Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-12 / 61. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból XXVIII. évfolyam, 61. szám ÁRA: 1,— Ft 197». március 12., vasarnap • • Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1978. március 23-án, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot, valamint a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Az ülésszak napirendjén — az alkotmány előírásának megfelelően szerepel még a Legfelső Bíróság elnökének beszámolója. (MTI) A nemzetközi gyermekév nemzeti bizottságának felhívása Honfiátrsak! Magyar dolgozók! A gyermekeknek — egészséges fejlődésük érdekében — a világon mindenütt különleges gondoskodásra és megkülönböztetett figyelemre van szükségük — állapította meg a világ haladó közvéleményével egyezően az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1959-es, a gyermekeik jogairól szóló deklarációja. Az ENSZ az 1979-es esztendőt — e nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulóját — a gyermekeik nemzetközi évének nyilvánította és felhívta a világ közvéleményének, a kormányoknak a figyelmét arra, hogy kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a gyermekek jogainak védelméhez, azolk teljes érvényre- juttatásához. (Folytatás a 2. oldalon.) TÖRTÉNELEMÓRA A LAKÄSBAN (7. old.) A 10. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) A NÉPI MESTERSÉGEK BOLGÁR VAROSA (11. old.) kiállítás A FŐVÁROSBAN (3. old.) HITLER ELSŐ ZSÄKMÄNYA (3. old.) EGY UTAZÄS — KÉT TÖRTÉNET (3. old.) ISV-PROGRAM (4. old.) BECSAPVA VAGY BECSAPÓDVA? (4. old.) VÁLTOZATLAN AZ AD0ZÄS RENDSZERE (5. old.) KIS REPÜLŐGÉPEK NAGY GYÁRTÓJA (8. old.) A SZALJUT ELEKTRONIKUS NAVIGÁTORA (8. old.) CSÍRÁTLANÍTÁS — SUGÁRZÁSSAL (9. old.) AZ ÜJ HÉTÉVES TERV (9. old.) NYÍRFÁK " A SARKVIDÉKEN (9. old.) VULKÁNOK ÉS FÜGEFÁK (10. old.) A pontosság ára A VÁLLALATI gazdálkodás egyik-másik témáját az újságírók nem szívesen feszegetik. Nem azért, mert kényes kérdések, hanem, mert nincs bennük „újság”. Az egyik ilyen „ki-ne-ismerné-már” téma a szerződéses fegyelem gyengesége. Ezzel évtizedek óta elégedetlenek a vállalatok. Méghozzá kivétel nélkül valamennyi. Tudniillik nincs vállalat, amelyik legalább időtől-időre ne lenne megrendelő. A szocialista szerződések sem javítják lényegesen a kooperációs fegyelmet. Egy-egy helyen persze segíthet és segített is a rendes, az állami szerződés mellett egy külön, második szerződés megkötése, de a vállalatok közötti napi, rendszeres kapcsolatokban nem lehet minduntalan szocialista — tehát plusz — szerződéseket is kötni, azért, hogy a dolgok valamennyire is rendben menjenek. A gyenge szállítási fegyelem rengeteg gondot, veszteséget okoz a vállalati gazdálkodásban. Ez az egyik fő oka, a termelés ütemtelenségének, a hajráknak, az összecsapott, rossz munkának. A késve érkező szállítmányok lehetetlenné teszik a gyártási programok betartását, gyakran át kell állítani a szerelőszalagokat, gépeket, s mindez rontja a termelékenységet, a minőséget, a vállalatok eredményét. A bizonytalan kooperáció miatt alakult ki az a gyakorlat is, kényszerűségből, hogy a vállalatok, amiből csak lehetséges, önellátásra rendezkednek be. A saját alkatrész-öntvény- vagy szerszámgyártó üzem például segíthet abban, hogy a készáruszerelés programjában ne legyen gyakran fennakadás. Ez tehát a szerelés termelékenységét javíthatja. Csakhogy például a saját alkatrészgyártás — hiszen az nem az adott gyár profilja — többnyire csak alacsonyabb technikai-technológiai szinten valósulhat meg: öreg gépeken, drágán, sok embert lekötve. Ezért, amit esetleg nyernek a szerelési munka ütemességének biztosításával, azt elvesztik azzal, hogy olyasmit is csinálniok kell, aminek távolról sem a specialistái. A VÁLLALATOK egy része tehát az „önkiszolgáláshoz” szükséges részlegeik hatékonyságának javításán fáradozik, ahelyett, hogy a kiinduló okot, amiért az „önkiszolgálásra” egyáltalán szükség van, igyekeznének megszüntetni. No, persze, ebben egy-két vállalat aligha érhet el jelentős eredményt. Itt a vállalati gazdálkodás egész környezetének kell megváltoznia. Ennek érdekében, az év elejétől, érvénybe lépett egy új árképzési előírás: nevezetesen az, hogy január 1-től az ipari termékek hatósági ára csak az ütemesen szállított termékekre érvényes. Egyszerűsített példával élve: akkor érvényesek a hatósági árak, ha a negyedévre rendelt árut, havonta, három egyenlő részben kapja meg a megrendelő. Az ettől eltérő, rövidebb szállítás esetén (például a teljes negyedévi szükségletet az első hónapban kéri a megrendelő) felárat lehet kérni. Az eredeti ütemtől eltérő, hosszabb szállítás esetén viszont (például az egész negyedévi tételt az utolsó hónap utolsó napján küldik) árengedményt kell adni. E rendelkezés tehát az eddiginél lényegesen érdekeltebbé teszi a szállítókat (a belföldi gyártású termékek jelentős körénél). E rendelet erősítheti a szállítási fegyelmet, mégpedig elsősorban azért, mert nyilvánvalóbban kalkulációs tétellé teszi, a költséggazdálkodás egyik elemévé — sokkal jobban, mint eddig — a pontosságot és a gyorsaságot a kooperációs szállításokban. Ezt a lehetőséget persze most a vállalatoknak is, széles körben fel kell még fedezniök és főleg meg kell tanulniok megfelelően bánni az árkalkulációval, most már a szállítási fegyelem érdekében is. Sőt: a termelés fegyelmének javításáért is. EZ AZ ÚJFAJTA árképzés tehát, mert valójában új — pontosabb, körültekintőbb — gyártási programot kíván; az egész problémakört, a szállítási fegyelem rendbetételét odahelyezi, ahol valóban meg is oldható — a termelésbe, ahol az áru születik. Az új árképzés tehát, ilyenformán, a termelők érdekeltségét teszi egyértelműbbé — a belső, a hazai kooperációban. GERENCSÉR FERENC A Tolnai Selyemgyár terjedelmesítőjében percenként háromszázezret perdülnek a parányi orsók. Hangjuk megtölti a levegőt, s ebben a zajban légies könnyedséggel dolgoznak az asszonyok, lányok. Cserélik az orsókat, összekötik az elszakadt szálat. Mozdulataik pontosak, begyakorlottak, szépek. A munkát, a munka szépségét érzékelteti képsorunk a lap ötödik oldalán. A munka művészété
