Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

1978. március 5. KÉPÚJSÁG 9 Magyar építők Bogorodcsányiban Kertek a Góbiban A borászat ma a mongol mezőgazdaság új, gyorsan fejlődő, egyre jövedelmezőbb ága. Nagy népszerűségnek örvend az „Orgilun” pezsgő és a „Biger” konyak, amiket az „Erh csulo” (Szabadság) mezőgazdasági egyesülés bo­rászati üzemében készítenek. A gazdaság a Góbi-Altáj aj- makban fekszik, 1800 méter­rel a tengerszint felett. Tíz évvel ezelőtt telepítették ide az ország északi vidékéről, másfél ezer kilométer távol­ságról szállított első 200 al­mafacsemetét. A kertészek kidolgozták és megteremtet­ték a bogyós gyümölcsök ter­mesztésének feltételeit a Gó­bi zord éghajlati viszonyai között. Ma az ültetvényeken jó termést adnak a gyümölcs­fák, a feketeribizli és a ho­moktövis, valamint más vita­mindús, bogyós növények. A szovjet szakemberek segítsé­gével új öntözőberendezése­ket építettek. A gyümölcsültetvények nyersanyagbázisán bort és konyakot előállító üzem mű­ködik az egyesülés keretében. Az „Erh csulo” szövetkezet évi hárommillió tugrik nye­reségéből egymilliót a borá­szat jövedelmez. (BUDAPRESS— MONCAME) Tisztítás ultrahanggal Az észak-bulgáriai Gabro­vo elektronikai üzemében megkezdték egy érdekes ké­szülék nullszériájának a gyártását. Az ultrahanggal működő készülék óraszerke­zetek tisztítására szolgál. A munka termelékenységét a hatszorosára növeli, és az egy-egy óra megjavításához szükséges időt egyharmadára csökkenti. Egy évi 25 ezer órát javító üzemben igen gaz­daságosan használható fel, az ára négy hónap alatt kifize­tődik. A készülék tranziszto­ros generátorból és tisztító- berendezésből áll. Már dol­goznak hasonló készülék ki­alakításán orvosi műszerek tisztítására. A terveknek megfelelően épül az Orenburg—Szovjet­unió nyugati határa közötti Szojuz földgázvezeték. A szo­cialista országok összefogá­sával készülő távvezeték „magyar” szakaszán mintegy kétezer magyar építőmunkás fegyelmezett munkája ered­ményeképpen 1978 őszétől fokozatosan megkezdődnek a kompresszorállomások át­adásai. Elsőnek Bogorodcsányiban épülő állomás kezdi meg a próbaüzemet^ utána a huszti kompresszorállomás követke­zik, 1979 első negyedévében pedig Guszjatyinban kerül sor átadásai ünnepségre. Az ’ építők a kompresszor- állomásokkal egy időben kom­munális és szociális létesít­ményeket, valamint állomá­sonként százötven lakást is építenek. A kompresszorállomás területén lévő csővezetékek szere lése is a magyar munkások feladata Huszton Phenjani egyetem Együttműködés teherautó-gyártásban A KGST-országok közép- és hosszú távú terveiben ki­emelt jelentőségű a közúti járműprogram megvalósítá­sa. A fejlesztés főbb iránya­it a szocialista gazdasági kö­zösség hangolja össze. Az együttműködés talán legki­fejlettebb a személygépko­csi-gyártásban, de egyre erő­södik a kooperáció a teher­autók és autóbuszok előállí­tásában is. A KGST ajáhlá- sai szerint a tagországok meghatározott típusú teher­autókra szakosodtak. Cseh­szlovákia például közepes és nagy rakodó területű jármű­veket gyárt, Lengyelország pedig a kis kocsikra szakoso­dott. A Szovjetunió a nagy rakodóterületű teherautók előállítására rendezkedett be, a Káma menti autógyár ké­szíti majd az óriás járműve­ket. A tervek szerint az 1980- ban gyártott gépkocsik teher­bírása 60 százalékkal fogja meghaladni azon gyártmá- nyoként, amelyeket a múlt évben állítottak elő. Az autóipar kevésbé „lát­ványos” szektorai, a teher­autó- és autóbuszgyártás minden eddigit meghaladó ütemben növekszik a KGST- országokban a mostani öt­éves tervidőszakban. A csehszlovákiai Tátra Autógyár, az észak-morvaor- szági Koprivinice-ben, a Szovjetunióba való szállítá­sait a múlt évben 21 száza­lékkal emelte az előző évivel szemben. A Szovjetunió meg­rendelésére kifejlesztették a Tatra 148—Artik típust, amely megfelel a szibériai követel­ményeknek. Phenjanban, a Korai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában a festői Moran- bon-hegység lábánál 1946. október 1-én nyílt meg a Kim ír Szén egyetem. Az ország felszabadulásáig, a japán imperializmus gyar­mati uralma idején a nem­zeti kultúrát megsemmisítet­ték, egyetlen felsőfokú iskola sem működött, az anyanyelvi oktatást már az általános is­kolákban betiltották. Nem voltak olyan káderek, akik képesek lettek volna a fel­sőbb tanintézetek irányításá­ra. Alig akadt iskola, diák­szállásnak nyoma sem volt, az ösztöndíjak rendszerét nem ismerték. Az eltelt több mint 30 év alatt olykor súlyos harcok, megpróbáltatások közepette az egyetem tovább bővült, és a szocialista pedagógia, az oktatás és a nevelés, a tudo­mányos-kutató tevékenység valódi központjává vált. Az egyetem tudományos könyv­tára ma már több millió kö­tettel rendelkezik. Az egyetem hét fakultással, s ezen belül 24 szakágazattal kezdte meg munkáját. Kez­detben 1500 diák tanult. A fakultások száma azóta je­lentősen megnövekedett. A diákok száma meghaladja a 10 ezret, s ugyancsak ezreket tesz ki az oktató személyzet létszáma, beleértve az aka­démikusokat, a professzoro­kat és a tudományos dokto­rokat is. Az egyetemhez tartozó szá­mos tudományos kutatóinté­zet pedig nagy szerepet ját­szik a tudományos élet fel­lendítésében. (BUDAPRESS—KCNA) Panzió nyugdíjasoknak Gondoskodás az öregekről a társadalmi gondozás alapelvei Csehszlovákiában csaknem kétmillió 65 éven felüli em­ber él — számuk az összla­kosság tizenkét százalékát te­szi ki. Jelentős részük nyug­díjazás után is tovább dol­gozik, sokan azonban nem nélkülözhetik már az állandó gondoskodást, segítséget. Ezt a gondoskodást a társadalom évről évre elmélyíti, s rend­szeresen keresik az idős ko­rúak támogatásának új for­máit. Az utóbbi hat évben az ország nyudíjasotthonaiban 1700-zal nőtt a férőhelyek szá­ma, 1976 végén 303 intézet­ben 36 000 nyugdíjas talált otthont. Korszerűbb forma az úgynevezett nyugdíjas­panzió — ebben egyedülálló nyugdíjasok, vagy házaspá­rok laknak és többféle szol­gáltatást kapnak. Az első két panzió 1970-ben épült, s ma már kilenc van belőlük; 1500 nyugdíjas él bennük. Egyre bővül a gondozószolgálat is: növekszik a nyugdíjasklubok és a speciális étkezők száma. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya az idén áprilisban hagyta jóvá „Az idős állampolgárok tár­sadalmi gondozásának alap­elveit”, amely meghatározza az idősebb nemzedékről tör­ténő gondoskodás alapvető irányait és feladatait. ' Az alapelv abból indul ki, hogy az életszínvonal növe­kedése és az életmód válto­zásai megváltoztatják az idős emberek szükségleteit és szo­kásait is. Ezért bővítik ki és kombinálják egymással az utóbbi években bevezetett és bevált gondozási módokat. Az egészségügyi létesítmények­ben bővítik a gyógyászati és megelőző gondozást, a gyógy­fürdői kezelés és üdülés le­hetőségeit, fokozzák a geron­tológiai kutatásokat. Az alapelvek szem előtt tartják az idős emberek élet- szükségleteinek kielégítését. A termelőüzemekben bizto­sítaniuk kell az öregeknek megfelelő árucikket, hozzá­férhető áron. Előírja, hogy a lakástervezők célszerű laká­sokat tervezzenek számukra a házak alsó emeletein. Le­hetőséget kell teremteni ar­ra, hogy idősebb állampol­gárok részt vehessenek a tár­sadalmi munkában, hogy fenntartsák társadalmi kap­csolataikat és érdeklődésü­ket. Az alapelvek minden in­tézmény és minden gazdasá­gi szervezet számára előírják, hogy a határozat szellemében működjenek, hiszen az idős emberekről történő gondos­kodás az egész társadalom ügye. (BUDAPRESS— PRAGOPRESS) Diákok és a termelés Az iasi műszaki főiskolát méltán tartják Románia ve­zető tanintézetei egyikének: Hatékonyan érvényesíti az életben azt a követelményt, amely az oktatás, a tudo­mány és a termelés egyesíté­sére irányul. A diákok és a tanárok ak­tívan részt vesznek az új technológiai folyamatok, va­lamint az új berendezések kidolgozásában. A termelés­hez való hozzájárulásról ta­núskodik az 50 feltalálói és ésszerűsítő szabadalom, ame­lyeket az elmúlt évben nyúj­tottak be. Kiemelkedő sikert értek el többek között a vegyészeti szakon tanuló diákok, akik professzoruk vezetésével a kálisó előállításának új tech­nológiáját dolgozták ki. Az új eljárást már alkalmazzák a Piatra Neamt-i vegyikom­binátban. A craiovai kombi­nátban a diákok számára olyan új berendezést tervez­tek és szereltek fel, amely alkalmas a foszfátfőzetek ta­nulmányozására. Egy háború utóhatása... Mindenki számára emléke­zetes a nem is oly régen vé­get ért vietnami háború. A több mint tíz éven át vívott háború mérhetetlen károkat okozott emberéletben és anyagiakban egyaránt. A pusztítás azonban nemcsak az emberi kéz munkáját tet­te tönkre, hanem felborítot­ta a természet évezredes egyensúlyát, és olyan válto­zásokat idézett elő a termé­szetben, amelyre még nem volt példa a történelemben és ezekről a károkról még ma sem lehet megmondani, hogy mikor fognak teljesen elmúlni. A természetben hihetetlen károkat okozott a kis terüle­tet ért példa nélküli bombá­zás, a növényirtó szerek, her- bicidek óriási mértékű kiszó­rása és az úgynevezett „bull- dózer”-háború. A legnagyobb károsodást minden bizonnyal a növénytakaró, a természe­tes és az ültetett erdők, a ve­tések, az ananász-, banán-, kávé- és teaültetvények szen­vedték. Északon a bomba­tölcsérek és a napalm, délen a lombtalanító vegyszerek és a bulldózerháború okozta a legnagyobb károkat. Lombta­lanító vegyszerből hektáron­ként 5 kilogrammot használ­tak fel az amerikaiak. Körül­belül 3 millió hektár terüle­tet érintettek a vegyi háború hatásai, ebbe beletartozik a művelt földeken kívül Dél- Vietnam erdeinek több mint 20- százaléka. Legalább 1 mil­lió hektár területet többször is permeteztek. Óriási károk keletkeztek az állatvilágban is. Már a ha­gyományos fegyverekkel ví­vott harcok szétkergették a gazdag állatvilágot, a herb;- cidek bevetése pedig egysze­rűen lehetetlenné tette az ál­latvilág létezését az ország nagy részében. Az élővilágon kívül az élet­telen természet is maradandó változásokat szenvedett. A termőföld minden ország egyik legféltettebb természe­ti kincse. A látható károk — — a töbo millió bombatölcsér által megmozgatott óriás tö­megű föld és a gátak lerom­bolása után eliszapolódott, el- mocsarasodott területek — csak a pusztulás egy részét képezik. Óriási veszélyt rejt magában az erdőktől meg­fosztott lejtőkön jelentkező talajerózió: egyetlen esős évszak elegendő ahhoz, hogy a természet egyensúlyának évezredes produktumát, a termőtalajt elpusztítsa. A későbbiekben fejtheti ki ha­tását a talajkolloidok felüle­tén megkötődött vegyszerek tömege, amelyek a talaj mik- roflóráját és — faunáját irt­ják ki, minek következtében a talajok biológiai aktivitása csökken. A síkságokon és deltavidé­ken a gátak rendbe hozása után legalább 10 év szüksé­ges a talajok eredeti termő- képességének a visszaállítá­sához. Azt még nem lehet megjósolni, hogy mennyi idő szükséges a kopárrá változott hegyoldalak újraerdősítésé­hez, a mediterrán országok­ban másfél évtized sem volt ehhez elegendő. Ho Si Minh város környékén ananászültetvényt telepítenek a kipusztított erdő helyén (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A Bükk-vidéki Vendéglátó Vállalat konyhája Huszton (MTI-fotó, Hadas János felvétele — KS>

Next

/
Oldalképek
Tartalom