumikból olajat állítsanak elő. Az autógumikat 800 fokra hevített homokkal szórják be, és ezen a hőfokon az autógumik alkotórészeikre bomlanak fel. A vegyészek számításai szerint egy 7 kilogrammos autógumi 2,5 kilogramm olajra, 1,5 kilogramm gázra, valamint koromra, fémre és töltelékanyagra bomlik. A gázt a szétbontó berendezés fűtésére használják fel. Humor ELÉGEDETLEN ÜGYFÉL Kovács panaszkodik: „Borzasztó, milyen felületesen dolgoznak a postán. Három nappal ezelőtt írtam egy levelet a nagybátyámnak, és még mindig itt van a kabátom zsebében!” MUNKAMEGOSZTÁS A férj így szól a feleségéhez: „Én viselem a felelősséget, a tenyeremen hordozlak — és te még csak a bőröndöt sem akarod vinni.” A földi giliszta hasznáról Köztudott, hogy a földi giliszta hasznos állat a mezőgazdaság számára. Manapság azonban, amikor központi kérdéssé vált a környezet szennyezettsége, újabb jó tulajdonsága derült ki ezeknek a nem túl megnyerő külsejű lényeknek. Rájöttek, hogy a giliszták szívesen táplálkoznak ipari hulladékokkal. Ez nemcsak a saját, hanem a talaj számára is hasznos: a giliszták által feldolgozott hulladék kitűnő természetes trágyává válik. Miután ezt megtudták, az egyik japán sziget természetkedvelői földi gilisztákat kezdtek tenyészteni és értékesíteni. A giliszták jó üzletnek bizonyultak, mivel szalmával és papírral is lehet táplálni őket; a giliszták a sziget papírgyárának több ezer tonna hulladékát fogyasztották el, ugyanakkor őket is szívesen fogyasztják a sertések és a házi szárnyasok. Lnkasmuzeum A hét karikatúrái A BÉKETÁRGYALASOK SZÜNETÉBEN Magyarország tájainak tárgyi emlékeit gyűjti 1922 óta Kun Zsigmond feleségével óbudai lakásán. Az idős házaspár mintegy kilencszáz darabos gyűjteményében bútorokat, cserepeket, kézimunkákat, fafaragásokat láthat az érdeklődő. A cambrigde-i egyetem tudósai kidolgoztak egy olyan módszert, amely lehetővé teszi a kínai nyelv számítógépes tárolását. Tervezet vezetője, Robert Sloss utalt rá, hogy korábban senki sem tudta, hogyan lehetne betáplálni az írásjeleket. A kutatók öt évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy 3 millió szóból álló kínai lexikont betáplálnak a komputerbe. Először fontolóra vették, hogy a Kínában táviratok továbbítására alkalmazott módszer célszerű-e. Az ezer leggyakrabban használt írásjel mindegyikében egy számot rendelnek hozzá. A távíróhivatalok a szöveget számjelekben továbbítják, és később „lefordítják” írásjelekre. Ezzel a módszerrel azonban Sloss szerint feltehetőleg évtizedekig tartott volna a lexikon elkészítése. A tudósoknak tehát új módszert kellett keresniük. Egy 66-szor 66-os négyzetrendszerből álló forgódobot használtak fel. Ilyen módon a keresztrejtvény mintájára lehetségessé vált 4300 gyakran előforduló írásjel pontos elhelyezése. Egy mozgó fénymutató minden kívánt jelet megtalál — például a következő séma alapján: függ. 14., vízsz. 21. Komputer segítségével ezután képernyőn tetszőleges szöveg állítható össze. A kutatók remélik, hogy 1979-ben megjelentethetik a lexikont. (A Pravda karikatúrája — KS) NEHÉZ MUTATVÁNY (A Nouvel Observateur karikatúrája — KS) Az alaszkai olaj Az amerikai kontinens legészakibb része az „amerikai arktikum”, amely az északi sarkkörtől Kanada legészakibb pontjáig, csaknem a 84. északi szélességi fokig húzódik. Az arktikum kétségtelenül földünk legkedvezőtlenebb természeti körülményeivel rendelkező régiója. A civilizált ember el is kerülte egészen a jelen évszázadig, és sokan még ma is úgy tekintik, mint a világ utolsó meghódításra váró területét, s az olajkutatás terén valóban az is. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy az USA-nak mindössze 10 évre lesz elegendő a kőolajkészlete, s ennek a baljós véleménynek köszönhető, hogv az arktikumon megkezdődött a kőolajkutatás. 1968- ban az Északi-Jeges tenger partján, a Prudhoe-öböl környékén fedezték fel az amerikai kontinens eddig legnagyobb olajfelhalmozódását. A zord földrajzi és éghajlati viszonyok és az óriási távolságok azonban fúrási és szállítási gondokat okoznak. A fúrásokat újszerű, szigetelt falú csövekkel végzik, s öblítőiszap helyett különböző habanyagokat használnak. A sarki tengereken a körszelvényű, kúpos hajótestekkel rendelkező jégtörő fúróhajókkal kísérleteznek. Az olajat leggyakrabban és legolcsóbban csővezetékeken és tartályhajókon szállítják. A hosszú távú csővezetékek ma már 1,2 méter átmérőjűek. A csővezetékek lefektetése sok gondot okozott az állandóan fagyott talaj miatt. A fagyott földön át húzódó vezetéket nem volt ajánlatos a talajba süllyeszteni, mert az olaj magas hőmérséklete még jó szigetelés mellett is felolvasztaná a fagyott talajt. Jobbnak látszott a megfelelően szigetelt és a talaj felett húzódó vezeték kiépítése. A kínai nyelv a számítógépben A transz-alaszkai kőolajvezeték déli végállomása
