Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-09 / 34. szám
1978. február 9. "KÉPÚJSÁG 3 A tomerömü-épitkezés Iskola 32 tanteremmel Bonyhád w Uj gyártási eljárás A paksi atomerőmű lakótelepén, a Kishegyen 32 tantermes általános iskolát építenek. A munka javában halad, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. Érdekes elrendezésű, szép és célszerű kialakítású lesz az iskola. Négy szárnyból, kétszintes épületekből áll az a rész, ahol a tantermek lesznek. A szárnyakat nagy zsibongó résszel kötik össze. Minden épületben szintenként 2—2 tanterem épül, szertáErősítik a töltéseket A vízgazdálkodási ágazat újabb fontos beruházásokkal fejleszti az árvíz és belvíz kártételeit megakadályozó védőműveket. Nemzeti vagyonúnknak, épületállományunk, nak tekintélyes része árvíz- védelmi rendszerek hiányában víz alá kerülhetne, hiszen az ország mintegy kétharmada árterület. Ezért a több mint 4000 kilométer hosszú fő-védelmi töltésrendszer erősítésére, újabb szakaszok építésére, a folyók, patakok szabályozására és belvízrendezésre az idén 1,3 milliárd forintot irányoztak elő az Országos Vízügyi Hivatal, a tanácsok és a társulatok beruházásában. Ebben az évben folyóink mentén összesen 16 kilométer új töltést építenek, 46 kilométer szakaszon pedig erősítik a gátakat. Egyebek között befejezik Győr és Árpás között a Rába töltésének erősítését, a drávai gátépítés harmadik szakaszát és Szeged belvárosi partfalának kiépítését. A Duna mentén Baja és Dunapataj között, valamint Makádnál erősítik a töltést. A Felső-Dunán folyamszabályozási munkálatokat végeznek, s megkezdik a hartai dunakanyar szabályozását is. Ugyancsak ebben az évben kezdődik töltésépítés a Tisza jabb partján Leninváros, valamint Szeged térségében, a Mura bal partján Molnárinál, a Rába bal partján Körmendnél, Szentgotthárdnál pedig hozzáfognak a Rába szabályozásához. A belvízvédelmi rendszerek fejlesztését Békés, Csong- rád, Szolnok, valamint Borsod és Szabolcs megye legjobban veszélyeztetett térségeire koncentrálják. Ebben az évben befejeződik a kállóalsó- nyírvízi, a sajfoki és a mír- hogyolcsi belvízrendszer fejlesztése. Gyakran okoznak gondot a szinte órák alatt megduzzadó és kiáradó patakok. Ezért az idén mintegy 30 százalékkal többet költenek az ilyen kisebb vízfolyások rendezésére. rakkal együtt. Külön épület a gazdasági szárny, ahol a tantestület kap helyet és ide tervezik az étterem és a konyha elhelyezését is. Az 5. szárny — az úgynevezett műszaki, ahol nagy tornaterem készül, öltözőkkel. Az épületek paneles összeszerelése megtörtént, jelenleg a belső szerelések folynak; tehát a víz és a fűtés vezetékeinek készítésén dolgoznak a TÁÉV szakemberei. A gazdasági szárnyból a pincerész készült el. itt most A Dalmandi Állami Gazdaságban az elmúlt évben 58,6 millió forintot fordítottak különféle beruházásokra. Az összeg közel egyharmadát tette ki a géppark fejlesztése, ezen belül jelentős összeget fordítottak a hibridkukorica-termelés gépesítésére. A gazdaság az építési beruházásokra 40 és fél millió forintot költött. Legtöbbet a 100 vagon befogadóképességű hibridkukorica-szárító és fosztóüzem építésére. Nem sokkal kevesebbet fordítottak a szarvasmarhaprogram megvalósítására. A tehenészet bővítését, a tehénállomány 1500-ra növelését a tervidőszak végére érik el. A burgonyatermesztés gépesítésére, illetve a gumók válogatására, osztályozására, tárolására alkalmas gépek vásárlására, épületek készítésére 5 millió 300 ezer forintot fordítottak. A gazdaság 22 lakást is épített az elmúlt évben, ezek a szolgálati lakások részben a régi cselédlakások helyett épültek, részben az új szakemberek letelepedését tették lehetővé. Emellett 2 millió forinttal segítette a gazdaság a saját családi házat építő dolgozóit is. szigetelnek, ebben kap helyet a hőközpont. Innen nemcsak az iskolát fogják fűteni, hanem a szomszédban épülő óvodát és bölcsődét is. Rück Istvánnak, az Erőmű Beruházási Vállalat műszaki ellenőrének tájékoztatása szerint az iskolából 8 tantermet vehetnek birtokba az idén szeptemberben a gyerekek, a teljes felépítés pedig 1979. szeptemberére várható. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Ebben az évben folytatódik a szarvasmarhaprogram megvalósítása. Idén 616 állatnak készítenek új istállót, ebből azonban csak 200 férőhely építését kell az idén megkezdeni, a többinél a befejezési munkákat végzik. Öntözőtelep is épül a gazdaság földjeinek északi határán. Egy völgyzárógát építésével víztározót alakítanak ki a halastó rendszer felett, ami 600 ezer köbméter víz befogadására lesz alkalmas. Ezzel 300 hektár öntözését teszik lehetővé, elősegítve így a zöldség- és burgonyatermesztést. Nagyobb beruházás lesz ebben az évben a javítóbázis építése, ahol a gazdaság több mint száz gépkocsijának javítását, karbantartását végzik. A szakmunkás-utánpótlás érdekében pedig 2 millió forintos költséggel tanműhelyt építenek, ahol autó-, traktorszerelő és építőipari szakemberek képzése folyik majd. Az idei beruházások közé tartozik még több új szociális létesítmény készítése, valamint a gazdaság úthálózatának korszerűsítése. A nevelésügy fizikai dolgozói Nemrégiben az SZMT elnöksége és a Pedagógusok Szakszervezetének Tolna megyei Bizottsága a megye nevelési intézményeiben foglalkoztatott fizikai dolgozók helyzetét tárgyalta meg. A tanácskozást megelőző felmérés közel kétezer fizikai dolgozót érint, vagyis az ösz- szes oktatásügyi dolgozók létszámának egyharmadát. Közéjük tartoznak a takarítók, a hivatalsegédek, a fűtők és karbantartók, továbbá a dajkák, a gondozónők és ápolók, a konyhai dolgozók, szakácsok és főzőnők. A legtöbben óvodákban és általános iskolákban dolgoznak, többségük betanított munkásként. A szakmunkások száma alacsony: őket elsősorban a szakközép- és szakmunkásképző intézetekben, az előkészítő műhelyekben és a kollégiumokban találjuk. A fizikai dolgozók életkora nagyon különböző, s igen magas közöttük a nők aránya. A néhány évvel ezelőtti időszakra jellemző fluktuáció örvendetesen lelassult, az intézményekben jelenleg nincs munkaerőhiány. Ennek oka nyilvánvalóan abban is rejlik, hogy a fizikai dolgozók jövedelmének alakulására a központi bérrendezések és a helyi intézkedések egyaránt kedvezően hatottak. Munkavédelmi szempontból a fizikai dolgozók képzése, munka- és védőruhával való ellátottsága megfelelő. Ennek is tulajdonítható, hogy alig történt baleset az elmúlt években. Az oktatási intézményekben a fizikai dolgozók munkakörülményei a közoktatási párthatározat végrehajtásával jelentős mértékben javultak. Több új intézmény átadása és a körzetesítés nyomán sok helyen megszűntek az elavult kisiskolák, a rossz feltételek között működő napközis konyhák. A fizikai dolgozók üdültetési igényeinek kielégítése — többi oktatásügyi dolgozóéhoz hasonlóan — nehéz. A pedagógus-szakszervezet országjáró kirándulások szervezésével és tanszersegély juttatásával segíti a nevelésügyben fontos szerepet betöltő, fizikai állományú dolgozókat. Az országgyűlés állandó bizottságai ezekben a napokban formálják az idei munkatervet. Hasonlóan az elmúlt évhez, 1978-ban is közérdekű témákat tűztnek napirendre a bizottságok, s a parlamenti demokratizmus szélesítésével segítik a törvényhozó munkát. Az ipari, a szociális és egészségügyi, valamint a mezőgazdasági bizottságokban tevékenykedő képviselők már elfogadták az idei munkatervet. Cselőtei László — aki tavaly került a mezőgazdasági bizottság élére — kiemelte, hogy tovább erősítik az együttműködést az ország- gyűlés többi állandó bizottságával. Egy-egy kérdést, mint például a hústermelés és -értékesítés helyzetét, valamint a mezőgazdaság szakember-ellátottságát, összefüggéseiben tárgyalják. A két közérdekű téma megvitatásába bevonják a kereskedelmi és kulturális bizottság szakembereit, s anyagot kérnek az Országos Tervhivatatól, valamint a Külkereskedelmi és az Oktatási Minisztériumtól. — Az információforrások bővítésével megalapozottabban mondhatnak képviselőink véleményt — mondotta. A húsipar helyzetének tárgyalásakor a fehérjetakarmány behozatalától a feldolgozáson át az exportig teljes vetületében vizsgáljuk, mi az, ami a népgazdaságnak egy(TUDÖSÍTÓNKTÓL) Az államosítás óta nagyon sok gyártási eljárás és modell váltotta egymást a Bonyhádi Cipőgyárban. Különösen a kezdeti években, amikor még csoportos termeléssel készültek a cipők, a flexi tartotta magát évekig. A futószalag beindulása után jelentős változásra került sor az úgynevezett nehézvarrott technológiára való áttéréssel. Más vállalat ezt a nehéz — igen jelentős szakmai felkészültséget igénylő cipőt nem gyártotta. Itt sem volt könnyű. A vásárlóközönség nagyon megszerette a tetszetős cipőtípust. Hosszú esztendőkön keresztül ez volt a sláger a kereskedelemben, és profil a vállalatnál. Majd egy újítás révén ennek egyik változata, a könnyített goyser, az úgynevezett gojex cipő hasonló sikereket ért el. Több kitüntetést kapott a vállalat A munkaerőgondok a vállalatnál is aggasztóak lettek, így került sor arra, hogy Me- cseknádasdon kisebb egységgel telephelyet kellett létesíteni. Itt tüzödei munkát végeztek és végeznek ma is. A munkaerőhiány, a szakmunkás-utánpótlás elsorvadása komoly gondot jelentett. Pár éve közel háromszáz ipari tanuló volt a vállalatnál, ma már szinte csak néhány. A értelműén jó, és milyen területeken kellene változtatni. — Ugyancsak kiemelkedő témánk a mezőgazdaság 1990- ig szóló távlati tervének megtárgyalása, amelyet a következő ötéves tervelőirányzat megvitatásával együtt tűzünk napirendre. A hosszú távra szóló koncepció az idén készül el és nagyon meg kell fontolni, hogy melyik ágazatot hogyan fejlesztjük, hiszen például egy gyümölcstelepítés 15—20 évre meghatározó lehet az adott gazdaság életében. A téma megvitatásához tájékoztatást kérünk a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól, valamint az Országos Tervhivataltól. Az országgyűlés ipari bizottságának elnöke,’ Gorjanc Ignác elmondta, hogy négy tárca, a Kohó- és Gépipari, a Nehézipari, a Könnyűipari és a Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó, az egész országot érintő kérdéseket tárgyalnak 1978-ban. — Az 1978-as munkatervünket úgy állítottuk össze, hogy mind hatékonyabban segítsük a párt és a kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását. Első ülésünket — a mezőgazdasági bizottsággal közösen — már megtartottuk a mezőgazdasági gépgyártás és alkatrész- ellátásról. Minden háztartást érint bizottságunk következő témája, a bútorgyártás helykivezető utat a ragasztott technológiára való áttérés jelentette. Ez az eljárás lényegesen termelékenyebb az aljaüzemben, mint a varrott eljárás. A Bonyhádi Cipőgyár 1978. évi terve párszámban 1759 ezer. Ebből szocialista relációban lekötve 884 ezer pár. Nyugatra 160 ezer pár készül. A fennmaradó rész belföldi forgalomba kerül. Ragasztott eljárással ez év elejétől készül 732 ezer pár cipő. Tény, hogy a ragasztott eljárással készült cipő gyártása jóval termelékenyebb a varrott eljárásnál. Érdemes megjegyezni, hogy az egész világon alkalmazzák — és ahol még nem a ragasztott technológia megy, a jö7 vő ott is ezé az eljárásé. A régi cipőipari gépeket már nem gyártják, lassan kimegy a forgalomból, hisz a varrott technológia nagyon munka- igényes, míg a ragasztott eljárás — az aljaüzemben — ugyanannyi párszám mellett fele annyi munkaerőt igényel. Az átállás természetesen lépcsőzetes, de a gyors felfutás feltételei biztosítva vannak. A vállalat — hírnevéhez méltóan — sikert szeretne elérni ezzel a technológiával is. HORVÁTH JÓZSEF Fotó: Mátok Lajos zetének megvitatása. A terv szerint a korszerűen szervezett és jól dolgozó nagykanizsai bútorgyárban körülnézve, a helyi tapasztalatokat is felhasználva mondunk véleményt és adunk javaslatot. Széles vizsgálódás előzi majd meg az állami vállalatok bér- és munkaügyi helyzetének megtárgyalását is. A tartós fogyasztási cikkek gyártása és energiaellátása is széles körű érdeklődésre számíthat. Hiszen a hűtőgépektől az automata mosógépek gyártásáig és javításáig szinte valamennyi háztartási készülékről szó kerül. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke elmondta, hogy munkájukat hosszú éveket átfogva, egységes egészként végzik, tehát az idei tervek nem válnak el a tavalyi tevékenységtől. — Az idei munkatervünkben két kiemelt téma szerepel: az egészségügyi intézmények integrációjának és a csökkent munkaképességűek rehabilitációjának vizsgálata. Albizottságaink másfél évig gyűjtötték az adatokat ahhoz, hogy a címszavak mögé felrajzolhassuk a valóságot. Három budapesti kerületben, Komárom és Pest megyében nézték meg például miként működnek együtt a körzetek, a rendelőintézetek, a kórházak és a klinikák és menynyire épül egymásra az ott dolgozók munkája. Fotó: Sz. L. Űj istálló a Dalmandi Állami Gazdaságban Távlati képünk akkor készült, amikor még a szerkezetállítás folyt Dalmandi Állami Gazdaság Mezőgazdasági beruházások A tervek szerint az idén 1 759 000 pár cipőt gyártanak Három országgyűlési bizottság munkatervéből
