Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-04 / 54. szám

1978. március 4. Képújság 3 Visszhang FORGALOMKORLÁTOZÁS BONYHADON A Tolna megyei Népújság február 8-i számában meg­jelent „Forgalomkorlátozás” című cikkre a következő tá­jékoztatást adom: A Bartók Béla, a Deák Ferenc utca 6-os számú fő közlekedési út közötti szaka­sza 1977. január 1-vel került a tanács kezelésébe, amely­nek egy része eliszaposodott, emiatt mind a gyalogközle­kedés, mind a járműforga­lom csapadékos időben ne­hézkes. Egyéb útkorszerűsítési fel­adataink nem tették lehető­vé, hogy a vizes makadám- burkolat felújítását tervbe vegyük. A gyalogosközleke­dést ezen a szakaszon, új járdaépítéssel ez évben meg­oldjuk. Ezzel lehetővé válik a környező területekről 'be­járó iskolás gyerekek biz­tonságos közlekedése. DR. HEGEDŰS JANOS tanácselnök , ttíö*»{TO7 VÁMK8 ; Március 1-i számunkban, az „ön kérdez — mi vála­szolunk” rovatunkban Mercz János kocsolai olvasónk pa­naszkodott, hogy nem lehet FUTOR-t kapni. Panaszára Korsós István, a Tolna me­gyei Tanács V. B. kereske­delmi osztályának vezetője válaszolt, aki válaszát az alábbiakkal egészíti ki: „Takarmánymészből, mivel a megye nyugati területét ellátó dombóvári FÜSZÉRT- nél huzamosabb időn keresz­tül — kocasóval együtt — készlethiány keletkezett, az ellátás nem volt megfelelő. Február 21-én az említett le­rakat egy nagyobb mennyi­ségű szállítmányt kapott, így a felmerülő igényeket ki tud­ja elégíteni. Felhívtuk a dombóvári FÜSZÉRT-lerakat vezetőjét, hogy a beérkező bolti, rendeléseket soron kí­vül elégítse ki. Ezúton is fel­hívjuk a boltvezetőket a megrendelések azonnali fel­adására. HÁZHELY A TETŐN A Tolna megyei Népújság­ban megjelent „Házhely a tetőn” című cikkel kapcsolat­ban az alábbi tájékoztatást adom: A cikk írójával egyetértek abban, hogy reális lehetőség van az emelet-, illetve tetőtér­beépítésre, azt szorgalmazni kell. A város területének túl­nyomó része rekonstrukciós övezet, ahol a fentiekben jel­zett átépítésre nem kerülhet sor. A rendezési terv szerint megmaradónak tervezett épületeknél élni kell a fenti lehetőségekkel. E célból a városi tanács vb műszaki osztálya már az ötödik öt­éves tervre ütemezett lakó­házfelújításokra úgy adta a tervezői megbízatást, hogy egyben a tetőtér-beépítés és emeletráépítés lehetőségét is vizsgálják meg a tervezők, így került sor a Hunyadi ut­ca 1—3., Széchenyi utca 28— 34., Bezerédj utca 4—6., Ga­ray tér 12. és a Béla tér 7. számú épületek vizsgálatára. E lehetőség mintegy 22, tető­térben történő lakás kialakí­tására vonatkozott. A tervezői felülvizsgálat, annak konkrét, számszerűsí­tett adatai alapján a megje­lölt épületek e löbblet- beépítésre nem alkalmasak. Kivételt képez a Béla-tér 7. számú épület, amelynek fe­lülvizsgálata még jelenleg folyamatban van. A további épület-felújítá­sokkal egy időben a tetőtér­beépítés lehetőségének vizs­gálatával is a műszaki osz­tály folyamatosan megbízza a tervezőket. Magánszemély tetőtér­beépítési igényének elutasí­tása ez ideig nem történt. Tolna megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztálya SIPŐCZ GYŐZŐ osztályvezető Meggondoltuk, belevágunk Félcipőm bokáig merül az építkezés sarában. A több méter mély gödör aljából betonszálak merednek az ég felé. Szél borzolja az apró gödrökben összegyűlt vizet. A túlsó oldalon álló bódé mögül egy ember jön. Pufaj- kában, gumicsizmásán. — Kit keres? — Sztojka Istvánnal vagy Pincési Istvánnal szeretnék beszélni. — A Sztojka reggelizik, a Pincési én vagyok. Lassan megkerüli a göd­röt, bemutatkozunk és mon­dom, miért jöttem. — Nézze az az igazság, hogy akkor kezdtem gondol­Pincési István kodni, amikor szólt a mű­vezető, hogy lehet jelentkez­ni erre az előkészítőre. Ott­hon elmeséltem és az asszony is nagyon rajta volt, hogy vágjak bele. Rég elmúlt az az idő, amikor megszereztem a kőműves-képesítést. Most ezzel a tanfolyammal a gim­náziumi különbözeti vizsgára készítenek fel. — Két évet nyerhet így... — Igen, ha levizsgázunk, harmadikban kezdhetjük a gimnáziumot. — Nem lesz nehéz újra a tanulás? — 1960-ban végeztem. Egy évig dolgoztam, aztán jött a katonaság. Utána Veszprém­be kerültem. Eljártam, csak hét végén voltam itthon, ha akartam, se tudtam volna tanulni. Hatvannyolc óta itt vagyok a tamási költségve­tési üzemnél. A gyerek is megnőtt, tizenegy éves, már nem kell annyit foglalkozni vele. Most már lesz időm a tanulásra. Hogy nehéz lesz? Biztos. De hát nem veszít­hetek semmit. Győzködtünk sokat a művezetővel, az asz- szonnyal is, de végül bele­vágtam. Közben megérkeznek a munkatársak. Messziről mé­regetik az idegent. Előkerül Sztojka István is. A fiatal­ember panasszal kezdi. — Először nem kaptam ér­tesítést a tanfolyamkezdés­ről, aztán bementem a mű­velődési házba és utólag küldtek. — Az általános iskola be­fejezése után nem " gondolt arra, hogy gimnáziumba menjen? — Hiába gondoltam volna. Akkor halt meg az édesapám. Kereset után kellett néz­nem. Két évig dolgoztam se­gédmunkásként. Sikerült any- nyit összekaparnom, hogy beiratkozhattam kőműves­tanulónak. Nagyon be kellett osztani, de kitartott a pén­zem, amíg szakmunkás let­tem. Most meg, amikor hal­lottam, hogy lehet jelentkez­ni erre a gimnáziumi elő­készítőre, egy percig sem gondolkodtam. — Menni fog, Pista? — Mennie kell! Harminc­öt kilométerről, Felsőnyékről járok be naponta. Néha holt- fáradtan érek haza, de azért a tanulásra időt kell szakí­tani. — Eddig esténként mit csinált? — A falusi KlSZ-alapszer- vezetben agitpropos titkár vagyok. Most lesz választás, remélem, újra megválaszta­nak. Otthon nincs sok szóra­kozási lehetőség, a KISZ- munka az, ami kitölti az es­téket, a szabad időt. Tavaly 160 óra társadalmi munkát végeztünk. Dolgoztunk a játszótéren, a sportpályán. Most talán kevesebb időm jut ilyesmire, de azért min­denki örült, amikor mond­tam, hogy jelentkeztem az előkészítőre. A munkatársak is, a barátok is. — Mit remél a tanulástól? — Két éve jelentkeztem tiszthelyettesi iskolára. Igaz, akkor még szakmám se volt. Egy sor választ se kaptam. Most, ha lesz érettségim, akár tiszti iskolára is jelent­kezhetek. Gyerekkorom óta dédelgetett álmom a katona- tiszti pálya. Úgy érzem ezzel is közelebb kerülök a ter­vem megvalósulásához. A vallomást követő csend­ben kérdőn nézek Pincési Istvánra. — Én kőművesként is meg­találom a számításomat — veszi át a szót. — Nem azért jelentkeztem, hogy más munkakörbe kerüljek. Neki­vágtam, hogy tanuljak. Az sohasem árt. Gondolhatja, nem könnyű felnőtt fejjel újrakezdeni a tanulást. Meg­gondoltam én mindent, de végül mégis úgy döntöttem: elkezdem. Közben a többiek munká­ba álltak. Csattogó, nyekergő zúgással megindul a beton­keverő gép, nyeli a kavicsot, cementet. Néhány perc és a szállítószalag leönti az alap­gödör aljába a szétterítésre Sztojka István váró anyagot. Beszélgető- partnereim lopva munkatár­saik felé néznek. Látom, mennének vissza dolgozni. Nem tartom fel őket. Ke­mény kézfogással búcsúzunk, majd lassú, megfontolt moz­dulatokkal másznak le a lét­rán az alapgödörbe. TAMÁSI JÁNOS A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárá­ban az idén 500 darab Rába 180-as erőgépet és 245 lóerős Rábo—Steigert készítenek. Az idén megkezdték a Rába 180-as cukorrépa-művelésre is alkalmas változatának gyártását. (Képtávirónkon érkezett) Új Rába erőgépek Több mint 1600 új, kórházi ágy 1642 új gyógyintézeti ágyat adtak át tavaly a kórházak­ban, a fekvőbeteg-ellátó in­tézetekben — ez derül ki ab­ból az összegezésből, amely a napokban készült el az Egészségügyi Minisztérium­ban. 1977-ben általában tovább javultak a betegellátás tár­gyi feltételei, a kórházi ágyak száma azonban mégsem nö­vekedett 1642-vel. Több el­avult pavilont, kórházi rész­leget ugyanis meg kellett szüntetni vagy más célra kel­lett igénybe venni, ily mó­don a tényleges szaporulás 1095 ágy. Bővült a szakorvosi háló­zat is. Uj rendelőintézettel gazdagodott Debrecen, Nagy­atád, Magyaróvár és Tata­bánya. Jelenleg naponta mintegy 46 000 órán gyógyít­ják az orvosok a rendelő- intézetekben a betegeket, ez 700 órával több az egy évvel ezelőttinél. A tanácsok eredetileg 38 új orvosi körzet kialakítását tervezték és ebből az év vé­géig 36-ban megkezdődött a rendelés. A tervezettnél na­gyobb arányban nőtt viszont a gyermekorvosi körzetek száma: a 36-tal szemben 55 új gyermekkörzet létesült. A tervezettnél jobban si­került a bölcsődei fejlesztés is és így ma a tavalyinál mintegy 3400-zal több, össze­sen 55 000 kisgyermeket lát­nak el a bölcsődékben. Évről évre népszerűbbek az öregek napközi otthonai, és számuk is egyenletesen nő, tavaly 48 új otthon kezdte meg működését, s ma az or­szág 756 napközi otthonában 21 000 magányos idős ember tölti el napjait. (MTI) SZÜKEBB (környezetünk­ben két évtizedesnél régebbi hagyományt követ az őcsényi honvédelmi map, a maga tíz- ezezmél nagyobb nézőseregé­vel. A megyeszékhelyen, já­rási székhelyeken, a nagyobb községeikben állandóan talál­kozunk a „Magyar Honvédel­mi Szövetség” feliratú sze­mély- vagy tehergépkocsik­kal, rajtuk az ismert fékete T betűvel. A községekben sorra épülnek a kispuska-, üzemekben a légfegyveres lő­terek, a szocialista brigádok programjában egyre gyak­rabban szerepel honvédelmi verseny, lövészverseny. A néphadseregbe bevonuló fia­talok túlnyomó része már gépjárművezetői jogosítványt, rádiótávírász-bizonyítványt visz magával, vagy egyéb, technikai — ejtőernyős, könnyűbúvár — képzettséget. Mindezeken kívül évről évre nagyszámú tartalékos tiszt, tiszthelyettes részére tart to­vábbképzést a Magyar Hon­védelmi Szövetség. Azonkívül ott van az általános és a kö­zépiskolákban: .modellező, lö­vész, gépjárműbarát, és egyéb szakkörökben, Évről évre tízezrekre ter­jed ki 'az MHSZ hazafias ne­velő tevékenysége, ahogyan azt a párt Központi Bizottsá­ga ismételten feladatul szab­ta. E SOKOLDALÚ, hazafias feladat végzésében fontos dá­tumhoz jutott el ezekben a napokban a Magyar Honvé­delmi Szövetség: megalakulá­sának harmincadik évfor­dulóját ünnepli. A felszabadulást követő évek politikai küzdelmei tör­ténelmi fordulóhoz közeled­tek: a magyar nép, a magyar proletariátus forradalmának győzelméhez. Ebben az idő­ben, 1948 február 29-én a Zeneakadémia nagytermében tartották meg a Magyar Sza­badságharcos Szövetség ala­kuló gyűlését, a Magyar Par­tizánok Bajtársi Szövetsége és a Partizánbarátóik Szövet­sége egyesülése útján. Törté­nelmi becsű képek tanúskod­nak az eseményről, a felszó­lalóikról : Páli fy Györgyről, Nógrádi Sándorról, Veres Péterről. Az ország egész népéhez szólt a megalakult új szö­vetség felhívása: „ ... Zász­lónk alá .hívunk minden ma­gyart, aki vallja Szövetsé­günk célját: Kossuth, Petőfi, Táncsics szellemében hívunk mindenkit, aki nem akarja, hogv nemzetünk valaha még egyszer idegen hatalmak igá­ja alatt nyögjön, az imperia­lista népelnyomóik martaléká­vá váljon. Hívunk minden­kit, aki azt 'akarja, hogy a Duina-Tisza tája a dolgozók boldog, szabad országa le­gyen, amelyet egyesült erő­vel és kemény akarattal épít magának munkás, paraszt és értelmiség. Céluhk: tagjaink szabad­ságharcos szellemét művelni, testét edzeni, közöttük a népi kultúrát terjeszteni, hogy al­kalmassá váljon azokra a fel­adatokra, amelyeket a népi demokrácia továbbfejleszté­se és védelme tőlünk megkö­vetel.” A SZÖVETSÉG megalaku­lása 1948-ban, a fordulat évé­ben a népi demokrácia fontos eseménye volt. Magába fog­lalta azokat, akik már a spa­nyol szabadságharcban szol­gálták a forradalom ügyét; azokat, akik a második vi­lágháború folyamán fogtak fegyvert a fasizmus ellen, a magyar niép jövője érdeké­ben. A szövetség felhívását országszerte nagy lelkesedés­sel fogadták a népi demok­rácia igaz hívei. Egymás után alalkultak meg városokban, községékben, üzemekben a helyi szervezetek, létrehozták a céllövő, a motoros és más szakosztályaikat. Takács Ká­roly, az 1948-as londoni olim­pia céllövő bajnoka a győzel­mét követő nyilatkozatban a következőket mondta: „El­sősorban a Magyar Szabad­ságharcos Szövetségnek kell köszönetét mondanom, ahol a céllövészet megfelelő otthon­ra talált és ahol minden tá­mogatóst megkaptunk mun­kánkhoz.” AZ AKKORI idők egyik legnépszerűbb sportága or­szágszerte a motorozás volt. Háztömb körüli, salakpályás, ügyességi küzdelmek követ­ték egymást Baja, Esztergom, Mátészalka, Szeged, Cegléd, Siófok, Dorog, Pécs, Zala­egerszeg, Szekszárd voltak a motorsport fellegvárai. A honvédelmi szövetség életében az elmúlt harminc év több fordulatot hozott, az újabb és újabb követélmé­nyékhez való igazodást. Az első dátum 1955. július 2—3; a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar ön­kéntes Honvédelmi Szövet­ség, azzal a céllal, hogy mind nagyobb tömegekkel ismer­tesse meg és szerettesse meg a magyar néphadsereget, eredményesebben nevelje if­júságunkat a haza szereteté- re, a Szovjetunió és a testvé­ri országok megbecsülésére. Ezekben az években Tolna megyében az ejtőernyőzés tett szert nagy népszerűség­re, a megyeszékhelyen és Dombóvárott munkás- és ta- nülófiatalok művelték lelke­sen a bátrak sportját. Szek- szárdon kezdte ejtőernyős pá­lyafutását Gyulai György vá­logatott versenyző — akinek nevét a sziékszárdi — orszá­gosan elismert — repülősklub viseli. Az ellenforradalom táma­dása céltudatosan irányult a Magyar önkéntes Honvédel­mi Szövetség ellen is, min­denütt igyekezték szétverni a szervezeteket. A szövetség legjobbjai fegyverrel szálltak szembe az ellenforradalmá- rokkal, és előkészítették a párt intéző bizottsága javas­latai alapján — az újjászer­vezett politikai tömegszerve­zet programját. 1958. április 19—20-án tartotta konferen­ciáját a Magyar Honvédelmi Sportszövetség néven újjá­alakuló szövetség. A párt In­téző Bizottságának határozata álapján határozta meg: a Magyar Honvédelmi Soort- szövetség, olyan politikai tö­megszervezet, amely munká­ját az MSZMP irányításával, a KISZ-szel, (a munkásőrség­gel, a Partizán Szövetséggel, a különböző állami és társa­dalmi szerveikkel szorosan együttműködve végzi. Kie­melkedő része volt a határo­zatnak, amely kifejezésre jut­tatta, hogy a iképzés szilárd világnézeti neveléssel páro­suljon. A SZÖVETSÉG megfelelt az új feladatoknak, tetemes részt vállalt a lakosság hon­védelmi neveléséből, a fiata­lok katonai szolgálatra felké­szítéséből, nagy tömegeket mozgatott meg tömegverse­nyeken, honvédelmi napokon, a polgári védelmi tájékoztató oktatás keretében millióik ta­nulták meg a tömegpusztító fegyverek elleni . védekezés alapvető tennivalóit. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága 1967. június 20-án értékelte a honvédelmi ne­velés, a katonai szolgálatra felkészítés helyzetét, az MHSZ szervezeti felépítését, munkastílusét. A PB határo­zata után a Magyar Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány 1967. augusztus 8-i határoza­tában kimondta: a Magyar Hon v édelm i Sportszövetséget Magyar Honvédelmi Szövet­ség néven olyan, társadalmi alapbkon álló szervezetté kell átalakítani, amelyben ér­vényre jutnék az egyszemé­lyi vezetés és felelősség mel­lett a demokratikus elemek is. Változást hozott a klubok rendszerének létrehozása, amely a szövetség alapját, társadalmi bázisát képezi. AZÖTA eltelt egy évtized, eredményékkél, gondokkal. A 30. évforduló, most alkalmat, lehetőséget ad arra, hogy a szövetség vezetőségei, klubjai számvetést végezzenek: ho­gyan tettek eleget a pártha­tározatnák, mennyiben való­sították meg a párt honvé­delmi politikájából adódó fel­adatukat, B. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom