Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

12 n'ÉPÜJSAG 1978. március 5. MAGAZIN MAGAZIN _ • MAGAZIN m 11 „MAGAZIN üHP Ü:Í|s.MAGAZIN ■. - V MAGAZIN ÉÉÉW' MAGAZIN Öli MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Más szemével látják a világot Közel 4 ezer ember, köz­tük ausztrálok és amerikaiak, Sri Lnaka-i emberek szemé­vel látják a világot. Mindez egy apró termetű, szemüveges Sri Lanka-i sze­mésznek, dr. Hudson Silvá- nak az érdeme, aki 17 évvel ezelőtt alapította meg a Szem Donorok Társaságát a szaru­hártya átültetésére. Ma a Sri Lanka-i Szem Donorok Társasága nyújtja a világ legnagyobb donorszol­gáltatását, hála dr. Silva em­berfeletti erőfeszítéseinek, melyekkel híveket szerzett elgondolásának és terveinek. ÉteenliiÉiiÉHlAi^ uiz 7 Sok szó esik mostanában a vizek szennyezettségéről, ivásra, sőt ipari célokra való alkalmatlanságukról. A pana­szok megszüntetése csak az­után kezdődhet, ha pontos műszeres mérésekkel megál­lapították a szennyezettség mértékét, ami nem is valami könnyű feladat. A víz szeny- nyezettségének megítéléséhez ugyanis legalább 35 fő jel­lemzőt kell megvizsgálni, be­tartván a mintavételezés szi­gorú szabályait. Az analizis alapján dönthető csak el, hogy a vizsgált víz alkal- mas-e emberi. fogyasztásra, illetve állatok számára, öntö­zésre, vagy ipari célra. Ezt követően határozható meg, hogy milyen módszer és be­rendezés legalkalmasabb a tisztításhoz. Egy angol cég olyan készü­léket hoz forgalomba, amely leveszi a szakemberek vállá­ról a vegyelemzésre szánt vízminta szákszerű begyűj­tésének a gondját. A vá­kuumszivattyú egy központi tartályba (üvegbe) szívja fel a megvizsgálandó vizet, s az onnan kerül a 24 kis üvegbe. Az e módon való felszívásnak az az előnye, hogy a lebegő szennyezések is belekerülnek a mintába, és hogy, az előző minta vételezés maradványa nem hamisíthatja meg a vizs­gálat eredményét, a víz ugyanis nem halad át a szi­vattyún. A szívócsövek és a tartály tökéletes kiürítéséről akként gondoskodnak, hogy a vákuumszivattyú nyomó ol­dalának levegőjével átfuvat- ják a készüléket. Amennyi­ben a mintavételezést meg­határozott időközökben akar­ják végezni, a ciklusidő sze­rinti szabályozást egy kis automatika végzi el. A rekeszben egymás mel­lett sorakozó, vízmintával megtöltött 24 kis üveget vagy elszállítják a vegyelemzés he­lyére, (lehetőleg hűtve), vagy a helyszínen végzik el a vizs­gálatot. Ez utóbbi esetben a mintavételező készülék köz­vetlenül összekapcsolható va­lamilyen automatikus be­rendezéssel, például egy kromatográfiai. A rekeszben egymás mellett sorakozó 24 mintaüveg A vákuumszivattyú és a központi tartály Hajszál pontos Emelkedik a csontvázak ára Jada japán professzor kidolgozta a vércsoport-megha­tározás fájdalommentes módját: a vércsoportot nem a vér vizsgálatával, hanem néhány levágott hajszál elemzé­sével állapítják meg. Tehát nincs szükség vérvételre. A módszer állítólag százszázalékosan pontos eredményt biz­tosít. Groteszk karikatúrák Kenést László rajta A csontvázak ára felszökő­ben van világszerte. Annak ellenére, hogy évente 10 ezer csontváz kerül a nemzetközi kereskedelmi forgalomba, még mindig hiánycikk az em­beri csont. Nagy-Britanniában ma 250 fontba kerül egy hibátlan csontváz, két évvel ezelőtt még csak 100 fontot ért. Egy koponya, az összes foggal együtt 45 fontba került 1975- ben, ma már csak 74 fontért lehet hozzájutni. Még egy kéz- vagy lábcsontért is 14 fontot kell fizetni. „Roppant egyszerű: a ke­reslet meghaladja a kínála­tot” — jelentette ki Malcolm Freith, a londoni University College volt csontspecialistá­ja. „A Közel-Keleten és a harmadik világbeli országok­ban létesített új egészségügyi iskolák nem tudnak orvoso­kat képezni emberi csontvá­zak nélkül. Ráadásul India nemrégiben betiltotta a csontvázak exportálását” — tette hozzá Freith. „Csontvázak nélkül kép­telenség anatómiát tanítani. Ami a műanyagból készült csontvázakat illeti, szörnyű­ek. teljesen hasznavehetetle­nek. Jellegtelenek, nincsenek olyan aprólékosan kidolgoz­va. hogy fölkelthetnék egy el­sőéves orvostanhallgató vagv akár csak egy ápolónő­jelölt érdeklődését” — pa­naszkodott Freith. India, a világ legnagyobb csontváz-exportőre 1976 és 1977 között betiltotta a csontvázak eladását. Intézke­désével nemzetközi hiányt idézett elő. Amikor aztán fel­oldotta az export-tilalmat, óriási csontváz-vásárlási láz tört ki, mindenki attól félt ugyanis, hogy India ismét be­szünteti exportját. Graham Fowler, a* Rouillv Limited igazgatója (egyedül ez a vállalat foglalkozik Nagy-Britanniában a csont­vázak exportálásával és im­portálásával) kijelentette: ..Kényes kérdés. Az indiai kormány soha nem indokolta lépését, de azt hiszem, elvi okokból léptette életbe a ti­lalmat. Nagyon valószínűnek tartom, hogy az indiai kor­mány ismét bevezeti a tilal­mat.” Közismert, hogy India „egyeduralkodónak” számít ezen a roppant jövedelmező piacon. „Akárhány csontvá­zat láttam, és mondhatom rengeteget láttam, mindegyik Indiából származott” — je­gyezte meg Freith. Az elektromosság diadalótja Mi ennek'a haszna — tet­ték fel a kérdést Faraday- nek, miután bemutatta az elektromágneses indukció je­lenségét az Angol Tudomá­nyos Akadémián. Talán egy­szer adózás trágya lesz — volt a szarkasztikus válasz —, amikor a villamosság gya­korlati alkalmazására még semmilyen tekintetben sem került sor. Az elektromosság felhasználása az első nagy- jelentőségű eseménye annak, hogyan válhat a tudomány tennél őerővé. Az elektrotechnika első prak­tikus eredményei szédületes sebességgel terjedtek el. Né­hány év alatt új ipar nőtt ki belőle, amely még napjaink­ban is a legdinamikusabban fejlődők közé tartozik. Első átütő sikereit az információ- technika területén aratta (távíró, telefon), ahol azóta is egyre gyorsuló ütemben szol­gáltatja az újabb és újabb le­hetőségeket. A villamos energia térhó­dítását tükrözi, hogy felhasz­nálása évek óta majdnem kétszer olyan gyorsan nő, mint az összenergia-fogyasz­tás. ,»Mindig üt az órám, de nem engedik meg, hogy kibontsam szárnyaim” — panaszkodott a szélkakas a torony tetején. * Szomorú, ha egy új korszak hírnöke nyugdíj­ba megy, mielőtt az új korszak megkezdődne. * „Ki vagyok?” Ne tedd fel ezt a kérdést annak. aki kész rá pontosan válaszolni. * Mennyi megfehéredett csontváz fekszik a sza­vak és a tettek közötti szakadék fenekén! Képünkön elektromos alállomás szerelése Szerelem Vajon a szerelem és a szen­vedély nem egyéb, mint té­vesen értelmezett izgalmi ál­lapotok? Amerikai tudósok különböző kísérletekkel meg­erősítették ezt a szociál­pszichológiai elméletet. Már 1962-ben kimutatták, hogy a gyógyszerekkel kiváltott iz­galmi állapotok a környezeti befolyástól függően vagy eufóriába, vagy haragba csaptak át: aki izgatott és eufórikus állapotban levő emberrel találkozik, az maga is eufórikussá válik, aki rossz­kedvű emberrel találkozik, az maga is rosszkedvű lesz. A pszichológusok a romantikus érzelmekre is átvitték ezeket az eredményeket. Aki egy tisztán pszichológiai izgalom időpontjában „érdekes ob­jektummal” találkozik, az ta­lán szerelemnek tartja fel- indultságát. Ezt az úgyneve­zett téves attribueiót kísér­letek támasztják alá: férfia­kat felszólítottak arra, hogy menjenek át egy 70 méter mély szakadék fölött átívelő, ingó függőhídon. Félúton egy nő jött velük szemben. A férfiak sokkal vonzóbbnak találták, mint más férfiak, akik ugyanezen a hídon, de három méter mély „szaka­dék” felett találkoztak a nő­vel. Egy másik vizsgálat kimu­tatta, hogy a szülők elutasí­tása fokozza a fiatal párok állítólagos szerelmét: növeli azt az izgalmat, melyet a pár egyedül a partner vonzerejé­re vezet vissza. Ezt az ered­ményt „Rómeó- és Júlia-ef- fektusnak” nevezték el. Egy másik modellben a pszichológusok a partner ál­tal nyújtott megnyugvás kö­vetkezményeként magyaráz­zák a szerelmet. A partner csökkenti az izgalmat, amennyiben elfogadja és ki­elégíti a közeledést, és ezál­tal kellemes állapotok forrá­sává válik. A tudósok véle­ménye szerint mindkét értel­mezés megalapozott. A seznvedélyes szerelmet leginkább az első hipotézis­sel lehet megmagyarázni. A főnök tévedése A rendkívül magabiztos és dicsekvő cégfőnök csosdálko- zást keltett munkatársai kö­rében, amikor bevallotta, hogy egyszer ő is tévedett. — ön tévedett?! — kiáltott fel a jelenlévők egyike. — Ez lehetetlen! — De igen — válaszolt a főnök. — Egyszer azt gondol­tam, hogy tévedtem — de té­vedtem ! Tarnóezy Zoltán fajia Jelensxky László rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom