Tolna Megyei Népújság, 1978. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-03 / 79. szám
1978. április 3. ■Képújság 3 Állami díjasaink „A tanuló nem kíván édesanyjához kerülni...” Üdvözlő táviratok A Tolna megyei Pártbizottság első titkárának, K. Papp József elvtársnak, a Tolna megyei Tanács elnökének, Dr. Szabópál Antal elvtársnak, Szekszárd Kovalcsik Antal igazgató A címben idézett mondat Faddon hangzott el. Azt hiszem, egyike a legkeserűbbeknek, melyet valaha is hallottam. A nevelőotthonban beszélgettünk Kovalcsik Antal igazgatóval, Wittmann Ádám igazgató-helyettessel és Soós László szakfelügyelővel. Hárman összesen majdnem hatvan évet töltöttek el nevelőotthoni munkával, hallottak még keserűbbeket is. A nevelőotthon harminc éve működik az egykori Bar- tal-kastélyban és ez a három évtized elég volt ahhoz, hogy történelmében többé-kevésbé elkülöníthető korszakokat lehessen megállapítani. így az igazgató: — 1948-tól 1952-ig a hajósok gyerekeinek otthona működött itt. 1952—1956 közé esik a háború sújtotta gyerekek korszaka. Ezt 1956 után a disszidálások itthon hagyott áldozataié követte, nagyjából 1960 óta pedig a válásokat és „szövődményeiket” igyekszünk elszenvedhetőbbekké tenni... Magyorországon napjainkban közel 30 ezer fiatalkorú él állami gondozásban. Közülük 75 Faddon. Az igazgató szerint ma ebben az országban nincs, vagy legalább is senkinek nem lehetne objektív anyagi oka ahhoz, hogy másokra bízza gyermekét. (A fizetések, keresetek elivása nem „szükségszerű” követelmény.) — A gyerekek és szülők között nagyjából annyiféle a kapcsolat, ahányan vannak — vélik a nevelők. A szülők elválnak és mindketten új házasságot kötnek. A gyerek egyik félnek se kell. A viszonyok később rendeződnek, már lenne hová menni. Csakhogy közben a szülő-gyerek kapcsolat évszám húsvéti lapok küldésére szorítkozott, netán egy-két csomagra. Teljes az elhide- gülés, sőt egy-egy hazalátogatás mérhető lelki válsággal, tanulmányi visszaeséssel jár. A gyámhatóság minden esetben kikéri a nevelőotthon véleményét és sajnos ilyen megállapítások is kell, hogy szülessenek, mint ami a címben szerepelt. — Mindig a gyerek érdeke az elsődleges! A nevelők emlékeit szám- lálhatatlan nehéz beszélgetés terhe nyomja. Egyszer az egyik innen kikerült fiatalembernek kellett megmagyarázni, hogy fejőgulyás mestersége semmivel sem alább- való, mint amilyenhez gimnáziumot végzett testvére esetleg majd jut. Ez egyébként már egymaga is mond valamit. Azt, hogy nagyon sokan még távozásuk után is itt vannak otthon. Számukra a „nevelőotthon” szó második tagján van a hangsúly. Ottjártunk idején épp a Mecseki Szénbányák Vállalat komlói bányájából jött haza két egyenruhás bányász- tanuló. Labdákat hoztak „a régieknek”. Wittmann Adóm igazgató-helyettes — Mindenhol valahogy úgy kellene csinálni a nevelőotthoniak befogadását, ahogy a komlóiak teszik, — mondSoós László szakfelügyelő ják a pedagógusok. — Jó- előre meghívni őket, megismertetni, megszerettetni a környezetet, a leendő munkahelyet. Ugyanis ez épp olyan része a nevelésnek, mint amilyennel mi itt próbálkozunk. * Nem szeretem a túlzásokat, de mégis azt hiszem, hogy a nevelésnél nincs fontosabb munka. Minden, ami a jövővel összefügg, azon múlik, hogy a jövőt az eljövendő nemzedék milyennek építi, kovácsolja majd. Azon, hogy milyen lesz ez az eljövendő nemzedék. A nevelés különösen tiszteletre érdemes területe a nevelőotthonokban van. Otthont pótló, sokak számára mindinkább igazivá váló otthonokban. Munkájuk elismeréseként a három faddi pedagógus április X-én, délelőtt 11 órakor vette át , közöttük egyenlő arányban megosztva, az Állami Díjat. O. I. Kedves elvtársak! Fogadják őszinte gratulációnkat a fasizmus alóli felszabadulás napja, Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából. Harminchárom évvel ezelőtt, 1945. április 4-én, miután kiűzték a fasisztákat Magyarország területéről, a magyar nép életének új fejezete kezdődött. Az ország dolgozói a kommunisták irányításával, e történelmileg rövid időszak alatt a gazdasági átalakulás és a szociálpolitika nagy kérdéseit oldották meg, sikeresen építik a szocialista társadalmat. Azok az eredmények, amelyeket a magyar dolgozók a szocializmus építése területén elértek, a marxista—leninista tanítás, pártjaink, országaink és népeink erősödésének, egységének meggyőző példái. Minden kommunistának, a megye összes dolgozójának kívánjuk, hogy újabb eredményeket érjenek el a gazdasági és kulturális építőmunka, az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak megvalósításában, az ötéves terv végrehajtásában.- Erősödjék és virágozzék Tambov és Tolna megye, a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága. Elvtársi üdvözlettel: Homjakov a Tambov megyei pártbizottság első titkára Makarov a Tambov megyei tanács vb-elnöke SZKP Tambov megyei Bizottsága, A. A. Homjakov első titkár elvtársnak, Tambov megyei Tanács, V. I. Makarov elnök elvtársnak, Födi István A doktor úr Csallános nagyon kis hely. Három ház és három istálló. Boltja sincs. Csallános a Tamási Állami Gazdaság üszőnevelő telepe, Fornádon és Kecsegén túl, egy dombtetőn. Itt dolgozik a gazdaság legjobb szocialista brigádja. Tolnai István igazgatótól megkérdeztem, lehe-e azt mondani, hogy a Dózsa brigád a legjobb? Igen — felelte —, ha a körülményeket nézzük, azt, hogy hagyományos, régi épületekben dolgoznak, és a munkájuk eredménye, színvonala, az emberi helytállás és összefogás milyen jó, sőt kimagasló, akkor feltétlenül ez a brigád a legjobb a gazdaság 22 brigádja közül. Csallánosban nagy a rend. Gondozott kiskertek veszik körül a régi időkből itt ma_ dadt, hat-hat szoba-konyhás lakást szorongató nagy házakat, a falak sehol nejn mállanak, az ólakat messzire tették, de még a farakásokat is elkülönítették a lakóépületektől. Ugyanilyen gondosságot mutat az istállók környéke. Füves térség, fákkal ültetve, frissen meszelt falak, a takarmányelőkészítőben jó szagú lucernahalom, a szélein az utolsó szálig összesöp- rögetve. A jószág, a sok sötét szemű (Holstein-Friz és Kosztromai keresztezésből származó) tiszta szőrű üsző jó levegőt szív, a lehető legjobban szellőznek az ősrégi istállók. Nyolc férfi gondozza a felbecsülhetetlen vagyont érő üszőállományt Kifogástalanul és szorgalmasan. A brigádjuk 1965-ben alakult, akkor tizenhármán voltak, és most is Itt vannak még az alapítók közül hatan. Három dolgozó, Dékány István, Simon János, Födi István ötven évesnél idősebb, és mindössze egyetlen brigádtag fiatal, a 23 éves Vereség Ferenc. Kezdeményezői voltak a Dózsa brigád tagjai a brigádmozgalomnak, s példamutató tevékenységük, életmódjuk erős ösztönzést adott a gazdaság más munkahelyein dolgozó embereknek ahhoz, hogy ők is a szocialista emberré válás útját járják. Aranykoszorús jelvényt 1974-ben kaptak, a következő évben elnyerték a vállalat kiváló brigádja címet, tavaly pedig a szakma kiváló brigádja kitüntetést. Nyaranként, de főképpen ősszel, amikor sok munka zúdul a gazdaságra, a növénytermesztésben, a Dózsa brigád napközben gyakran kimegy a földekre. Kukoricát címerezni például. Önként. A munka, a nagyon jó munka: életük értelme, és mostmár elismerten a dicsőTambov Kedves elvtársak! Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából köszöntjük a Tambov megyei Pártbizottságot, rajta keresztül Tambov megye egész lakosságát. Népünk soha nem felejti el, hogy a Szovjetunió Vörös Hadseregének köszönheti a fasizmus igája alóli felszabadulását. Ez tette lehetővé, hogy ma a fejlett szocialista társadalmat építhetjük, és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország népeivel karöltve küzdhetünk a békéért, a haladásért. A Tambov és Tolna megye között kialakult baráti kapcsolat jól szolgálja a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei közötti testvéri barátság további erősödését. Kívánjuk, hogy érjenek el a kommunizmus építésében újabb és újabb sikereket. Önöknek és Önökön keresztül Tambov megye valamennyi dolgozójának sok sikert kívánunk. Elvtársi üdvözlettel: K. Papp József az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára Dr. Szabópál Antal a Tolna megyei Tanács elnöke sége. Társadalmi munkát náluk nem is kell szervezni. Csinálják. A brigádvezető, az 57 éves Hajdics Ferenc sok kitüntetés tulajdonosa, 1957 óta munkásőr. Kiváló parancsnok. Az első, a „Kiváló állattenyésztő’ kitüntetést 1959- ben kapta. A brigád tagjai: Dékány István, Födi István, Födi József, Gulyás József, Kövér János, Simon János, Vereség Ferenc. Az 1965-től eltelt 12 esztendő alatt a Dózsa György szocialista brigád fölnevelt és ellésre előkészített, illetve átadott Csallánosból 2081 üszőt, 306-tal többet a tervezettnél. GEMENCZI JÓZSEF A csallánosi Dózsa brigád intézet igazgatójának dolgozószobájában napraforgócsokor díszük. Nem véletlen, hisz több mint három évtizedes munkája során a fehérje- és olajosnövények nemesítésével, a szántóföldi növényi fehérjetermeléssel, valamint az ezzel kapcsolatos genetikai, biológiai és termesztéstechnikai problémákkal foglalkozott. Munkatársaival közösen hét növényfajtából 18 államilag elismert és 10 előzetesen elismert fajtát állított elő. A legjelentősebbek a borsó, a napraforgó, a szója és a repce. Az Iregszemcsén nemesített gazdag fehérjetartalmú borsót termesztik a hazai ta- karmányborsó-terület túlnyomó részén. Az utóbbi években kibontakozott nagyarányú szójatermesztés megszervezésével az itt nemesített hazai és külföldi fajtákkal évi öt-hat ezer vagon szóját termesztenek az üzemek. A jövő takarmánynövénye Magyarországon még mindig nem terem akkora területen, mint amennyi az ökológiai térkép szerint teremhetne. Évente ötvenegyezer vagon, öt és fél milliárd forint értékű szóját importálunk. Jelentős exportcikkünk viszont a nagy terméshozamú, és olajtartalmú napraforgó. Gyakori szokás a tudomány és a gyakorlat kapcsolatát emlegetni. Az intézet és a termelő üzemek együttműködése szoros, az új fajták rövid idő alatt köztermesztésbe kerülnek. Dr. Kurnik Ernő, a tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, címzetes egyetemi tanár, több nemzetközi szervezet tagja. Ennek ellenére Iregszemcsén, ebben a Tolna megyei községben doktor úrnak szólítják. Pontosan úgy, mint kutatói pályájának kezdetén, mikor az intézet vezetésével megbízták. Dr. Kurnik Ernő akadémikusnak, az Iregszemcsei Takarmánytermesztési KutatóFődi József Simon János Dr. Kurnik Ernő Vereség Ferenc Kővér János Hajdics Ferenc Gulyás József Dékárfy István t
