Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-05 / 55. szám
1978. március 5. KÉPÚJSÁG 9 Magyar építők Bogorodcsányiban Kertek a Góbiban A borászat ma a mongol mezőgazdaság új, gyorsan fejlődő, egyre jövedelmezőbb ága. Nagy népszerűségnek örvend az „Orgilun” pezsgő és a „Biger” konyak, amiket az „Erh csulo” (Szabadság) mezőgazdasági egyesülés borászati üzemében készítenek. A gazdaság a Góbi-Altáj aj- makban fekszik, 1800 méterrel a tengerszint felett. Tíz évvel ezelőtt telepítették ide az ország északi vidékéről, másfél ezer kilométer távolságról szállított első 200 almafacsemetét. A kertészek kidolgozták és megteremtették a bogyós gyümölcsök termesztésének feltételeit a Góbi zord éghajlati viszonyai között. Ma az ültetvényeken jó termést adnak a gyümölcsfák, a feketeribizli és a homoktövis, valamint más vitamindús, bogyós növények. A szovjet szakemberek segítségével új öntözőberendezéseket építettek. A gyümölcsültetvények nyersanyagbázisán bort és konyakot előállító üzem működik az egyesülés keretében. Az „Erh csulo” szövetkezet évi hárommillió tugrik nyereségéből egymilliót a borászat jövedelmez. (BUDAPRESS— MONCAME) Tisztítás ultrahanggal Az észak-bulgáriai Gabrovo elektronikai üzemében megkezdték egy érdekes készülék nullszériájának a gyártását. Az ultrahanggal működő készülék óraszerkezetek tisztítására szolgál. A munka termelékenységét a hatszorosára növeli, és az egy-egy óra megjavításához szükséges időt egyharmadára csökkenti. Egy évi 25 ezer órát javító üzemben igen gazdaságosan használható fel, az ára négy hónap alatt kifizetődik. A készülék tranzisztoros generátorból és tisztító- berendezésből áll. Már dolgoznak hasonló készülék kialakításán orvosi műszerek tisztítására. A terveknek megfelelően épül az Orenburg—Szovjetunió nyugati határa közötti Szojuz földgázvezeték. A szocialista országok összefogásával készülő távvezeték „magyar” szakaszán mintegy kétezer magyar építőmunkás fegyelmezett munkája eredményeképpen 1978 őszétől fokozatosan megkezdődnek a kompresszorállomások átadásai. Elsőnek Bogorodcsányiban épülő állomás kezdi meg a próbaüzemet^ utána a huszti kompresszorállomás következik, 1979 első negyedévében pedig Guszjatyinban kerül sor átadásai ünnepségre. Az ’ építők a kompresszor- állomásokkal egy időben kommunális és szociális létesítményeket, valamint állomásonként százötven lakást is építenek. A kompresszorállomás területén lévő csővezetékek szere lése is a magyar munkások feladata Huszton Phenjani egyetem Együttműködés teherautó-gyártásban A KGST-országok közép- és hosszú távú terveiben kiemelt jelentőségű a közúti járműprogram megvalósítása. A fejlesztés főbb irányait a szocialista gazdasági közösség hangolja össze. Az együttműködés talán legkifejlettebb a személygépkocsi-gyártásban, de egyre erősödik a kooperáció a teherautók és autóbuszok előállításában is. A KGST ajáhlá- sai szerint a tagországok meghatározott típusú teherautókra szakosodtak. Csehszlovákia például közepes és nagy rakodó területű járműveket gyárt, Lengyelország pedig a kis kocsikra szakosodott. A Szovjetunió a nagy rakodóterületű teherautók előállítására rendezkedett be, a Káma menti autógyár készíti majd az óriás járműveket. A tervek szerint az 1980- ban gyártott gépkocsik teherbírása 60 százalékkal fogja meghaladni azon gyártmá- nyoként, amelyeket a múlt évben állítottak elő. Az autóipar kevésbé „látványos” szektorai, a teherautó- és autóbuszgyártás minden eddigit meghaladó ütemben növekszik a KGST- országokban a mostani ötéves tervidőszakban. A csehszlovákiai Tátra Autógyár, az észak-morvaor- szági Koprivinice-ben, a Szovjetunióba való szállításait a múlt évben 21 százalékkal emelte az előző évivel szemben. A Szovjetunió megrendelésére kifejlesztették a Tatra 148—Artik típust, amely megfelel a szibériai követelményeknek. Phenjanban, a Korai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában a festői Moran- bon-hegység lábánál 1946. október 1-én nyílt meg a Kim ír Szén egyetem. Az ország felszabadulásáig, a japán imperializmus gyarmati uralma idején a nemzeti kultúrát megsemmisítették, egyetlen felsőfokú iskola sem működött, az anyanyelvi oktatást már az általános iskolákban betiltották. Nem voltak olyan káderek, akik képesek lettek volna a felsőbb tanintézetek irányítására. Alig akadt iskola, diákszállásnak nyoma sem volt, az ösztöndíjak rendszerét nem ismerték. Az eltelt több mint 30 év alatt olykor súlyos harcok, megpróbáltatások közepette az egyetem tovább bővült, és a szocialista pedagógia, az oktatás és a nevelés, a tudományos-kutató tevékenység valódi központjává vált. Az egyetem tudományos könyvtára ma már több millió kötettel rendelkezik. Az egyetem hét fakultással, s ezen belül 24 szakágazattal kezdte meg munkáját. Kezdetben 1500 diák tanult. A fakultások száma azóta jelentősen megnövekedett. A diákok száma meghaladja a 10 ezret, s ugyancsak ezreket tesz ki az oktató személyzet létszáma, beleértve az akadémikusokat, a professzorokat és a tudományos doktorokat is. Az egyetemhez tartozó számos tudományos kutatóintézet pedig nagy szerepet játszik a tudományos élet fellendítésében. (BUDAPRESS—KCNA) Panzió nyugdíjasoknak Gondoskodás az öregekről a társadalmi gondozás alapelvei Csehszlovákiában csaknem kétmillió 65 éven felüli ember él — számuk az összlakosság tizenkét százalékát teszi ki. Jelentős részük nyugdíjazás után is tovább dolgozik, sokan azonban nem nélkülözhetik már az állandó gondoskodást, segítséget. Ezt a gondoskodást a társadalom évről évre elmélyíti, s rendszeresen keresik az idős korúak támogatásának új formáit. Az utóbbi hat évben az ország nyudíjasotthonaiban 1700-zal nőtt a férőhelyek száma, 1976 végén 303 intézetben 36 000 nyugdíjas talált otthont. Korszerűbb forma az úgynevezett nyugdíjaspanzió — ebben egyedülálló nyugdíjasok, vagy házaspárok laknak és többféle szolgáltatást kapnak. Az első két panzió 1970-ben épült, s ma már kilenc van belőlük; 1500 nyugdíjas él bennük. Egyre bővül a gondozószolgálat is: növekszik a nyugdíjasklubok és a speciális étkezők száma. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya az idén áprilisban hagyta jóvá „Az idős állampolgárok társadalmi gondozásának alapelveit”, amely meghatározza az idősebb nemzedékről történő gondoskodás alapvető irányait és feladatait. ' Az alapelv abból indul ki, hogy az életszínvonal növekedése és az életmód változásai megváltoztatják az idős emberek szükségleteit és szokásait is. Ezért bővítik ki és kombinálják egymással az utóbbi években bevezetett és bevált gondozási módokat. Az egészségügyi létesítményekben bővítik a gyógyászati és megelőző gondozást, a gyógyfürdői kezelés és üdülés lehetőségeit, fokozzák a gerontológiai kutatásokat. Az alapelvek szem előtt tartják az idős emberek élet- szükségleteinek kielégítését. A termelőüzemekben biztosítaniuk kell az öregeknek megfelelő árucikket, hozzáférhető áron. Előírja, hogy a lakástervezők célszerű lakásokat tervezzenek számukra a házak alsó emeletein. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy idősebb állampolgárok részt vehessenek a társadalmi munkában, hogy fenntartsák társadalmi kapcsolataikat és érdeklődésüket. Az alapelvek minden intézmény és minden gazdasági szervezet számára előírják, hogy a határozat szellemében működjenek, hiszen az idős emberekről történő gondoskodás az egész társadalom ügye. (BUDAPRESS— PRAGOPRESS) Diákok és a termelés Az iasi műszaki főiskolát méltán tartják Románia vezető tanintézetei egyikének: Hatékonyan érvényesíti az életben azt a követelményt, amely az oktatás, a tudomány és a termelés egyesítésére irányul. A diákok és a tanárok aktívan részt vesznek az új technológiai folyamatok, valamint az új berendezések kidolgozásában. A termeléshez való hozzájárulásról tanúskodik az 50 feltalálói és ésszerűsítő szabadalom, amelyeket az elmúlt évben nyújtottak be. Kiemelkedő sikert értek el többek között a vegyészeti szakon tanuló diákok, akik professzoruk vezetésével a kálisó előállításának új technológiáját dolgozták ki. Az új eljárást már alkalmazzák a Piatra Neamt-i vegyikombinátban. A craiovai kombinátban a diákok számára olyan új berendezést terveztek és szereltek fel, amely alkalmas a foszfátfőzetek tanulmányozására. Egy háború utóhatása... Mindenki számára emlékezetes a nem is oly régen véget ért vietnami háború. A több mint tíz éven át vívott háború mérhetetlen károkat okozott emberéletben és anyagiakban egyaránt. A pusztítás azonban nemcsak az emberi kéz munkáját tette tönkre, hanem felborította a természet évezredes egyensúlyát, és olyan változásokat idézett elő a természetben, amelyre még nem volt példa a történelemben és ezekről a károkról még ma sem lehet megmondani, hogy mikor fognak teljesen elmúlni. A természetben hihetetlen károkat okozott a kis területet ért példa nélküli bombázás, a növényirtó szerek, her- bicidek óriási mértékű kiszórása és az úgynevezett „bull- dózer”-háború. A legnagyobb károsodást minden bizonnyal a növénytakaró, a természetes és az ültetett erdők, a vetések, az ananász-, banán-, kávé- és teaültetvények szenvedték. Északon a bombatölcsérek és a napalm, délen a lombtalanító vegyszerek és a bulldózerháború okozta a legnagyobb károkat. Lombtalanító vegyszerből hektáronként 5 kilogrammot használtak fel az amerikaiak. Körülbelül 3 millió hektár területet érintettek a vegyi háború hatásai, ebbe beletartozik a művelt földeken kívül Dél- Vietnam erdeinek több mint 20- százaléka. Legalább 1 millió hektár területet többször is permeteztek. Óriási károk keletkeztek az állatvilágban is. Már a hagyományos fegyverekkel vívott harcok szétkergették a gazdag állatvilágot, a herb;- cidek bevetése pedig egyszerűen lehetetlenné tette az állatvilág létezését az ország nagy részében. Az élővilágon kívül az élettelen természet is maradandó változásokat szenvedett. A termőföld minden ország egyik legféltettebb természeti kincse. A látható károk — — a töbo millió bombatölcsér által megmozgatott óriás tömegű föld és a gátak lerombolása után eliszapolódott, el- mocsarasodott területek — csak a pusztulás egy részét képezik. Óriási veszélyt rejt magában az erdőktől megfosztott lejtőkön jelentkező talajerózió: egyetlen esős évszak elegendő ahhoz, hogy a természet egyensúlyának évezredes produktumát, a termőtalajt elpusztítsa. A későbbiekben fejtheti ki hatását a talajkolloidok felületén megkötődött vegyszerek tömege, amelyek a talaj mik- roflóráját és — faunáját irtják ki, minek következtében a talajok biológiai aktivitása csökken. A síkságokon és deltavidéken a gátak rendbe hozása után legalább 10 év szükséges a talajok eredeti termő- képességének a visszaállításához. Azt még nem lehet megjósolni, hogy mennyi idő szükséges a kopárrá változott hegyoldalak újraerdősítéséhez, a mediterrán országokban másfél évtized sem volt ehhez elegendő. Ho Si Minh város környékén ananászültetvényt telepítenek a kipusztított erdő helyén (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A Bükk-vidéki Vendéglátó Vállalat konyhája Huszton (MTI-fotó, Hadas János felvétele — KS>
