Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-09 / 58. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 58. szám ARA: 0,80 Ft 1978. március 9., csütörtök Mai számunkból VARONGI változások (3. old.) KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP (4. old.) FIATALOK (5. old.) MEZŐGAZDASÁGI GÉPELLAtAS (3. old.) Pingpongozzunk A fiatal tsz-elnökkel már második órája beszél­getünk. Hogyan, milyen eredménnyel gazdálkodtak a múlt évben, miképp si­került megfordítani az évek óta tartó folyamatot, ami végülis szanáláshoz vezetett. Szerényen beszél a sok intézkedésről, vitá­ról, veszekedésről, átszer­vezésről, ami végül is nye­reségessé tette az eszten­dőt. Szinte úgy kell min­dent „kihúzni belőle”. Fá­radt, mert mozgalmas volt a mai nap is. — És már este van. Szinte berobban az iro­dába a nála is fiatalabb brigádvezető és mondja, milyen jól sikerült az álat- tenyésztőknél a munkahe­lyi tanácskozás, hogyan fo­gadták a vezetőség terveit, hogyan egészítették ki, ki mit mondott, hogy saját területén hogyan gondolja a tennivalókat. Azaz mon­daná. Mert az elnök félbe­szakítja. Jól van, barátom, majd holnap beszámolsz. Ott lesznek a többiek is, aztán kicseréljük a tapasz­talatokat. Minden bekerült a jegyzőkönyvbe? Mert az nagyon fontos, hogy akár félév múlva is utáni lehes­sen nézni, intézkedtünk^. A brigádvezető már tá­vozna, amikor az elnök megkérdezi: Ráérsz egy kicsit? Itt öt perc múlva befejezzük. — Szabad az estém. Miért? — Szeretnék egy kicsit pingpongozni. És beszélünk az állattenyésztőkről is. És valóban, mikor elkö­szönök, az elnököt már várja a pingpong-partner. Van már tíz éve is, hogy erről a faluról hallottam, egyik kollégámtól. Kora délután járt ott, de dolga- végezetlenül jött haza. — Kerestem a vezetőket, míg végre rájuk találtam, a kocsmában. Nagy danászás volt, névnapot ünnepeltek, nem akartam belekapcso­lódni, inkább hazajöttem — mondta. A tsz-elnök „napirend­jébe” beletartozik a kikap­csolódás. És ezt nem a kocsma, nem a dohányfüs­tös ultizás jelenti, hanem a pingpongozás. Az utóbbi időben néha hallunk-olvasunk a mun­kahelyi tornáról, arról, hogy a konfekciószalagot leállítják pár percre, hogy a tornától felfrissüljenek a munkásnők, irodalma van az egészséges életmódnak, a szabad idő hasznos el­töltésének. Tanfolyamokon ismerhetik meg a vezetők a vezetéstudományt, ám arra nemigen oktatják őket, hogyan éljenek. Ho­gyan állítsák helyre az idegfeszítő munkában meg­billent egyensúlyukat, pon­tosabban: hogyan őrizzék meg az egyensúlyt, ho­gyan regenerálják munka­erejüket. Tsz-elnök ismerősöm megtalálta. Gondolom, ná­la a pingpongozás csak az egyik módja a kikapcsoló­dásnak. Sejtem — minden különösebb jóstehetség nélkül —, hogy még húsz­huszonöt év múlva sem éri el a vezetői betegség, az idegbaj és az infarktus. (J) Tudósítóink írják Építkezés, építőanyag-ellátás Kitüntetések a Parlamentben Tudósitóinktól megyénk három, egymástól távol eső köz­ségéből kértünk információt arról, épülnek-e új házok, von-e elegendő építőanyag, milyen gondok adódnak az építkezéssel. Pincehely Szép. kényelmes lakásban, kulturált körülmények között élni! Ez a felfogása a Pince­helyen élő és dolgozó embe­reknek. Szakítottak az ősi, falusi hagyományokkal. Amint a fiatalok házasságot kötnek, a családalapítással együtt igyekeznek önálló ott­hont, saját lakást berendezni. A felszabadulás előtt egy-egy családi házban három gene­ráció lakott együtt. Visszatekintve az elmúlt öt évre, a községben 70 új csa­ládi lakóház épült. Ha ehhez még hozzávesszük azokat is, amelyeket ebben az időszak­ban átalakítással, korszerűsí­téssel, bővítéssel szinte újjá- és modernné varázsoltak, bi­zony jelentős fejlődésről be­szélhetünk. Az új házak mind két-három szobásak, gazdáik kényelmét szolgál­ják, a fürdőszoba egyetlen lakásból sem hiányzik. Az építkezési szándék eb­ben az esztendőben is nagy. Huszonöt építési engedélyt adtak ki eddig, de ez a szám nem végleges, mert a Vörös­marty Termelőszövetkezet el­készíttetett egy házhely­rendezési és -kiosztási tervet, melynek alapján márciusban 28 tsz-tag részére tud ház­helyet biztosítani. Az építke­zőknek nagy segítség az OTP-kölcsön is. Segít a tsz is, az elmúlt öt évben 1 mil­lió forint kölcsönnel járult hozzá dolgozói lakásépítésé­hez. Az idei évre is képezett 200 ezer forint lakásépítési alapot, melyet a jelentkező igények elbírálása után a tsz-tagok rendelkezésére bo­csát. Ez a munkáltatói köl­csön az érdekeltek számára nagy öröm, de üröm is ve­gyül az örömbe. A kölcsön felvételéhez — nem a köl­csönt folyósító munkáltató részéről — megkívánt te­mérdek adminisztráció az el­múlt évben három tsz-tagot arra késztetett, hogy inkább nem vették igénybe az enge­délyezett kölcsönt. Gondot jelent, hogy az épí­tőanyag-ellátás nem zavarta­lan. Sokszor hiánycikk a ce­ment, a tégla, a nyílászáró, s időnként egyéb faanyag is. Igen körülményes a fürdő­szoba-berendezések, s az eh­hez szükséges szerelvények és csövek beszerzése. A községben a házépítés­hez szükséges munkák el­végzéséhez megfelelő számú kisiparos dolgozik. Ács szak­mában van némi hiány, en­nek enyhítésére a munka- viszonyban, illetve tsz-tagsá­gi viszonyban dolgozó ács szakemberek most intézik működési engedélyüket. Se­gít a tanács szakigazgatási szerve is, amikor nem ra­gaszkodik a harmincnapos ügyintézéshez az építési en­gedélyek kiadásánál, hanem amint megvannak az építke­zés feltételei, az engedélyt kiadják. DR. MOLNÁR ISTVÁN I regszemcse Aki harminc évvel ezelőtt Iregszemcsén járt és most újra erre veszi útját, nagyon elcsodálkozik azon, mennyi változás történt a községben. Akkor kevés olyan ház volt a faluban, amelyikhez fürdő­szoba is tartozott. Parkettás szobát is keveset lehetett ta­lálni. Az elmúlt öt év alatt 82 ház épült, ebből tíz két­szobás, 21 két és fél szobás, 14 háromszobás, a többi pe­dig ennél nagyobb. Az idei évben eddig 32 lakás építésé­re adtak ki engedélyt. A leg­több ház OTP-kölcsönnel épül. Nagy gondot jelent, hogy a faluban csak két kő­műves van, aki vállalhat épí­tést. Anyagot — homok ki­vételével — a helyi TÜZÉP- telepen lehet beszerezni. Né­ha előfordul, hogy nem lehet valamilyen anyagot kapni, de csak pár napig, mert az ille­tékesek intézkednek. HORVATH SÁNDOR Gyönk Gyönkön nem épülnek ál­lami lakások, így aki új la­káshoz akar jutni, épít ma­gának, vagy átalakítja, bőví­ti meglévő régi lakását. Mindegyik lehetőséggel sokan élnek. Az OTP gyönki fiók­jának egyre növekvő építési hitelei is jó mércéi az építé­si kedvnek. Az utóbbi öt év­ben mintegy 12 millió fo­rint építési hitelt adtak az építőknek. Ezt az összeget 95 lakás felépítéséhez használ­ták, illetve használják fel. A lakásukat bővítők, reno­válok száma ennél is na­gyobb. Két- és háromszobás lakások épülnek, többnyire fiatalok építenek. Az építkezés első gondja a tervezés. Azok az építtetők, akik találnak megfelelő la­kást az érvényben lévő típus­terv-katalógusokban, olcsón és hamar juthatnak lakásuk jóváhagyott tervéhez. Akik egyedi tervezésű lakóházat kívánnak építeni — ilyenek is vannak — azok útja hosz- szabb, göröngyösebb és lé­nyegesen drágább. Ha az összes irat rendelkezésre áll, az engedélyt már hamar ki­adják. (Folytatás a 3. oldalon.) Lakótelep a Bottyan-hegyen Egy épülő lakótelep körvo­nalai rajzolódnak ki Szek- szárdon a Bottyán-hegyen. Az 1973-ban alakult lakás­építő és -fenntartó szövetke­zet szervezésében eddig 112 család jutott itt lakáshoz. Az elképzelések szerint ez a szám évente nyolcvannal gyarapszik, míg kialakult egy 650 lakásos új városrész a Bottyán-hegyen. A lakásépí­tő szövetkezet szervezésében a lakásokat a TOTÉV, a Sza- kály testvérek Építőipari Szö­vetkezet segítségével építi. 1980-ra a tervek szerint el­készül egy ABC-áruház is, majd a következő ötéves terv­ben újabb járulékos beruhá­zások — orvosi rendelő, óvo­da, szolgáltatóegység létesül. A közmű-, járda- és útépítés a lakások építésével párhu­zamosan történik, így a már elkészült lakóházak jól meg- közelíthetőek, gyalogosan és gépkocsival is. Az ütem sze­rint idén 60 lakás készül el, melynek az építése már meg­kezdődött. Alapozzák az idén' elkészülő lakásokat. (Fotó: KOMÁROMI) A nemzetközi nőnap alkal­mából szerdán kitüntetési ünnepség volt a Parlament­ben. Részt vett az ünnepsé­gen Borbély Sándor, a Köz­ponti (Bizottság titkára, Ha­vasi Ferenc, a Miiiiszter- tanács elnökhelyettese, Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke mon­dott köszöntő beszédet. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Fái Borisnak, a Ma­gyar Vöröskereszt nyugdí­jas osztályvezetőjének a munkásmozgalomban kifej­tett több évtizedes tevékeny­sége elismeréseként a Szocia­lista Magyarországért Érdem­rendet adományozta. Hazánk szocialista társa­dalmi rendjének építésében, a dolgozó nép élet- és mun­kakörülményeinek megjaví­tásában kifejtett kimagasló munkásságuk elismeréseként hatan a Munka Érdemrend arany fokozatát, negyven­egyen a Munka Érdemrend ezüst, s ugyancsak 41-en a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták, s négyen részesültek a Kiváló Szolgá­latért Érdemrend kitüntetés­ben. Megyénkből a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát Ko­vács Mihályné, a Bonyhádi Cipőgyár minőségi ellenőre, a Munka Érdemrend bronz fokozatát pedig Molnár Lászlóné, az Ipari Szövetke­zetek Tolna megyei Szövetsé­gének osztályvezetője és So- morjai Józsefné, a tamási Kop-Ka ÁFÉSZ előadója kapta meg. Az ünnepség után az El­nöki Tanács fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. (MTI) Szekszárd bölcsődei helyzete Tegnap délutáni ülésén Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága meg­hallgatta a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásá­ról szóló jelentést. Ezután Scherer Sándornak, a legna­gyobb tanulólétszámú szek­szárdi ált. iskola — a III. sz. — igazgatójának beszámoló­jára került sor. Az egészség- ügyi osztály vezetője a város bölcsődei ellátottságáról adott számot. Eszerint tavaly 380 bölcsődei férőhely volt a városban. 100 bölcsődés korú gyerekre országosan 7, me­gyénkben 10, Budapesten 20, Szekszárdon 30 férőhely jut. A szembeszökően jó' átlag azonban azt is mutatja, hogy az igények teljes kielégítése még mindig nem lehetséges. A csecsemőotthonban lévő VI. sz. bölcsődét, valószínű­leg távoli helye- és a rossz közlekedési lehetőségek miatt, nem sikerült megkedveltetni, pedig adottságai a többi vá­rosbeli ilyen intézménnyel azonosak. Természetesen vannak „bölcsődei ártalmak” is (az otthon élő gyerekekhez viszonyított fejlődésbeli el­maradás), ami csak úgy eny­híthető, ha a bölcsődék „fel- töltöttségét” nem emelik 120 százalék fölé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom