Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-12 / 37. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mai számunkból MESÉLJEN, TANÁR ŰR! (3. old.) GAZDASÁGPOLITIKAI PÁRTNAPOK TOLNA MEGYÉBEN <3. old.) FERIKE (4. old.) SZIBÉRIAI HASZONÁLLATOK (8. old.) KIBERNETIKUS VÁROSRÉSZ (9. old.) MILYEN HOSSZÚ LEGYEN AZ AUTÓ ÉLETE? (9. old.) XXVIII. évfolyam, 37. szám ÁRA: 1,— Ft 1978. február 12., vasárnap Ugyanolyan a szomszéd rétje is! KÜLÖNBÖZŐ felmérések, elemzések egyaránt azt mutatják, hogy a hazai vállalatok fele nem érzékel versenyt, versenyeztetést. Dolgozik tehát úgy, ahogyan akaratából futja, vagy amint éppen sikerül. Válasz ez arra, miért fedezhetünk fel meghökkentő eltéréseket azonos adottságú és rendeltetésű vállalatok gazdasági eredményeiben; jövedelmezőségében, fejlesztési készségében, értékesítési bevételeiben. A téglaiparban, a ruházati iparban például — megegyező eszközszint mellett — találunk olyan cégeket, melyek eszközarányos nyeresége tizenöt-húsz százalékkal fölötte áll, illetve alatta marad az átlagosnak. Az építőiparban azonos rendeltetésű és szerkezetű ipari csarnokot az egyik vállalat tizenhat, a másik huszonnégy hónap alatt hoz tető alá. Ugyanolyan értékű és célú beruházások kivitelezési idejét összevetve, másfél, két esztendős eltéréseket láthatunk. A példatár szinte tetszés szerint bővíthető, mivel a gyakorlat sajnálatos gazdagsággal teremti a bizonyítási lehetőségeket. Ezért vált lényeges elemmé tartalékaink sorában a gazdálkodási eredmények indokolatlan különbségeinek csökkentése, az azonos fejlesztési, termelési források megegyező hozamainak szorgalmazása. Iparági megbeszéléseken a résztvevők fülüket hegyezve hallgatják, melyik cég neve milyen összefüggésben, s hányszor hangzik el. Vetélkedés? Igen, s nincs benne semmi természetellenes. A társadalmi elismerésnek sokféle formája van, s ez is egyike a lehetőségeknek. A gond az, hogy gyakran nem jut idő vagy figyelem a mikéntre, az eredmények hátterének taglalására. Ezért sűrű eset, a minősítést kéretlen prókátorok, a társvállalatok irányítói átírják, mondván, persze, könnyű nekik, mert... S itt hosszú lista következik, amire a minisztérium állítólagos elfogultsága éppúgy rákerül, mint a bankkal ápolt baráti kapcsolatok haszna a forgóeszköz-hitelezésben, a szerencse a külkereskedelmi üzletkötésben, s nem kevésbé az a mázli, hogy a szóban forgó cégnél csekély a munkaerő-vándorlás. MAGYARÁZATBÓL, mentségből nincs árbevétel, ezeket nem lehet termékként a vevő elé tárni, azaz: a szomszéd rétjének vélt zöldebb színe aligha puszta felfogás- és magatartásbeli gond. Forrása, oka tetemes anyagi, pénzbeli veszteségeknek is, s menlevél a szürke középszerre, a kezdeményezőkészség hiányára, a kockázat elutasítására. Mert a logika azt diktálja, fölösleges erőlködnünk, ha az a másik, szerencsésebb, jobban „fekvő” úgyis elébünk kerül, hiszen állami támogatással — kedvezményes hitellel — hajtja végre fejlesztési elképzeléseit. Mi meg elestünk ettől. Volt persze nyomós oka ennek, nem tudtuk fölvonultatni azokat a tényezőket — a szervezés föltárta termelékenységi tartalékokat például — mint szomszédunk. A köznapok ilyesfajta gyakorlatát kevéssé ismerő olvasó úgy vélheti, a szarkazmus vezérli toliunkat. Sajnos, az előbbi bekezdés tipikus jelenet a vállalati irányítás forgószínpadán, nincs benne semmi túlzás. Itt a baj! Nem akad senki, aki közbeszólhatna, lehetséges-e, hogy az egyik cég mindig szerencsés, a másik mindig sorsüldözött?! FÖLÖSLEGES lenne azt állítani, a szabályozó- és ösztönző rendszer tökéletes egyformasággal hat minden cégre. A népgazdaságban jelentősek az indokolt — s nem lebecsülhetőek az indokolatlan — eltérések. Egy-egy iparcsoporton, még inkább iparágon belül azonban a kedvező és kedvezőtlen hatások kiegyenlítődnek. Nem közös azonban a céltudatosság, az igyekezet, a leleményesség, a kockázat- vállalási bátorság szintje, nagyok az eltérések az irányítás hatásosságában, a szervezettségben, az emberek megbecsülésében. Ilyesfajta, elvontnak látszó, valójában nagyon is lényeges tényezők következménye, hogy bár a rétet — egy darabját — azonos feltételekkel adták át megművelésre, a szomszédé egy idő után már szebb, zöldebb. S mert valóban az, mivel többet fordított gondozására, értékesebb. Nemcsak neki, hanem a társadalomnak is értékesebb, mert azt, hogy mennyivel zöldebb az övé másokénál, haszonforintok százezreivel vagy éppen millióival tudja lemérni. VERESS TAMÁS Szaljut-6 Csúcsteljesítmény Megdöntötte az űrrepülés nem hivatalos szovjet „csúcs- eredményét” a Szál jut—6 kéttagú személyzete: Jurij Romanyenko és Georgij Grecsko: 64. napja tartózkodik a világűrben. Az eddigi leghosszabb szovjet űrrepülést P. Klimuk és V. Szevaszt- janov hajtotta végre, akik 1975-ben 63 napig repültek a Szojuz—18 űrhajóval, illetve a Szál jut—4 űrállomással. Grecsko, mint ismeretes, „abszolút világcsúcstartó” előző repülésének idejét is beszámítva az az űrhajós, aki a legtöbb időt töltötte a világűrben. A „csúcseredmény” nem hivatalos, azonban jól bizonyítja, hogy az emberi szervezet képes elviselni a tartós űrutazást. Emellett a kísérlet népgazdasági haszna sem megvetendő. Romanyenko és Grecsko útja a közvetlenül elvégzett vizsgálatok hasznán kívül természetesen még sok más tapasztalatot is hozott. A második űrhajó kikötése, a teherszállító űrhajó automatikus kikötése, az űrhajó feltöltése üzemanyaggal máris olyan eredmény, ami nagy- fontosságú a jövő űrállomások tervei kidolgozásánál. Németh Károly Pest megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Pest megyében. Pénteken a Csepel Autógyárban a vállalat vezetői tájékoztatták a gyár gazdasági helyzetéről, a termésszerkezet átalakításáról. Németh Károly megtekintette a motor gyáregységét, a szervokormány üzemet, az autó. busz-gyárrészleg szerelőcsarnokait, valamint a Volvo— Lapplander gyáregységét. A Központi Bizottság titkára szombaton a dunavarsá- nyi Petőfi Tsz munkájával ismerkedett, majd részt vett és felszólalt a közös gazdaság zárszámadó közgyűlésén. FÉLTÉGLA VOLT A TÖRKÖLYBEN (4. old.) KINEK A HIBÁJÁBÓL? (5. old.) A 6. HÉT ESEMÉNYE, KÉRDÉSE, TÖRTÉNETE (6. old.) EGY SZOBRÁSZMŰVÉSZ ÉLETŰTJA (10. old.) IRTÁS SZÉLÉN (10. old.) SZEKSZÁRDI ÁRTALMAK (7. old.) EGYRE TÖBB ATOMERŐMŰ (8. old.) . KORSZERŰ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT (8. old.) EGY KIÁLLÍTÁS — KÖZERŐBŐL (11. old.) NÉGYEZER ÉVES ÉDES KENYÉR (12. old.) A BŰNÖZŐK FELLEGVÁRA <12. old.) SERDÜLŐ LABDARÚGÓK (13. old.) Népművészet, iparművészet Tűzben született csillogás. Japántól NSZK-ig, Svédországtól Olaszországig szállítják vonaton, hajón, kamionban a Szekszárdon készített korsókat, bokályokat, tálakat. A Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat csatári kerámiaüzemében félszázan dolgoznak, készítik ipari kerámiák mellett a Sárköz népművészeti hagyományait őrző agyagedényeket. Képriportunk az 5. oldalon.
