Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-24 / 47. szám

e^pwsÁG 1978. február 24. Labdarúgás Vasárnap ismét a pontokéit MILÁNÓ Az olasz fedett pályás at­létikai bajnokság során Vit­torio Visini 3000 m-en 11:43,3 perces teljesítménnyel, nem hivatalos fedett pályás világ­csúcsot futott. A régi rekord (11:51 p), honfiársa Silvio Fabbri nevéhez fűződik. * Forma—1-es gyorsasági autóversenyzés egyik legki­emelkedőbb egyénisége, a skót Jackie Stewart Mexikó­ban bejelentette, hogy elha­tározása végleges, nem vesz részt többé a gyorsasági autó­sok futamaiban. A háromszo­ros világbajnok (1969. 1971, 1973) jelenleg világkörüli úton van, célja magas rangú személyiségekkel arról tár­gyalni, miként lehetne minél magasabb színvonalú autós­nevelést megvalósítani szá­mos államban. Stewart szak­mai segítséget kíván nyújta­ni az autósiskolák megszer­vezéséhez, mert szerinte a gépkocsié a jövő minden te­kintetben. — Már az iskolában ille­nék lefektetni az alapokat — mondotta. — Ma a világ autósainak 37 százaléka nem használ például biztonsági övét a városi közlekedésben, holott az életükkel játsza­nak... GLASGOW Skócia—Bulgária 2:1 (1:1) 100 ezer néző. Vezette: Partridge (angol). Góllövők: Gemmill, 41 p. (11-esből), Wallace 83 p., il­letve Mladenov 9 p. A 4—4—2-es szisztémában játszó hazaiak az első játék­részben némi csalódást okoz­tak, így meglepetésre Mlade­nov a bolgárokat juttatta ve­zetéshez. Erre a lefújás előtt 4 perccel büntetővel vála­szoltak a skótok, majd a má­sodik 45 percben a két ha­zai ék lecserélése bizonyult döntő momentumnak: a Jor­dan helyett beállt Wallace szerezte meg a győztes gólt. Két nap múlva a megyei labdarúgó-bajnokságban is benépesülnek a pályák, is­mét megkezdődik a pont- vadászat. A tavaszi rajtot ebben az osztályban is szór. galmas alapozás előzte meg, így felkészülten várják a csapatok az első sípszót, összeállításunkban rövid visszapillantást adunk a bajnokság jelenlegi állásáról, illetve arról, honnan folyta­tódik a küzdelem. Őszi végeredmény: 1. Paks 17 12 2 3 44-21 26 2. Bonyhád 17 12 1 4 46-15 25 3. Dombóvár 17 10 4 3 44-16 24 4. Bátaszék 17 10 3 4 36-19 23 5. Nagym. 17 11 — 6 28-26 22 6. Kisdorog 17 8 4 5 34-22 20 7. Aparhant 17 8 3 6 32-25 19 8. Bogyiszló­17 9 1 7 26-27 19 9. Tevel 17 6 4 7 26-31 16 10. Nagydorog 17 6 4 7 29-38 16 11. TÁÉV SK 17 7 1 9 40-37 15 12. Pincehely 17 6 3 8 28-35 15 13. Fadd 17 5 4 8 31-33 14 14. Zomba 17 5 4 8 24-30 14 15. Tolna 17 5 3 9 24-36 13 16. Tengelic 17 4 3 10 25-47 11 17. S.-tornya 17 2 3 12 24-50 7 18. B. Pan. 17 2 3 12 10-43 7 Hazai pályán: 1. Bátaszék 9 8 _ 1 2 5-4 16 2. Dombóvár 1! 7 1 — 28-6 15 3. Paks 8 7 1 — 29-8 15 4. Bonyhád 9 7 1 1 22-5 15 5. Tevel 9 5 3 1 21-9 13 Amikor a Dombóvári Kesz­tyűgyár férfi kézilabdacsapa­ta kiharcolta az NB II-be ju­tást, a szakosztálynál felmér­ték anyagi helyzetüket és ki­derült, ‘ hogy a női szakosz­tályt nem tudják tovább mű­ködtetni. A Kesztyűgyár ve­zetői a Dombóvári Spartacus elnökségével tárgyalt annak érdekében, hogy a női csapa­tot a jövőben ők foglalkoz­tassák. A Spartacusnál nem sokáig gondolkodtak, meg­született a döntés, így a női kézilabdacsapat hozzájuk került. Az edzéseket, a szak­osztály irányítását Tóth Ist­ván vezeti, akinek hozzáértő munkáját igazolja, hogy az elmúlt két évben az Unió Ipari Szövetkezet női kézi­labdacsapata OKISZ-kupát nyert. A szakosztálynak ti­zenegy felnőtt és tizennégy serdülő, ifjúsági korú játé­kosa van. Hetenként két ed­zést tartanak a városi ifjú­sági sporttelepen. Az egyesü­let vezetősége a főleg közép­iskolásokból álló csapattól mindössze azt várja, hogy becsülettel helytálljanak a 6. Bogyiszló 9 6 1 2 18-12 13 7. TAÉV SK 9 6 — 3 28-17 12 8. Nagym. 9 6 — 3 15-9 12 9. Aparhant 9 5 2 2 19-13 12 10. Kisdorog 9 4 2 3 21-11 10 11. Pincehely 7 5 — 2 20-10 10 12. Zomba 9 4 2 3 14-11 10 13. Fadd 9 4 2 3 22-15 10 14. Tolna 8 3 2 3 13-13 8 15. Nagydorog 8 2 3 3 13-16 7 16. S.-tornya 8 2 2 4 16-16 6 17. Tengelic 8 2 2 4 11-18 6 18. B. Pan. 8 2 1 5 8-15 5 Idegenben: 1. Paks 9 5 1 3 15-13 11 2. Bonyhád 8 5 — 3 24-10 10 3. Kisdorog 8 4 2 2 13-11 10 4. Nagym. 8 5 — 3 13-17 10 5. Dombóvár 9 3 3 3 16-10 9 6. Nagydorog 9 4 1 4 16-22 9 7. Aparhant 8 3 1 4 13-12 7 8. Bátaszék 8 2 3 3 11-15 7 9. Bogyiszló 8 3 — 5 8-15 6 10. Tolna 9 2 1 6 11-23 5 11. Tengelic 9 2 1 6 14-29 5 12. Pincehely 10 1 3 6 8-25 5 13.. Fadd 8 1 2 5 9-18 4 14. Zomba 8 1 2 5 10-19 4 15. TAÉV SK 8 1 1 6 12-20 3 16. Tevel 8 1 1 6 5-22 3 17. B. Pan. 9 — 2 7 2-28 2 18. S.-tornya 9 — 1 8 8-34 1 Megjegyzés: A Pincehely —Aparhant mérkőzés pálya- választói jogát felcserélte az őszi idényben, Pincehely ezért játszott tízszer ide­genben. Legeredményesebb gólszerzők: Vasárnap ismét a csatár, sorra vár a feladat, hogy megyebajnokságban. Ennek érdekében neveztek a tamási terembajnokságra. Felvéte­lünk is Tamásiban a terem- bajnokságon készült a dom­bóvári csapatról. Balról Schlauch Ede, az ozorai álta­lános iskola igazgatója, a mérkőzés játékvezetője. Itt említjük meg, hogy az elmúlt fordulóban Simontor­góllal vagy gólokkal eldönt­se a mérkőzés sorsát a csa­pata javára. Az őszi sze­zonban így alakult a leg­jobbak sorrendje: 12 gólos: Bíró (Paks), Holacsek (Bá- taszék). 11 gólos: Porcsa (DMSC), Simon I. (TÁÉV SK), Nagy (Nagydorog), Böndör (Tolna). 10 gólos: Hosnyánszki (Kisdorog). 9 gólos: Csordás, Eizenczer (B. Vasas), Lamm (Nagydorog), Cserneczky (TÁÉV SK), Molnár (Simontornya), Bor­nemissza (Tengelic). 8 gó­los: Meszlényi (Paks), Bul­la (B. Vasas), Fodor (Pince­hely). 7 gólos: Németh (DMSC), Fenyővári II., Sár­közi (Nagymányok), Minker, Palkó (Aparhant), Kubatov (Bogyiszlói, Szabó II. (Té­véi), Végh (Pincehely). 6 gó­los: Varga (B. Vasas), Nagy, Sziber (DMSC), Ódor (Kis­dorog), Kiss (Fadd), Faragó (Zomba). 5 gólos: Muck (Paks), Tóth II., Tóth III. (Bátaszék), Kniesz (Kisdo­rog), Szőcs (Aparhant), Szentes (Tevel), Bakó (TÁÉV SK), Lampek, Szűcs I. (Fadd). nya Gyönk ellen 16:10 arány­ban nyert, míg a dombóvári­ak 19:10-re győzték le az Ozora együttesét. A bajnok­ság élén a Simontornya áll — veretlenül — 6 ponttal, 2. Gyönk, 3. Tamási, 4. Dombó­vár egyaránt 2—2 ponttal, 5. a pont nélküli Ozora. Szöveg és fotó: TILINGER AGerevich család Családi világrekord? Amikor tavaly július 16- án, a dermesztőén hideg Buenos Aires-i sportcsar. nokban forró csatában Ge- revich Pál nyerte az egyéni kardvívó világbajnokságot, egy dicsőségekben gazdag dinasztia újabb tagja érke­zett el a csúcsra. Mert akik csak egy kicsit is jártasak a vívósportban, azok előtt is­merősen cseng a Gerevich név. Szinte együtt született a magyar vívással, évtizedek óta úgyszólván megszakítás nélkül találkozunk vele, s remélhetőleg még sokáig így lesz. Sok és nemcsak a vívás­sal foglalkozó sportkönyvet néztünk át, hogy vajon akad-e még egy család, amelyben több generáció is annyi sikert ért volna el, mint a Gerevichek. Nem ta­láltunk ilyet. Huszonhét olimpiai, világ- és Európa, bajnoki aranyérmet őriz a család budai otthonának vit­rinjében. Ezek közül több már nagyon is patinás színt öltött, a legújabb viszont még nagyon fényesen csil­log... Még a századfordulót kö­vető években, amikor a ví. vás „gyerekcipőben” járt, Miskolcon egy lelkes fiatal mester bemutatóra invitálta a gimnazista diákokat. A gyerekeknek tetszett a moz­gás, a virtuskodás, s idős Gerevich Aladárnak hama­rosan lelkes tanítványgár­dája lett. Később három fia is gyakran ellátogatott a tornatermi vívóedzésekre, de igazán csak az ifjabb Aladárt vonzotta a kard for­gatása. Ez 1925-ben történt, s két év múlva, amikor a 17 esztendős ifjú Budapestre került, rövidesen az egykori híres mester, Italo Santelli vette pártfogásba. S itt ismerkedett meg Ge­revich Aladár Bógen-Bo- gáthy Ernával, aki alig nyolc hónapi vívás után egycsa- pásra tagja lett a magyar válogatottnak, s kijutott az 1928-as amszterdami olim­piára. Tagja volt a magyar női vívóküldöttségnek — ugyanekkor édesapja a pár­bajtőr válogatottban szere­pelt. Apa, lánya egy olim­pián! — ez is ritkaság az öt­karikás játékok történeté, ben. És teltek az évek, Gere­vich Aladár és Bogáthy Er­na egymás iránti rokon- szenve mind nagyobb lett, ekkor írta egy korabeli új­ság: „Úgy látszik, a házas­ságok a vívótermekben köt­tetnek...” Mert a vonzalom­ból házasság lett. Gerevich Aladár pályafutása mind meredekebben ívelt felfelé, sorra gyűjtötte az olimpiai és világbajnoki aranyakat. Bogáthy Erna pedig a ma­gyar női tőrcsapat erőssége­ként Európa, és világbajno­ki győzelmeket szerzett. Gyorsan szaladtak az évek, a második világháború miatt elmaradtak olimpiák és vi­lágbajnokságok (Gerevich Aladár: miért nyertem „csak” huszonegy aranyér­met...), de a kollekció ké­sőbb is szépen gyarapodott. S amikor Gerevich Aladár 1948. augusztus 10-én a lon­doni olimpián döntőjére ké­szült, társai táviratot lobog­tatva rohantak hozzá, „Gyuri után megérkezett Pali is!” — kiáltották. Budapesten megszületett ugyanis a Ge­revich család harmadik ge­nerációjának második fia is. Az élet sokszor megismét­li önmagát — mondják. S így volt ez a Gerevich csa­ládban is. Gyurit és Palit senki sem „kényszerítette”, hogy vívók legyenek, de ahogy édesapjuk annak ide­jén Miskolcon, úgy ők most Budapesten rendszeres láto­gatói lettek apjuk edzései­nek. Büszkék is lehettek rá, hiszen amikor 1960-ban a római olimpián a csapatban kivívott aranyéremmel bú­csúzott aktív pályafutásától, már 50 éves volt! Ezután már minden energiáját ar­ra fordította, hogy a fiúkból kardvívót neveljen, s ez si­került. Pali vitte többre, szorgalmasabb, céltudato­sabb volt, mint bátyja. El­ső nagy sikerét 1973-ban érte el: a göteborgi világ- bajnokságon tagja volt az első helyen végzett magyar válogatottnak. A közelmúlt eredményei már ismertek, sérülés is, amely meggátol­ta, hogy kijusson a mont- reáli olimpiára, de Buenos- Airesben már úgy vívott, ahogy azt a családi tradíciók követelték. ... gerevichi stílusban! Munka - család - sport Asszonyok a m——-------------------------------------------------------------------------------­A «»6 életének és életformájának átalakulása, a társada­lomban betöltött új szerepe, kulturális igényeinek növekedése lehetővé teszi — mindazok számára, akik igénylik — hogy a sport által nyújtott örömökből is kivegyék részüket. Férjhez menés utón, amikor az asszonyok idejét igénybe veszi a munkahely és a család — még a korábban versenyszerűen sportolók nagy része is abbahagyja, és akik nem? Hogyan csinálják? Erre a kérdésre kerestem a választ o megyénk egyesületeiben aktivan sportoló asszonyok között. sportpályákon 5. Délelőtt kilenc óra. A szik­rázó napsütés csak lassan enyhíti a kemény hideget. A BHG portája előtt parkoló autók szélvédőjén azonban már áttetszővé olvadnak a jégkristályok. A termelési osztály kellemesen fűtött iro­dájában beszélgetünk Grósz- né Skoda Erikával, a Szek­szárdi Dózsa kosárlabdázójá­éval. — Tizennégy éves korom­éban lettem a Petőfi SC iga- .} zolt sportolója. A kezdés idő­szakából maradandó emléket őrzök az úttörő-olimpia or­szágos döntője kapcsán, ami­kor kis szerencsével, arany­érmet is szerezhettünk volna Budapesten. A Szekszárdi I. számú Általános Iskola csa­pata a Népstadion szabad­téri, bitumenes pályáján a KSI ellen vívta a kosárlabda­döntőt. Ezt a találkozót a te­levízió egyenes adásban köz­vetítette. Sokáig úgy tűnt, miénk az aranyérem. A vé­gén aztán egyetlen ponttal ugyan, de vereséget szenved­tünk. Még az ünnepélyes eredményhirdetéskor is pi- tyeregtünk, pedig az ezüst­érem is szépen csillogott. — Mikor játszotta első bajnoki mérkőzését a felnőt­tek között? — 1966-ban a Petőfi NB Il-es csapatában már kezdő játékosként vonultam ki a pályára. Ettől kezdve sok­sok edzésmunkával sikerült állandósítani helyemet az együttesben. Nem sokkal ké­sőbb nagy megtiszteltetés ért, meghívást kaptam a magyar ifjúsági válogatott keretébe. Sőt, a Bulgária elleni válo­gatott találkozón játszottam is. Sajnos akkor még igen­csak gyerekfejjel gondolkoz­tam. Most már bánom, hogy végül is elküldtem azt a le­velet, amiben lemondtam a kerettagságról. — Mit kedvel legjobban a kosárlabdázásban ? — Ami a focistának a gól­szerzés, az nekem egy-egy sikeres akció után a kosárba találni. A csapatjáték nyúj­totta öröm mellett tehát a pontszerzés a kedvcsináló. — A Petőfi SC-ből Vasas Sportkör lett, majd ennek megszűnésével a Dózsa SE karolta fel e gazdag hagyo­mányú szekszárdi sportágat. A klub neve változott, az edzők is cserélődtek, de Sko­da Erika neve szinte egyszer sem hiányzott az összeállí­tásból. — Igen. Tizenkét éves sportpályafutásom során so­ha sem gondoltam arra, hogy máshova igazoljak. Pedig kedvező ajánlatokkal hívott a Videoton, a Pécsi VSK, a BEAC és legutóbb, tavaly a Zalaegerszeg is. Tősgyökeres szekszárdi vagyok, szinte minden ehhez a városhoz köt. Egyébként az NB I-et itt is sikerült elérnem 1974- ben, s most másodszor is az élvonalban játszom. — Nagy a különbség egy NB Il-es és egy NB I-es ko­sárlabdázó edzésmódja kö­zött? — Hallatlanul nagy a kü­lönbség. Az élvonalbeli sze­replés fokozott mértékű, nagy intenzitású edzésmun­kát követel minden játékos­tól. A tehetség önmagában kevés. Ha az nem párosul megfelelő akaraterővel, szor­galommal, akkor az a spor­toló itt is csak ígéret marad. Grószné Skoda Erika — Munka, család, sport. — Csak ismételni tudom azokat az asszony sportoló­kat, akik ebben a sorozat­ban előttem már elmondták véleményüket. Szerintem is az a döntő, hogy az ember valóban örömét lelje a sport­ban, s ez miként találkozik a férj megértő segítségével. Fiatalon, egymást segítve mindhárom területen sikerül a helytállás. Sok múlik a munkahelyi vezetők támoga­tásán is, nekem örömömre szolgál, hogy hat év óta min­den segítséget megkapok az üzem vezetőitől. — Hogyan ítéli meg csa­pata esélyeit az NB I-ben? — Meggyőződésem, ha a nyári szünetet a mostanihoz hasonló kemény felkészülé­sek töltik ki, akkor jövőre is az NB I mezőnyében szere­pel a Szekszárdi Dózsa. A célkitűzés megvalósítá­sáig azonban még sok-sok feladat vár az újonc NB I-es szekszárdi csapatra. Ezek egyik állomása az Egri Ta­nárképző elleni, holnap dél­utáni újabb bajnoki mérkő­zés. — Ezt a mérkőzést meg­nyerjük — mondta Erika a búcsúzáskor. Bízzunk abban, hogy iga­za lesz. FEKETE LÁSZLÓ Kézilabda A Magyar Kézilabda Szö­vetség elkészítette az NB li­es bajnokság csoportbeosztá­sát, valamint a tavaszi idény­ben sorra kerülő bajnoki mérkőzések sorsolását. A Szekszárdi Szövetkezeti Spar­tacus női együttese a nyuga­ti csoportba került, ahol a tizenegy forduló során a kö­vetkező csapatok ellen veszi fel a küzdelmet. A tavaszi idény első for­dulójában. április 9-én Nagy­kanizsán szerepel a Sparta­cus gárdája, majd egy héttel később hazai pályán az MMG csapatát fogadja. A további sorsolás így alakul: április 23: Győri Éleim.—Sz. Spar­tacus, április 29: Sz. Sparta­cus—'Universitas PEAC, má­jus 7: Ajka—Sz. Spartacus, május 14: Sz. Spartacus— Csorna, május 20: Balaton Bútor—Sz. Spartacus, május 27: Sz. Spartacus—Pécsi Zsolnay, június 4: Dorogi AC —Sz. Spartacus, június 10: Siófok—Sz. Spartacus, júni­us 17: Sz. Spartacus—Duna- vidéki Vendéglátó. Megfiatalított csapattal

Next

/
Oldalképek
Tartalom