Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-24 / 47. szám
1978. február 24. Képújság 5 Filmnapok falun Államosított fHmgyértástmk 3ö éves - Közéleti fórumok - Nyitás Pmc«feelyen Mihályti Imi« Pap Éva Síirte* Adóm Vendégeink lesznek Ebben az évben ünnepeljük a magyar filmgyártás államosításának 30. évfordulóját. A jubileum évének egyik legnagyobb szabású eseménye, a X. magyar játékfilmszemle, nemrég zárult Pécsen. Ez a szemle azt demonstrálta, hogy mégsem érdektelenek, unalmasak, öncélúan művészkedők a magyar filmek. Illetve, ha akad is ilyen, a legújabb termésből nem is egy alkalmas arra, hogy közönséget hódítson itthon és a nemzetközi filmfórumokon is sikerrel képviselje filmművészetünket. Az évfordulós eseménysor másik nagyszabású vállalkozása a februárban és márciusban zajló falusi filmnapok megrendezése lesz az ország 13 megyéjében. Többek között nálunk, Tolna megyében is. Egy év nem nagy idő, sokan emlékeznek még a tavaly első ízben megrendezett filmnapokra és arra, hogy a magyar filmek alkotóival, forgalmazóival folytatott ankétokon akkor mit kértek számon, mit hiányoltak a valóság ábrázolásából és mit várnak a film- művészettől, ha az — egyebek között — a mai paraszti életről akar hitelesen szólni. A Filmnapok falun 1978 rendezvénysor — mint az az eddigiekből is kiderül — az idén nemcsak méreteiben, hanem jelentőségében is eltér a tavalyitól. Több is történik ezúttal közönség— művész találkozóknál. Az egyes filmbemutatók nézői nemcsak írókkal, rendezőkkel, színészekkel, a filmforgalmazás vezetőivel találkoznak a tervek szerint, hanem a társadalmi, politikai, kulturális élet számos helybeli képviselőjével is. Tehát míg a tavalyi találkozók elsősorban közművelődési fórumok voltak, az ideiek igényt tarthatnak a közéleti fórum rangjára. Megyénkben Pincehelyen, Kurdon, Decsen, Tevelen és Pálfán lesz a falusi filmnapoknak egy-egy rendezvénye február 25. és március 12. között. A Tolna megyei filmnapok műsorában szerepelnek új, ősbemutatójukon alig túljutott filmek, de a magyar filmgyártásnak már klasszikusként elkönyvelt olyan alkotásai is, mint amilyen a Szabó Pál regényéből készített Talpalatnyi föld, vagy a Körhinta, a Szakadék, a Ház a sziklák alatt, a Tízezer nap, vagy a Húsz óra. Mi sem alkalmasabb, mint a jubileum éve arra, hogy áttekintsük, ami a mienk. A Talpalatnyi föld és az ehhez mérhető, ehhez hasonló filmek mai sikerének titka nem titok. A magyar falu, a parasztok, általában a kétkezi munkások konfliktusairól készített filmek kapcsán ugyanis soha nem érhette érdektelenség vádja a közönséget. Ez ismételten arra hívja fel a figyelmet, hogy a filmművészetünknek adresszált unalom, öncélúság vádja rendszerint akkor igazolódik, amikor egy- egy újabb filmalkotásunk arra kívánja kényszeríteni a nézőt, hogy mást tartson fontosnak, mint ami gyorsan változó életünkben valóban fontos és érdekes. Nem szeretjük az érdektelen filmeket, ugyanakkor igényt tartunk olyan művészi alkotásokra, melyek önismeretünket szolgálják. Föltehetően ezeknek a korántsem a reveláció erejével ható igazságoknak az újrafogalmazásához adnak alkalmat az 1978. évi falusi filmnapok országosan és megyénkben is. Mint azt számosán tudják, a pécsi filmszemlén volt az ősbemutatója Fábri Zoltán— Balázs József Magyarok című filmjének. Itt láthatta a filmszemle közönsége először — Mihályfi Imre rendezésében — A közös bűn című filmet is. Mindkét alkotás bemutatása szerepel a Filmnapok falun 1978. megyei programjában. Pincehelyen holnap, február 25-én kerül sor a filmnapok ünnepélyes megnyitására. Itt a fórum tárgya levetítés után természetesen A közös bűn című filmalkotás lesz Mihályfi Imre, Uhjelyi János és Szirtes Ádám részvételével. A nagy érdeklődéssel várt Fábri-film, a Magyarok bemutatója Decsen lesz március 4-én. Ezen a nézők a film írójával, Balázs Józseffel és Pap Éva színművészszel találkozhatnak. Március 1-én Kurdon mutatják be a Dübörgő csend című filmet. Tevelen március 8-án a Talpalatnyi földet, Pálfán pedig március 12-én a Tízezer napot játsszák. A megye filmszínházai egyébként az elmúlt 30 év filmterméséből számos filmet tűznek műsorukra február 25. és március 12. között. Ami pedig a találkozókat, az ezekhez kapcsolódó fórumokat illeti, bízzunk abban, hogy nézők, művek és alkotók ismét közelebb kerülnek egymáshoz és konstruktív módon folytatódhat tovább az a tavaly megkezdett eszmecsere, melynek egyik fő gondolata az volt, hogy a mai falu jobban hasonlít a jövőjéhez, mint a múltjához... Karakterrajz öreg bácsi álldogál bezárt utcaajtónk előtt. — Szerencséje, hogy megjött. Már éppen menni akartam — köszönt. Leveszem a kapuoszlop tetejéről a kulcsot. Nyitom a zárat. — A kulcsot meg csak ott tartja? A kerékpáromat a kapun belül a kerítéshez támasztom. — Nem viszi beljebb? — Tessék bemenni. Nyitva van a műterem ajtaja. — Ha elmegy, nem szokta bezárni? — Ha csak a faluba me. gyek, akkor nem. Az öreg szépen, akkurátusán elmagyarázza, hogy ilyen meg, ilyen fényképet akar. — De aztán olyanok legyenek ám, mert egyszer Szekszárdon se vettem át, amit csináltak! Ahogy parancsolom, úgy csinálja. — Úgy lesz — mondom. — Tessék ott a tükör, igazítsa meg a haját, a ruháját. — Ilyen nagy tükre van? Ide kisebb is elég volna. — Azon a széken foglaljon helyet. — Erre miért ilyen párnát" vett? A műanyag huzatos jobb volna. Elhelyezkedik. Magyarázom, hogy hova nézzen, hogyan üljön, aztán bekapcsolom a reflektorokat. — Hányas égők ezek? — 500 wattosak. — Hány van belőlük? — forgolódik a széken. — öt darab. — Amíg a fényképezőgépen matat, addig minek kapcsolja be mindet? Egynél is lát? Nem? Végre elkészülünk a felvétellel. — Mennyit fizessek most? — Legalábh a felét — veszem elő a megrendelő könyvet. — Ha fölírja rendesen, mindet kifizetem. — Akármennyit fizet, felírom. Kis szünet. — Fölírta? — Igen. — Ennyi idő alatt nem lehet azt fölírni. Mutassa! — Mutatom. — Magánál minden olyan furcsa — mondja és leteszi a 20 forintot, gondosan apróból kiszámolva. A teljes CZAKÓ SÁNDOR A felnőttoktatás lehetőségei •ír* •••*££í íí • i rí sír r« Hasznos és könnyen áttekinthető kiadványt jelentetett meg nemrégiben a Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. A könyv részletes felvilágosítást nyújt az oktatás és továbbképzés formáiról, lehetőségeiről. Külön fejezet ismerteti az általános iskolai felnőttoktatás, a felnőttek szakmunkás- képzése és továbbképzése, a dolgozók szakközépisolai képzése, valamint gimnáziumi továbbtanulásának körülményeit. Tájékoztatást kapunk a technikusi minősítés megszerzésének módjáról, a politikai oktatásban való részvételről, a gyermek- gondozási szabadságon lévő, segélyben részesülő anyák képzéséről és továbbképzéséről, a szakmunkás képesítésű fizikai dolgozókat fel. sőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamokról, a felsőfokú esti és levelezőképzésről, a továbbtanuló dolgozókat megillető kedvezményekről, továbbá az egészségileg károsultak szakmunkásképzési lehetőségeiről. Függelékként jogszabály- gyűjtemény és az ajánlott módszertani irodalom jegyzéke szerepel. Végezetül köz. li a könyv azt is, hogy a munkások és középfokú végzettségű szakemberek továbbképzési, oktatási dokumentációi hol szerezhetők be, illetve, hogy kik az iskolai pályaválasztási felelő, sök és a munkahelyi pálya- választási felelősök és a munkahelyi pályaválasztási megbízottak Tolna megyében. A kiadvány kétezer példányban látott napvilágot, eljut megyénk valamennyi iskolájába és a vállalatokhoz, üzemekhez. — km — A gépjármű „veszélyes üzem” A GÉPJARMÜ-FORGALOM hatalmas arányú fejlődése nyilvánvalóvá teszi, hogy fokozatosan növekszenek azok a veszélyforrások is, amelyekből balesetek származnak. Veszélyforrás például az is, hogy a gépjármű- forgalom fejlődését nem követte az utak mennyiségi és minőségi fejlesztése. Ugyancsak jelentős e szempontból, hogy rohamosan nő az új gépjárművezető-engedéllyel rendelkező személyek száma. A gépjárművel kapcsolatos balesetek száma évről évre nálunk is állandóan emelkedik. Évenként sok százra tehető a közlekedésből eredő elhalálozások száma és ezrekre a közúti balesetből eredő sérüléseké. Ehhez még azt is számításba kell vennünk, hogy százezreket érint valamilyen módon azoknak a száma, akiket a baleset az okozás és sérülés oldalán érint. Becslés szerint hatszorosa azoknak a személyeknek a száma, akiket érzelmileg, fizikailag és anyagilag közvetlenül sújtanak a balesetek. Értékelni sem tudjuk, hogy hányán kerültek alacsonyabb életszintre és hány fiatal élet törik derékba, és milyen terhet viselnek a hozzátartozók egy-egy súlyosabb sérülés folytán. A személyi sérülések mellett csak másodlagosan mutatkozik a sokmilliós anyagi kár, és az a károsodás, ami a termelésből kiesők sérülése miatt áll elő. CÉLUNK egyértelmű: a gépjármű hasznosságának megőrzésével az óriási mérvű hátrányok kiküszöbölése, legalábbis nagyarányú csökkentése és korlátozása. A közúti balesetek 90—95 százaléka a közlekedésben résztvevő személyek hibájából áll elő és valamennyi baleset 65—75 százaléka a járművezetők szabályszegéséből ered. E szabályszegések a jog eszközeivel befolyásolhatók. A balesetet előidéző személy jogi felelősséggel tartozik: így államigazgatási, munkajogi, polgárjogi, büntetőjogi és polgárjogi — kártérítési — felelősséggel. A tapasztalatok szerint a fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő károk túlnyomó többsége úgy áll elő, hogy abban számára felróhatóan a károsult is közrehat. Kártérítésre az kötelezhető, aki a kárt jogellenesen és vétkesen okozta. Viszont mentesül a felelősség alól az, aki úgy jár el. ahogy az adott helyzetben elvárható. (Ptk. 339. §). A másik felelősségi rendszer a károkozás tényén, a veszélyes üzemekre alkalmazott tárgyi felelősségen alapul. Ide tartozik a gépjármű üzemeltetésével okozott kárért való felelősségviselés is (Ptk. 345. §). E felelősség alól az üzembentartó akkor mentesül, ha a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely (a fokozott) veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A VÉTKES károkozás keretében a kármegosztás feltételeit a jog úgy szabályozza, hogy a károsult a kár elhárítása érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben elvárható, így nem kell megtéríteni a kárnak azon részét, ami e kötelezettség elmulasztásából ered. A fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő kárfelelősség tekintetében pedig a jogszabály úgy rendelkezik, hogy nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származik. E jogszabályi rendelkezésekből látható, hogy két látszólagosan egymással szemben álló felelősségi rendszer találkozik a mindennapos baleseteknél, ahol például egy gépjármű és egy kerékpáros vagy gyalogos összeütközéséből eredő kár viselésének kérdését kell rendezni. A Legfelsőbb Bíróság példának hozza fel e kérdések megvilágításához (Pk. 38. sz. állásfoglalásában), hogv a gépkocsi elüti az útkereszteződésbe behajtó kerékpárost és a hirtelen fékezés, stb. miatt beleütközik egy oszlopba és megrongálódik. A gépkocsiban 10 ezer forint kár keletkezik, míg a kerékpárost 5 ezer forint kár éri. A kerékpáros felperésként pert indít a gépkocsit üzemben tartó alperes ellen, mint a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója ellen az 5 ezer forint kárának megtérítése iránt. Ha alperes sem a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső elháríthatatlan bkot és sem a felperes felróható magatartását nem tudja bizonyítani, meg kell téríteni a felperes kárát és viselnie kell a saját kárát is. Viszont, ha bizonyítási anyag azt igazolja, hogy a felperes az útkereszteződésbe a közlekedési szabályok megszegésével úgy hajtott be, hogy a szabályosan közlekedő gépkocsit sem megállítani. sem eltéríteni nem lehetett, ez esetben — elháríthatatlan külső ok miatt — nemcsak mentesül a felperes kárának megtérítése alól, de saját kárának a megtérítését is eredményesen igényli az alperes. ABBAN az esetben viszont, ha alperes részéről a baleset elháríthatatlan volt, de felperes szabálytalan behajtása fel nem róható, mert például felperes, belátási képessége hiányzik, ez esetben alperes mentesül a felperes kárának megtérítése alól, de a saját kárának megtérítését — a felperes felróhatóságának, vétkességének hiányában — nem igényelheti. Előfordulhat az az eset is, hogy felperes szabálytalan (felróható) behajtása esetén a szabályosan közlekedő alperes az összeütközést elháríthatta volna, ez esetben nem mentesül a teljes felelősség alól, de az alperesi felróható magatartás miatt kármegosztásnak van helye. Ilyen esetben a bíróság a közrehatás arányában megfelelő százalékos kárviselést állapít meg. Látjuk tehát, hogy mindkét felelősségi rendszerben a károk megelőzésének elve érvényesül. Ez az elv megköveteli, hogy a polgári jogszabályt úgy alkalmazzák, hogy ezzel a jogsértések megelőzését, a törvényes rend helyreállítását érjük el. MIVEL nem kivételes, feltűnő jelenség, hanem a mindennapi élet velejárója, hogy veszélyes üzemek működnek, gépjárművek közlekednek, így a gépjárművezetőtől meg kell követelni, hogy használjon ki mindent a károkozás elhárítására, a károsulttól pedig, hogy tegyen meg mindent, ami az adott helyzeben általában elvárható a károk csökkentésére. De a két megelőzési érdek nem egyforma súlyú. Ez kitűnik a törvény szövegéből is. A gépjármű üzembentartójával szemben a súlyosabb felelősség szabálya érvényesül azáltal, hogy ő viseli a kárt, ha csak külső elháríthatatlan okot nem tud igazolni. A károsulttal szemben úgy érvényesül az enyhébb — prevenciós érdek, hogy nem kap kártérítést annyiban, amennyiben a kár előidézésében felróható megatartásával közrehatott. DR. BUDAVÁRI JENŐ
