Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-03 / 79. szám

1978. április 3. ■Képújság 3 Állami díjasaink „A tanuló nem kíván édesanyjához kerülni...” Üdvözlő táviratok A Tolna megyei Pártbizottság első titkárának, K. Papp József elvtársnak, a Tolna megyei Tanács elnökének, Dr. Szabópál Antal elvtársnak, Szekszárd Kovalcsik Antal igazgató A címben idézett mondat Faddon hangzott el. Azt hi­szem, egyike a legkeserűb­beknek, melyet valaha is hal­lottam. A nevelőotthonban beszélgettünk Kovalcsik An­tal igazgatóval, Wittmann Ádám igazgató-helyettessel és Soós László szakfelügyelővel. Hárman összesen majdnem hatvan évet töltöttek el neve­lőotthoni munkával, hallottak még keserűbbeket is. A nevelőotthon harminc éve működik az egykori Bar- tal-kastélyban és ez a három évtized elég volt ahhoz, hogy történelmében többé-kevésbé elkülöníthető korszakokat le­hessen megállapítani. így az igazgató: — 1948-tól 1952-ig a hajó­sok gyerekeinek otthona mű­ködött itt. 1952—1956 közé esik a háború sújtotta gyere­kek korszaka. Ezt 1956 után a disszidálások itthon hagyott áldozataié követte, nagyjából 1960 óta pedig a válásokat és „szövődményeiket” igyek­szünk elszenvedhetőbbekké tenni... Magyorországon napjaink­ban közel 30 ezer fiatalkorú él állami gondozásban. Kö­zülük 75 Faddon. Az igazgató szerint ma ebben az ország­ban nincs, vagy legalább is senkinek nem lehetne objek­tív anyagi oka ahhoz, hogy másokra bízza gyermekét. (A fizetések, keresetek elivása nem „szükségszerű” követel­mény.) — A gyerekek és szülők között nagyjából annyiféle a kapcsolat, ahányan vannak — vélik a nevelők. A szülők elválnak és mind­ketten új házasságot kötnek. A gyerek egyik félnek se kell. A viszonyok később ren­deződnek, már lenne hová menni. Csakhogy közben a szülő-gyerek kapcsolat év­szám húsvéti lapok küldésére szorítkozott, netán egy-két csomagra. Teljes az elhide- gülés, sőt egy-egy hazalátoga­tás mérhető lelki válsággal, tanulmányi visszaeséssel jár. A gyámhatóság minden eset­ben kikéri a nevelőotthon vé­leményét és sajnos ilyen meg­állapítások is kell, hogy szü­lessenek, mint ami a címben szerepelt. — Mindig a gyerek érdeke az elsődleges! A nevelők emlékeit szám- lálhatatlan nehéz beszélgetés terhe nyomja. Egyszer az egyik innen kikerült fiatal­embernek kellett megmagya­rázni, hogy fejőgulyás mes­tersége semmivel sem alább- való, mint amilyenhez gimná­ziumot végzett testvére eset­leg majd jut. Ez egyébként már egymaga is mond vala­mit. Azt, hogy nagyon sokan még távozásuk után is itt vannak otthon. Számukra a „nevelőotthon” szó második tagján van a hangsúly. Ottjártunk idején épp a Mecseki Szénbányák Vállalat komlói bányájából jött haza két egyenruhás bányász- tanuló. Labdákat hoztak „a régieknek”. Wittmann Adóm igazgató-helyettes — Mindenhol valahogy úgy kellene csinálni a nevelőott­honiak befogadását, ahogy a komlóiak teszik, — mond­Soós László szakfelügyelő ják a pedagógusok. — Jó- előre meghívni őket, megis­mertetni, megszerettetni a környezetet, a leendő munka­helyet. Ugyanis ez épp olyan része a nevelésnek, mint ami­lyennel mi itt próbálkozunk. * Nem szeretem a túlzásokat, de mégis azt hiszem, hogy a nevelésnél nincs fontosabb munka. Minden, ami a jövő­vel összefügg, azon múlik, hogy a jövőt az eljövendő nemzedék milyennek építi, kovácsolja majd. Azon, hogy milyen lesz ez az eljövendő nemzedék. A nevelés különö­sen tiszteletre érdemes terü­lete a nevelőotthonokban van. Otthont pótló, sokak számára mindinkább igazivá váló ott­honokban. Munkájuk elismeréseként a három faddi pedagógus ápri­lis X-én, délelőtt 11 órakor vette át , közöttük egyenlő arányban megosztva, az Álla­mi Díjat. O. I. Kedves elvtársak! Fogadják őszinte gratulációnkat a fasizmus alóli felsza­badulás napja, Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. Harminchárom évvel ezelőtt, 1945. április 4-én, miután ki­űzték a fasisztákat Magyarország területéről, a magyar nép életének új fejezete kezdődött. Az ország dolgozói a kommu­nisták irányításával, e történelmileg rövid időszak alatt a gaz­dasági átalakulás és a szociálpolitika nagy kérdéseit oldották meg, sikeresen építik a szocialista társadalmat. Azok az ered­mények, amelyeket a magyar dolgozók a szocializmus építése területén elértek, a marxista—leninista tanítás, pártjaink, or­szágaink és népeink erősödésének, egységének meggyőző pél­dái. Minden kommunistának, a megye összes dolgozójának kí­vánjuk, hogy újabb eredményeket érjenek el a gazdasági és kulturális építőmunka, az MSZMP XI. kongresszusa határo­zatainak megvalósításában, az ötéves terv végrehajtásában.- Erősödjék és virágozzék Tambov és Tolna megye, a ma­gyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága. Elvtársi üdvözlettel: Homjakov a Tambov megyei pártbizottság első titkára Makarov a Tambov megyei tanács vb-elnöke SZKP Tambov megyei Bizottsága, A. A. Homjakov első titkár elvtársnak, Tambov megyei Tanács, V. I. Makarov elnök elvtársnak, Födi István A doktor úr ­Csallános nagyon kis hely. Három ház és három istálló. Boltja sincs. Csallános a Ta­mási Állami Gazdaság üsző­nevelő telepe, Fornádon és Kecsegén túl, egy dombtetőn. Itt dolgozik a gazdaság legjobb szocialista brigádja. Tolnai István igazgatótól megkérdeztem, lehe-e azt mondani, hogy a Dózsa bri­gád a legjobb? Igen — felel­te —, ha a körülményeket nézzük, azt, hogy hagyomá­nyos, régi épületekben dol­goznak, és a munkájuk ered­ménye, színvonala, az emberi helytállás és összefogás mi­lyen jó, sőt kimagasló, akkor feltétlenül ez a brigád a leg­jobb a gazdaság 22 brigádja közül. Csallánosban nagy a rend. Gondozott kiskertek veszik körül a régi időkből itt ma_ dadt, hat-hat szoba-konyhás lakást szorongató nagy háza­kat, a falak sehol nejn mál­lanak, az ólakat messzire tették, de még a farakásokat is elkülönítették a lakóépü­letektől. Ugyanilyen gondos­ságot mutat az istállók kör­nyéke. Füves térség, fákkal ültetve, frissen meszelt falak, a takarmányelőkészítőben jó szagú lucernahalom, a széle­in az utolsó szálig összesöp- rögetve. A jószág, a sok sö­tét szemű (Holstein-Friz és Kosztromai keresztezésből származó) tiszta szőrű üsző jó levegőt szív, a lehető leg­jobban szellőznek az ősrégi istállók. Nyolc férfi gondozza a fel­becsülhetetlen vagyont érő üszőállományt Kifogástala­nul és szorgalmasan. A bri­gádjuk 1965-ben alakult, ak­kor tizenhármán voltak, és most is Itt vannak még az alapítók közül hatan. Három dolgozó, Dékány István, Si­mon János, Födi István öt­ven évesnél idősebb, és mindössze egyetlen brigád­tag fiatal, a 23 éves Vereség Ferenc. Kezdeményezői vol­tak a Dózsa brigád tagjai a brigádmozgalomnak, s pél­damutató tevékenységük, életmódjuk erős ösztönzést adott a gazdaság más mun­kahelyein dolgozó emberek­nek ahhoz, hogy ők is a szo­cialista emberré válás útját járják. Aranykoszorús jelvényt 1974-ben kaptak, a követke­ző évben elnyerték a válla­lat kiváló brigádja címet, ta­valy pedig a szakma kiváló brigádja kitüntetést. Nyaranként, de főképpen ősszel, amikor sok munka zúdul a gazdaságra, a nö­vénytermesztésben, a Dózsa brigád napközben gyakran kimegy a földekre. Kukori­cát címerezni például. Ön­ként. A munka, a nagyon jó munka: életük értelme, és mostmár elismerten a dicső­Tambov Kedves elvtársak! Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából kö­szöntjük a Tambov megyei Pártbizottságot, rajta keresztül Tambov megye egész lakosságát. Népünk soha nem felejti el, hogy a Szovjetunió Vörös Hadseregének köszönheti a fasizmus igája alóli felszabadulá­sát. Ez tette lehetővé, hogy ma a fejlett szocialista társadal­mat építhetjük, és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország népeivel karöltve küzdhetünk a békéért, a haladásért. A Tambov és Tolna megye között kialakult baráti kapcso­lat jól szolgálja a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei közötti testvéri barátság további erősödését. Kívánjuk, hogy érjenek el a kommunizmus építésében újabb és újabb sikereket. Önöknek és Önökön keresztül Tambov megye valamennyi dolgozójának sok sikert kívánunk. Elvtársi üdvözlettel: K. Papp József az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára Dr. Szabópál Antal a Tolna megyei Tanács elnöke sége. Társadalmi munkát náluk nem is kell szervezni. Csinálják. A brigádvezető, az 57 éves Hajdics Ferenc sok kitünte­tés tulajdonosa, 1957 óta munkásőr. Kiváló parancs­nok. Az első, a „Kiváló ál­lattenyésztő’ kitüntetést 1959- ben kapta. A brigád tagjai: Dékány István, Födi István, Födi József, Gulyás József, Kövér János, Simon János, Vereség Ferenc. Az 1965-től eltelt 12 esz­tendő alatt a Dózsa György szocialista brigád fölnevelt és ellésre előkészített, illetve átadott Csallánosból 2081 üszőt, 306-tal többet a ter­vezettnél. GEMENCZI JÓZSEF A csallánosi Dózsa brigád intézet igazgatójának dolgo­zószobájában napraforgócso­kor díszük. Nem véletlen, hisz több mint három évti­zedes munkája során a fe­hérje- és olajosnövények ne­mesítésével, a szántóföldi nö­vényi fehérjetermeléssel, va­lamint az ezzel kapcsolatos genetikai, biológiai és ter­mesztéstechnikai problémák­kal foglalkozott. Munkatársaival közösen hét növényfajtából 18 államilag elismert és 10 előzetesen el­ismert fajtát állított elő. A legjelentősebbek a borsó, a napraforgó, a szója és a rep­ce. Az Iregszemcsén nemesí­tett gazdag fehérjetartalmú borsót termesztik a hazai ta- karmányborsó-terület túlnyo­mó részén. Az utóbbi évek­ben kibontakozott nagyará­nyú szójatermesztés megszer­vezésével az itt nemesített hazai és külföldi fajtákkal évi öt-hat ezer vagon szóját termesztenek az üzemek. A jövő takarmánynövénye Ma­gyarországon még mindig nem terem akkora területen, mint amennyi az ökológiai térkép szerint teremhetne. Évente ötvenegyezer vagon, öt és fél milliárd forint ér­tékű szóját importálunk. Je­lentős exportcikkünk viszont a nagy terméshozamú, és olajtartalmú napraforgó. Gyakori szokás a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát emlegetni. Az intézet és a termelő üzemek együttműkö­dése szoros, az új fajták rö­vid idő alatt köztermesztésbe kerülnek. Dr. Kurnik Ernő, a tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadé­mia tagja, címzetes egyetemi tanár, több nemzetközi szer­vezet tagja. Ennek ellenére Iregszemcsén, ebben a Tolna megyei községben doktor úr­nak szólítják. Pontosan úgy, mint kutatói pályájának kezdetén, mikor az intézet vezetésével megbízták. Dr. Kurnik Ernő akadémi­kusnak, az Iregszemcsei Ta­karmánytermesztési Kutató­Fődi József Simon János Dr. Kurnik Ernő Vereség Ferenc Kővér János Hajdics Ferenc Gulyás József Dékárfy István t

Next

/
Oldalképek
Tartalom