Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-19 / 67. szám
1978. március 19. Képújság 3 Mindenkit a munkája minősít Az az igazi szakember, aki ismeri gépét. Az automata tekercselőt apró darabokra szedték, megnézték a „lelkét” majd a kopott alkatrészeket kicserélték, és rendben újból üzembe helyezték a berendezést. Megismerték a gépet. A jó hír örömet, gondot 's jelentett Forgó Ferencnek. Az Aumann típusú automata tekercselők nagy teljesítményű gépek, de kényes jószágok. Ezeken csak olyan ember dolgozhat, aki érti a szakma csínját-bínját. Az üzemvezető ismerte az egyik lakatost, blyan ezermester típus. Az egyezség hamar létrejött. A fiatal szakmunkás Bu_ dapestre ment tanfolyamra. Az első hét után mondta: „Jól kiszúrtál velem főnök, azt sem tudom, hogy hol az eleje, meg a hátulja a gépnek”. Nyárai Sándor fiatal művezetőre bízták a műanyagosok munkáját, ök végzik az első műveleteket, alkatrésszel látják el a többieket. Büszkén mutatja birodalmát, itt minden tiszta, ragyog. A csoport, ban két műszakban 32-en dolgoznak. Valahogy az az érzésem, túl nagy itt a rend. Gyanús ez, vagy a munkaköri ártalom mondatja ezt? Kevés ilyen rendezett munka helyen jártam. — Ideális műhely — mond. ja a művezető, s elégedetten néz végig a gépeken, az em. bereken. A rend, a szervezettség büszkeséget ad. A fröccsöntő gépek között csak néha látszik egy-egy ember. A vízszintes „masinák”, automaták, a kezelőnek csak az a feladata: figyeljen és néha alapanyagot öntsön a „garatba”. A másik soron egy-egy asszony a függőleges gépeken dolgozik, keze alá pedig két-két társnője napi 12—12 ezer rugót rak a formába. Hárman dolgoznak egy Ezek a tekercsek, holnap valamelyik kapcsolószekrényben dolgoznak, holnapután a mostani gondos, figyelmes munka árán tudunk majd telefonálni... gépen, tehát menetközben a kezek összeszokott, rendezett mozgása mellett lehet beszélgetni. Így nem unalmas a munka. A másik műhelyrész vezetője Bencze Ferenc: Ha vala. mi kell, csak szólunk: „Ezt nyomjátok meg fiúk”. Ez az előnye, hogy az alkatrészek és a szerelvények készítése egy üzemvezető keze alá tar. tozik. Nyárai Sándor folytatja: Lényeg: hogy a munkafázisokra „csereszabatos” emberek vannak. A mi részlegün. kön minden dolgozó az összes műveletet ismeri. „Csereszabatos emberek”, hallom a művezetőtől — furcsa, technokrata íze van, ennek ellenére kifejezi az itteni helyzetet, az emberek képes, ségét. A másik üzemrészben rugó. kát gyártanak. Dorogi Erzsébet betanított munkás: Rendben megy nálunk minden, de azért probléma is akad. Na. gyo jó: tisztaság van mindé, nütt, a reggelit külön helyi, ségben fogyasztjuk el, kulturált környezetben. Van kávé is, minden, ami a munkához kell. Néha más gépen kapunk munkát, de érdemes, mert érezzük: a vezetők igyekeznek, hogy vigyünk haza pénzt, jó pénzeket. A munkásasszony keze gyorsan jár, begyakorlott mozdulatokat végez egész nap. A normák szorosak, de teljesíteni lehet. A fülembe cseng az üzemvezető mondata: Semmi érdé. kését nem csinálunk. Aztán eszembe jut egy történet: Magyarországon ösz- szesen három ilyen típusú tekercselő van. Ebből kettő itt. Értékük közel 10 millió forint. A 4000 üzemóra után a beál- lítói csapat az egyiket apró darabokra szétszedte. A fő. nökség természetesen értesült a dologról, de közelebb menni nem nagyon mert senki. Két hétig dolgoztak a szakemberek, s lám most is megy a gép. Azóta rengeteg újítást végeztek el rajta. A digitális számlálók az egyes egységek „agyai” sűrűn elromlottak. Ezeket a szerkezeteket négy gumibak. ra helyezték, a másik gépen á nyugati szerelő még garan. ciális időben engedélyezte, hogy azon is felszereljék. Bevált. A gépeken rengeteg mikrokapcsoló van, az eredetit csak valutáért lehet besze. rezni, de most már nálunk is Kétszer-háromszor 12 ezer mozdulat 480 perc alatt. A szem és a kéz dolgozik, megbészélnivaló pedig mindig adódik gyártanak ilyet, és ők termé. szetes, hogy magyart raktak föl. — Számolni mi is tudunk. Egy kapcsoló 300 forint volt, a magyar pedig kilencven — mondja egyikük. Jó lenne leírni ezekek a munkásoknak a neveit, de azt mondja a csoportvezető, hogy az nem fontos, hiszen a csapatmunka folyik. Itt nincs tartalékjátékos, mindenki kulcsember, fontos feladatot bíztak rá. Zakatol még most is a szó: Nem csinálunk mi semmi különöset. De igen. A BHG Híradás- technikai Vállalat szekszárdi gyárában 1978-ban a munka hatékonyságát, a fajlagos normaórát, a tervezett 6,2-ről 6,51 normaóra (fő) munka, napra emelik, a munkaver. seny segítségével. Ugyanennek a gyárnak a szerelvény- gyártó részlegében az elmúlt A présgép készíti a sok-sok ezer érintkezőt. A munkásasszony feladata a munka, figyelése, a kész alkatrészek sorba rakása évben egy műszakban 7,2 órát töltöttek munkával. Néha a beállítok nem elé. gedettek sorsukkal. Az orszá. gos betegségnek részesei ők is. — Rossz érzés ám, mikor fizetéskor a betanított mun. kásnő 300 forinttal többet visz haza — hallom az egyik szocialista brigádvezetőtől, aki egyben gépbeállító is. Igen, ők minden tevékenységüket annak rendelik alá, hogy a terv menjen, az asszonyok többet keressenek, ugyanakkor ha nincs prémi. um — ebben az évben még nem volt — ők kevesebbet keresnek. A beállítok ezermesterek. Vállalták, hogy az apró hibá. kát maguk javítják, nem za. várják a tmk-t. A tekercselőknél pedig úgy alakult, hogy mindenki azt a munkát végzi, ami a hobbija. Van köztük lakatos, villanyszerelő, de ha kell, mindenhez értenek. — Két hónapja jöttem — mondja Dorogi Ferencné. — Hamar megszerettem, mert törődnek az emberrel. A be. állítok, a művezetők azért vannak, hogy dolgozni tudjunk. Varga József né már közel áll a nyugdíjhoz. Az előző munkahelyéhez nehezen tudja viszonyítani a mostani helyet „Ég és föld a különbség. Ide reggelenként szívesen jö_ vök dolgozni” Sok mindenről szó esett a beszélgetéskor. A gondokról, az eredményekről, a sikerek, ről. Vannak segítőik, ingyeik. A szerelvénygyártó három részlegével a tavalyi munká. val elnyerte a kiváló üzem címet. Azt mondják, hogy ők nem csináltak semmi különöset, csak... * Szépen, rendezetten, tisztán tartott, közlekedési útvonalak. A szerelőasztalokon rend, csak azok az alkatrészek vannak ott, amelyek feltétlenül kellenek a munkához. A gé_ pék öregek, elhasználtak, többségük már 10—15 éve jár, de annak ellenére rendben, tisztán dolgoznak. A BHG szerelvénygyártói a napi 480 percből 432-őt aktív munkával töltenek. Az országos átlag 360—380 perc között van. HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Gazdagyíílés Bogyiszlói! A tehéntartás jövedelmezőségét nagyon csökkenti, ugyanakkor az állatokkal foglalkozók, valamint a nyers tejet és terjterméket fogyasztó közönség egészségét komolyan veszélyezteti a szarvasmarhák fertőző elvetélését okozó brucellózi- sos fertőzöttség. A betegség felszámolása a megye nagyüzemeiben 1980-ra várható, és jelenleg az itt álló tehenek 86%-a mentes a betegségtől. A háztáji állományokban a felmérés folyamatban van. Az eddigi eredmények szerint — a bogyiszlói és a lengyeli háztáji szarvasmarha-állománytól eltekintve — alacsony, körülbelül 0,5%-os a fertőzöttség. Ebben a két községben a megyei állategészségügyi állomás a betegség elhurcolásának megakadályozása érdekében megtiltotta az intervenciós üszőborjú-fel- vásárlást, a vemhes üsző szerződéskötést és a háztáji szarvasmarhák állatkórházba szállítását. A betegség felszámolására Bogyiszlón a szarvasmarhatartó gazdák részére március 9-én estére előadással egybekötött megbeszélést szervezett a helyi tanács elnöke. A gazdák meghallgatták a megyei állategészségügyi állomás igazgatóhelyettesének, dr. Nagy Tibornak a betegség közegészségügyi és állategészségügyi jelentőségéről tartott rövid ismertetőjét, valamint a megyei állattenyésztési felügyelőség csoportvezetőjének, Jónás Istvánnak a tájékoztatását a háztáji szarvasmarhatartással kapcsolatos kedvezményekről. A gazdák egyhangúlag elfogadták a betegség okozta károk csökkentésére és felszámolásának előkészítésére javasolt vakcinázási (védőoltási) programot és az egyéb tennivalókat. A megyei állategészségügyi állomás a megye ösz- szes háztáji és egyéni szarvasmarhatartójának figyelmét felhívja arra, hogy nőivarú szarvasmarhának továbbtartási szándékkal történő megvásárlásánál kösse ki a negatív brucelló- zisos vérvizsgálati leletet. iiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiii nek van. Kétségtelen tény, hogy a bizonyítékok összegyűjtése az ügy nyomozati szakában történik, és ez szakszerű, kemény munkát igényel. A bizonyítékokat értékelve emel vádat az ügyész, és a védő szerepének is az igazság kiderítésére kell irányulnia a mentő körülmények feltárásával, előtérbe helyezésével. A bíróság a tárgyaláson újraértékeli az eljárás adatait. Ennek során a tárgyalóteremben megelevenedik a vádlott, a tanúk vallomása és egyéb bizonyítékok alapján az a bűnös cselekvés, vagy mulasztás, amellyel a gyanúsítottat az ügyész vádolja. A végső értékelés a bíróságé, és ez a legnehezebb mert a konkrét joghátrány kiszabása, megállapítása akkor történik. Tagadhatatlan, hogy a második nehéz helyzetben lévő ember a vádlott, mert az ő további sorsáról kell dönteni, és marasztaló ítélet esetén a joghátrány elsősorban őt éri. De éri családját, hozzátartozóit is. Nézzük, hogy milyen büntetéseket ismer a magyar jog. A büntetési nemek első csoportjába a főbüntetések tartoznak. Ezek felnőttkorúak esetében a következők: halál- büntetés, szabadságvesztés, javító-nevelő munka és pénz- büntetés. A második csoportba hét mellékbüntetést (közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, vagyonelkobzás és pénzbüntetés) sorol a törvény. A mellékbüntetések önállóan soha nem kerülnek kiszabásra, eleve főbüntetés mellett alkalmazzák azokat. Büntetés kiszabására csak akkor kerül sor, ha a bizonyítékok okszerű és alapos mérlegelése, értékelése alapján a bíróban vagy az eljáró bírósági tanács tagjainak többségében az a benső meggyőződés alakul ki, hogy a vád tárgyává tett bűncselekményt a megvádolt elkövette. A bírót csak a jogszabályok és saját lelkiismerete köti. A bíró mindenkitől független. Senki bele nem szólhat abba. hogy a konkrét ügyben milyen ítéletet hozzon. Ha a benső meggyőződés hiányzik, marasztaló ítéletre sor nem kerül. Szocialista joggyakorlatunkban elevenen él az az alapelv, hogy kétség esetén a vádlott javára kell mérlegelni Ezt a mérlegelést, értékelést azonban csak az ember képes elvégezni. A gyorsan változó világban olyan nézetek is születtek, hogy az igazságszolgáltatást gépesíteni is lehet. A megoldást egyszerűnek vélik: a szükséges adatokat számítógépekbe kell táplálni és kész eredményt kapunk. A valóban nagyszerű számítógépek azonban az ilyen esetekben csődöt mondanának; az eredmények többsége egyrészt helytelen lenne, másrészt a vádlottat eleve el kellene zárni a fellebbezés jogától. A szocialista joggyakorlattól az ilyen elképzelések idegenek. Az emberi bölcsességet, igazságérzetet és az emberséget pótolni nem lehet. A Magyar Büntető Törvénykönyv a bűncselekmények tényállási elemein kívül a kiszabható büntetési nemeket tartalmazza olyan módon, hogy a bűncselekményekre alsó és felső határt állapít meg. Ez a határ azonban igen tág (pl. 6 hónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztés, illetve tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, vagy halál, stb.) és konkrét időpontját a bíróságnak kell megállapítania. A bírót segíti a joggyakorlat időnként közrebocsátott elemzése, a felsőbb bíróságok iránymutatásai, állásfoglalásai, valamint megfelelő indítványaikkal segíti az ügyész és a védő is. Minden hiedelemmel ellentétben azonban az ügyész csak a büntetés nemére tehet indítványt — ez sem köti a bíróságot — a mértékére soha. Az ítélkezésre hatással van az adott terület mindenkori bűnügyi helyzete is. Ezzel és a gazdaságpolitika soron lévő kérdéseivel is tisztában kell lennie a bírónak. A legfontosabb tudnivalókat azonban a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által hozott határozat tartalmazza. Az ebben a határozatban foglaltaknak a betartása. alkalmazása kötelessége a bíróságoknak. Az ítéleteknek meg kell felelni a jogpolitikai elvekben előírt követelményeknek. Nem érdektelen a kívülállóknak is tudni, hogy a törvény szigorát a különösen súlyos, szándékos bűntettek elkövetőivel szemben alkalmazzák, akik az állam, élet elleni, a társadalom alapvető érdekeit sértő bűncselekményt követnek el. Nem számíthatnak kíméletre a veszélyes bűnözők, a munkakerülő, alkoholista, élősdi szemléletű bűnelkövetők sem. Ugyanilyen elbírálásban részesülnek a csoportos bűnelkövetők, valamint a visszaesők, akik erőszakos jellegű, vagy a társadalomra .nagyobb veszélyt jelentő, különösen elszaporodott bűncselekményeket követnek el. Azokkal az alkalmi bűnelkövetőkkel szemben, akik a cselekményt megelőzően nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel — ha bírói felelősségre vonásra kerül sor — enyhébb büntetést kell alkalmazni. Így pénzfőbüntetés, javító-nevelő munka és súlyosabb esetben szabadságvesztés kiszabására kell törekedni. A bíróság a büntetés végrehajtását indokolt esetben fel is függesztheti. Általánosan követett alapelv az is, hogy a jogtalan haszonszerzőktől az elért nyereséget, vagy előnyt vagyoni hátrányt jelentő büntetéssel, intézkedéssel, illetőleg kártérítésre kötelezéssel mindig el kell vonni. Hatóságaink ennek lehetőségét már a nyomozás során is biztosítják lefoglalással, zár alá vétellel. Az ilyen jellegű bűncselekményt elkövetők vétenek a javak szocialista elosztásának elve ellen is, rá kell döbbenniök, hogy a bűnözés nem kifizetődő. A sajtóból vagy más módon értesülünk időnként, hogy X. Y. vádlottat a bíróság meghatározott tartamú szabadságvesztésre ítélte, és elrendelte szigorított őrizetét is. Mit jelent ez? Mindenkivel szemben alkalmazható, aki súlyos bűncselekményt követett el? Nem! Erre az intézkedésre a társadalom fokozottabb védelmében, a közrendre és köz- biztonságra különösen veszélyes visszaeső bűnözők elleni hatékonyabb fellépés érdekében van lehetőség. Különösen visszaeső bűnöző az, akit a Büntető Törvénykönyvben meghatározott különféle szándékos bűncselekményért korábban már legalább háromszor — együttesen legkevesebb háromévi — szabadságvesztésre ítéltek, és szabadulásától számított öt éven belül olyan súlyos, újabb szándékos bűncselekményt követett el, amiért legalább egyévi szabadságvesztésre ítélik. Hozzátartozik az is, hogy az újabb bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte, és az elkövetett bűncselekmények körülményeiből, valamint az életmódjából megállapítható, hogy törvényes rendelkezéseinkkel konokul és következetesen szembeszegül. Az ilyen személlyel szemben az újabb bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztést szab ki a Büntető Törvénykönyvben meghatározott határok között mozogva, egyben ügyészi indítványra elrendeli a szabadságvesztés kiállását követően nyomban foganatba veendő szigorított őrizetét is. Ennek időtartamát a bíróság nem határozza meg, legrövidebb tartama két év, leghosszabb időtartama öt év. Még egyszer ismétlem, az újabb bűncselekmény miatt kiszabott büntetés kiállását követően kezdődik a kettő, vagy öt év. A szigorított őrizetet fegyházban — tehát a legszigorúbb fokozatú büntetésvégrehajtási intézetben — kell foganatosítani. Kétségtelen, hogy ennek alkalmazása súlyos hátrányt jelent, de a társadalmat a különösen veszélyes visszaeső bűnözőktől ilyen módon is védeni kell. A büntetéskiszabás általános elveiről sióló rövid ismertetés korántsem teljes. Nálunk o bűnözés nem általánosan elterjedt, jellemző társadalmi jelenség. Az ellene való küzdelem néhány fő kérdésének ismeretével azonban még a jogban járatlan közösségnek is tisztában kell lennie. DR. BORÖCZ JÓZSEF
