Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-02 / 28. szám
A néPÚJSAG 1978. február 2. A leningrádi Ermitázs A Szovjetunió legnagyobb múzeuma, a leningrádi Ermitázs méltán áll egy sorban a világ olyan múzeumaival, mint a Louvre és az amerikai Metropolitan. A különböző korok, országok és népek évezredeket átfogó kulturális és művészeti alkotásainak mintegy 2 millió 700 ezer darabos gyűjteményét őrzik itt. Az Ermitázst évente 3,5 millió látogató keresi fel, 35 ezer alkalommal idegenvezető viszi körbe a csoportokat, 1200 ismeret- terjesztő előadást tartanak. A múzeum kiállítását több mint 350 teremben mutatják be. Az Ermitázst 1764-ben alapították. Akkor «érkezett a Téli Palotába egy 225 képből álló gyűjtemény, amelyet II. Katalin cárnő Porosz- országban vásároltatott meg. A szovjethatalom éveiben az Ermitázs gyűjteménye mintegy ötszörösére növekedett. Évente 10—12 ezer kiállítási tárggyal gyarapodik. Az Ermitázsban rendkívül kiterjedt a tudományos-ismeretter. jesztő munka. Rendszeresen 250 munkacsoport tagjai hallgatják például a múzeum termeiben a művészettörténeti előadásokat. A gyermekek részére is szerveznek ilyen csoportokat. Hároméves művészettörténeti tanfolyamokat is szerveztek. ■, A múzeum tulajdonát képező művészeti alkotások közül mindenekelőtt Leonardo da Vinci két képe, a Madonna Litta és a Benois Madonna emelkedik ki. Franciaország határain kívül az Ermitázsban látható a legátfogóbban a XV—XX. század francia festészete. Rendkívül gazdag a németalföldi és flamand mesterek gyűjteménye, akik között az óriások — Rembrandt, Rubens és Van Dyck képei is megtalálhatók. A világ egyik legteljesebb és legsokrétűbb érem- és régi- pénz-gyűjteményét is az Ermitázsban őrzik. Cigány nyelvtan Jugoszláviában befejezték egy cigány nyelvtan kidolgozását. Az ezzel kapcsolatos kutatásokat a cigány Saip Ju- szuf indította el, aki az ötvenes években Ljubljanában végezte tanulmányait. 1954- től kezdve Juszuf elkísérte a cigányokat vándorútjaikra, velük együtt élte azok sátoros életmódját. Huszonkét éven át járta a cigányok szekerein Ausztria Magyarország, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Törökország, Bulgária, Görögország és Jugoszlávia útjait. Vándorlásai közben meg- jegyzett minden új szót, amelyet hallott, és feljegyzett magának minden érdekes részletet. Amikor már elég sok anyagot összegyűjtött, megkereste Krum Kepaski nyelvész professzort, és annak segítségével' kidolgozta a cigány nyelv grammatikáját. Kepaski professzor szerint a cigány nyelv 32 hangot alkalmaz — kettővel többet, mint például a szerb-horvát nyelv —, nyolc esetet és két nemet — a hímet és a nőnemet. Színházi évad Az új színházi évadban az NDK 60 színháza 430 premierrel várta a közönséget. A bemutatásra kerülő darabok közül 320 a felnőtt, 110 pedig a gyermek és ifjúsági színházlátogatókhoz szólt. A klasszikusok sorában Shakespeare áll az élen. Sok mai tárgyú dráma is szerepel a műsoron. A Kleist-évforduló alkalmából hat színház tűzte műsorára „Az eltört korsó” című művét. A zenei színházak is változatos műsort kínálnak: 260 opera, operett és musical közül választhatnak a zenebarátok. A színházi kollektívák igyekeznek élő kapcsolatot teremteni a közönséggel. A Frankfurtban működő Kleist Színház például vitákat rendez mai tárgyú darabjairól. Előadásai és rendezvényei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy több mint ötezer általános iskolás vált rendszeresen színházbérletet. Az erfurti Városi Színházban úgynevezett munkás színházi napokat tartanak: ez a kollektív színházlátogatás új formája. A szocialista magyar társadalom születése (3.) Mobilitás és strukturális változások A fizikai munkából a szellemi munkába történő mobilitás azt eredményezte, hogy egyrészt a tradicionális értelmiségi pályákon kisebb, a gazdasági és politikai élet értelmiségi, vezető funkcióiban nagyobb mértékben egy új értelmiség jött létre. Másrészt a centralizáció, a technikai fejlődés és társadalmi változások következtében egy jelentős létszámú alkalmazotti-hivatalnoki réteg alakult ki. Ezeket az átrétegződési folyamatokat azonban csak akkor értékelhetjük reálisan, ha figyelembe vesszük a vezetővé válás eltérő tartalmát és megítélését 1956 előtt és után. 1956 előtt a vezetővé vált munkás —, még ha a megfelelő iskolákat el is végezte — nem konstituálódott értelmiségiként, és a „munkásvezető” és az „értelmiségi” minden szempontból elkülönült egymástól. 1956 után az új társadalompolitikai szituáció\az értelmiség helyzetében is jelentős változásokat eredményezett. A szakszerűség egyre erőteljesebben elfogadást nyert a társadalomirányítás, a politika és. a vezetés szintjén is, és ez egyfelől az értelmiségnek a vezetésben való egyre erőteljesebb bevonását eredményezte, másfelől a munkásszármazású vezetőket is sok vonatkozásban értelmiségivé tette. Az osztályok és rétegek egymáshoz való viszonyában mindez pedig a szövetségi politika tartalmasabbá válását eredményezte. A mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági területek felé történő mobilitás új munkásréteget hozott létre. A mezőgazdaságból az iparba való átkerülés azonban nem járt együtt a faluból a városba való vándorlással. Elsősorban az ipar fejlődésénél lényegesen lassúbb városfejlődés okozta, hogy ezek az új munkások nem tudtak a városban letelepedni, ingázókká váltak. (Az ingázók száma megközelíti az egymilliót.) Részben az ingázó létből következett, hogy döntő részük segéd- és betanított munkássá vált, legfeljebb a falusi viszonyok között is megtalálható szakmákig (asztalos, ács, kőműves, kovács stb.) jutott el. Ugyanakkor —, ha nem is főfoglalkozásban — továbbra is kötődött a mezőgazdasághoz, egyrészt a mezőgazdasági termelésben megmaradt feleség révén, másrészt pedig úgy, hogy a munkából hazatérve maga is munkát végzett a háztáji vagy kisegítő gazdaságban. AZ ÁTMENETI KETTŐSSÉG FELBOMLÁSA A szocialista „városi” és a kisárutermelő „falusi” struktúra kettőssége tehát két vonatkozásban is felbomlott. Egyrészt a mezőgazdaság szocialista átszervezésével falun is a szocialista termelési viszonyok alakultak ki, másrészt pedig létrejött egy olyan réteg, amely sajátos közvetítést valósított meg a falu és város, mezőgazdaság és ipar között. Falusi lakos maradt, de a városban dolgozott, paraszti tradíciókat is hordozott, de munkássá vált, továbbra is kapcsolódott a mezőgazdasági termeléshez, de főfoglalkozása és fő kereseti forrása már nem a mezőgazdaság. (Ezenkívül kisebb mértékben, de vitathatatlanul hozzájárult a falusi és városi struktúra kettősségének felbomlásához a falusi ipartelepítés, és a falu éppen meginduló kommunális fejlődése is.) A magyar társadalom e fejlődési szakaszában — amelyet mint a szocializmus alapjainak lerakását jellem- zünk — tehát a volt kizsákmányoló osztályok osztályként való megszüntetése mellett a leglényegesebb strukturális változások a falusi és városi struktúra kettősségéU>TaNBOBCKII)l v nPCIBAfl iTestvérlapunk, a Tam- bovszikaja Pravda rendszeresen közöl olvasói leveleket. Egyik legutóbbi számában például több olvasói levél foglalkozik Tambov megye egészségügyi ellátásával a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt és után. A levelekből kiderül: a kirsza- novi járásban 1864-ben 9443- an születtek. Közülük egyéves korig meghalt 2145. Igen rossz volt az orvosi ellátás még 1901-ben is. Ekkor 30 ezer emberre jutott egy orvos, egy kórházi ágyra pedig 2808 ember. — Jelenleg 95 orvos, 454 egészségügyi középkáder végzi gyógyító megelőző munkáját ebben a járásban és minden .690 emberre jut egy kórházi ágy. Hasonló volt a helyzet a megye központjában, Tambov- ban is. 1908-ban Tambovban mindössze nyolc orvos volt. Egy orvosra több mint 32 ezer beteg jutott. Jelenleg 1400 orvos van Tambovban. Dunántúlt napló Január 1-től 15 százalékkal felemelték a villamos energia árát. Elkerülhetetlen volt a költségek áthárítása, mert az állami költségvetésből juttatott támogatás kicsit kényelmessé tette a vállalatokat, mezőgazdasági üzemeket. A Dunántúli Napló munkatársa azt vizsgálta több üzemben: mit tesznek a villamosener- gia-takarékosság érdekében? A Mecseki Szénbányák fő- energetikusa elmondta: már az elmúlt évben is takarékos- kodták. Csökkentették a hálózati veszteségeket. Több mint négymillió forint visz- szatérítést kaptak a DÉ- DÁSZ-tól. A villamosenergiagazdálkodást diszpécsereik végzik, de minden üzemben önálló energetikus is dolgozik. Ennek ellenére úgy néz ki, hogy az idén mintegy 500 nek felbomlása, a munkás- osztály számszerű növekedése és a szélső rétegek közötti nivellálódása paraszti szár. mazásúakkal, korábbi háztartásbeli nőkkel, feltöltődése fiatalokkal. Ehhez járult a kisárutermelő parasztság termelőszövetkezeti parasztsággá válása, az értelmiség átstrukturálódása, a vezető funkcióban lévők közel teljes kicserélődése, az alkalmazottak számszerű növekedése és a városi kisárutermelés jelentős mérvű csökkenése. E korszakot tehát alapvetően a strukturális viszonyok egységesülése jellemezte még akkor is, ha ez az egységesülés — természetszerűleg — az éppen legdinamikusabban növekvő munkásosztály és alkalmazott-értelmiségi rétegek belső differenciálódásával is együttjárt. A szocializmus alapjainak lerakása a magyar társadalmi struktúra gyors, olykor erőltetett ütemű átalakításának lezárását jelentette. Azért beszélhetünk átalakításról, és nem egyszerűen átalakulásról, mert ebben a folyamatban nem a társadalmi mechanizmusok automatizmusa működött, hanem igen nagy szerepe volt a strukturális viszonyok tudatos és szándékolt változtatásának. A szocialista társadalom megteremtésével ugyanis rendkívül megnő a társadalmi folyamatokat alakító politikai tudatosság jelentősége. Bár a társadalmi forradalmak jelentős részénél korábban is voltak a forradalmi folyamatot előre tervező politikai programok, csak a ezer forint felárat kell majd fizetniük. Szemléletváltozásra van szükség ahhoz, hogy ezt ne kelljen kifizetni. Nemcsak azt kell tudomásul venni, hogy van energia, hanem azt is, hogy takarékoskodni kell vele. A BŐM főenergetikusa elmondta: Fél éve lett a gyár főenergetikusa. Nagy teljesítményű gépeik azóta éjszaka dolgoznak, növekedett az üzemórák száma. perón Népe A Petőfi Népe főcímben emeli ki: „Kilencvenezer hektár még erdősíthető” — Bács-Kiskun megyében. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság eddig is jól végezte munkáját. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy 1948 óta 28 ezer hektárnyi erdőt telepített és 17 ezer hektárt újított fel. A jövőben még nagyobb feladatok várnak a gazdaság dolgozóira. A felmérések szerint ugyanis még 90 ezer hektárnyi terület erdősíthető. Ehhez nagy mennyiségű csemetére is szükség van. Jelenleg évente, mintegy 25 millió fenyő és 5 millió lombcsemetét nevelnek évente a telepítésekhez. SomoqtiiNéplap Takarmánylisztet állítanak elő kukoricaszárból a puszta- szemesi termelőszövetkezetben. Az utóbbi három évben a közös gazdaság 52 millió forint értékű beruházást valósított meg. Az összegben benne van a lucemaliszt- üzem építése is, amelynek idei terve mintegy 350 vagon takarmányliszt, illetve pellet készítése. Tavaly 290 vagon takarmánylisztet készítettek. Két évvel ezelőtt gyártottak először kukoricaszocialista fejlődést készíti elő olyan széles körű politikai-ideológiai program, amilyen a munkásosztály, a munkásmozgalom bázisán kialakult. ÜJ PROBLÉMÁK — ŰJ VÁLASZOK Az alapok lerakásán túl azonban más tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a hatvanas évek első felétől kezdve megváltozott a strukturális fejlődés jellege. A hatvanas évek közepétől a legtöbb kelet-európai szocialista országban új szituáció jelentkezett, amelynek lényege, hogy kifogytak a korábbi gazdaságfejlesztési stratégia forrásai. A forradalom után kialakult társadalom- és gazdaságirányítás ugyanis egyfajta választ jelentett a szocialista építés követelményeinek és a kelet-európai elmaradottság felszámolásának egyes problémáira. Ez a válasz pedig az igen gyors ütemű és extenzív iparfejlesztésnek, a magánegyének — ideértve a magántulajdont is — és a mezőgazdasági ágazat terhére történő felhalmozásnak és az összes gazdasági és társadalmi erőforrás feletti centrális állami rendelkezésnek hármasságában ragadható meg. A hatvanas évek közepére azonban ezen gazdaságfejlesztési stratégia részben elérte céljai egy részét, részben pedig már nem rendelkezett a régi felhalmozási forrással és háttérrel. Problémaként vetődött tehát fel a szocialista fejlődés új problémakörének megfelelő növény-lisztet, tavaly már a kukorica-növényliszt termelésük elérte a 35 vagont. Minden lisztet és pelletet saját nyersanyagból állítanak elő. Az idén például 300 hektáron termesztenek kukoricát kizárólag erre a célra. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Fejér megyében is jól vizsgázik az egységes egészség- ügyi szervezet — írja a Fejér megyei Hírlap — Az egységes egészségügyi szervezet 270 ezer ember egészségügyi ellátásáért felelős. Gondot jelentett az orvosi ellátás olyan megszervezése, hogy az „utazó betegek” helyett az „utazó orvosok” elve érvényesüljön. Karl-Marx-Stadtban megjelenő testvérlapunk legutóbbi számában arról olvashatunk, hogy nyolcezer lány és fiú kezdte meg évi szabadságát egy hegyvidéki üdülőhelyen. Ezek a fiatalok a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgoznak. Immár húszéves gyakorlat, hogy az ezekben a népgazdasági ágakban foglalkoztatott fiatalok ilyenkor kapják meg az éves szabadságukat és „megszállják” az NDK téli sportközpontjait, hiszen amikor a nyári szabadságolásuk ideje van, rájuk akkor vár a legnagyobb munka: minden percet ki kell használni a betakarításra, a következő évi kenyér biztosítására. Ebben az évbeh ezen felül még külön nagy feladatot is vállalták: 60 millió márka értékű meliorációs munkát végeznek és az ifjúsági szövetség akciója során 15 millió márka értékű takarmányt akarnak kigazdálkodni. Ehhez gyűjtenek most erőt úgy, hogy a pihenés napjait is okosan, ügyesen használ, ják ki. társadalmi és gazdasági mechanizmusok megformálása. Az európai szocialista országok többségében — így hazánkban is — napirendre kerültek ezek a kérdések és határozatok is születtek. Ezeknek az intézkedéseknek két gyakorlati pillére a gazdaságirányítás mechanizmusa és az államélet, a szocialista demokrácia, benne az üzemi demokrácia továbbfejlesztése volt. Ezek a határozatok és a következményükként jelentkező gyakorlati intézkedések sok tekintetben új tendenciát jeleztek. Ha ennek az új tendenciának lényegét az előzőekhez hasonló tömörséggel akarjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a korábbi — a célkitűzésekben teljesen, a gyakorlatban pedig jórészt — közvetlen társadalomirányítási mechanizmust tendenciájában egy részben közvetítéses társadalomirányítási mechanizmus kezdi motiválni és hatékonyabbá tenni. A társadalmi v struktúra szempontjából mindez elsősorban azt jelenti, hogy e közvetítéses mechanizmusban a különböző társadalmi csoportok funkcionálása láthatóbban van jelen és hatékonyabbá válik. így olyan strukturális viszonylatok alakulnak ki, amelyben a tradicionális osztályalapokon szerveződött társadalmi csoportok különböző rétegei különböző módon mozognak. KOLOSI TAMÁS (Következik: 4. A munkás- osztály.) A XVII—XVIII. századi olasz művészet termeiben
