Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-05 / 55. szám

1978. március 5. "Képújság 7 Harminchét és fél millió kilométer NEB-vizsgálat az ipari szövetkezetekben „Alkoholos befolyásoltság 55 Tizenhatezer szondafúvás ZZ 45 pozitív eredmény Kevés közlekedési vállalat­nál mondhatják el, hogy si­került a járművezetők fe­gyelmét olyannyira megszi­lárdítani, hogy a balesetek egyre csökkennek. A 11-es Volán Vállalatnál elért ered­ményekről a megyei közleke­désbiztonsági tanács ülésén adott számot dr. Bincki Ist­ván jogtanácsos. Mindenki felkapta a fejét, amikor be­jelentette, hogy vállalatuk­nál 1977-ben, az ellenőrök összesen 16 000 szondafúvást végeztettek a járművezetők­ikéi, és ezek közül mind­össze 45 volt pozitív eredmé­nyű. — A Nagy—Zsigmondi-féle alkoholszondát alkalmazzuk, jó eredményekkel, hiszen a műszer megbízható, tévedése egyenlő a nullával. Tavaly összesen vizsgáltak közül negyvenöt volt pozitív. Ezek közül egy alkalommal volt hi­bás a szonda. Dolgozónk sza­bályosan belefújt az üvegbe, és elszíneződött a kristály. Véralkohol-vizsgálatra vit­tük, mert állította, hogy nem ivott. Igaza volt. öt „tettes” dolgozónk azonnal kérte a munkakönyvét, harminc fe­gyelmi büntetése elbocsátás volt, közülük tizenhat felfüg­gesztve kapta büntetését, ki­lenc dolgozót pedig áthelyez­tünk más munkahelyre. Álta­lában az a szokás, ho<*v aki­nél alkoholos befolyásoltsá­got észlelünk, akár a munka megkezdése előtt vagy mun­kaidő alatt, azonnal határo­zatot hozunk és azt nyilvá­nos helyen közszemlére tesz- szük. Ez nevelő hatású. — Nyilvánvaló, ilyen szi­gorú körülmények között a balesetek is ritkábban fordul­nak elő. — Valóban. Tavaly vállala­tunk járművei összesen több mint 37 500 000 kilométert futottak. Tizennyolc balese­tet okoztunk, ebből tizenegy volt személysérüléses. örven­detes, hogy ittas állapotban, vagy alkoholos befolyásolt­ságban egyetlen baleset, sza­bálysértés nem történt. — A szondázás sok pénzé­be kerül a vállalatnak? — Egy új szonda beszerzé­si ára körülbelül 18 forint. De ezeket az üvegcséket újra le­het tölteni-tisztítani, mint a szifonpatront — darabja új­rafelhasználási átlagban 2,5 forint. Ha egyet elhasz­náltunk, elküldjük Tatabá­nyára és ott előkészíik újabb munkára. A pénz, jelen eset­ben, nem számít, hiszen egyetemleges érdekről, rnind- ainnyiunlk érdekéről van szó: kevesebb lesz mun­kánk nyomán a közúti tragé­dia. Nálunk egyébként is szi­gorúbb szabályok vannak ér­vényben, hiszen az autóbusz- vezetők sok-sok embert szál­lítanak. Ha például, egy autó­busz-vezetőt bármilyen fokú alkoholos befolyásoltságon érünk, minimum 5 évig a tröszt egyetlen vállalatánál sem ülhet autóbuszra. — A dolgozók félnek a szondától? — Nem. Udvariasak ellen­őreink, a sofőrök tudják, hogy ez munkánk egy része. Két percig kell fújni a vegyszer­rel már kezelt üvegcsét, az­tán felrázni, és utána lehet izgulni, milyen lesz a színe. Volt rá példa, hogy valaki azt mondta, kólát viott, attól sárgás-zöld a szonda. A vér­alkohol ez esetben mást mu­tatott. — A közlekedésrendészet válláról tehát sok munkát le­vesznék. — Jó a kapcsolatunk a BM Tolna megyei közleke­désrendészeti osztályával, és a megyei közlekedésbiztonsá­gi tanáccsal. Célunk egy, s úgy érzem most jó úton va­gyunk az együttműködésben, AZ ALKOHOLSZONDA SÁRGA SZÍNŰ REAGENSÉNEK színváltozásai — AZ ITTASSÁG FÓKÁTÓL FÜGGŐEN1 SÁRGA BARNA SÁRGÁS FÜZÖLD KÉKES ZÖLD ZÖLD 0,0%o 0.2 %o 0.3-0.5 0,5-0.8 0.8%ott VÉRALKOHOL TARTALOM /EZRELÉKBEN/ Két percig kell fújni Az alkoholszonda-doboz a közösen végrehajtott ellen­őrzések, az oktatásokban való közreműködés, filmvetítés, hasznos előadások, mind mind segíti munkánkat. A rendőr elvtársak, jó partnere­ink. Egyébként csak egy konkrét példát — hiszen mondhatnék több tucatot is —: a rendőrségtől minden olyan trafipaxfelvételt meg­kapunk, ha nem is rónak ki a vezetőre büntetést, amelyet a mi kocsijainkról készítet­tek. Az eljárást mi folytatjuk le. Például: ha valaki a meg­engedett sebességet egy kilo­méterrel túllépi, részesedésé­nek egy százalékát veszti el, és így tovább, a kilométerek növekedésével nő a százalék is. Volt egy fényképünk, egy Z1L tehergépkocsit 110 km/óra sebességgel fényké­peztek le, a sofőrt azonnal el­küldtük. A gyakorlat az, sajnos, hogy az ilyen sofőröket, és más szabálysértőket is azon­nal fejvesznek máshol, hiszen sofőrhiány van, úgyhogy ná­lunk javul a helyzet, de má­sutt? Ezért is kellene a 11-es Vo­lánnál alkalmazott módszere­ket vállalatoknál, intézmé­nyeknél, ahol több gépkocsit foglalkoztatnak bevezetni, al­kalmazni. Mindnyájunk hasz­nára. PALKOVACS JENŐ Lakásépítés - karbantartás Sokan tapasztalhatták Tol­na megyében az elmúlt évek­ben, hogy lakásbővítéshez, kisebb-nagyobb renováláshoz, de még lakásépítéshez sem lehetett maszek kisiparoson kívül — kivitelezőt találni. Hogy miért, ezt vizsgálták a népi ellenőrök a megye hét ipari, építőipari szövetkeze­tében. Az erről szóló össze­foglaló jelentést legutóbbi ülésén tárgyalta meg a me­gyei NEB. Az 1970—75-ig tartó idő­szakban a termelés összeté­telében nem történt számot­tevő változás, de az egyes szövetkezetek esetében a vizsgálat jelentős arányelto­lódást tapasztalt. Azóta az ipari termelés fo­kozatosan előtérbe került, ami az összes termelésen be­lül az építőipari tevékenység részarányának csökkenését eredményezte. Az építőipari szövetkezeteknél az 1976-os évi 117 millió forintot kitevő építőipari termelés változat­lan áron számolva 5 száza­lékkal volt alacsonyabb, míg az ipari termelés 10 százalék­kal volt magasabb, mint 1975-ben. A szövetkezeti építőiparban az 1977-es év jelentős válto­zásokat hozott. A Bátaszéki Építőipari Szövetkezetét fel­számolták, a bonyhádi pedig áttért egy új, korszerűbb technológiára, amelynek eredményeképpen a termelés ugnásiszerűen megnőtt. A gyönki és a szekszárdi Sza­bály testvérek Építőipari Szövetkezetnél az évek óta tartó építőipari termeléscsök­kenés még az elmúlt évben is tovább folytatódott. A szövetkezetek építőipari termelése együttesen a me­gye építőiparának, az 1975-ös évben 19, egy évvel később 17 . százalékát tette ki. (A vizs­gálat időpontjában még nem voltak ismeretesek az elmúlt év IV. negyedévének adatai.) A termelékenység A termelékenység színvo­nala — annak dinamikus vál­tozása is — szövetkezeten­ként igen nagy szóródást mu­tat. A termelékenység átla­gosan körülbelül 17 százalék­kal nőtt az elmúlt évben, de az- I—III. negyedév adatai alapján a bonyhádi szövetke­zetnél ez a mutató 58 száaalé- ,kos emelkedést, míg a gyön- kimél, 13 a Szakáily testvérek szövetkezetnél pedig 2 száza­lékos csökkenést jelez. A termelékenység alakulá­sához kapcsolódik, hogy a gépi teljesítőképesség 5 év alatt 135 százalékkal nőtt. A látszólag kedvező átlagot megint csak a bonyhádi szö­vetkezet jelentős műszaki fejlesztése eredményezte. Az építőipari szövetkezetek közvetlen lakossági építési murikéinak értéke 1975-re, öt év alatt 23 százalékkal csök­kent, majd hetvenhétre a visszaesés körülbelül 29 szá­zalékos. A lakossági építési mun­kákon belül a javító-szolgál­tató tevékenység 1970—75 év között 37 százalékkal csök­kent, majd 76-ban stagnált, hetvenhétben pedig az előző évi kétszeresére emelkedett, viszont a munkáknak a leg­nagyobb részét minden évben a Tolna megyei Festő- és La­káskarbantartó Szövetkezet végezte. Az építőipari szövetkezetek 1970 és 1975 között 905 lakást adtak át a megrendelőknek, 1976-ban csak 37-et, az elmúlt évben ennek mintegy a négy­szeresét. Az építési tevékenység te­rületi alakulását vizsgálva a népi ellenőrzés összefoglaló jelentése megállapítja, hogy a járási székhelyeken kívül, a községekben jelentkező la­kossági és közületi megrende­léseket magánkisiparosok, il­letve a költségvetési üzemék, termelőszövetkezetek építő­brigádjai végzik. Kapacitás és igények Vannak szövetkezetek, ame­lyeknél a rendekezésre álló kapacitást messze meghalad­ják az igények, bár ezt csak becsléssel tudták megállapí­tani, mert erre vonatkozó nyilvántartást nem minde­nütt vezettek. Másutt az épí­tési igényeket ki tudájk elé­gíteni a szövetkezetek, de ar­ra is van példa, hogy nem kötik le a kapacitást a meg­rendelések, ami abból adó­dik, hogy ezek nem arányo­sak az egész évben. Az első negyedévben munkahiány van, majd az év végére tor­lódás. A vizsgálat megállapította, hogy mindegyik szövetkezet elkészítette közép- és hosszú­távú tervét, de azt nem lehet állítani, hogy az igények fel­mérése alapján tették volna. Közvetlenül a lakosság szá­mára végzett munkák össze­ge és aránya a vizsgált idő­szak alatt jelentősen csök­kent, aminek oka többek kö­zött, hogy a közületi munkák nagyobb volumenűek és a szabadáras árformába tartoz­nak. A többszintes építkezé­sekről nem tudják a szövet­kezetek átcsoportosítani a munkaerőt, mert a technoló­giai folyamatok kapcsolód­nak egymáshoz. A létszám­helyzet pedig nem teszi lehe­tővé, hogy megszervezzék a kizárólag lakossági mun­kákkal toglálkozó részlege­ket, brigádokat. A szövetkezetek a határ­időket általában betartották és a hiánypótlási munkák — néhány kivételtől eltekintve — a bekerülési összeghez ké­pest jelentéktelenek voltak. A vásárlást nehezíti, hogy meg­felelő gépék nem, vagy csak nehezen kaphatók. Az állami építőipartól — a szövetkeze­teknél még jól hasznosítható gépeket — a beruházási hi­telből nem lehet megvásárol­ni. Kihasználatlan gépek A nagyértékű gépeket egy műszakban nem lehet kihasz­nálni. Néhány szövetkezetben az utóbbi években nem vá­sároltak gépeket, a meglévők korszerűtlenek, szinte csak a betonkeverésre korlátozódik a gépesítés. A szövetkezetek építőipari létszáma a vizsgált időszak­ban általában elmaradt a ter­vezettől, amelyben része van az irreális igényeknek is. Műszáki vezetői munkakör­ben műszaki főiskolai, épí­tészmérnöki, technikusi vég­zettségűek dolgoznak. A mű­vezetők, építésvezetők több­sége technikus, de dolgoznak ilyen munkakörben általános iskolai végzettséggel is. A Tolna megyei Tanács a Festő- és Lakáskarbantartó Szövetkezetét jelölte ki a me­gye építőipari szolgáltató bá­zisává, ehhez szolgálatfejlesz­tési alapot is kapnak. A szö­vetkezetnél lefolytatott vizs­gálat megállapította, hogy a nagyértékű — mintegy negy­vennyolcmillió forintos — fejlesztés megvalósításához további erőfeszítésekre és ha­tározott intézkedésekre van szükség. Javaslatok A megyei NEB az Ipari Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének ajánlotta, hogy kísérjék figyelemmel a beru­házást és nyújtsanak segítsé­get annak megvalósításához. Javasolják továbbá, hogy a lakossági munkák nyilván­tartását egységes elvek sze­rint végezzék a jövőben. A gépek jobb kihasználása ér­dekében segítsék a szövetke­zetek közötti együtműködés megszervezését. Kezdemé­nyezze a KISZÖV — javasol­ja a NEB —, hogy a szövet­kezetek legalább évi egy al­kalommal a normakarbantar­tás mellett vizsgálják meg a munkaidő kihasználásának szintjét, és a tapasztalatok alapján a szükséges intézke­déseket tegyék meg. Ehhez a KISZÖV adjon elvi útmuta­tást. Kezdeményezzék továb­bá, hogy a szövetkezetek vizs­gálják felül a középvezetői munkakörben dolgozók vég­zettségét és felkészültségét. Szerezzenek érvényt a szak- képesítésre vonatkozó előírá­soknak, egyben gondoskodja­nak az említett munkakörben dolgozó személyek folyama­tos szakmai továbbképzésé­ről. — Ihárosi — Kisember vagyok, kérem?! A világirodalomban a cset- lö-botló kisember ismert je­lenség. Chaplin mindig vesz­tes, nevetséges figurája, Svejk, a derék katona, Ka­kukk Marci léha, örökké mun­ka nélkül ődöngő alakja so­kakat megmosolyogtatott. Pénteken hosszú sor kígyó­zik a húsboltban. Asszonyok, elvétve egy-két férfi várako­zik. A kezekben szatyrok, de egy, kettő, három... tele leve­lekkel, újságokkal. Ök nem háziasszonyok? Az egyik is­merősöm. „A főnök kért meg rá, hogy vegyek egy kiló ka­rajt.” A másikat is, a harma­dikat is „megkérték”? Józsi úr, a hentes néha el­tűnik az ajtó mögött. Pár perc múlva egy százassal a kezé­ben jön be és viszi a vissza­járó pénzt. Valakit kiszol­gált, kint a „húsosban”. Fi­gyelőállásba helyezkedem, hátul többen jönnek ki tele szatyorral. Egy sem kék munkásruhában. A nyáron javában dúlt a sörháború. De azért a bolt mögött esténként nyitott cso- magtartójú autókban láda­számra került egy kis „me­legűző”. Mondhatnám: ezek apró szívességek. Ma én, holnap te alapon. NAGYOBB ADAG LEVES... Az igazgatót megbírálták, hogy felviteti irodájába az ebédet. Ezután lejárt ő is az ebédlőbe. Sorba állt, ahogy illett, de véletlenül az ebéd­osztó asszony mindig akkor merítette tele a merőkanalat mikor az igazgató került sor­ra. Ilyen adagokat kapott az összes osztályvezető, a szak- szervezeti és a párttitkár is. Mielőtt még újabb bírálatot kapott volna a vezető, min­dennap autóba ült és a vá­rosban evett. A személyzeti osztályvezető cipőjére ömlött az egyik szek­szárdi üzemben a tej. Az aki a hibát elkövette elnézést kért és számára lezártnak te­kintetett az ügy. A sorban állt Mariska néni, a takarító­nő, s a zsebében levő portör­lőronggyal hamara letörölte a bepiszkolódott lábbelit. Az osztályvezető szépen, kényel­mesen tartotta a lábát, sőt még oda is igazította, hogy a tejmaradék a rongy által le- pucoltassék. Az esetet az egyik szakszervezeti bizalmi mesélte felháborodva. Sokáig vitatkoztunk melyik a bűnö- sebb. Az aki hagyta., vagy az, aki csinálta. A murikásasz- szony a vezetőt ítélte el. „A mi verejtékünk árán lett be­lőle ember és akkor ilyet el­fogad”. MONDD TE... K. József barátom mindig elfogadta a megbízást amikor gyávább munkatársai minden bajukat így oldottak meg: Jó­zsi mondd te. Ö soha nem nézte azt, hogy milyen hasz­na. vagy kára lehet az ügy­ből. Amit igaznak és fontos­nak érzett mondta. Csalódás akkor érte, mikor baleset mi­att kórházba került. Azok nem látogatták meg, akiknek segített, de a későbbi vizsgá­latnál sem álltak ki igaza mellett. K. József azóta is harcol, de tudja: nem szá­míthat azokra, akikért szót emel. Kis ügyek? Elintézném a dolgot azzal, hogy örökség él még bennük. A fejlődéssel majd megszűnik. A csetlő-botló kisember if- gurája ma is él. Azt mondja ismerősöm: Kisember va­gyok kérem, de így legalább hagynak élni, nem foglalkoz­nak velem, a főnjjk jó mun­kaerőnek tart, mindig meg­kapom azt ami jár, sőt néha azon felül is. Akkor fog csa­lódni, ha egyszer más főnök kerül arra a munkahelyre. Apró kis gerincropogtató ügyek. Elmegyünk mellettük, az üzem, a munkahely, a hi­v atal életében nem mérvadók ezek az esetek. Sőt legszíve­sebben a listán nem’szerep- lők is szeretnének maguknak egy-egy ilyen mindenre bólo­gató, apró szívességet tevő kisembert. Ezért nem szól senki, holnap talán ő kerül sorra. NAGYSZERŰ EMBER Nagy visszhangot váltott ki az országban a XI. pártkong­resszuson az egyik küldött hozzászólása. Egyszerű ember nincs, csak becsületesen dol­gozó nagyszerű ember, aki társadalmunknak bármilyen ranglétráján helyezkedik is el egyenlő mindenkivel. Az országos egyetértés azonban nem jelent minőségi válto­zást. Továbbra is vannak olyanok. akik egyszerűnek vallják magukat és íev is cselekszenek. Ha kell, ha nem hajbókolnak, „kiszolgálják” embertársukat, aki többnyire ezt nem is igényli, de egy-két év után hozzászokik, később követeli is. A kisemberek magukat te­szik kicsikké. Mindenkinek át keli értékelni önmagát. Tisztázni saját értékét, helyét a társadalomban és akkor egyértelművé válik, hogy kis­emberek nincsenek. Nem le­hetnék nálunk, hiszen ez alapvetően ellenkezik elve­inkkel, terveinkkel. A felnőtté válást nem az évek számai jelentik, hanem az, amikor az ember megérti, hogy neki ugyanott a helye, ugyanaz az értéke mint bár­kinek, csak az egyik az utcát takarítja, a másik orvos. Mindenki azt végzi, amire tehetsége révén jutott. A kö­zösségnek mindannyian egy­forma tagjai vagyunk. Ezt először a „kisembereknek" kellene megértenie. Mert úr nincs, ha szolga sincs. HAZAFI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom