Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-09 / 34. szám
a Képújság 1978. február 9. taltaiiDD© kal©od@säk®p Új Csehov-film Emil Lotianu, A cigánytábor az égbe megy című film rendezője most Csehov kisregényéből, a Dráma a vadá- szatonból forgat filmet. A Leonardo da Vinci számtalan terve között szerepelt többek között az a nagyszabású program is, hogy egy rajzsorozatban megvizsgálja és bemutassa az emberi test anatómiájának minden titkát. Az elgondolás nem valósult meg, de az, amit Leonardo ezen' a területen elért, igen figyelemreméltó. A sorozat elkészült rajzainak tulajdonosa az angol királynő. Mikor az Egyesült Államokban járt, bemutatták a rajzokat a washingtoni történelmi és technológiai múzeumban és a Los Angeles-i művészeti múzeumban. Amikor a szakemberek előkészítették a 41 rajzot a tengerentúli utazásra, az album oldalait ultraviola sugarakkal világították át, és a lapok eddig teljesen üresnek tűnő részein a mester ismeretlen "rajzait fedezték fel. A rajzokat finom fémvésővel készítették; Leonardo korában ezt Hasonlóan a város és a falu közötti különbség csökkenéséhez a szocialista fejlődés időszakában óriási lépést tettünk előre a különböző társadalmi helyzeteket elválasztó falak ledöntésében, társadalmi szerkezetünk nyitottabbá tételében. A két világháború közötti időszakban a magyar társadalom szerkezete rendkívül zárt volt, a különböző társadalmi rétegek közötti mozgás csak szórványosan és egyénileg volt lehetséges. Mint arra már többször utaltunk, a szocialista építés kezdeteitől igen nagymérvű társadalmi helyzetváltozás, társadalmi mobilitás indult meg Magyarországon. A KSH Andorka Rudolf vezette mobilitáskutatásaiból kitűnik, hogy a felszabadulást követő 30 évben a lakosság mintegy kétharmadának társadalmi helyzete megváltozott. ÖRÖKÖLT MOBILITÁSI ESÉLYEK Ennek ellenére ma is viszonylag nagy különbségek vannak a különböző származású fiatalok mobilitási esélyei között. Mai értelmiségünk 62 százaléka fizikai dolgozó gyermeke és ez vitathatatlanul az értelmiségi réteg nyitottságát mutatja. Ugyanakkor azonban az értelmiségi apák gyermekeinek értelmifőszerepet a tizenhét éves Galja Bileva alakítja. Képünk a forgatáson készült, s a rendező dedikálta: „Melegen üdvözlöm a magyar olvasókat.” a technikát alkalmazták az igen finom vonalak ábrázolására, a vésőnek arany-, ezüstvagy ólomvége volt. A felfedezett rajzok kiegészítették a tenyér- és karcsont, a csigolya-, a szemgolyó- és koponyaábrázolások óriási gyűjteményét. Első ízben Leonardo da Vinci 1490 körül foglalkozott anatómiával, különösképpen az idegrendszer érdekelte. Ekkor 40 éves volt. Húsz évvel később tért vissza ismét az anatómiához, figyelmét az egyes izomkötegek biomechanikájára és a kölcsönhatására összpontosította. ' A munka nem volt könnyű. A katolikus egyház megtiltotta az emberi test anatómiájának vizsgálatát, a tudósnak a legteljesebb titokban kellett dolgoznia. Harminc test volt birtokában. Az elhunytakat a legkülönbözőbb módon gyilkolták meg. A rajzokkal teli lapokon a megjegyzések „a ségivé válására több mint ötször akkora esélyük volt, mint a szakmunkások és több, mint hússzor nagyobb esélyük volt, mint a segédmunkás fiainak. Mindez erőteljesen összefüggésben az iskolai esélyek egyenlőtlenségével is. A társadalmi mobilitás fő csatornája ugyanis az ötvenes évek végétől az iskolarendszeren keresztül vezet, és mai iskolarendszerünk — mint ezt elsősorban Ferge Zsuzsa és Gazsó Ferenc kutatásai bizonyították — minden törekvésünk ellenére sem képes csökkenteni a különböző származású gyerekek között meglevő társadalmilag determinált különbségeket. Jól bizonyítja ezt, hogy a különböző származású gyerekek tanulmányi eredménye között már az általános iskolában jelentős különbségek vannak és ezek a különbségek az általános iskolai képzés során még valamelyest növekszenek is. A két szélső csoportot figyelembe véve azt tapasztaljuk, hogy a 2. osztályban az értelmiségi gyerekek között 2,8-szor nagyobb a jó tanulók aránya, mint a segédmunkás gyerekek között és ez a különbség a 8. osztályra 4,2-sze- resre emelkedik. Ebből következik, hogy az általános iskola után tovább nem tanulók között, valamint az alaszörnyű látványt nyújtó lenyúzott holttestek társaságában eltöltött éjjeli órákról” szólnak. Leonardónak nem volt egyetlen tankönyve sem, amely bármiféle felvilágosítással szolgálhatott volna — a tudós intuícióján és tehetségén kívül. „Bagoly a cégtáblán” A Magyar Rádió irodalmi osztálya, a Kulturális Minisztérium kiadói főigazgatósága és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 1978-ban országos vetélkedőt rendez a könyvszakma dolgozóinak részvételével. A vetélkedő célja a könyvesbolti dolgozók általános és szakmai műveltségének fejlesztése, a könyvterjesztés közművelődési céljainak és feladatainak hangsúlyozása. A vetélkedő 10 adásból áll: a hat elődöntőt három középdöntő követi, melynek három győztes csapata jut végül a döntőbe. A terjesztővállalatokat hattagú szocialista brigádok képviselik: hat-hat csapattal indul a versenyen a budapesti hatáskörű Állami Könyvterjesztő Vállalat, és a vidéki Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat. A vetélkedő résztvevői a huszadik századi magyar és Világirodalomból, a könyv és könyvterjesztés történetéből, a XX. század magyar művelődéstörténetéből mutathatják meg jártasságukat a rádió- hallgatók népes tábora előtt. Könyvkereslet A világond minden percben megjelenik egy könyv. Az évente kiadót könyvek száma együttvéve meghaladja a nyolcmilliárdot. Minden öt megjelent könyv közül négy Európára, a Szovjetunióra, az Egyesült Államokra, Kanadára, Űj-Zélandra és Ausztráliára jut. Az UNESCO adatai szerint az utóbbi 20 év alatt megkétszereződött azoknak a száma, akik megtanultak olvasni. Ázsiában. Latin-Ame- rikában és Amerika nagy részében egyre nagyobbá válik a könyvhiány, egyre inkább növekszik az irodalom iránti kereslet. csonyabb presztízsű szakmákat tanuló szakmunkástanulók között elsősorban szakképzetlen dolgozók gyerekeit találjuk. A középfokú oktatásban a szakmunkásképző intézetek tanulóinak mintegy 80, a szakközépiskolai tanulóknak több, mint 60, az egyetemre leginkább felkészülő gimnáziumi tanulóknak pedig csak 40 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A munkás- és parasztfiatalok felsőfokú tanulásban való arányos részvételére való minden törekvésünk ellenére is a felsőfokon tanulóknak csak 43 százaléka fizikai dolgozó gyermeke, jóllehet a hasonló életkorúakon belül mintegy 75 százalékos a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Természetesen ez a 43 százalékos arány lényegesen magasabb a háború előtti 5 százalékos aránynál vagy a fejlett kapitalista országok jelenlegi 10 százalék körüli arányánál, és ez azt mutatja, hogy e téren azért óriási eredményeket értünk el. Mindazonáltal az esélykülönbségek azért jelentenek társadalmi problémát, mert a szocialista építés jelenlegi időszakában és várhatóan a belátható jövőben is a fennálló társadalmi különbségek igen erősen kapcsolódnak a képzettséghez és a megfelelő képzettség birtokában elérheTflMEOBCKflSI npfMflfi Testvérmegyénkben, Tam- bovban fő feladatnak tartják: növelni a tejtermelést a szov- hozokban és kolhozokban. Testvérlapunk, a Tambov- szkaja Pravda gyakran foglalkozik a tejtermelésben elért sikerekkel, népszerűsíti a legjobb tehenészeket és közli a legjobb módszereket. A cikkekből, tudósitásokból kiderül: a takarmányozás sokat jelent, de még többett jelenthet a hozzáértés, a szakszerű gondozás, az állatok szeretete. A pervomajszki járásbeli iZarja kolhozban például 46 százalékkal teljesítették túl a tej termelési tervet az egyik brigád tagjai, míg a másik brigádok alig hogy teljesítették. Pedig azonosak a körülmények, azonos a takarmányozás. A lap közli Pelagéja Ivanovna képét, aki az elmúlt két évben átlagban 3794 liter tejet fejt minden rábízott tehéntől. PETŐFI NÉPE Huszonhárommillió forintot fordítanak Bács-Kiskun megyében a vendéglátás fejlesztésére. Tehetik, hisz az elmúlt évben az árbevételük 394 millió forint volt, ami 2,6 százalékkal több a tervezettnél. Mint a Petőfi Népe tudósításából kiderül: a Bács- Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat nagy gondot fordít a közétkeztetésre. Már az elmúlt évben is sokan vették igénybe az előfizetéses köz- étkeztetési szolgáltatást. Tavaly — a mintegy ezer diákot is beleszámítva — 16 millió forint volt az előfizetéses forgalmuk. Ezért mintegy másfél millió adag ételt kellett kimérniük. Az idén 10 százalékkal kívánják növelni ezt a szolgáltatást, nagyrészt a meglévő szabad konyhai kapacitások kihasználásával. tő munkamegosztási pozícióhoz. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése perspektivikusan a társadalmi munkamegosztásnak, a munka társadalmi szervezetének átalakulási folyamatában valósulhat csak meg. Társadalmunk jelenlegi fejlettségi szintjén a különböző munkamegosztási pozíciók, a társadalmi újratermelési folyamat feletti eltérő rendelkezési és befolyásolási lehetőségek még viszonylag jelentős társadalmi különbségek hordozói. A munka szerinti elosztás elvéből következően pedig mindez az életviszonyok, az anyagi lehetőségek egyenlőtlenségét is eredményezi. Másfelől a családok anyagi lehetőségeit nemcsak a munkabérek különbségei, hanem a „másodlagos gazdaságba” való bekapcsolódás lehetőségei, az örökölt anyagi különbségek és nem utolsó sorban a család nagysága is meghatározzák. Kozma Ferenc kutatásai kimutatták, hogy a szocialista építés első időszakában amputáltuk a jövedelmi és fogyasztási szint szélsőségeit és egy különbségeket hordozó, de túlkiegyenlített jövedelmi és fogyasztási modellt hoztunk létre. Az elmúlt 15—20 évben a jövedelmek és fogyasztási lehetőségek egyrészt emelkedtek, másrészt valamelyest differenciálódtak is — bár nem kellő mértékben — és a különbségek nyilvánosabbak- ká váltak. Ennek eredményeként olyan jövedelmi modell alakult ki, amelynek centrumát a szerény életmód Bár munkaerőgondokkal küzdenek, mégis úgy látják: a kitűzött célt elérhetik, ha fegyelmezettebben, intenzívebben, szervezettebben végzik a dolgukat, és előtérbe helyezik a korszerűbb értékesítési módszereket. A dolgozók szociális körülményeit is javítják. Idén erre a célra másfél millió forintot fordítanak. Dunántúli napló Három egymásba fonódó karika, a két felsőben V. M. monogram, az alsóban egy talpas pohár, mindezt egy háromszög fogja keretbe, melynek egyenlő szárain a következő olvasható: Villány-Me- csekaljai Borgazdasági Kombinát. Az embléma egészen új, de rövidesen viszont látjuk majd az üzletekben minden olyan borospalackon, amely a volt Mecseki Pince- gazdaság palackozó üzemeiből kerül ki. A két gazdaság ugyanis 1978. január I-el fuzionált, s a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter határozata alapján létrejött a Villány-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát. Villány, mint termőhely, beírta nevét a hazai szőlőtermesztés történetébe. A megye egységes szőlő- és borgazdaságának létrehozásával a megyei párt- és állami vezetés határozata valósult meg, amelynek elsődleges célja a villányi és mecseki szőlő- és bortermelés fejlesztésének meggyorsítása volt. A kombinát megalakulásával Baranyában a szőlő- és bortermelésnek egy olyan egysége jött létre, amelyben a szaporítóanyagellátástól a termelésen és a termékfeldolgozáson keresztül egységes irányítás alatt történik a hazai igények kielégítése és az exportfeladatok kielégítése. Somami Néplap A Kutasi Állami Gazdaságban is nagy feladatot jelentett az elavult cselédlakások megszüntetése. Tervet dolgoztak ki, amelynek keretéés a szerény jómód határán élő többség alkotja. DIFFERENCIÁLÁS ÉS KÖZELÍTÉS dialektikája A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmi szinten élő családok egy tagjára jutó fogyasztási lehetőségek közötti, mintegy kétszeres különbség mai fejlettségi szintünkön nem mondható egészségtelennek, és nem tűzhetjük ki célul általában a jövedelmek nivellálását. Ellenkezőleg, bizonyos területeken éppen a nem kellő differenciálás, a munka szerinti elosztás elvének megsértése további fejlődésünk akadálya is lehet. Távlatilag azonban a legalacsonyabb jövedelmi kategóriák anyagi gyarapodásának kell a legnagyobb mérvűnek lennie, ahhoz, hogy megvalósuljon a párt életszínvonalpolitikájának hármas célkitűzése: az egész nép jólétének fejlesztése, a munka szerinti jövedelmi differenciálás és a családi jövedelmek különbségének mérséklése. A mai magyar társadalom még sok vonatkozásban egyenlőtlenségeket hordozó társadalom. Szocialista építésünk harminc esztendejében vitathatatlanul óriási eredményeket értünk el mind a tőkés társadalomtól örökölt osztályszerkezet felbontásában, mind pedig a kirívó társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében. Az egyes társadalmi rétegek életviszonyának eltéréseivel, a falu és a város, a fizikai és a szellemi munka különbségével, a különböző oktatási és mobilitáben 1980-ig felszámolják a mintegy 150 régi, korszerűtlen lakást. A gazdaság hozzájárulása találkozott a szocialista brigádok vállalásával, s ennek köszönhető, hogy két évvel korábban, még ebben az évben minden érintett dolgozó új otthonba kerül. Tavaly huszonhat lakást építettek, amelyhez a gazdaság egyenként 20, illetve 40 ezer forinttal járult hozzá. Az idei program további húsz lakás építését irányozza elő. — 1978-ban már egyetlen dolgozónk sem lakik korszerűtlen épületben, sőt, az albérletben, szülőknél élők közül is többen jutnak új otthonhoz. Nem lesz olyan dolgozónk, akinek nincs fürdőszobája —. mondta a lap munkatársának a gazdaság igazgatója, Kopecsni Vince. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az idei év Schubert-év. A múlt század legnagyobb zenei formateremtőjének életútját — már magyarországi vonatkozásai miatt is — hazánkban jól ismerik. Sokakat meglepett azonban az a kevésbé ismert tény, hogy Schubert útját fehérvári lány egyengette a későbbi világhír felé. Unger Karolina és Schubert között szoros barátság szövődött. Unger Karolinának, illetve apjának köszönhető, hogy a zeneköltő, akinek csodálatos dalait fillérekért vásárolták össze a kiadók, nyugodtabb élethez és biztos jövedelemhez juthatott 1818—24-ig Magyarországon. Ki volt Unger Karolina? A későbbi nagynevű operaénekesnő 1803-ban született Székesfehérváron. Fellépéséért korának legnagyobb zeneszerzői versenyeztek: többek között Donizetti, Mercadante és Bellini az ő számára írták operáikban a szopránszérepet. Ezt megelőzően azonban csupán Schubert volt a fiatal kislány zeneszerző barátja. Kérésére édesapja, Eszter- házy János grófhoz ajánlotta be .zenetanítónak a két fiatal gróflány mellé Schubertét. így került Schubert Magyarországra. Itteni tartózkodásának egyik nevezetes emléke a Divertissement á la Hongroise című híres négykezes, amely magyarországi zenei elemeket tükröz. si esélyekkel kapcsolatos gondjaink minőségileg más típusú gondok, mint akár a felszabadulás előtti, akár a tőkés világban ma is tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségek, antagonizmusok. A párt és az állam legfelsőbb szervei rendszeresen napirendre tűzik az itt jelzett kérdéseket és a továbbfejlődést elősegítő határozatokat hoznak. Az egyes konkrét intézkedéseken túl az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat pedig hosszabb távra is meghatározza társadalmi szerkezetünk fejlődésének alapten- denciáját. Társadalmunk osztályainak és rétegeinek alapvető érdekei azonosak. Szocialista fejlődésünk során részérdekeik is mind közelebb kerülnek egymáshoz. Az eltérő részérdekek közelítése, egyeztetése csak az össztársadalmi érdek alapján oldható meg. Ezen az alapon erősödik a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség, s az ország többi dolgozó rétegének szövetsége, társadalmunk erkölcsi és politikai egysége. Céljaink tettekben megnyilvánuló elfogadásával — kommunisták és pártonkívüliek, eltérő világnézetű emberek összefogásával — halad előre az ország, és épül a fejlett szocialista társadalom. Mindezen folyamatok eredményeként jutnak majd el arra a szintre, ahol fokozatosan létrejönnek az osztálykülönbségek teljes és végleges megszűnésének feltételei. KOLOSI TAMÄS — Vége — Leonardo anatómiai atlasza A szocialista magyar társadalom születése (9.)
