Tolna Megyei Népújság, 1978. március (28. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-16 / 64. szám
1978. március 16. ^PÚJSÁG 3 A kereskedelem logikája Akkor vásárolj, amikor van!? Valamelyik budapesti áruház pliszírozott, rakott méterárut reklámoz. A bolt élelmes vezetői megállapodást kötöttek az egyik szövetkezettel, ahol a sima anyagokat berakják. Merthogy gouvre meg pliszészoknya a divat. Ezt a jelenséget „a gyorsan változó divatirányzatokhoz rugalmasan alkalmazkodó kereskedelemnek” hívjuk. Nálunk pliszírozott anyag nincs, aki divatosan akar öltözködni, hát megveszi a szoknyát készen. A kereskedelemben az egyik leggyakrabban használt kifejezés: a nincs. Megnyílik egy bolt, s aztán néhány nap alatt „kiraboljuk”. Mert nyitáskor, karácsony és húsvét előtt minden kapható. Máskor — ahogy mondani szokás: ki kell fogni. „Nézzen be kedden, hátha kapunk!” — biztatnak az eladók. S mit lehet tenni, benézünk, vagy benézetünk, mert szükségünk van vízöblítő tartályra, Hídelemre, 34-es magasszárú cipőre, vagy éppen hímzőcérnára. Az ám, a gyöngyfonal! Két- három éve, újra divatba jött a kézimunka, olyannyira, hogy a fonalgyárak képtelenek elegendő fonalat sodorni. A rövidáruboltokból — a megyeszékhelyen három van, ebből kettő magánkézen —, pillanatok alatt elkapkodják. De hát ez csak apróság: ha nem készül el a terítő, egye fene. Ellenben. Ennél jóval nagyobb baj, hogy a fájós lábú, idős asszonyok hónapokig nem jutnak kevéske pénzükből megvásárolható áron puha bőrű cipőhöz, szandálhoz. Posztócipőben, posztópapucsban, a vásárosoknál kapható kényelmes, — és persze drága — cipőben kénytelenek járni. De bosz- szúsak azok is, akik extra méretűek. Uj mérettáblázat ide, vagy oda: a ruha vállbán megfelel, de nem jó derékban, a cipő elég hosszú, de nem elég széles, s egy testes 41-es lábú hölgytől nem lehet elvárni, hogy 5 centis, rakott sarkú saruban tipegjen. Ami a cipőgyártást illeti, csépeltük már éppen eleget. Ennek ellenére még mindig manökenméretű lábakra készülnek a lábbelik. A bennük elhelyezett cédulák intelmeiről nem is beszélve; ha rendeltetésszerűen használná az ember, esőben, hóban és sárban nem léphetne az utcára. Az időszakos, és az úgynevezett hosszan tartó hiánycikkek listáját sokáig sorolhatnánk. Hosszadalmas ide- oda levelezgetés után derült csak ki, hogy még mindig szükség van viharlámpára, kaszanyélre, petróleumlámpára, takarmánymészre, sarlóra. Vajon a boltvezető megrendelő lapjain állandóan szereplő árucikkeket a nagykereskedelem nem tudja időben beszerezni? Igen, tudjuk, a termelés a nagy- és kiskereskedelem láncolata bonyolult rendszer, sokkal inkább az, mint mi vásárlók azt gondolnánk. Az árubörzéken bemutatott termékeket hiába rendeli meg a kereskedelem, ha történetesen a gyár egy másik gyártól vagy exportból nem kapja meg időben az alapanyagot, mert a kooperációs partner sem kapta meg az alapanyag alapanyagát, vagy mert elromlott, nem érkezett meg a gépsor. Tengerikígyó. De ettől függetlenül idén februárban fázott a gyerekek kézé, mert nem lehetett az elveszett kötött kesztyű helyett újat kapni, idős emberek rikító színű flanelinget hordanak, mert nincs szürkésbarnás színárnyalatú, a suszterek pedig három hétre vállalnak tűzést, és cipő- talpalást. Egyik-másik falusi vegyesbolt áruválasztéka roppant szegényes; gyenge minőségű, divatjamúlt a méteráru, a konfekció, amiből arra lehet következtetni, hogy a vegyesbolt vezetője nehezen tudja a pénzét ésszerűen beosztani, azaz úgy, hogy mindenre — élelmiszerre, ruházati és vegyes iparcikkre — arányosan jusson. Persze ÁFÉSZ és ÁFÉSZ között is nagy a különbség : Dombóvár, Tamási környékén például jobban lehet felsőruházati cikkhez jutni, mint Simontornyán. Mondják: az áruterítés, vagyis az, hogy lehet-e valamit kapni vagy sem, nemcsak a boltvezető jó vagy rossz munkáján múlik, s hogy vannak az országban olyan nagyáruházak, amelyek közvetlenül létesíthetnek kapcsolatot külföldi cégekkel. Elhiszem. Az azonban sehogy se megy a fejembe, hogy miért lehet mondjuk Győrben — a klasz- szikus példánál maradva —, télen-nyáron olyan gyerekcipőt venni, amilyen csak tetszik. Nekünk — ki tudja meddig — marad a bevált, s a megszokástól már-már természetesnek tűnő vásárlási forma; kedden, szerdán és szombaton benézünk, vagy benézetünk a boltba, s ha ezt megunjuk, azt vesszük, ami éppen kapható. Bár újabban egy mondás járja; mindegy hogy mikor van szükséged valamire, akkor vedd meg, amikor van! DVM Nem minden hulladék - hulladék Bírságra egymillió-kétszázezer Szabálysértési eljárások A tanácsok által intézett szabálysértési eljárások következőképp alakultak megyénkben a tavalyi év során. összesen 2493 feljelentés történt, főként állami és gazdasági szervek részéről. Ebből 1499 esetben szabtak ki bírságot a tanácsok szabálysértési bizottságai, a többi ügyet áttették más szervekhez, valamint a munkahelyhez, vagy figyelmeztetésben részesítették az elkövetőket, illetőleg megszüntették az ellenük indított eljárást. A pénzbírságok összege egymillió-kétszázezer forintot tett ki, személyenként, négyszáz és ötezer forint között mozgott; a pénzbírság felső határa egyébként tízezer forintig terjed. A szabálysértések listáján évek óta vezetnek a tulajdon elleni vétségek, a nyerészkedés és jogtalan haszonszerzés célzatú cselekmények, arányuk 1977-ben 35 százalékos volt. Városokban az önikiszolgáló üzletbeli lopások, a falvakban pedig a mezőgazdasági lopások „divatosak”. A tulajdon elleni vétség és orgazdaság esetében ötszáz forintos kárig folytatható szabálysértési eljárás, azon felül a bíróságok hatáskörébe tartozik az ügy. Sajnos az iskolamulasztások száma is változatlanul magas, az összes szabálysértési eljárások 15 százalékánál ezért róttak ki bírságot a felelőtlen szülőkre. A kérdés elsősorban a rendezetlen családi körülmények között élőket, a sokgyermekeseket és a cigány lakosságot érinti. A mezőgazdasági szabálysértések kategóriába (10 százalék) sokféle dolog besorolható: a halászat, a horgászat, a növény védelem, a mezőrendészet, az állategészségügy, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem, a víz- és levegőszennyezés terén elkövetett hanyagság és károkozás. Ugyancsak tíz százalék körül van a közegészségügy és a köztisztaság szabályait megsértők száma. A vásárlók megkárosítása, az árdrágítás és az élelmiszer-hamisítás kapcsán a statisztika viszonylag kedvező képet mutat, de a tényleges gyakorlat már korántsem ilyen rózsás. Kontárok alatt (3—4 százalék) általában az ipart bejelentés és engedély nélkül, tehát jogtalanul űző szakemberek értendők. A szabálysértési vétségek egyéb módozataiból kiemelkedők még az építésrendészetiek (12 eset) és a tűzrendészetiek (50 eset). A megbírságoltak nagy része kifizeti a bírságot, kevésszer kerül sor munkahelyi letiltásra, vagy a maximumként alkalmazható harminc napos elzárásra. Miért nincs A KÖJÁL — és a vásárlók útjai néha kifürkészhetetle- nek. Mindez azért jutott eszembe, mert nem lehet az üzletekben baromfiipari nye- sedéket kapni. Ezt a nyesedéket tizenkét kilós mélyfagyasztott tömb. ben, papírdobozba csomagolva hozta forgalomba a bajai hűtőipar. A Tolna megyei üzletekben szépen feldarabolták, kimérték, eladták a portékát, a vásárlók szerették. Mit tartalmazott a nyese- dék? Tudjuk, hogy ahol több tízezer tyúkot, libát, stb. dől. goznak fel egy műszakban, a gép meg az ember kése nem mindig ott vágja a húst, ahol szükséges volna. Tehát, ha beleszalad a kés a tyúk combjába, akármilyen kicsi is a hasítás, kivágják, és nyesedékbe dobják. Itt természetesen tisztított-ellenőr, zött állapotban kerül a fagyasztó berenede«,és alá. A nyesedék, előfordult gyak. ran, csupa alsó, középső combból állt, Képzelhető, huszonnégy forintért, egy kiló nyesedék ennyibe került, mi. lyen jó minőségű pörköltet, Mit jelent a szövetkezeti önkormányzat, mi a szövetkezeti demokrácia, melyek a belső szabályzatok, milyen legyen a mozgalmi tevékenység az ipari szövetkezetekben? E tárgykörökből sok tucatnyi kérdésre vártak és várnak választ az ország 900 ipari szövetkezetében. nyesedék ? becsináltlevest stb. lehetett készíteni. De nincs nyesedék. A KÖJÁL — érthető okok miatt (?), nem engedi kibontani, holott tudjuk, a nagy dobozos mirelit borsót és vegyes zöldfőzelék alapanyagát is mérték lapáttal a hűtőpultban. A húsnál más a helyzet. -Itt valóban gond lehet — ha nem jó a hű. tőpult, ha felenged a nyese- dék-tömb. De megoldást lehetne találni: példának okáért a nyesedéket éppen úgy zacskóba fagyasztani, mint a lábat, szárnyat, aprólékot, stb. Azt mondja a hűtőipar: az ilyen „kiszerelés” számára nem gazdaságos; azt mondja a kereskedő, a vásárlók na. gyón keresték — ma már nem — a nyesedéket. Van egy KÖJÁL-rendelet, van nyesedék, és van nyesedéket venni akaró ember. És van hűtőipar, amelynek gond elhelyezni — minden katonai, üzemi stb. konyha nem győzi megenni a sok nyesedéket — ezt a nem hűl. ladékot. Valamit kezdeményezni kellene a nyesedék-ügyben. PÁLKOVÁCS JENŐ Nagyszabású, a szövetkezeti mozgalomban eddig példa nélkül álló szövetkezet- politikai vetélkedőt hirdetett ugyanis az OKISZ, amelynek első fordulója most ért véget, amelyeken összesen mintegy 150 ezren vettek részt. Szövetkezetpolitikai vetélkedő' Síkfólia tíz hektáron A tolnai Aranykalász Tsz-ben tavaly egy hektáron kipróbálták a síkfóliás termesztés hazánkban még új módszerét. A kísérlet bevált, az idén vásároltak egy fóliafektető gépet. A napokban megkezdték öt hektáron a káposzta kiültetését, amit exportra szállítanak majd. Ezzel a munkával egy 24 tagú brigád foglalkozik az egykori Schleicher-pusztán. Itt a természetes vízzel való öntözés is megoldható a holt Duna-ág egyik nyúlványából. Áprilisban öt hektáron paprikát ültetnek ki síkfólia alá. Fotó: GOTTVALD Friss palánta érkezik a hajtatóházból Tizennégy asszony ülteti a káposztát Pirgi Károly főkertész ellenőrzi a fóliafektetés minőségét Vásároljuk — válasszuk!
