Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-26 / 49. szám

e Képújság 1978. február 26. A hét közepén a Vetőmag- termesztő és Értékesítő Vál­lalat budapesti központjában a hazai szaksajtó munkatár­sait arról tájékoztatták, mi­lyen az idei ellátás szaporító, anyagból, vetőmagokból. A helyzet jó, állapíthattuk meg dr. Merényi Károly és dr. Szabó József igazgatók je­lentéséből. A Kertészeti Sza­porítóanyag Forgalmazó KFT, mint dr. Merényi Ká­roly elmondta, új forduló­pontot jelent a magyar me­zőgazdaságban, hisz január elsejétől működik az új cég, 35 alapító taggal, közülük 29 foglalkozik szőlő és gyü­mölcs szaporítóanyag-ter­meléssel. Tolna megyére vetítve az új társaság munkáját, bíz­hatunk. Hiszen az ígéretek szerint több szaporítóanyag juthat a megyei nyolc le- rakatba, főleg a Kecskemét— szikrai iskolából, míg ide szállít — Tamási térségébe — a siófoki lerakat is. Mint ismeretes, a fa. és szőlőtele. pítés legjobb ideje az ősz, általában tavaszra már csak az olyan telepítések húzód­nak, melyeket a fagy, vagy más időjárási viszonyok miatt ősszel nem tudtak be­fejezni. Az országban szőlő, szaporítóanyagból csaknem tizenötmillió oltványra, 2 millió európai gyökeres vesszőre, 1,1 millió gyümölcs­fa és 25 millió bogyósgyü­mölcsű szaporítóanyagra vol­na szükség. E nagy igények ellenére, az ellátás jónak ígérkezik. A gondok: kék. szőlőből nincs annyi, mint kívánatos volna, ugyanis né­hány szaporítóanyag-telepet jégverés ért. Jó az ellátás almafélékből, olyannyira, hogy tavasszal, amint az is­kolákból, lerakatokból áru­sítani^ lehet, olcsóbban adják, csemeténként hat-tizenkét forinttal, mint az ősszel. Saj­nos barackból az ellátás nem lesz jó, várhatóan majd csak 1979-ben. Ugyanis az egyik nagy franciabaralk-telepen elvetették a magot, de az el­feküdt és nem kelt ki, a két éve lerétegezett magokból a csírázás most indult meg. 250 mázsa rétegezett magról van szó, képzelhető, mennyi lesz a bogyósgyümölcsűek ellátásában, biztató kísérle­tek vannak arra, hogy a gé­pekhez alkalmazkodó kösz­méte, ribizli új változatai kerülnek köztermesztésbe. Az elmúlt évben, tehát lé­nyegében az idei munkához a KFT forgalomba hozott 3 millió almafaoltványt, 380 ezer körte-, 235 ezer cseresz­nye-, 350 ezer meggy-, 125 ezer szilva-, 360 ezer kajszi-, '375 ezer őszibarackcsemetét. Több mint húszmillió tő szamóca szaporítóanyagot, ebből hétmillió a frigó, még az ültetés évében termő faj. ta, 6,5 millió málna-, 1,2 millió ribiszke- és 500 ezer köszmétető kerülhet a fo­gyasztókhoz. A vetőmagvakból az ellá. tás jó. Dr. Szabó József ve­zérigazgató elmondta, hogy mind a nagyüzemek, mind a kisgazdaságok igényét bősé­gesen kielégíthetik. Kiemelte, hogy a hibridkukorica-vető. magokból az ellátás jobb, mint bármikor. Kellő válasz­ték áll rendelkezésre, úgy­hogy a gazdaságok tudnak válogatni a korai, közép és késői érésű fajták között, ve­tésszerkezetüket összeállít­hatják a betakarítási, szárí­tási kapacitásukhoz. A ta­vaszi kalászosok közül jó az árpaellátás. A lerakatok, kirendeltsé­gek február 28-ig kiadják az összes igényelt és a pótlóla­gosan kért vetőmagot. Fel­lendült a zab termesztése, 3400 vagon vetőmag áll a gazdaságok rendelkezésére. Az 1978. évi burgonyater. mő területek vetőgumó fel­újításához 62 500 tonna egészséges vetőgumót tudnak adni, ez 22 ezer hektár be­ültetéséhez elegendő. Sláger továbbra is a Somogy gyön­gye, és a lengyel burgonya­fajták, amelyek újburgonya termesztésére is alkalmasak, lévén mind rövidebb te­nyészidejű. A kertészeti vetőmagokból a készletek elegendők az igények kielégítéséhez. 35 zöldségfaj közel négyszáz fajtájából tudják az igénye­ket kielégíteni. A hajtatás­hoz szükséges magvakat a nagyüzemek és a kisgazdasá. gok már korábban megvásá. rolhatták. A kerti vetőma­gokból a választékra néhány példa: 25-féle paprikát, 33 paradicsomot, 22 uborkát, 20 salátát, 15 retekfélét kínál­nak. Az ÁFÉSZ-ek és a ve­tőmagboltok 45 millió tasak magot rendeltek, e mennyi­ség kilencven százaléka már az üzletekben, vagy úton van a felhasználók fe. lé. Kielégítő a másod- és a tarlóvetésekhez szükséges magokból is az ellátás. A vetőmagnál tartott saj­tótájékoztatón elmondták, hogy nagyon sok szaporító­csemete lehetne ebből — 1979 őszén azonban már félmillió csemetét tudnak adni a nagyüzemeknek és a kisgazdaságoknak. A szaporí­tóanyagok készítésének kor. szerűsítése állandó folyamat. Oltógépek, új kiónok, kül­földről beszerzett fajták fris­sítik az idei és a hazai ellá­tást. Várhatóan a következő években nagyobb előrelépés anyagot tudnak adni az er. dőgazdaságok a magánosok­nak és közületeknek, a ta­vaszi fásítási hónapra, amely március 10-én kezdődik. A díszcserjékből, egyéb parkok, ba, udvarokba való dísznö­vényekből, fákból az ellátás igen rossz. PÄLKOVÄCS JENŐ Gottvald Károly Életünk alapvető feltétele a víz. A megye lakossága hét­tizedének ezt a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat biztosítja. A vállalat tevé­kenységével ritkán találkoz­hatunk, főleg akkor emleget­jük, s gyakran nem éppen hízelgő módon, mikor nincs víz, vagy például Szekszár- don víz helyett barna lé fo­lyik a csapokból. Borbás Ist­vánt, a vállalat igazgatóját kerestük meg a kérdéssel: mit tesznek, hogy javuljon, s a későbbi igényeknek is meg­feleljen a víz-, illetve a csa­tornaszolgáltatás ? A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat alapve­tő feladata: kommunális szol- —- gáltatás. Munkánk két irá- '2 nyú, első az alapszolgáltatás, a víz-, csatornahálózat és a fürdők üzemeltetése, a másik eh­hez szervesen kapcsolódó: a vízépítési munka. Az építés egy­ötöde közvetlenül a lakosság ellátását biztosítja (vízórák fel­szerelése, vízvezeték és csatorna bekötése), a nagyobbik rész pedig — ami szintén a lakosságot szolgálja — vízművek, csa­tornaművek építése, illetve a meglévő hálózat bővítése. Ki­egészítő feladatunk a saját építőipari tevékenység. A megyei tanács állásfoglalása alapján mi végezzünk még iskolai fürdők építését is. így vállalatunk készíti jelenleg a szekszárdi IV. számú iskola, később esetleg egyéb kiemelt települések iskolái mellett is a tanmedencét. A munka során jó munkakapcsolat alakult ki a pécsi műszaki főiskola és vál­lalatunk között. Közös célunk, hogy praktikus, olcsó, de igen jó minőségű tanmedencéket építsünk. A főiskola ennek ér­dekében a mi technológiánkhoz alkalmazkodva készíti a ki­vitelezési terveket. Felkészültünk kisebb tervezési feladatok elvégzésére is, mert hálózataink bővítésénél, rekonstrukciójánál a gyorsaság alapvető fontosságú. A hálózatok karbantartása, felújítása és bővítése mellett a mi feladatunk, hogy a vizet adó kutak számát is növeljük, illetve a régieket karbantartsuk. Ennek érdekében üzemké­pessé tettünk egy régi kútfúró berendezést, amivel 30—35 méterre, a Duna kavicsteraszáig tudunk lefúrni. Ezzel a be­rendezéssel már készítettünk és javítottunk kutakat. Sajnos ennél nagyobb teljesítményű berendezést hiába keresünk, az ipar nálunk nem gyárt. iLegfőbb feladatunk, mint már mondtam, a megye tele­püléseinek vízellátása. A vállalat az elmúlt esztendőben 10 millió 729 ezer köbméter vizet adott a fogyasztóknak. A nö­vekedés illusztrálására néhány szám. Fél évszázada, 1927-ben ennek alig több mint egy százaléka, 145 019 köbméter víz fo­gyott. 1950-ben is csak félmillió köbméter vizet adott a vál­lalatunk kezelésében lévő vízvezeték-hálózat. Az idén a terv 11 millió 600 ezer köbméter. A fogyasztás növekedése elsősorban a városokban a leg­intenzívebb. Szekszárdon az elmúlt esztendőben 4,3 millió köbméter víz fogyott. A mennyiségi növekedés mellett állandóan bővül azok­nak a településeknek a száma is, ahol vállalatunk biztosítja a vízszolgáltatást. Hét üzemvezetőségünk 67 településen végzi ezt a feladatot, s ezeknek a településeknek száma évenként kettővel, hárommal nő. Szekszárdon az idén négy, új, nagy teljesítményű kút bővíti a vízellátást, ebből egy kész, egyet most fúrnak. Ezzel a kapott vízmennyiséget megduplázzuk, így a megyeszékhe­lyen megfelelő lesz a vízadóbázis. Ez azonban nem jelenti, hogy a lakosság ellátása tökéletes lesz, ugyanis, míg a kutak egyenletes tempóban adják a vizet, a felhasználás ingadozó. Hogy a reggeli és esti csúcsot ki tudjuk elégíteni, a víztározó­kapacitás növelésére van szükség. A víztározókat a TÁÉV Baktán elkészítette, de a töltő- és elvezető csővezetékek nem megfelelőek. Most ahelyett, hogy a hibát helyre hoznák, ta­valy nyár óta vitatkoznak, ki hibázott. A tervezők vagy ők. Ha nem ezt tennék, Szekszárdon az idén a legnagyobb ká­nikulában sem lennének vízgondok. Enyhébb ugyan, de hasonló a helyzet Dombóváron is, ahol napi ötezer köbméter a vízigény, de ebből csak 3 és fél ezret tudunk kielégíteni. Itt a kutak felújításának, fúrásának hiánya nehezíti az előrelépést. Jelenleg tervezik a végleges megoldást, melynek megvalósítása a tervidőszak .végére várható. Bonyhádon a nyári csúcsban van vízhiány. A városi ta­nács vezetőivel megállapodtunk, hogy körzeti vízműveket építünk. Szándékunk, hogy a jövőben több kis körzeti víz­müvet hozunk létre, amelyek egyenként 8—10 települést lát­nak el. Uj kutak készülnek Dunaföldváron és Tamásiban, javul Simontornya és Tolna vízellátása is, s 1980-ig pedig a többi községben is megszűnnek a mennyiségi gondok. Ezeknél néha nagyobb a víz minősége okozta probléma. Különösen a szekszárdiak panaszkodnak emiatt. A Duna ka­vicsteraszából kapott víz vas- és mangántartalma 3,5 milli­gramm literenként. Szekszárdon van egy vastalanító, amely­nek kapacitása 7,5 ezer köbméter naponta, ez azonban a csúcsban jelentkező fogyasztás kb. egyharmadának tisztítá­sára elegendő. Emiatt nyers vizet kell a hálózatba vezetnünk, ami még nem okozna sárgulást, de az oxigénnel érintkező oldott vas vasiszappá, vaspehellyé alakul, ami lerakódik, majd lökésszerű fogyasztásnál felkeveredve jut a fogyasztó­hoz. Ekkor a vas- és mangántartalom eléri a 40 milligrammot is literenként. Megoldás, a vastalanító bővítése, valamint a még meglévő vascsövek kicserélése. Elkészült a kiviteli terve egy napi 12 ezer köbméteres vastalanítónak, amely később napi 20 ezer köbméteresre bővíthető. Másfél éve kész a terv, most már minden csak a megyei állami építőiparon múlik. A vállalat másik feladata a szennyvíz tisztítása, elveze­tése. Tavaly a vállalat hét telepén ötmillió 358 ezer köbméter szennyvizet fogadtak, tisztítottak. A szekszárdi telep kapaci­tása kicsi, mindössze fele a szükségesnek. Ezért a tisztítás korántsem megfelelő. Megkezdődött Szekszárdon egy új, 10 ezer köbméter napi kapacitású tisztítótelep építése, ami 1979-re lesz kész. A többi településen is a tisztítókapacitás­hiány okoz gondokat, de mindenütt folyamatban van a bővítés. SZEPESI LÁSZLÓ Magyarország történelmé­ben is igen gyakran fordult elő, hogy a koronás királlyal szemben összeesküvő csopor. tok szerveződtek, s megkísé­relték annak hatalmát meg. dönteni. A gyengekezű ural­kodók egyike-másika áldo­zatául is esett az ilyen szer­vezkedésnek. Mátyás király ellen is volt szervezkedés, s ebbe a király több, korábban hűsé­ges híve is részt vett. Vitéz János már Hunyadi Jánosnak is kipróbált híve volt, s mél­tán nyerte el később a leg­magasabb magyarországi egyházi méltóságot, az esz­tergomi érsekséget. Janus Pannonius az ő költségén ta­nult Itáliában és az ő támo­gatásával lett később pécsi püspök — s így lett a Tolna megyeieknek is püspöke. Vitéz János és Janus Pan­nonius is szembekerült Má­tyás királlyal, ellenezték kül- és belpolitikáját. A ki­rály hódító külpolitikája rengeteg pénzt emésztett fel, belpolitikája pedig az erős­kezű központosításban je­lentkezett. Ez sértette a feu­dális anarchiára törekvő kis­királyok érdekeit. Szinte ké­zenfekvő az elégedetlenkedők szervezkedése. Vitéz János pedig azt is sérelmezte a személyes sértésen kívül —, hogy a király nem folytatja Hunyadi János törökverő po. litikáját. Az összeesküvés leleplező­dése után a király fogságába került Vitéz János, s ott ha­marosan meghalt. Mátyás el. fordult az udvarában élő hu­manistáktól, akik addig szo­ros kapcsolatban voltak Vi­téz Jánossal. A mellőzött hu­manisták ekkor elhagyták az országot, ekkor távozott Galeotto Marzio is. A király eladományozza az összeesküvő pécsi püspök birtokait 1472. február 25-én a ki­rály — elkobozva az össze­esküvők birtokát, hűséges híveinek adományozta. Az erről szóló dokumentumban olvashatjuk a következőket: ...mivel figyelemmel kísér­tük és meghánytuk-vetettük híveink, Poki Ferenc, Mihály, Péter, valamint Antal hűsé. gét és szolgálataikat, mely- lyel irányunkban viseltettek és amelyeket számunkra nyújtottak, ezért Móri, Mo. csolág, Vargány, Kisalmás, Kapornak és Jércetető nevű birtokokat (amelyek vala­mennyien Tolna vármegyé­ben találhatók) azok minden tartozékaival együtt... az em­lítetteknek és azok örökösei­nek, valamint azok utódai­nak... örökre odaajándékoz­tuk. Ezek a birtokok ugyan ko­rábban néhai János pécsi püspökéi, majd az ő adomá­nya révén rokona és pécsi várnagya, Ervencei László kezében voltak, de minthogy János pécsi püspök elfeled­kezett az iránta megnyilvá­nult kegyünkről, vagyis ár­ról, hogy tőlünk kapta a ja­vadalmát, nem régen János esztergomi érsekkel és más cinkosaikkal, tudniillik ellen­ségeinkkel az oldalukon fel­ségünk ellen fellázadva ve­szélybe sodorták az országot azzal, hogy a lengyeleket be­hozták az ország belsejébe, sőt, megpróbálták felségün­ket az országból elűzni és helyünkbe a lengyel király fiát, Kázmért tenni, valamint másféleképpen is igyekeztek kárunkra lenni, ezért azok a birtokok hűtlenségük miatt országunk ősi jogszokása alapján, törvényesen, annak rendje és módja szerint — úgy hírlik — ránk háram- lottak, illetve általunk elado- 'tnányozhatók lettek... . Kártérítési követelés a tolnai parasztok 1514. évi kártételeiért 1514 — ez az évszám a jobbágy lázadást, a Székely György vezette jobbágyfel­kelést juttatja eszünkbe. Ke­vesen tudják azonban, hogy abban az évben számos ki. sebb megmozdulás is volt, pusztítottak, romboltak, fosz­togattak a nyomorúságos sorsuk miatt lázadó jobbá­gyok. A földbirtokosokat ret­tegésben tartották. Tolna megyében is voltak ilyen megmozdulások. A parasztfelkelések veresé, get szenvedtek. Jött a meg­torlás. A feudális urak ké- nyük-kedvük szerint jártak el jobbágyaik ellen. Ugyan­akkor a földesurak a másik földbirtokos jobbágyain akarták bevasalni a károkat, s óvták jobbágyaikat — önös érdekeik miatt — mások követeléseitől. Az elmondottak illusztrá­lására közöljük György pécsi püspök és kancellár levelét, amelyben elutasítja Várdai János Bodrog vármegye al­ispánjának a tolnai jobbá­gyokkal szemben támasztott követelését. Kiváló Barátom, tisztelet­reméltó uram! Jelezték nekünk, hogy ura- ságod tolnai polgárainkat és jobbágyainkat zaklatni és tőlük egy bizonyos pénzösz- szeget kicsikarni akar. Azt állítja, hogy azok a paraszt- felkelés idején uraságodnak és a szomszédoknak nagy ká­rokat okoztak. Mivel pedig nem a tolnai pobbágyaink'és polgáraink okoztak kárt a szomszédoknak, hanem ura. ságod Monostoron lakó jobbágyairól és lakóiról jár­ja az a szóbeszéd az egész országban, hogy minden szomszédjuknak kárt okoztak és mindent felprédáltak, sőt, ők jöttek a bajaikkal együtt Tolnára is, és magukat a tol­naiakat felszólították, hogy keljenek fel, engedelmesked. jenek nekik és csatlakozza­nak hozzájuk. így tehát nem a mi jobbá­gyaink, hanem uraságodéi okoztak minden kárt és rosszat a könyéken. Ezért kérve kérjük uraságodat, hogy szíveskedjék szándéké, tói elállni, ne terhelje és zaklassa bárminek a megfi­zetésével polgárainkat, mi­vel biztos lehet uraságod, nem fog teljesülni az a szán­déka és vágya, hogy polgá­rainkat arra szorítsa. Végül is, ha uraságod nem áll el tervétől, akkor polgá­raink nyugalmáról és bün­tetlenségéről más úton gon­doskodunk. Budáról, Szent Mátyás apostol ünnepe előtti napon az 1517-ik évben. György pécsi püspök és királyi kancellár Adómentességet kapnak Bátaszék és Pilis lakói A nemesi közgyűlés 1722. február 25-i szekszárdi ülé­sén úgy határozott, hogy egy évi adómentességben része­síti Bátaszék és Pilis lakóit, akik át akartak települni, illetve áttelepültek. Idézzük a határozatot. Méltóságos és Főtisztelendő Jáni úr — mint bátaszéki apát — kitüntető megkere­sésére Bátaszék rác polgárai­nak, akik Leperd pusztára kívánnak áttelepülni, továb­bá a pilisieknek — akik Decsről költöztek át Pilis pusztára — mind a hadiadó fizetése, mind pedig a be- szállásolási és forspont- nyújtási kötelezettség telje­sítése alól egy év mentesség engedélyeztetik. Ez a men­tesség az 1723-as évre érte­tődik. K. BALOG JÁNOS A sajtótájékoztató előadói

Next

/
Oldalképek
Tartalom