Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-21 / 44. szám
1978. február 21. KÉPÚJSÁG 3 Bogyiszló Jó a háztájit segítő tevékenység Szombaton tartotta évi zárszámadó közgyűlését a bogyiszlói Dunagyöngye Termelőszövetkezet. A közgyűlésen részt vett Stumpf Józsefné, a megyei párt-vb tagja. Baka József elnökhelyettes megnyitója után Kiss István, a termelőszövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját. A beszámoló eredményekről és hiányosságokról egyaránt számot adott. A termelőszövetkezet termelési eredménye tavaly több mint 13 százalékkal nőtt 1976-hoz viszonyítva. Búzából hektáronkénti átlagtermésük nemcsak az országos, hanem a megyei átlag fölött is, van. Ugyanakkor a kukoricaátlag lényegesen a megyei alatt marad. Hasonló a helyzet az egy tehénre jutó tejtermelésben is. Nőtt az egy dolgozó tagra eső évi és havi jövedelem is a megelőző évhez képest, az egyszer tíz órára eső munkabér több mint 11 forinttal volt magasabb, mint 1976- ban. . Jó volt a termelőszövetkezet háztájit segítő tevékenysége is az elmúlt évben, erről elismeréssel szóltak hozzászólásaik során a tagok is. Tizenkilencen szóltak hozzá a beszámolóhoz, az idei tervhez, valamint a különböző bizottságok beszámolóihoz. Felszólalt a vitában Stumpf Józsefné, a megyei párt-vb tagja is, aki amegyei és a járási vezetés nevében üdvözölte a bogyiszlói szövetkezeti gazdákat. Átfogó képet adott a megye gazdasági életéről, az előttünk álló feladatokról. Elismeréssel szólt a tsz háztájit segítő tevékenységéről. A vita széleskörűen összegezte a közös gazdaság egész életét. Minden felszólalást a segítő szándék jellemzett, javaslatokat tettek a munka jobbítása érdekében. A közgyűlés jó hangulata biztosíték a fejlődés ütemének tartására és növelésére. Fotó: GOTTVALD Paksi fórum Vezetők válaszoltak a lakosságnak Rengeteg érdeklődő gyűlt össze Pakson, a járási könyvtár emeleti részén, s feszülten várta a nagyközség vezetőinek érkezését. Pontosan hat órakor megkezdődött a legkülönbözőbb kérdésekre való válaszolás, a fórum, ami lassanként hagyományossá válik Pakson. Baksai Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára, Oláh Mihály tanácselnök, Süth Miklós népfront, titkár, Sebestyén Zsigmond ÁFÉSZ-elnök és Németh Ferenc Népbolt-ügyintéző adott felvilágosítást, magyarázatot vagy ígéretet az elintézhető dolgok rendezésére. A mintegy kétszáz paksi olyan sok kérdést tett fel írásban és szóban, hogy felsorolni is nehéz lenne. Fejlesztésről, kereskedelemről, szolgáltatásról volt szó két és fél órán keresztül. Miért nincs Pakson iparitanulóképzés? Válasz: a következő ötéves tervben épül intézet. Mikor indul még egy helyi járatú autóbusz? Nincs kocsi egyelőre, de a meglévő járat március valamelyik napjától kezdve a Kishegyre is fölmegy. Az Eötvös utcában veszélyes a közlekedés mély pincék miatt, a Virág utcában meg azért, mert száguldoznak, pedig alig fér el egymás mellett két kis kocsi. Szólnak a rendőrségnek. Mikor lesz ismét fodrászat a régi központban? Válasz: őszre elkészül az atomerőmű lakótelepén a munkás művelődési ház, akkor a jelenlegi mű, velődési házat (a KIOSZ tulaj, dona) szolgáltató központtá alakítják át. Mikor lesz elég víz, hol bontanak újabb házakat, elképzelhető-e, hogy Pakson lesz valaha központi fűtés vagy gázfűtés; miért nincs reggelizőhely a főutcán, van-e kisajátításra alkalmas hely a község központi részén, ahol garázst lehetne építeni, mi lesz a takarmány, keverő és a TÜZÉP-telep helyén. Meg kell majd beszélni például azt, hogy az evangélikus temetőhöz vezető utcában hogyan lehetne gyorsan járdát építeni. A kérdés feltevője javasolta, adjon a tanács járdalapokat és a lakók megcsinálják társadalmi munkában. Nagyon érdekes vita alakult ki arról, hogy a Béke-szálló előtt folyó csatornaépítés szembetűnően csúnya hibáját hogyan lehetne eltüntetni. Az igen nagy átmérőjű csapadékvíz-elveze, tő csöveket a kelleténél 30 centivel magasabban helyezték el, kiemelkednek az úttest szintjéből, közvetlenül a szállóépület előtt és a szinte földbe süllyedt (alacsonyan fekvő) műemlék ház elé magas úttestet építeni nem szerencsés dolog. Oláh Mihály tanácselnök elmondta: nagyon sokba került volna újra építeni a csatornát, de ők is észrevették a hibát és megmondták róla a véleményüket. Most már csak azt lehet tenni, szépen kialakított füves rész lesz a szálló előtt, az a magasítás nem éktelenkedik. Egy nagyon közérdekű témára adott válasz: a főútca járdáját megépítik a nyár elejéig, mindkét oldalon egyformára, a megállapodás szerint a költségek felét a DÉ- DÁSZ és a posta fizeti. (gemenci) Gyorsabban, gazdaságosabban Napjainkban az energiatakarékosság világméretűvé vált. A különböző kutatási eredmények bizonyítják, hogy az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen nőtt a gazdasági és műszaki haladás folytán az emberiség energia- igénye. Ez, valamint az energiahordozó készletek korlátozott volta sok gondot okoz világszerte. E gondokban hazánk is osztozik, annak ellenére, hogy a hazai energiatermelés és az államközi szerződésekkel biztosított zökkenő- mentes ellátás garantálja a népgazdasági igények kielé- tését. Hazánkban az egyik legnagyobb energiafelhasználó a közlekedés. A népgazdaságban felhasznált összes energia 12 százalékát fogyasztja és ezen belül az alapvető energiahordozók nagy hányadát, — például a benzin 90, a gázolaj 27 és a villamos energia 10 százalékát. Ezek az arányok arra utalnak; hosszabb távon érdemes azzal foglalkozni,- hogy a közlekedési eszközök mennyi üzemanyagot, milyen összetételű energiákat használnak fel. Szerepe van ebben az ún. közlekedési infrastruktúrának: az úthálózatnak, a vasútvonalak állapotának is. Az energiafelhasználást racionálisabbá teheti a korszerű szállítási módok gyorsabb elterjesztése is. Évtizedeken át a vasút használta fel a legtöbb szenet az országban — amikor még gőzvontatással továbbították a vonatokat. E téren már a korábbi* tervidőszakban lényeges változás történt, hiszen a Diesel- és villamos mozdonyok egyre nagyobb mértékben szorítják ki a gőzösöket a pályákról és ma már az ösz- szes vontatási teljesítmény 91 százalékát korszerű mozdonyok végzik. Ez minőségi változás az energiatakarékosságban. A vasúti szállítás kalóriában kifejezett energiaigénye a szénnél korszerűbb energia- hordozók révén 32 százalékkal csökkent, ugyanakkor a szállítási teljesítmény összességében legalább 20 százalékkal nőtt. A szakemberek előrebecsült adatai szerint az V. ötéves tervidőszakban 23—25 százalékkal nő a közlekedés energiafelhasználása. A különböző ágazatok közül a legdinamikusabban a közúti és a légi közlekedés energia- igénye növekszik. Mindez arra kötelezi a közlekedésben dolgozókat, hogy körültekintően gazdálkodjanak az energiakinccsel, a szállítási teljesítmények növelése mellett se feledkezzenek meg a járművek karbantartásáról, azok gazdaságos kihasználásáról. Mind a vasúti, mind a közúti fuvarozásnál lehetőleg teljesen meg kell szüntetni az üresfutásokat, a vonatok indokolatlan feltartását, a járművek ácsorogtatását. A KPM gondoskodik arról, hogy a járműveket előírt időközönként korszerű diagnosztikai vizsgálatnak vessék alá és a felfedezett műszaki hibákat gyorsan kijavítsák. A vasúti közlekedésben a megkezdett teljes műszaki rekonstrukciót folytatják és 1990-re a villamos vontatás részesedése eléri az 55, a Diesel-vontatásé a 45 százalékot. A közúti közlekedésben az energiatakarékosság kulcsa a szállítási igényeknek legjobban megfelelő és az energiafogyasztás optimumát legjobban megközelítő járműpark létrehozása. Ezért a nemzetközi piacokról elsősorban kisebb fogyasztású, olcsó és jó hatásfokkal működő járműveket fognak beszerezni. (B. I.) Vasárnap délelőtt, dr. Király Ernő, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára nyitotta meg Szekszár- don a „Közös úton” című gazdaságpolitikai fotókiállí_ tást. A Babits Mihály Megyei Művelődési Központban ünnepélyes külsőségek között lezajlott eseményen jelen volt Ivan Vasziljevics Szalimov, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője, a szovjet nagy- követség tanácsosa és Fjodor Ivanovics Oszkolkov, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának igazgatója. A szép számmal összegyűlt érdeklődő előtt dr. Király Ernő elmondta, hogy a kiállítás emlékezés egy harminc évvel ezelőtti jelentős eseményre, és dokumentuma két nép barátságának, sokoldalú kapcsolatainak. A kiállított majd 100 fénykép gazdagon példázza azt a sokrétű gazdasági kapcsolatot, amely az 1948. február 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 30 éves története során fejlődött ilyen eredményesen és gyümölcsözően. Kitért dr. Király Ernő a magyar—szovjet kapcsolatokat kifejező helyi tények felsorolására is. Legjelentősebb a megyénkben épülő első magyar atomerőmű. A tamási termelőszövetkezetben dolgozó gépsor 94 százaléka a Szovjetunióból érkezett. Szovjet szedőgépek dolgoznak a Szekszárdi Nyomdában. A tolnai pamuttextilgyár. 100 új szovjet géppel korszerűsíti üzemét 1980-ig. A szekszárdi műszergyár a Zsiguli-koope- rációban vesz részt, keresettek a MEZŐGÉP huzalfeszítő és szőlőkacsozó gépei. A Szovjetunió messzi tájaira jutnak el a bőrdíszmű táskái. Ugyanígy a paksi konzerv, a bonyhádi cipő és a Dombóváron készült kesztyűk. Megyénkben jól ismertek az iparban és a mezőgazdaságban használt szovjet gépek és berendezések. A gazdasági kapcsolatokon túl emberi, baráti szálak is összekötnek bennünket. Testvérmegyénkkel Tambovval, 12 üzemi, intézményi jellegű kapcsolat jött létre, kölcsönös megegyezés __alapján. T öbb ezer Tolna megyei járt eddig a Szovjetunióban, de hozzánk is sok szovjet ember látogatott és látogat el. A kiállítás a sok színű, gyümölcsöző kapcsolatok me- gyénkbeli példáit mutatja be. A Közös úton című kiállítás március 10-től a szovjet nagykövetség klubjában lesz látható. Megyénkben február 28-ig — naponta 10—18 óra között tekinthetik meg az érdeklődők. I. V. Szalimov, F. I. Oszkalov és dr. Király Ernő megtekintik a kiállítást Szovjet exportra készül a konzerv a Paksi Konzervgyárban Tolna és Tambov megye barátságának emlékei Kiss István elnök ismerteti a vezetőség beszámolóját
