Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
"KÉPÚJSÁG 1978. március 12. Kuba Fejlődő népgazdaság Kuba öt évvel ezelőtt lépett ibe a KGST-ibe. és ezen. idő alatt megháromszorozta kereskedelmi forgalmát az európai szocialista országokkal. Legélénkebb kapcsolatai természetesen a Szovjetunióhoz fűzik, ahonnan energia- szükségletének egynegyedét kapja. Az iparosodás gyorsuló ütemét is a KGST-nek, mindenekelőtt a szovjet partnernek köszönheti: a kairdb- tengari szigetország ipari üzemeinek 10 százaléka szovjet segítséggel épült. Eleinte főleg mezőgazdasági termékeket — cukrot, déligyümölcsöt — szállított Kuba partnereinek. A kétoldalú, kölcsönösen előnyös szerződések megvalósítása és az előnyös, hosszú lejáratú hitelek nyomán egyre nagyobb mértékben aknázza ki az ország érckincseit. Így több nikkelt, kobaltot szállíthat barátainak. A szocialista integráció keretében új, 30 ezer tonna teljesítményű mikkel- és kobaltüzem épül a Karib- tenger partján. Ezeknek az érceknek a termelése rövidesen megkétszereződik. Az új érclelőhelyek kiaknázása és feldolgozása mellett más iparágak is fejlődésnek indulhattak. Megkezdődött a cukoripari és mezőgazdasági gépek, továbbá elektronikus műszerek gyártása a kubai üzemekben. Előrejelzések szerint 1990- re már kétszerte-háromszor- ta nagyobb és szélesebb skálájú lesz a Kubából a szocialista országokba szállított termékmennyiség. (BUDA- PRESS — PRENSA LATINA) A Szaljut elektronikus navigátora Szaljut—6 orbitális állomás személyzete teljes mértékben alkalmazkodott a súlytalanság feltételeihez egy sor tervbe vett tudományos és technikai kísérletet végrehajtott. Ez utóbbiak közé tartozik a Delta autonom navigációs rendszer kipróbálása és üzembe állítása. A földi állomások elvégzik a szükséges pályaméréseket, s a kapott eredményeket a koordinációs számítóközpontba továbbítják, ahol azokat feldolgozzák, elkészítik a pályaprognózisokat a legközelebbi időszakra és közlik ezeket az adatokat az űrhajósokkal. A pálya paramétereinek pontos meghatározásához általában az űrállomás három-hat fordulata szükséges. Világos, hogy ennék a módszernek az operativitása nem nagy. Már régen megfogant az olyan fedélzeti navigációs rendszer létrehozásának eszméje, amely önállóan és folyamatosan végezné a szükséges pályaméréseket, meghatározná az állomás röppá- lyáját, prognosztálná mozgását és „újabb kérdések nélkül” állandóan tájékoztatná az űrhajósokat. Az elektronikában a miikrominiatürizálás lehetőséget nyújtott arra, hogy könnyű, kompakt számítógépeket helyezzenek el az űrállomás fedélzetén. Ezzel az autonom navigáció eszméje polgárjogot nyert. A Delta nem újdonság az orbitális állomáson. Kísérleti példányai ott voltak már az első Szál jutókon. Tüzetesen kipróbálták és tökéletesítették őket. Most pedig a Delta —■ újabb ellenőrzés után — szervezetszerűleg hozzátartozik a jelenlegi űrállomáshoz. Mi is voltaképpen ez a rendszer? Minden navigációs szolgálatnak szüksége van navigációs eszközökre amelyek segítségével elvégzi a szükséges méréseket, valamint e mérések eredményeit feldolgozni képes navigátorra. Milyen eszközei vannak a Deltának? Először is rádiós magasság- mérője. Ez az űrállomás repülésének magasságát állapítja meg. A magasság ismeretében kiszámíthatók a pálya méretei és formája. A pálya síkjának hajlásszögét ezzel a műszerrel nehéz lenne mérni. Ezért e műszer kiegészítéseként csillagászati mérőfejeket használnak. Ezek az űrállomás külső oldalán vannak elhelyezve és különböző irányba fordulnak. Az űrállomás árnyékba való belépésének és onnan való kilépésének pillanataiban ezek a mérőfejek jeleket továbbítanak a fedélzeti számítógéphez. Ennek révén meghatározható a pálya síkjának helyzete a térben. Az űrállomás haladási sebességére vonatkozó adatok egy speciális rádióvevő-készüléktől érkeznek, amely a frekvenciának földi rádióantennákhoz viszonyított doppler-eltolódását regisztrálja. Ezek az autonom navigációs rendszer „szemei és fülei”. Az „agya” pedig a Szaljut—2M fedélzeti számítógép. Abban a szerencsében volt részünk, hogy az irányító- központban láthattuk ennék az univerzális gépnek a földi hasonmását. Ez a belépő és kimenő készülékekkel felszerelt komplett elektronikus blokk a merőben navigációs féladatokon kívül, mint ahogy kitudódott, még egy sereg hasznos szolgálatot végez az űrhajósoknak. A Delta teljesíti a személyzet elektronikus titkárának feladatkörét is. Az űrhajósok nem feledkezhetnek meg valamilyen 'kísérletről és okvetlenül fel kell arra készülniük. Ugyanekkor zsúfolt kutatási program esetén mindent a „fejükben tartani” élég nehéz lenne. Ebből a szempontból a Delta szolgálatai valóban felbecsülhetetlen értékűek. Az elektronikus rdbot rendszeresen 'kinyomtatja a fedélzeti teletypon, az űrállomás mozgására vonatkozó információt; a fordulatszámát, a megvilágítást, a rádiókapcsolat tartásának övezeteit. \ A Deltára hárul a rádióösszeköttetés felvételére való előkészület is. Ez a feladat periodikusan ismétlődik. Következésképpen állandóan figyelni kell azok kezdetére, be kell kapcsolni a szükséges rádióeszközöket, a rádió- érintkezés befejeztével oedig ki kell azokat kapcsolni, mert az űrállomáson takarékoskodni kell az energiával. Most mindezt a fedélzeti számítógép végzi. A Delta még az olyan apróságnak tűnő dolgot is, mint a kísérlet idejének regisztrálása, kifogástalanul végzi. Szükség van-e erre? Végül is vannak fedélzeti órák, vannak karórák. Az űrhajós feljegyzi és kész. Ám ez nem mindig kényelmes. Olykor nagy pontossággal kell rögzíteni az időt. Különösen akkor, ha a kísérlet elsötétített helyiségben folyik, például bizonyos asztronómiai megfigyeléseknél. A Delta lehetővé teszi az egyszerű gombnyomással az idő századmá- sodperonyi pontossággal váló regisztrálását. Egyébként a Delta sajátos elektronikus tudakozó. Egyik blokkjában mikrofilmeken rögzítve van a fedlézeti dokumentáció, továbbá az űrállomás tudományos műszereinek részletes leírása. A legénységnek nem kell a műszáki leírások vaskos köteteiben böngészni. Az egyszerű kód tárcsázása után egy kis képernyőn megjelenik az egész szükséges számjegyes Információ vagy az űrhajósokat érdeklő műszer műszaki rajza. |P1 égül a Deltát be lehet "" AJ I programozni úgy. hogy g ^ j a Kaszkad orientációs rendszerrel együttműködve automatikusan pontosan annyi ideig tartsa meghatározott helyzetben tájolva az űrállomást, amennyi a vizsgálati Objektum megfigyeléséhez szükséges, majd az új objektum megfigyeléséhez alkalmas helyzetbe hozza az űrállomást. Bulgária Mongólia Korszerű talajerő-utánpótlás Gyógyszertár és gyógyszergyár Arra a kérdésre, hogy hány kilogramm trágya szükséges a hektáronkénti öttonnás gabonatöbblet olcsó megtermeléséhez, 2—3 évvel ezelőtt még csak hozzávetőlegesen tudták válaszolni. Ma azonban a helyes válasz nem ütközik nehézségekbe. Bulgáriában ezelőtt csak 4—5 évenként készítettek ajánlásokat a különböző földterületek talajerőpótlásához. Az új rendszer szerint erre most évenként kerül sor, de a jövőben évente többször is mód lesz a javaslatok megtételéhez. A módszert az N. Pusfcarov Talajkutató és Tervező Intézet munkatársai dolgozták ki, alkalmazásáról az Agrohiimicseszko Obszluzsva- ne, az agrokémiai szolgálat, és az agráripari komplexumokban működő agrokémiai 'központok gondoskodnak. Jelenleg Bulgária mezőgazdaságilag hasznosított földterületének 80 százalékán követik az ajánlásokat. A szakemberek többféle tényezőt vesznek figyelembe az ajánlások kidolgozásánál. Számot vetnek a talaj fajtájával, tulajdonságaival, a vetésre kerülő kultúrával, az éghajlati és földrajzi adottságokkal és további — szám szerint 25 — tényezővel. A programokat számítógépek segítségével határozzák meg. Egy-egy megyének két- három óra alatt, egy-egy üzemnek pedig 7—8 másodperc alatt készül el a javaslat, amely tartalmazza a szóban forgó terület nagyságát, a növényi kultúrát, a várható hozamot és az ehhez szükséges trágyamennyiséget. Az új eljárás kifejlesztése 4—5 évi kutatómunka eredménye, és csak a nemrég véglegesen elkészített nagyméretű országos talajtérkép segítségével volt lehetséges. Ez a térkép és az ennek alapján kidolgozott, automatizált rendszer világviszonylatban is ritkaságnak számít. (BU- DAPRESS — SOFIAPRESS) Ulánbátor egyik új negyedében nemrég még eg-r a legkorszerűbb felszereléssel ellátott gyógyszertár nyílt meg. Ez persze egyáltalán nem mondható rendkívüli eseménynek. De a mongol főváros idősebb lakói még emlékeznék arra az időre, amikor ujjailkon számolhatták össze a patikákat. A Mongol Népköztársaságban a szovjet emberek nyújtottak segítséget az első gyógyszertárak. megépítéséhez és felszereléséhez. Manapság minden ajmak- ban külön iroda működik, amelyhez mintegy 25 gyógyszertár tartozik. Ezek az ország egész lakosságát ellátják. A falusiak mozgó gyógyszertárban vásárolhatnak orvosságot. A köztársaságban sikeresen működik a gyógyszergyár, amely több mint száz különböző készítményt gyárt. Rendszeresen folyik a gyógynövények begyűjtése. A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa által jóváhagyott szociális-gazdasági program a gyógyszertárügy további fejlesztését irányozza elő. (BUDAPRESS) Kis repülőgépek nagy gyártója A csehszlovák repülő- gépipar a húszas években indult fejlődésnek, számos különböző típusú polgári, katonai és sport- gépet állítottak elő. A csehszlovák repülőgépipar ígéretes fejlődését a második világháború és a vele járó náci megszállás állította meg. 1945 után a felszabadult országokban államosítják a repülőgépipart. A csehszlovák ipar szovjet segítséggel megbirkózott az igényes sugár- hajtású repülőgépek — elsősorban a híres MÍG—15, 19, és 21-es típusú gépek gyártásával is. A csehszlovák repülőgépgyártás legfőbb területe azonban ebben az időA Bionik L—13 vitorlázó repülőgép szakban is a könnyű sport-, gyakorló-, turista- és utasszállító gépek gyártása maradt. A sportrepülőgépek között is kitűnik ai Z—26-as Trénersorozat. Ennek a gépnek a különböző változatai több mint huszonöt évig életképesnek bizonyulták. A LET Kunovice Vállalat Blanik L—3 elnevezésű vitorlázó repülőgépe volt a világ első teljesen fémből készült, nagy sikerű, szériában gyártott vitorlázógépe. Jelenleg a világ több mint ötven országában több mint Ikétezer- ötszáz Blanik gép van. A gyakorló repülőgépek kategóriájában a legnagyobb számban eladott gépek világrekordját egy másik csehszlovák gép tartja — az első csehszlovákiai tervezésű sugárhaj tásos repülőgép, a Del- fi- L—29. A Delfin utódja az L—39 Albatros, amely megkétszerezte a pilótaképzés eredményeit és lehetőségeit, s amely egy a párizsi kiállításon „a kiállítás legszebb repülőgépe” elnevezést kapta. A sikeres gépek köze tartozik az L—410 Turbelot nevű kis utasszállító repülőgép. Ennek a 15—19 utast szállító gépnek a fel- és leszálláshoz megfelel egy normális füves repülőtér is, sőt a Szovjet- nióban végzett próbákon elegendőnek bizonyult a gép rajtjához egy köves, kiszáradt folyómeder. M. R. Turbelot L—410 vitorlázó repülőgép Delfin 1—29 Vitorlázó repülőgép
