Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

2 “KÉPÚJSÁG 1978. február 12. Hétfő: Megkezdődött a Berezina-hadgyakorlat, amelyre amerikai megfigyelőket is meghívtak — Tíz év óta először: pakisztáni—indiai külügyminiszteri találkozó Kedd: Giscard d’Estaing és Schmidt kancellár megbe­szélése Párizsban — Berlinquer közlése arról, hogy az Olasz Kommunista Párt nem követel magának miniszteri tárcákat Szerda: Leonyid Brezsnyev fogadta Moszkvában a hi­vatalos munkalátogatáson ott tartózkodó Kreisky osztrák kancellárt — Véget ért Púja Frigyes belgiumi látogatása, közös közleményt adtak ki a belga—magyar tárgyalásokról Csütörtök: Szadat hazatérőben Londonban találkozott Callaghan brit kormányfővel, majd Hamburgban Schmidt kancellárral — Magyar küldöttségvezetők felszólalása a bécsi haderőcsökkentési értekezleten és a genfi leszerelési bizottságban Péntek: Az etióp hadsereg előnyomulása Ogadenben — Bejelentették, hogy Asszad szíriai államfő Moszkvába lá­togat — Libanon fővárosában újabb tűzharcokra került sor Szombat: Szadat Salzburgban Kreisky osztrák kancel­lárral találkozott — Bécsben a közel-keleti helyzet meg­vitatására készülnek a szocialista internacionálé pártjainak küldöttei — New Yorkban a dél-afrikai külügyminiszter Namíbia függetlenségének ügyéről tárgyal A hét 3 kérdése Nem voltak elégedettek a világsajtó hírmagyarázói a Carter—Szadat tárgyalásokkal: nehéz volt állást foglalniok, hiszen egyrészt azok a legnagyobb titokban zajlottak le, másrészt a legellentétesebb nyilatkozatok hangzottak el a végén. Mit vihetett hát haza Szadat a táskájában a hosz- szúra nyúlt látogatásáról? Nagy figyelmet keltett Kreisky osztrák kancellár moszkvai útja is, amelynek során fogadta őt — bár ez ere­detileg nem szerepelt a hivatalos munkalátogatás prog­ramjában — Leonyid Brezsnyev is. Mi a szovjet—osztrák tárgyalások mérlege? Az Egyesült Államok hatóságai kiutasították a Viet­nami Szocialista Köztársaság ENSZ-beli nagykövetét egy kémkedési ügy kapcsán? Mi lehetett ezzel a döntéssel Wa­shington célja? Szadat hosszúra nyúlt amerikai látogatása végén mit vihetett haza táskájában? Az egyiptomi elnök nyilván kettős céllal utazott Wa­shingtonba: amerikai támogatást szerezni az Izraellal folyó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Kremlben fo­gadta Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárt. (Képtávírónkon érkezett.) alkudozásaiban és amerikai fegyvereket szerezni... Ter­mészetesen az F—15-ös harci repülőgépeket korántsem Iz­rael ellen akarná bevetni! Békés, sőt baráti érzelmeiről biz­tosította minden alkalommal a hallgatóságát, akár a nem­zeti sajtóklubban szónokolt, akár a szenátorok előtt. Az amerikaiak rokonszenvét azzal akarta megnyerni, hogy ki­látásba helyezte: a fegyvereket, amelyeket kapni fog, úgy használná, ahogyan azt „a szabad világ érdekei” megköve­telik. Tehát — s mindjárt talált egy időszerű példát — esetleg Etiópia ellen fordítaná. (Okfejtése az volt, hogy az Egyiptomnak életet adó Nílus vizei Etiópiából érkeznek, a kairói kormánynak tehát kötelessége odafigyelni, ami a Nílus-f orrás vidéken történik ...) Világos, hogy Szadat felismerte: az USA a Közel- és a Közép-Keleten Izrael, Irán és Szaúd-Arábia hármasára tá­maszkodik, ezek politikai, gazdasági és katonai befolyását egyre növelve tulajdonképpen Egyiptomot a másodrendű országok sorába szorítja. A másodrendűség aztán kevesebb külföldi tőkeberuházást, kevesebb hitelt, kevesebb kereskedelmi kapcsolatot eredményez. Egyiptom vezetőit pedig szorongatja a roppant társadalmi feszültség, az el­nyomott tömegek elégedetlensége... Szadat azt is tudhatja, hogy az amerikai hadiiparnak is nagy szolgálatot tesz, ha vevőként jelentkezik harci re­pülőgépekre és rakétákra. Az egyiptomi hadsereg esetleges átfegyverzése sok-sok milliárdos üzlet lehet az USA hadi monopóliumainak! Persze, a dolog nem ilyen egyszerű. Szadat békeszó­lamai egy csapásra még nem fordították meg a közhangu­latot és a szenátorok véleményét az Egyesült Államokban. Szadat érezhette, hogy milyen kemény fába vágta a fej­széjét, mert egyik-másik nyilatkozatában már keserűen emlegette esetleges kényszerű távozását, kudarc esetén a lemondását... — Kudarc pedig főként ott vár rá, hogy az USA aligha fog igazi nyomást gyakorolni Izraelra a — palesztin kér­désben Szadatnak viszont az arab világ szeme előtt ezen a területen kellene valamilyen eredményt elérnie: az ön­álló palesztin állam megteremtését tulajdonképpen még az amerikabarát arab politikusok többsége is sürgeti. A Begin-kormány azonban pillanatnyilag még a legszeré­nyebb engedményekre sem mutat hajlandóságot. Igaz, a látogatás vége felé Washingtonban egyszerre csak meglepő nyilatkozat hangzott el, s ez helytelenítette az izraeliek eljárását, amellyel a megszállt területeken újabb településeket létesítenek, de a világsajtóban a hír- magyarázók nagy többsége úgy vélte, a meglepő állásfog­lalás csak szépségtapasz volt Szadatnak a sikertelenség miatt szégyenpírban égő arcára. IVÍi a szovjet—osztrák tárgyalások mérlege? Alighanem tévedés lenne a Szovjetunió és Ausztria ve­zetőinek moszkvai tárgyalásait annak arányában megítél­ni, hogy egy 250 milliós, hatalmas ország és egy 8 millió lakosú kis ország képviselői találkoztak. Egyrészt gazdasá­gi szempontból lehetnek és lesznek a szovjet—osztrák tár­gyalásoknak jelentős eredményei, Ausztria ipara fontos újabb szovjet megrendelésekhez jut, másrészt politikai szempontból várhatók lényeges következmények. Kreisky kancellár moszkvai útjának politikai jelentő­ségét az is megadta, hogy ismét felfigyelhetett arra a vi­lág: a békés egymás mellett élés milyen hasznos és haté­kony az országok, népek sorsának alakulásában. Az oszt­rák példát a jövő századok történelemkönyveiben is taní­tani fogják: a második világháború után tíz esztendővel, — hidegháború jegének első olvadásakor Ausztriában szűnt meg a négyhatalmi megszállás és a megosztottság — elsősorban a Szovjetunió békepolitikájának eredménye­ként. Cserében Ausztria is tartozik Európában hozzájárul­ni az enyhüléshez, éppen Kreisky kancellár személyes dip­lomáciai súlyának igénybevételével. (Kreisky a hét végén Salzburgban Szadattal találko­zik, majd a szocialista internacionálénak a közel-keleti kérdést tanulmányozó küldötteivel Bécsben tárgyal. Min­den bizonnyal szóvá teszi, mit hallott Moszkvában, hogyan ismerte meg a Szovjetunió álláspontját.) Púja Frigyes magyar külügyminiszter hivatalos látogatást tett a héten Belgiumban. Képünkön a külügyminiszter (bal­ról) a belga főváros polgármesterével beszélget. (Képtávírónkon érkezett.) A szovjet—osztrák gazdasági tárgyalások eredményeit érdeklődéssel várta Ausztria gazdasági életének számos vezetője, ugyanúgy a foglalkoztatottságért aggódó munkás­ság is. Hiszen a Szovjetunióba irányuló export növelése friss levegőhöz juttatja a tőkés válság miatt fulladozó osztrák ipart. Mi lehetett Washington célja a vietnami ENSZ-nagy- követ kiutasításával? Egy személyes élményemmel kezdem: egy harmadik világbeli, igen tekintélyes ország vezető diplomatája azt mondta nekem egyszer bizalmas beszélgetésben, hogy 1995-öt, az ENSZ fennállásának ötvenedik évfordulóját már nem New Yorkban fogják megünnepelni... A Manhat­tan üvegpalotájából előbb-utóbb elköltöznek a tagországok küldöttei, hiszen a diplomáciai szaknyelv szerint a „fogadó ország” nem a legbarátságosabb az ENSZ-tagállamok nagy többségéhez... Sok esetben előfordult már, hogy színes bő­rű diplomatákat „összetévesztettek” a harlemi néger gettó lakóival és ugyanolyan bánásmódban részesítették. Ami most történt, természetesen messze túlmegy az ilyen eseteken: az amerikai hatóságok hivatalosan távo­zásra szólították fel a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ-képviselőjét. A kiutasítás indokaként egy kémhis­tóriát tálaltak ki. Ilyesmire még nem volt precedens! Az ENSZ negyed- százada „lakik” New Yorkban, de soha még egyetlen or­szág ENSZ-nagykövetével szemben ilyen drasztikus intéz­kedésre az amerikai hatóságok még nem szánták el ma­gukat. Nyilvánvaló, hogy tudatosan keresik a Vietnammal való kapcsolat megrontásának lehetőségét. A nagykövet kiutasítása összefügghet azzal, hogy az USA elzárkózik a még Nixon által vállalt jóvátételi kötelezettség teljesítése elől. Időben pedig egybeesik ez az amerikai intézkedés a vietnami—kambodzsai konfliktussal, amelynek kínai vo­natkozásai ismertek —, nos, nem, állhat messze az igazság­tól a feltételezés, hogy Washington Pekingnek is kedvében kívánt járni a Vietnam elleni barátságtalan lépéssel. PÁLFY JÓZSEF Erősödnek a népi Angola és a szocialista országok kapcso­latai. Képünkön Lopo do Nascimento angolai miniszter- elnök, aki a hét elején rövid látogatást tett az NDK-ban, megállapodást ír alá Werner Krolikowskival, első minisz­terelnök-helyettessel. (Képtávírónkon érkezett.) Vendég Jamaicából Lázár György miniszterelnök meghívására hétfőn hiva­talos látogatásra hazánkba érkezik Michael Manley, Ja­maica kormányfője. Jamaica akár a Karib-tér- ség majdani, második Kubá-. jává is fejlődhet — halljuk- olvassuk mind gyakrabban vendégünk hazájáról. A ka­lózok és az idehurcolt afrikai rabszolgák egykori országá­ban a haladó politika 1972- ben kezdődött. Ekkor vette át az ország irányítását Michael Manley Népi Nemzeti Pártja, amely programjában a „de­mokratikus szocializmus” megteremtését tűzte ki célul. Ezt az irányvonalat — a párt 1976 decemberében aratott, elsöprő választási győzelme bizonyítja — a jamaicai nép jelentős része egyértelműen támogatja. A kormány több mint öt­éves tevékenysége során szá­mos intézkedést tett a lakos­ság helyzetének javításáért. A kétmilliós lélekszámú or­szágban 1972 óta 150 ezer fel­nőttet tanítottak meg írni- olvasni, a munkanélküliség felszámolására 87 ezer új munkahelyet létesítettek és egy agrárreform nyitányaként húszezer hektár földet osztot­tak szét a parasztok között. A nagyszabású szociális prog­ramokat természetesen vala­miből fedezni kellett. En­nek biztosítására államo­sítási tervet készítettek, s az első intézkedések között az ország fő bevételi forrását je­lentő bauxitbányászatban ér­dekelt amerikai multinacio­nális cégek hatalmát és jöve­delmét korlátozták. A hivatalos Washingtont mégsem annyira a Népi Nem­zeti Párt „demokratikus szo­cializmust” hirdető program­ja ijesztette meg, mint in­kább a Manley-kormány füg­getlen külpolitikája. Az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával egykor szolgai módon együttműködő Jamaica minden amerikai nyomás ellenére néhány éve kimondottan jó viszonyt tart fenn a térség egyetlen szocia­lista államával, Kubával és az utóbbi időben céltudatosan törekszik a kapcsolatok kiépí­tésére, fejlesztésére az euró­pai szocialista országokkal, azok gazdasági közösségével, a KGST-vel. Hogy a Carter- kormány idején mégis vala­melyest enyhült az Egyesült Államok nyomása Jamaicára, az a Manley-kormány nem­zetközi tekintélyének és az ország legfőbb ásványkincsé­nek, a bauxitnak köszönhető. Ausztrália után ebből a nyersanyagból itt találhatók a legjelentősebb készletek a világon, s ami szintén nem mellékes, az Egyesült Álla­mok jamaicai bauxittal fede­zi szükségletének mintegy hetven százalékát. Jamaica gazdasági tervei között számunkra is érdekes az a közös vállalkozás, amely­nek létrehozását Mexikóval és Venezuelával tervezi a timföldgyártásban. A komp­lexumhoz — erről már érde­mi tárgyalások folynak a ma­gyar partnerekkel — hazánk biztosítaná a terveket, a szük­séges berendezéseket, illetve fővállalkozóként a szállítások összehangolását. Jamaica és Magyarország két éve létesített diplomáciai viszonyt. Azóta — noha rö­vid idő telt el — a két ország képviselői az együttműködés számos lehetőségét tárták fel, amelyek kiaknázásában min­den bizonnyal fontos állomást jelentenek majd Michael Manley és Lázár György mostani tárgyalásai. KOCSI MARGIT PANORÁMA MOSZKVA Leonyid Brezsnyev üzene­tet küldött Szpirosz Kipria- nunak: a Szovjetunió Legfel, sőbb Tanácsa Elnökségének nevében és személyesen is gratulált a ciprusi államfő­nek abból az alkalomból, hogy újra megválasztották a Ciprusi Köztársaság elnöké­nek. Válaszüzenetében Szpirosz Kiprianu köszönetét fejezte ki a jókívánságokért. NICOSIA Az EOKA-b elnevezésű görög terrorista szervezet hi­vatalosan bejelentette felosz­lását. A ciprusi napilapokhoz el­juttatott és az EOKA-b pol­gári és katonai vezetői által aláírt nyilatkozat indoklása szerint a terrorista szervezet feloszlatása válasz arra a felhívásra, melyet Kiprianu ciprusi elnök és Hriszoszto. mosz érsek intézett a görög cipriótákhoz. A ciprusi poli­tika és egyházi vezetők „lelki és politikai egységre” szólí­tották fel a ciprusi görögöket. Mint ismeretes, az EOKA-b elnevezésű terrorista szerve­zet Ciprusnak Görögország­gal való egyesítéséért harcolt, és részt vett az 1974 júliusi, Makariosz néhai elnök ellen szervezett, a nemzeti gárda görög katonatisztjei vezette puccsban, amely végül a szi­getország részeges török megszállásához vezetett. Az EOKA-b terroristái a múlt év decemberében elrabolták, majd szabad elvonulásuk el­lenében szabadon bocsátot­ták Kiprianu elnök fiát. BELGRAD A jugoszláv kormány meg­vitatta a külügyminisztérium tájékoztatóját a jugoszláv— svéd kapcsolatok alakulásá­ról, a svéd tömegtájékoztatási eszközök legutóbbi jugoszláv- ellenes támadásairól. Svédország belgrádi nagy­követének átnyújtották a ju­goszláv kormány jegyzékét, amely határozottan tiltakozik a svédországi jugoszlávelle- nes kilengések miatt, s rá­mutat arra, hogy azok ellen­tétben állnak a két ország ■jószomszédi viszonyával. A belgrádi sajtó ezzel ősz. szefüggésben emlékeztet ar­ra, hogy a svéd televízió tíz “nappal ezelőtt 45 perces fil­met sugárzott a jugoszláv fa­siszta emigrációról, s abban kedvező fényben tüntette fel- az usztasákat. Mint hangoz­tatják, egyes svéd lapok az utóbbi időben Jugoszlávia-el- lenes írásokat közöltek. TEMESVÁR Sztane Bolanc, a JKSZ KB elnöksége végrehajtó bizott­ságának titkára Nicolae Ceausescu-nak, a Román Kommunista Párt főtitkárá­nak meghívására pénteken Romániába érkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom