Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-12 / 61. szám

1978. március 12. InfePÚJSÁG Q ■■■■■ Korea Koreában idén ünnepük a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulóját. Az KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlésének leg­utóbbi ülésén elfogadott második hétéves népgaz­dasági terve 1978. és 1984. között a szocializmus gazdasági bázisának megszilárdítását és az élet- színvonal további emelését tűzi ki célül. A gazdaság fejlesztésében elsőrendű a meglévő ipari berendezések korszerűsítése, de a terv új gyá­rak, bányaüzemek létesítését is előirányozza. Egyik legfontosabb feladat a népgazdaság valamennyi ágazatára kiterjedő műszaki-tudományos fejlődés előmozdítása. A népi Koreában 1975-ben a villamosenergia­termelés 28 milliárd kWó volt, 1984-re ennek két­szeresét tervezik. 1975-höz képest a széntermelés 20—30 millió tonnával növekszik és eléri a 70—80 millió tonnát. A fejlődést mutatja, hogy 1944-ben, a japán gyarmati uralom alól való felszabadulás előtt, az ország északi felében mindössze 8 millió tonna szenet bányásztak évente. Ugyanebben az évben az acéltermelés csupán 400 ezer tonna volt, a jelenlegi hétéves terv végére előirányzott mint­egy 8 millió tonnával szemben. Az ipari termelés jelentős növekedésének reá­lis feltételei a meglévő műszaki kapacitások és ás­ványkincsek jobb kihasználásában, a szigorú nyers­anyag-, és anyagtakarékosságban, és a legújabb tu­dományos-technikai vívmányok széles körű elter­jesztésében rejlik. További gépesítéssel és automa­tizálással kívánják növelni a munka termelékeny­ségét és hatékonyságát. Nagy figyelmet fordítanak a népgazdaság alapvető ágazatainak műszaki fej­lesztésére. A hétéves terv végére már 50 ezer for­gácsoló szerszámgépet és 45 ezer traktort fognak gyártani. A mezőgazdaság továbbra is a népgazdaság egyik vezető ágazata marad. Gabonából tavaly 8,5 millió tonnás csúcstermést takarítottak be, 1984-ig ez a mennyiség 10 millióra nő. E nehéz feladat tel­jesítésének feltétele a nyugati partvidék mentén fekvő mintegy 10 ezer hektárnyi szikes talaj termő­földdé alakítása, a száraz völgyi területek öntözése, a hegyoldalak teraszosítása, a vegyszerek hatéko­nyabb felhasználása és a vetőmagtermesztés minő­ségi javítása. (BUDAPRESS—KCNA) Új NDK gyártmányú markoló-rakodó gép Az új típusú markoló-rakodógép Azokban a termelési fo­lyamatokban, ahol nagyobb tömegű anyagokat kell meg­mozgatni, általában már nem a szállító járművek hiánya okozza a gondokat, sakkal inkább a megfelelő, nagy teljesítményű — óránként 100—150 tonna rakodásra ké­pes — markoló-rakodók hiá­nya, vagy kis darabszáma, így pedig, folyamatos szállí­tási igény esetén, gyakran előáll az a helyzet, hogy a szállító járművek mindössze 60—70 százalékban vannak kihasználva. A járművök, vá­rakozása pedig gyakran olyan költségtöbbletet okoz, amely évek hosszú során át bőven fedezné a nagyobb teljesítő- képességű rakodógép költsé­geit. A gépgyártók törekednek felkészülni az ilyen igények­re, s mozgékony, a különbö­ző rakodást helyeket gyorsan változtató gépeket gyártani. E mellett ezek a markolva- rakodó gépek zömmel olya­nok, hogy speciális feladatok­ra — például árkok, rézsűk, munkagödrök kialakítására is — alkalmasak. Ilyen, nagy teljesítményű nagy teherbírású rakodógépet gyártanak egyebek között az NIDK-lban. A T—174-2 jelű markoló-rakodó gép egyszer, re maximálisan mintegy 2,5 tonna emelésére képes. A gépet különféle kialakítású markolófejökkel hozzák for­galomba. Ezek részben az ál­ló helyzetben történő anyag átrakodására, másrészt — géptotdattal — akár 7 méter mély munkaárok ásására is alkalmasak. A markolófej- csatlakozó helyére tehereme­lő horog tehető, ekkor daru­ként üzemel. A T—174-2 típus elődjé­nek, a T—174-1-nek olyan kialakítású változata, ame­lyen megtartották a munka­szerszámok csatlakoztatására alkalmas méreteket, így nem különösebb gond a markoló- eszközök cseréje. A T—174-2 markoló-ráko- dó gép kétféleképpen juttat­ható el egyik munkahelyről a másikra. Rövidebb távon beépített motorja hajtja a fu­tóművet, s 3,1—18,7 km/óra sebességű haladásra képes. Hosszabb távolságú helyvál­toztatásakor llégfékes teher­gépkocsi után kapcsolható, s maximálisan 20 km/órás se­bességgel vontatható. A gépet ugyanis ellátták a vontató- jármű fékrendszeréhez kap­csolódó üzemi fékrendszer­rel. KGST Környezetvédelem Új szakaszához érkezett a KGST-országok összefogása a környezetvédelem terüle­tén. A tanács végrehajtó bi­zottsága tavaly, április köze­pén hagyta jóvá az Intervo- doocsisztka, vagyis a víz- és szennyvíztisztítási együttmű­ködés megvalósítására hiva­tott nemzetközi gazdálkodási társulás létrehozására vonat­kozó javaslatot. A társulás a tudományos kutatás, a terve­zés és a termelés területein folyó munkát hivatott össze­hangolni. Célja víztisztító be_ rendezések, készülékek gyár­tása, meghonosítása és üzem­be helyezése. Az Intervodoo- csisztka az indulás időszaká­ban elsősorban azzal foglal­kozik, hogy felderítse az érintett országok szükséglete­it ezekre a berendezésekre, továbbá a felmerülő igények kielégítésének lehetőségeit. A társulás tagjai az egyez­ményben részt vevő országok (Bulgária, az NDK, Lengyel- ország, Magyarország, a Szov­jetunió és Csehszlovákia) megfelelő gazdasági szerveze­tei. Ezek a társulásban meg­tartják anyagi és szervezeti önállóságukat, de az irányí­tás közös, az ügyvitelt pedig — a résztvevő országok jóvá­hagyásával — Bulgária veze­ti. Az Intervodoocsisztka élén a részt vevő szervezetek kép­viselőiből alakult tanács áll. Tagjai országonként egy sza­vazattal rendelkeznek. A ta­nács határozatképes, ha min­den tagország képviselteti magát. Csírátlanítás - sugárzással Nyírfák a sarkvidéken Mintegy másfél évszázad­dal ezelőtt forradalmi felfe­dezésnek számított az a fel­ismerés, hogy hőkezeléssel el lehet pusztítani a csírák és •kórokozók legnagyobb részét. Sterilizálásra, fertőtlenítésre, tartósításra azóta is széles körben használják ezt a fizi­kai eljárást. Időközben a hőkezelés mellé még néhány kémiai sterilizálási módot is felsorakoztatott a tudomány (ilyen például az etiilénoxid gázzal való csírátlanítás.) Am kiderült, hogy a fizikai és ké­miai hatások erősen „megvi­selik” a sterilizálásra szánt anyagokat, amelyek több esetben ki sem bírják a hőha­tást. Kíméletesebb és gyor­sabb baktériumpusztító mó­dokat keresve ismerték fel a kutatók az ionizáló sugárzá­sok kiváló használhatóságát. Az ionizáló sugárzások kö­zül a radiolktív anyagok bom­lásakor keletkező gamma-su­garakat találták legmegfele­lőbbeknek. A 'gamma-sugár­zás hasonló a röntgensugár­záshoz, csak annál rövidebb hullámhosszúságú, tehát na­gyobb energiájú. E nagy energiájú sugárzás képes ar­ra, hogy biokémiai elváltozá­sokat idézzen elő, szétron­csolja a 'baktériumok örökítő anyagát, a DNS-t, s így meg­akadályozza további szapo­rodásukat. Jóllehet már több mint 50 esztendeje ismert, hogy a gamma-sugárzás megöli a baktériumokat, ipari mére­tekben csak a legutóbbi év­tizedben kezdték alkalmazni csírátlanításra. A közelmúltban hazánkban is ütembe helyeztek egy ipa­Görgős pályán szállítják a besugárzó helyiségbe a csomagolt, fertőtlenítésre kerülő eszközöket ri célú sugársterilező egysé­get — az első ilyen létesit- ményt — a MEDICOR Művek debreceni gyárában, ahol el­sősorban egyszer használatos orvosi eszközöket (vérvételi szerelvényeket, injekcióstű­ket, sebészeti varrótűket, stb.) csírátlanítanak. A több mint 100 millió forintért épített üzem lérejöttéhez félmillió dohárral a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is hozzájárult. Az ionizáló sugárzás forrá­sául kobalt—60 radioaktív izotópot használnak az új lé­tesítményben, amelynek 5,26 év a felezési ideje. A termé­szetes kobalt atomreaktorban való neutronbesugárzásával hozzák létre ezt a viszonylag olcsó izotópot. E veszélyes anyagot kettős falú, légmen­tesen lehegesztett rozsdamen­tes acéltokba zártan veszik használatba. A debreceni su­gársterilező üzemiben egy ke­ret 23 darab 11 milliméter át­mérőjű, 452 milliméter hosz- szú acéltokot fog egybe, s a hengeres elemek mindegyiké­iben 142 gramm kobalt—60 foglal helyet. Egy-egy adag izotóp 12 000 curie, az egész sugárforrás tehát 260—270 'ezer curie aktivitású, de a keret akár 1 millió curie ak­tivitású kobalt—60 befogadá­sára is alkalmas, amellyel évente 32 ezer köbméternyi termék csírátlanítható (a 23 darab acéltök tartalmával évi 7500 köbméternyi termék ste­rilizálható.) Természetesen figyelembe kell venni a su­gárforrás aktivitásának évi 13,2 százalékos csökkenését, ami a besugárzás időtarta­mának megfelelő növelésével ellensúlyozható. A radioaktív izotóp két, egyenként kb. 4,5 tonna sú­lyú, ólombéléses konténerben érkezett meg Kanadából Debrecenbe. Ekkor ott már készen ált az a méter mély vízmedence, amelybe a su­gárforrástartó keretre felerő­sített acéltokokat lesüllyesz­tették. Amikor a sugárforrás a vízzel telt medence alján „pihen”, nyugodtan be lehet menni a sugársterilező he­lyiségbe, a vízréteg teljesen megvédi az embert, elnyeli a gamma-sugarákat. Munka­helyzetben az emelőszerkezet a keretet kiemelve, a padló­szint fölött tartja, mialatt görgős szállítópályáin halad­nak él előtte a gyűjtődobo­zokba csomagolt csírátlaní­tásra szánt termékek. Murmanszk a világ legna­gyobb sarkvidéki városa. Ar­culatát, akár minden tenger­parti városét, elsősorban a kikötő határozza meg. Dokk­jaiban, raktáraiban, rakpart­jain, diszpécserközpontjában és a hajójavítókban egy perc­re sem szünetel a munka. A város több mint 200 terméket, köztük füstölthal- és egyéb kanzerveket exportál Kubá­ba, Lengyelországba, Magyar- országra, Csehszlovákiába, az NSZK-ba, Olaszországba és más államokba. — Kikötőnk gyakorlatilag a világ minden kikötőjével kapcsolatban áll — mondja Borisz Zaika, a murmanszki tengerhajózási igazgatóság helyettes vezetője. — Hajóink rendszeres járatban közle­kednek Rostockba (NDK), a Nagy-tavákhoz (USA), a ka­nadai kikötőkbe. Részt válla­lunk a nemzetközi szállítá­sokban is, bérel tőlünk hajó­kat az NSZK, az amerikai Transatlantic, két kanadai cég és egy sor nyugat-európai állam, amelyeknek nincs köz­vetlen tengeri kikötőjük. Egyszerűen csodálatos — zöld gyep, zöldellő fák a Je­ges-tenger partján — mond­ja René Prombs, az AUE (NDK) hajó matróza. — Nem akartam hinni a szememnék, amikor néhány évvel ezelőtt először megláttam itt a nyír­fákat és az orgonábokrokat A városnak ma 370 ezer lakosa van, számuk 1980-ra eléri a 400 ezret. Üj iskolák, bölcsődék és óvodák nyílnak, (ez utóbbiak 22 ezer aprósá­got fogadnák,) mozik, sport­termék, szaküzletek épülnek. Évente 5—6 ezren költözne! új lakásokba. Utaskikötő

Next

/
Oldalképek
Tartalom