Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

Képújság 1978. március 5. 8 Az SZKP XXV. kongresszusának második évfordulójára Társadalmi alapokból - mindenkinek Tekintélyes nemzetközi szervezetek egész sora, így többek között az UNESCO értékelése szerint Bulgária ma a nép kulturális és mű­veltségi szintjét tekintve az elsők között van a világon. A nemzetközi értékelések, véle­mények külön is hangsúlyoz­zák a felsőoktatás fejlődését. Harminc évvel ezelőtt Bul­gáriában nem volt egyetlen, az országban szerzett diplo­mával rendelkező mérnök, orvos, építész sem. Ezzel szemben a hatodik ötéves terv végén a felsőoktatásban résztvevők száma már elérte a kétszázezer főt. Bulgáriá­ban ma 25 felsőoktatási intéz­mény van 68 karral, s a hete­dik ötéves tervben már 82 ezer szakember kap diplomát. A nappali tagozatos hallgatók 55 százaléka állami ösztöndíj - ban részesül, a többiek pe­dig különböző vállalatokkal kötöttek társadalmi szerző­dést, ami azt jelenti, hogy tanulmányaik befejezése után majd oda mennek dol­gozni. A bolgár egyetemis­tákkal és főiskolásoikkal együtt több ezer külföl­di hallgató, aspiráns és gya­kornok tanul az országban. A nemzetközi értékelésnek kü­lön is kiemelik az oktatók magas számát, ami a képzés jó színvonalára garancia. A bolgár felsőoktatási intéze­tekben több mint 11 ezer ok­tató tevékenykedik, s kilenc hallgatóra jut egy tanár. (Ez az arány 1944—1945-ben 33:1 volt.) (SZOFIAPRESS—KS) A SZOViet központi sta- --------------’-------tisztikai hi­vatal adataiból, amelyek a szociálpolitikai program ta­valyi teljesítéséről adnak ké­pet, két fontos következte­tést vonhatunk le. A z első az, hogy sikere­sen megvalósul az életszínvo­nal emelésének programja. A másik pedig az, hogy a társadalmi alapokból eszkö­Évek: Az alapok milliárdokban Az egy főre jutó összeg a társadalmi alapokból 12 év alatt több mint kétszeresére, a munkások és az alkalma­zottak átlagbére pedig 1,6- szeresére nőtt. Mivel a köz­szükségleti cikkek árindexe és a szolgáltatási díjak gya­korlatilag nem változtak, joggal beszélhetünk a szov­jet emberek életszínvonalá­nak emelkedéséről. Ezt tanú­sítja a fogyasztás, különösen a tartós fogyasztási cikkek iránti igény növekedése, a belső és a nemzetközi turiz­mus bővülése. Az emberek igényesebbek, s az igények sokrétűbbek lettek. Felmerülhet a kérdés, érde­mes-e ilyen óriási összegeket költeni, hogy a társadalmi alapokból kielégítsék az egyéni igényeket? Nem len­ne-e egyszerűbb korlátozni ezeket az alapokat és a bére­ket emelni, hogy az egyéni hajlamok és igények jobban kifejeződjenek? A szovjet közgazdászok is felvetették, vitatták már ezeket a kérdé­seket. Volt idő, amikor a társa­dalmi alapok révén valósá­gos szociális forradalmat le­hetett végrehajtani. A lakás megszűnt kereskedelmi tétel lenni és a társadalom szociá­lis szolgáltatásává változott Rég felszámoltuk az olyan jelenségeket, mint az írástu­datlanság, mindenki számára elérhető az oktatás minden fokozata. Múltba tűntek a járványok, a lakosság halálo­zási aránya csaknem egyne- dére csökkent. A tízezer la­zölt kifizetések gyorsabban növekszenek, mint a bérek. A szovjet társadalmi ala­pokból finanszírozzák az egészségvédelmet és a közok­tatást, a pihenés és a gyer­mekek nevelésének költsége­it, a munkaképteleneknek já­ró nyugdíjakat. Az alapok nö­vekedését a következő táblá­zat szemlélteti: 1965 1970 1975 1977 1980 (terv) 41,9 63,9 90,1 99,5 115 kosra jutó orvosok számát tekintve (1977-ben 34), a Szovjetunió a világon az el­ső helyet foglalja el. Az utób­bi években jelentősen emel­kedtek a nyugdíjak, amelyek a fizetés 60—100 százalékát tehetik ki. Ugyanakkor a nyugdíjkorhatár (a férfiaknál 60. a nőknél 55 év) nem je­lenti a munkához való jog korlátozását. Aki tovább tud és akar dolgozni, erejéhez mérten megteheti, megkapja a munkabért és részben vagy teljes összegben a nyugdíjat is. Felemelték a társadalmi alapokból folyósított ösztön­díjakat. Vagyis sokat'tettünk azért, hogy ne legyenek szűkölködő családok, hogy minden csa­ládnak rendelkezésére állja­nak a legszükségesebbek, függetlenül a gyermekek és az eltartandó családtagok számától. A szocializmustól azonban távo> áll az egyenlősdi. Az anyagi javak elosztásában az egyenlő munkáért egyenlő bér elve nem szünteti meg a tényleges egyenlőtlenséget ezt a társadalmi fogyasztás* alapok csak csökkentik. A munkások és alkalmazottaik jövedelmében tavaly a tár­sadalmi alapokból fedezett kedvezmények és kifizetések aránya csaknem 27 százalé­kot tett ki. Ez természetesen igen je­lentős szám, bár statisztikai állagot jelent. A sokgyerme­kes családok és a lakosság munkaképtelen rétegének jö­vedelmében a társadalmi ala­pok jóval nagyobb szerepet játszanak, s megszüntetik az igények kielégítésénél az éles különbségeket. A népjólét emelkedéséve' bővülnek, növekszenek az igények. Tavaly például több mint 35 millióan tanultak új szakmát vagy bővítették szakmai ismereteiket. Koráb­ban nem volt ilyen igény, ma ez a tudományos-technikai fejlődés objektív következ­ménye, s ennek a költségeit — a pedagógusok bérét, a ta­nulás idejére fizetett álagke- resetet, a tankönyvek és programok költségeit ugyan­csak a társadalmi alapokból fizetik. A megnövekedett kulturá­lis színvonal nagyobb köve­telményeket támaszt a szak­középiskolai és a felsőokta­tás iránt. Az egészségügyben, a pihenésben és a szabad idő eltöltésében is minőségileg új igények jelentkeznek. Ezek megvalósítása • is összefügg a társadalmi fogyasztási ala­pok növekedésével. Tehát a szocialista társa­dalom számára objektív tör­vényszerűség a társadalmi fogyasztási alapok növelése, amit elsősorban két körül­mény indokol: Először is gyorsabban kell fejleszteni a nem termelő és szolgáltatási ágazatot, ame­lyek révén alapvetően végbe­megy az alapok elosztása. Másodszor pedig ez visz kö­zelebb ahhoz az időhöz, ami­kor az anyagi és a szellemi javakat a „mindenkitől ké­pességei szerint, mindenki­nek szükségletei szerint” elv alapján osztják majd el. Ebben rei'*k a társadalmi-------------fogyasztási alapok ó riási nevelő szerepe, s a munkatermelékenység növe­lésére gyakorolt ösztönző ha­tása. Hiszen a szocialista tár­sadalomban a termelési és a fogyasztási színvonal a leg­szorosabban összefügg, minél nagyobb a nemzeti jövede­lem, annál több jut a társa­dalmi fogyasztási alapokra. JURIJ KANYIN (APN) Pilótanök ,i| A repülőtér épülete mellett Dmitrij Koncov, a nemzetkö­zi útvonalon járó egyik IL— 62 M gép parancsnoka fele­ségét, Galina Kozirt várta, aki az egyik leszállni készülő gép női személyzetének kor­mányosa volt. Dmitrij tudta, hogy felesé­ge nagyszerű pilótanő, ezért nem csodálkozott, hogy a Moszkva—Szimferopol— Szverdlovsak—Moszkva több mint 5000 kilométer hosszú útvonalat 10 ezer méter ma­gasságban óránként 975 kilo­méteres sebességgel tette meg a gép. A repülés világtörté­netében még nem voltak olyan nők, akik ilyen maga­san és ilyen gyorsan repül­tek volna hasonló típusú gé­pen, mint az IL—62 M. Gali­na Kozir 1977. szeptember 16-án állította fel életének e második rekordját. Az elsőt egy IL—18-as gépen, 18 évvel ezelőtt érte el. Galina Petro- pavlovszikba, Habarovszkba, Vlagyivosztokba és más vá­rosokba repül, és ha össze­adná a gépével megtett kilo­métereket, azok bőven ele­gendőek lennének az Egyen­lítő több mint 50-szeres kö- rülrepülósére. Galina a repüléssel ejtő­ernyősként ismerkedett. Ez­után topográfiai tanfolyamot végzett, majd topográfus re­pülőgép-kormányos lett. Geo­lógusok, építők, mezőgazda- sági munkások számára ké­szítettek „portrékat” a hegycsúcsokról, erdőkről, mo-. csaras területekről. Az AEROFLOT légijáratain több mint 10 éve repül. 1977-ben végezte el a Polgári Repülő Akadémiát. Jelenleg ő a Szovjetunió egyetlen női él- sőosztályú mérnök-kormá­nyosa, aki IL—62 M-en re­pül. Női személyzetünk sikeres repülése csak a kezdet, mi nők még beírjuk nevünket a repülés történetébe — mond­ta Galina tréfásan férjének. Adottságait tekintve hihe­tünk szavának. (APN) A JKSZ XI. kongresszusa előtt jószomszédi kapcsolat JUGOSZLÁVIA a nemze­tek, nemzetiségek hazája. Hu­szonegymilliós lakossága hat köztársaságból és két auto­nóm tartományból szerző­dött államszövetséggé. A háború után, amikor Ti­to elnök és vezető gárdája az új szocialista Jugoszlávia lét­rehozásán fáradozott, hosszas viták, tanácskozások előzték meg az államalakítást. Olyan felépítésű országot kívántak létrehozni, amelyben minden nemzet megtalálja a helyét anélkül, hogy kárára lenne a kisebb etnikai csoportoknak — vagy önös érdeke miatt el­nyomná azt. A dolog távolról sem volt egyszerű: a királyi Jugoszláviában bevett gya­korlat volt az „oszd meg és uralkodj” elve. Hosszú hóna­pok tárgyalásai után szüle­tett meg a hat önálló köztár­saságból és két tartományból álló Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság. Jugoszláviában alapkérdés, ki honnan származik, melyik etnikai csoport tagja. A köz­társaságok lélekszámúknak megfelelően kapnak helyet az ország szövetségi szervei­ben — természetesen ezen túl mindegyik köztársaság, il­letve tartomány önálló kor­mánnyal és hivatali appará­tussal is rendelkezik. Az ál­lamfelépítésnek ez a formá­ja olyan együttműködést te­remtett a régebben egymás­sal ellenséges nemzetiségek között, amely elismerést és tiszteletet vívott ki szerte a világban. A nemzeti kérdés ennek ellenért nyílt és érzé­keny probléma maradt az or­szág számára. Olyan kérdés­komplexum ez, amelynek egyensúlyára mindenkor gon­dosan ügyelnek. E célt szol­gálják az anyanyelveken ki­adott szépirodalmi művek, az iskolarendszer a többnyelvű feliratok a városokban és fal­vakban, és a nemzetiségeket képviselő köztisztviselők egy­re nagyobb száma. JUGOSZLÁVIA törekszik a békés és tartalmas együtt­működésre az őt körülvevő államokkal, amelyekkel a nemzetiségek kölcsönös léte is összeköti. Igen jó kapcsolat alakult ki hazánkkal is. A negyven kulturális és okta­tásügyi programból, amelye­ket szomszédaival kötött, tartalomban az egyik leggaz­dagabb a hazánkkal született megállapodás. A kulturális és oktatásügyi szerződés, ame­lyeket háromévenként újíta­nak fel, pontos és részletek­be menő együttműködést tar­talmaz az egyetemi oktatásra, szépirodalomra, anyanyelvi lapokra, pedagógus-tovább­képzésre vonatkozóan. Az oktatás területén ha­zánk évente 23 ösztöndíjat ad a jugoszláviai magyar nem­zetiséghez tartozó fiatalok - nak egyetemi tanulmányok­ra. Jugoszlávia ugyanekkor 9 fiatal számára biztosít ösz­töndíjat. A tengerparti Crkvenicában minden évben, a nyári hónapokban szemi­náriumot tartanak a szerb- horvát nyelv magyarországi tanárai számára. Igen kiterjedt a kulturális együttműködés az irodalom terén. Magyarország évente 600 ezer és egymillió pél­dányszám között jelenteti meg a jugoszláviai szerb- horvát, szlovén, macedón, bosnyák, albán írók és köl­tők alkotásait, műveit. Jugo­szláviában a Vajdaságban na­ponta jelenik meg a Magyar Szó című lap, hetente a Ké­pes Ifjúság, a Dolgozók és a Jópajtás, havonta a Híd cí­mű irodalmi folyóirat. Az el­múlt húsz év alatt az újvidé­ki Fórum Könyvkiadó több, mint 100 ezer példányban je­lentette meg magyar írók műveit és 200 szórakoztató kiadványt bocsátott ki ma­gyar nyelven' több százezres példányszámban. A két ország kulturális együttműködési programja számos rendezvényre ad al­kalmat. Az írók és műfordí­tók találkozói, a kiadók szak­embereinek összejövetelei, a művészeti, zenei együttesek cseréje jól működő, hasznos kapcsolatokat jelent a két ország számára. „A NEMZETISÉGEK hidat jelentenek népeink között” — meghatározó Magyarorszag és Jugoszlávia viszonyában. Olyan állásfoglalás ez, amely­nek látható és kézzelfogható eredményei vannak mindkét szocialista országban. Ny. É. Új gyógyszerek Galina Kozir fiával, Alekszejevvel, kedvenc sportjának, a síelésnek hódol A csehszlovák gyógyszer- kutatás központja a Munka Érdemrenddel kitüntetett prágai Gyógyszervegyészeti Kutatóintézet. A kiváló szak­emberekből álló kutatócso­port munkájának eredménye­ként 320 gyógyszer 800-féle változatát exportálják a vi­lág több mint húsz országá­ba. Az intézet egyben a KGST-országok rákellenes gyógyszerkutatásának koor­dinációs központja is. A vegyészek, gyógyszeré­szek, klinikus orvosok első­sorban gyulladásgátló kerin­gést fokozó, fertőző és daga­natos megbetegedések elleni szerek kikísérletezésével fog­lalkoznak. A prágai kutatók egyik si­kere a KETAZON, amely kü­lönféle reumatikus eredetű betegségek gyógyítására al­kalmas. Előszeretettel hasz­nálják Franciaország, Olasz­ország, Ausztria, sőt Japán kórházaiban is. Az elmúlt év­ben Londonban megrende­zett gyógyszervegyészeti vi­lágkongresszuson a prágai kutatóintézet képviselője új gyulladásgátló hatóanyagot tartalmazó preparátumról számolt be. A Szovjetunió és az Egyesült Államok orvosai is érdeklődnek a rosszindula­tú daganatok gyógyításánál alkalmazható két új csehszlo­vák gyógyszer iránt. A csehszlovák kutatók egyik legújabb készítménye a szívbetegségeket gyógyító TRIMEPANOL. (BUDAPRESS—ORBIS) Az IL—62-es gép világrekordot felállító női személyzete. (Jobbról balra) Irina Vertiprahova parancsnok, Jevge- nyija Martova és Tamara Pavlenko másodpilóták, Galina Szmagina fedélzeti mérnök, Galina Kozir kormányos és Ny ina Kosztirkina rádiós. (APN) Felszállás előtt a pilótaházaspár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom