Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

1978. február 26. Képújság 5 1948. február 18. Tulajdonképpen úgy kelle­ne visszaemlékezni a harminc évre, hogy az ember elővesz egy nagy-nagy füzetet és be­leírja: mit kaptunk, mit ad­tunk a két ország gazdasági, kulturális, és politikai kap­csolata révén egymásnak. Ez a füzet nagyra sikerülne, hi­szen mindennapjainkat át. meg átszövi a szovjet—ma­gyar kapcsolat, a testvéri ba­rátság. Kis könyvtáram polcán van egy hasznos könyvecske: a nemzetközi szerződések gyűj­teménye. Ebben teljes rész­letességgel olvashatók a fel- szabadulás után 1955-ig ha­zánkkal kapcsolatosan kötött nemzetközi szerződések. Köz. tűk van az 1948. február 18- án aláírt barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés teljes szö­vege is. Ami így harminc év távlatából is az emberben megragad, az, hogy tízmillió lélek kötött szerződést két­százhúszmillióval. A szerző­dés egyenlő jogokat biztosít mindkét Magas Szerződő Fél. nek, olvashatjuk az okiratban. És jogokat is ad. És azt is, hogy éljünk azzal a lehető­séggel, amit ez a kapcsolat kínál: élni a felemelkedést biztosító lehetőségekkel, a ha. talmas anyagi és szellemi kapacitás felhasználásával. Tolna megye nem tartozik a nagy megyék közé, s még­is mi is ott vagyunk abban a bizonyos füzetben, nem is az utolsók között: milyen a kapcsolatunk a Szovjetunió­val, népeivel? Jókat mondha­tok. Úgy is mint barátságvo- nati utas, úgy is mint hivata­los pártdelegáció tagja. Volt szerencsém találkozni a szov. jet emberekkel ünneplőben és munkásruhában, vasárnap és hétköznap, amikor kaviárt et. tünk és amikor hideg vizet, jó forrásvizet hörpöltünk Tambov megye egyik kolho­zában, együtt a fejőgulyások­kal ... Mindenkinek vannak élmé. nyei. A két nép kapcsolata, együttműködése és kölcsönös segítségnyújtása elér vélemé. nyem szerint minden Tolna megyei családhoz. Kihez úgy, hogy az űrkutatás eredményei révén kapcsolódik a Szovjet­unióhoz, van akit a hatalmas állam humanitása fog meg, másokat meg az, hogy a leg­kisebb népcsoport is egyenlő a legnagyobbak között... Vasárnap kiállítás nyílt Szekszárdon a két nép har­mincéves kapcsolatáról, ille­tőleg Tolna megye és a Szov. jetunió kapcsolatáról. Én a gazdasági kapcsolatokat emel­ném ki, hiszen ezek a kézzel, foghatóbbak. A kiállításon Király Ernő, a megyei párt- bizottság titkára ezeket mond_ ta megnyitó beszédében: „A két ország barátságának és együttműködésének alapgon­dolata hazánk szabadságának és függetlenségének biztosítá­sa ... A felszabadulás óta mintegy ezerhétszáz szovjet és orosz irodalmi művet for­dítottak le magyar nyelvre, összesen 20 millió példány, ban. A Szovjetunióban 130 magyar író, 810 művét adták ki, 30 millió példányban ... A kiállításon csaknem 100 fény­kép gazdagon példázza azt a sokoldalú kapcsolatot, amely eleven és előrehaladásunkat segíti. A tamási termelőszö­vetkezetben dolgozó mezőgaz. dasági gépsorok 94 százaléka szovjet eredetű. Szovjet sze­dőgépekkel dolgoznak a Szek­szárdi Nyomdában, a tolnai PATEX-ben 100 nagy teljesít, ményű szovjet gépet szerel. nek fel. A Paksi Konzerv­gyár évente 500 vagon árut küld a Szovjetunióba, s Bonyhádról csaknem egymil. lió pár cipőt, s Dombóvárról félmillió pár kesztyűt... Testvérmegyénkkel, Tambov, val 12 üzemi, intézményi jel­legű kapcsolat jött létre a kölcsönös megegyezés alapján. Megyénkből több ezren jártak a Szovjetunióban és sokezer azoknak a száma, akik terve, zik turistaként bejárni a nagy Szovjetuniót. A szovjet baráti társaságnak megyénkben 41 tagcsoportja van.” És van-e megyénkben olyan ember, aki a kapcsolatokat számba tudja venni? Ki em­lékezik arra, hogy mikor ér­kezett az első SZK-kombájn a megyébe, tudjuk-e annak a tanácsadónak a nevét, aki a PATEX háború utáni terme­lését segített beindítani, is­merjük-e azokat a szovjet elvtársainkat, akik a nagy árvizek idején segítettek ben­nünket, tudjuk-e mennyi ma­gyar fiatal tanult a Szovjet­unió egyetemein, és most itt­hon építik a s zocializmust. Minden túlzás nélkül állít­hatjuk, hogy nincs olyan üzem a megyében, mezőgaz­dasági termelőszövetkezet, ál. lami gazdaság, ahol legalább egy olyan ember ne dolgozna, aki a Szovjetunióban tanult, sok vörös diplomás mezőgaz. dász, közgazdász, orvos, épí­tész, gépész, atomtudós! Hosszú, hosszú a sor. Mi csak az ilyen dolgokat tudjuk regisztrálni-érezni: ötszáz vagon konzervet szál­lít a Szovjetunióba a Paksi Konzervgyár, 830 ezer pár cipőt a Bonyhádi Cipőgyár, és legalább . negyedmillió lábbelit még a Tolna megyei cipész szövetkezetek. De va­lóban mennyi is az az ötszáz vagon konzerv? Mennyi az az egymillió pár cipő? A Szovjetunióban hány ember­nek kell cipő! És egy évben nem egy pár! És nálunk: a megyében dolgozó közép- kategóriába tartozó trakto­rok nyolcvan százaléka MTZ, azaz Bjelorusz. A ne­héz traktorok mind a Szov­jetunióban készültek... és itt van a Bezosztaja búza, itt van kézközeiben a háztáji technológia, az orvosi mű­szerek, a ZIL tehergépko­csik, a Lada autók... és az árukon, a gépeken túl pedig az emberek. Emlékezetes olvasóink előtt, hogy — hiszen mindig hírt adunk róla — tavaszon­ként megindul a turistafor­galom a Szovjetunióból. Fia­talok, idősek, mérnökök, munkások, kolhozparasztok és áruházi dolgozók jönnek, ismerkedni, tanulni. Tőlünk béke-barátság vonatok viszik az emberek százait, magán, autósok, autóbuszok utasai mennek tapasztalni, tanulni, barátkozni, ismerkedni a Szovjetunió népeivel. Közös úton címmel nyílt meg a kiállítás, száz képe ad bepillantásra lehetőséget Szekszárdon, mit tettünk, hogyan éltünk kapcsolataink lehetőségeivel. Az MSZMP állásfoglalását idézte dr. Ki­rály Ernő, múlt vasárnap délelőtt: „Meggyőződésünk, hogy megvalósulnak mind­azok a közös eszméken ala­puló célok, amelyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusának hatá­rozatai egyaránt megfogal­maztak. Együttműködésün­ket erősítve... a jövőben is együtt haladunk a Szovjet­unió népéivel.” PÁLKOVÁCS JENŐ Kubai táncosok Tánc a jégen A tánc emberi érzelmek kifejezése térben és időben ta­golt mozdulatokban. (Űj Ma­gyar Lexikon.) A táncban megnyilvánuló mozgások és taglejtések sora kifejezhet: szeretetet, gyűlöle_ tét, vágyat, gyászt, haragot, örömöt.... A tánc egyidős az ember­rel, sőt még talán régebbi, hisz az állatoknál is megfi­gyelhető életösztönökből faka­dó ritmikus mozgás. A tör­ténelmi tánckultúrák emlékei megtalálhatók barlangrajzo­kon, egyiptomi festményeken, görög vázákon. A -táncművé­szetet először a görögök mű­velték. A legősibbek az úgy­nevezett hangulattáncok: győ­zelmi, öröm-, hadi, szerelmi táncok. Különösen hírhedt erotikus táncok: a koika, ha- ka, a hula-hula. Minden kornak megvoltak a divatos társas táncai. A ke- ringőt, a szambát, a rumbát, a bostont a foxtrottot, a shymmit, a tangót, a rock and rollt... még ma is járják. A táncot mindig voltak akik járták, voltak, akik ellenez, ték. Minden kornak megvolt a maga „erkölcstelennek” bélyegzett tánca. Az egyház páldául kiátkozással fenyeget­te azokat, akik az ercskölcs- telen tangó ütemére mozog­tak a báltermekben. Volt, amikor a szving ellen tilta­koztak az idősebbek. A rock and roll ellen pedig később azok emeltek szót, akik fia­tal korukban szvinget roptak. A fiatalok soha sem vitatkoz7 tak a táncon. Ők vita helyett táncoltak. A tánc legmagasabb foka a balett. A tánc kiválthat beteges táncrohamot is, amely a tö­megekre terjedhet ki és az őr­jöngésig fokozódhat. Ilyen tömegőrjöngés a minden év­ben megrendezett riói karne­vál, amely ma már „a halál karneválja” jelzőt kapta. Nem is csoda. Az idei farsangkor is sok tízezren ropták és még ennél is többen nézték a tán­cot Rio de Janeiróban, ahol a karnevál végén 68 halottat számoltak össze. A Pécsi Balett Ma így járják Tangó Népi tánc Eksztázis

Next

/
Oldalképek
Tartalom