Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

1978. február 2. ^PÚJSÁG 5 Mit csinálnak a KiSZ-esek 7 A két KISZ-bizottság munkája Pakson Javítani kell a szervezettséget IP IP W* mm imw* IrjjjljjijR T omn «5B1 tmo n FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Az alkohol és a fiatalok (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Manapság már újságírói közhelynek számít, ha valaki az alkoholról ír. Gondolják is sokan, na, ennek se jutott más eszébe. Azonban kell, sőt muszáj! Rá kell döbben­teni az embereket, hogy az alkoholizmus közügy. Főleg, ha fiatalokról van szó. Roppant örvendetes, hogy a Tolna megyei Vendéglátó­ipari Vállalat is részt vállal a diákok étkeztetési problé­májának megoldásában. Így jut nap nap után ebédhez sok tanuló az Arany János utcai önkiszolgáló étteremben. Már több alkalommal lettem fi­gyelmes arra, hogy a fiatalok az ebédhez jóízűen poharaz- gatnak. Tévedni tetszik, kólá­ról szó sincs. A folyadékot esetükben a sör jelenti. Hasonló eset szemtanúi le­hetnek azok is akik vasárnap ellátogatnak a művelődési központba. Igaz, ott nincs étel, csak sör meg cigaretta. Csak azt nem értem egé­szen pontosan, miért kell mindehhez sör? Nálunk a menzán senki sincs felhábo­rodva, hogy nem árusítanak szeszt, minthogy azon sem, hogy külön engedély kell a rektortól, ha valamilyen kü­lönleges alkalomkor „sörös- discót” szeretnénk tartani. Nem vagyok meggyőződve afelől, hogy ezt a célt szol­gálja, ha alkoholt árusítanak egy olyan helyen, amely ki­mondottan közétkeztetést bo­nyolít le. Akik az önkiszolgá­lóba járnak ebédelni, azok többségükben délután is dol­goznak, munkaidőben pedig legjobb tudomásom szerint tilos alkoholt fogyasztani. MOLNÁR GÁBOR A megyei KISZ-bizottság legutóbbi ülésén két paksi KISZ-bizottság számolt be munkájáról és a hozzájuk tartozó alapszervezetek te­vékenységéről. A KISZ-nek nem csupán tagjaival kell foglalkoznia, „hozzájuk tar­tozik” minden harminc éven aluli fiatal gondja-baja. Ezért a két anyagból az is kiderül, milyenek a munka- körülményei a Paksi Állami Gazdaságban és a Konzerv­gyárban dolgozó fiataloknak. AZ ÁLLAMI GAZDASÁG 1200 dolgozója közül 375 a KISZ-korosztályú és 71-en tagjai az ifjúsági szövetség­nek. Három alapszervezet munkáját fogja össze a KISZ- bizottság. Első és legfonto­sabb feladatuknak tartják a gazdasági munka segítését. Két ifjúsági szocialista bri­gád már megalakult. A bri­gádok közös rendezvénye­ken vettek részt és a tagok közül sokan kérték felvételü­ket a KISZ-be. A gazdaságban három .ka­tegóriában működik a kiváló mozgalom. A Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú szak­munkás és a Kiváló ifjú munkás címért vetélkedhet­nek a fiatalok. Az értékelés­re áprilisban kerül sor. A gazdasági vezetés biztosítja mind az erkölcsi, mind az anyagi elismerést a helyezet­teknek. Az oktatási év nem volt sikeresnek mondható, kivéve a biritói Il-es alapszervezet­nél működő politikai vita­kört. A KISZ-tagságból kö­rülbelül 45-en rendszeres és 20-an alkalmi látogatói a po­litikai oktatásnak. A vitakö­röknél éppúgy gond, mint az egyéb összevont rendezvé­nyeknél, hogy a fiatalok szét­szórtan, több munkahelyen dolgoznak. A közéleti nevelésben az alapszervezetek ellátják fel­adatukat. A KISZ-tagok megtalálhatók a gazdasági közvetlen termelésirányító munkakörökben és középszin­tű vezetők között is. Vannak KISZ-tagok az önkéntes tűz­oltórajokban, szakszervezeti bizottságokban, pártvezető­ségben, sőt a párt vb-ben is. Munkát vállalnak az MHSZ vezetőségében is az ifjúkom­munisták. A harminc év alattiak kö­zül 243 főnek van szak-, illet­ve betanított munkás képesí­tése, huszonnégyen rendel­keznek felsőfokú iskolai vég­zettséggel. ötvenen nem vé­gezték el az általános isko­lát, közülük tizenöten tanul­nak. Az ifjúsági klubok irá­nyításában és egyáltalán a szabad idős probramok bizto­sításában még van mit ten­nie a KISZ-bizottságnak és az alapszervezetnek is. A tö­megsportban több eredményt tudnak felmutatni. Birítón korszerű lőteret építettek tár­sadalmi munkában, a siker­rel szereplő lövészek többsége KISZ-tag. Van asztalitenisz házi bajnokság és évek óta jól szerepelnek a gazdaság fiataljai a hőgyészi ME- DOSZ-versenyen. Május else­jén az egész gazdaságot meg­mozgató sportnapot rendez­tek. összességében a harminc év alattiak 25 százaléka vesz részt az ifjúsági mozgalom­ban. Növelni kell tehát a szervezettséget. A KONZERVGYÁRBAN, a központi telepen 321 har­minc év alatti dolgozik, kö­zülük 46-an tagjai a KISZ- nek. A szervezet tagjai va­lamennyien szocialista bri­gádtagok. A fiatalok mozgó­sításában tekintetbe kell venni, hogy a gyár szezon jellegű, minden rendezvényt lehetőleg ezen kívül kell le­bonyolítani. A mozgalom tag­jai kivették részüket a mun­kából és a versenymozga­lomból. Eredményesen működik a gyárban az aktivisták köre. A fiatal párttagok pártoktatás­ra, marxista középiskolába, illetve a marxista esti egye­tem általános tagozatára jár­nak. A Forradalmi ifjúsági napokon, március 24-én, a III. számú általános iskola úttörőcsapatával közösen ün­nepelték meg a Tanácsköz­társaság és a KISZ megala­kulásának évfordulóját és Kullich Gyulára is megemlé­keztek. Részt vesznek a KISZ-tagok minden évben a Duna menti fiatalok találko­zóján és a sportprogramokra mozgósítanak. Két évvel ezelőtt 15 fiatal vett részt a vezetésben, egy év alatt számuk 19-re nőtt. Részt vesznek a párt, a szak- szervezet, az MHSZ, a tanács munkájában, és a népfront­ban. Tovább kell lépni az ak­tívák képzésében, hogy az üzemi négyszög megbeszélé­seken a fiatalok képviselői partnerei lehessenek a gaz­dasági vezetésnek. A KISZ-tagok körében jó a szakmai-politikai végzettség, ugyanez nem mondható el az összes harminc év alattiról. Közülük huszonnyolcán az általános iskolát sem végez­ték el. Az élelmiszeripari szakközépiskola kihelyezett tagozatán az érettségi mellé még tíz KISZ-tag szerzett szakmai képesítést. A szabad idős programok szervezése már nagyobb gon­dot jelent), mert ifjúsági klub nincsen, de működik a mag­nós, beindul hamarosan a disco. Az ifjúsági és felnőtt­tömegsport szervezésében szép eredményeket értek el a fiatalok. A pártvezetőség határozata alapján minden 30 év alatti fiatallal elbeszélgettek élet- és munkakörülményeikről, felmérés is készült a kor­osztályról. A beszélgetés eredményeképpen az összes fiatal tájékoztatást kapott a KISZ-szervezet munkájáról, feladatairól és célkitűzései­ről, ennek hatására hetvenen jelentkeztek az ifjúsági szer­vezetbe. A tagfelvételi mun­kát megnehezíti a gyárban a nagymértékű munkaerő­vándorlás. A pártvezetőség december­ben meghatározta a további feladatokat a taglétszám nö­velésével és a szervezeti élet megszilárdításával kapcsolat­ban. A létszámot száz főre kívánják emelni, a pártszer­vezet .1980. december végéig csak olyan fiatalt vesz fel tagjai sorába, aki tagja a KISZ-nek és az az egyik ajánlója. A KISZ-szervezet taggyűlésén minden esetben részt vesz olyan párttag, aki az adott területen felelős be­osztásban dolgozik. Különös gondot fordítson a KISZ-bi- zottság a fiatalok szabad­idős tevékenységének meg­szervezésére a közművelődé­si bizottsággal, a nőbizott­sággal és a Vöröskereszttel együttműködve, mondta ki többek között a pártvezetőség határozatában. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A XI. Világifjúsági Talál­kozóra készülve, ezekben a napokban megyeszerte zajla­nak a VIT-vetélkedők iskolai fordulói. A tamási gimnázi­umban nyolc csapat 40 tanu­lója versenyzett és legalább ugyanannyian szurkoltak ne­kik. A forgatókönyvet diákok készítették, a játékvezető és a zsűri elnöke szinten tanuló volt. Sok nézőt vonzott a gimnáziumi KISZ-bizottság által meghirdetett plakátpá­lyázat zsűrizése is. Az ízléses plakátok a VIT-et és a KISZ-t népszerűsítik. Elő­nyösen dekorálják a gimná­zium előcsarnokát. LUKÁCSI PÁL fotó: KÖNYE IVÁN A vetélkedő csapatok Kövecses Erzsébet 1. b. osztályos tanuló díjazott plakátja Üj feladatok az ifjúság nevelésében Interjú Kiss Lajos vezérőrnaggyal, az MHSZ főtitkárával — A Magyar Honvédel­mi Szövetség idén ünnepli megalakulásának 30. év­fordulóját. Kérjük, tekintse át a szövetség harmincéves munkájának legfontosabb eredményeit! — Az 1948—49-es forra­dalom és szabadságharc 100. évfordulóján alakult meg szövetségünk jogelődje: a Magyar Szabadságharcos Szö­vetség. Viharos, forradalmi időszakban szövetségünk az akkori forradalmi harc egyik szervezett ereje lett. Szövet­ségünk fejlődése történelmi út volt, sikerei és megtorpa­násai egyek voltak a szocia­lista forradalom eredményei­vel és megingásaival. A társadalom fejlődésével párhuzamosan jelentkező és mind magasabb igényű hon­védelmi célkitűzéseknek meg­felelően a szövetség — bár­milyen nevet viselt is —min­dig alkalmas volt a hazafias honvédelmi nevelő, és sport- feladatok végrehajtására. Napjainkban 4787 klubban 188 ezer klubtag, valamint 16 és fél ezer pártoló tag mun­kálkodik azon, hogy a szövet­ség előtt álló feladatokat a korábbinál magasabb színvo­nalon és hatékonyabban old­hassuk meg. — 1977 tavaszán „Edzett ifjúságért” néven új, az egész magyar fiatalságot átfogó tömegtestnevelési mozgalom indult, amelyben nagy feladat hárul a Ma­gyar Honvédelmi Szövet­ségre is. Mennyiben jelen­tett a mozgalom megindí­tása változást a szövetség munkájában és hogyan ér­tékeljük az indulás évét? — Szövetségünk vezetői és aktivistái mindig is felada­tuknak tekintették a fiatalok bevonását a különböző hon­védelmi jellegű tömegsport- versenyekbe. A Honvédelmi kupa lövészversenyek és az összetett honvédelmi verse­nyek fordulóiban évről évre tízezrek vesznek részt. Az „Edzett ifjúságért” moz­galom beindulása mégis új feladatok elé állította szövet­ségünket. Három fő területet említenék. Továbbra is fel­adatunknak tekintjük az em­lített tömegversenyek szer­vezését és lebonyolítását, ter­mészetesen munkálkodva azon, hogy az eddigieknél is nagyobb tömegeket vonjunk be a versenyekbe. Másik fel­adatunk a mozgalom egyéb sportágainak szervezéséhez és végrehajtásához nyújtott segítség más állami és tö­megszervezeteknek; végül a társadalmi munka az új sportlétesítmények építésé­hez, illetve felújításához. Az indulás évében kezdeti sikereket értünk el, eredmé­nyeinket szerénynek tartjuk A jövő feladatai között az egyik legfontosabb az „Ed­zett ifjúságért” mozgalom mind szélesebb kibontakozta­tása. — A Magyar Honvédel­mi Szövetségnek céljaiból és feladataiból adódóan sokrétű kapcsolatai van­nak. Milyen a szövetség kapcsolata a társszervek­kel, gondolunk elsősorban az oktatási, a sport-, a KISZ- és úttörőszervekre? — Szövetségünknek több mint egy tucat állami és tö­megszervezettel van kapcso­lata. Tevékenységünk össze­hangolására együttműködési megállapodásokban rögzítet­tük közös feladatainkat. Leg­utóbb az elmúlt év októbe­rében újítottuk fel együttmű­ködési megállapodásunkat az OTSH-val. Az aláírt okmány újabb munkaterületeket, fel­adatokat tűz ki a két szerve­zet elé. A legszorosabb a kapcsola­tunk az ifjúsági szervezetek­kel és az oktatási intézmé­nyekkel. Az iskolákban köte­lező jelleggel, tanterv szerint folyik a fiatalok honvédelmi oktatása. Ezért elsősorban az oktatási intézmények a fele­lősek, de talán nincs olyan iskola, amelynek munkáját ne segítené egy-egy MHSZ- klub. Aktivistáink segítenek az órák megtartásában, esz­közöket biztosítanak a gya­korlatokhoz, segítséget nyúj­tanak a rajversenyek meg­rendezéséhez, módszertani foglalkozásokat szerveznek, és tartanak az iskolákban honvédelmi ismereteket okta­tó tanároknak, szakköröknek. A KISZ-szervezetekkel és úttörőcsapatokkal is széles skálájú együttműködés ala kult ki. Klubjaink tevékeny részt vállalnak az Ifjú Gárda és az Úttörő Gárda tagjai­nak oktatásából, rendszeresen közös sportversenyeket és szellemi vetélkedőket rendez­nek. Öröm számunkra, hogy együttműködésünkről, közös tevékenységünkről szólva mind szorosabb kapcsolatról és mind több eredményről beszélhetünk. — Milyen jelentős fel­adatok előtt áll az MHSZ idén, mit várhatunk 1978- tól? — A fejlődés megköveteli tőlünk, hogy ma többet és jobbat nyújtsunk, mint teg­nap, és a jövőben ne eléged­jünk meg azokkal az eredmé­nyekkel, amelyeket ma elér­tünk. Ez lesz a jellemző az 1978-as esztendőre, ezen be­lül szövetségünk munkájára is. A honvédelmi törvényből adódóan mennyiségben és minőségben is megnöveke­dett feladatok várnak ránk a fiatalok általános és szak­mai honvédelmi oktatásában, a tartalékosok önkéntes to­vábbképzésében, tájékoztató oktatásban, valamint a hon­védelmi spo'rtok fejlesztésé­ben. Ezeket a feladatokat, mindenekelőtt a szövetség társadalmi alapjai, a klubok további szervezeti megerősí­tésével tudjuk megoldani. Je­lentős javulást kell elérnünk azon a területen is, amelyet pártunk XI. kongresszusa úgy fogalmazott meg, hogy „...az ifjúság körében folyó eszmei-politikai nevelésben növelni kell a társadalom minden szervezetének, min­den tagjának felelősségét, ak­tivitását”. Ez a követelmény maga­sabb szintű, politikai munkát követel szövetségünk minden dolgozójától, társadalmi aktí­vájától. Feladatainkat 1978- ban a párt megalakulásának 60. és szövetségünk létrejöt­tének 30. évfordulójának je­gyében — ahol lehet szocia­lista munkaverseny kibonta­koztatásával — eredménye­sen kívánjuk megoldani. Szolgálva ezzel is a párt hon­védelmi politikájának meg­valósítását, népünk békés építőmunkájának védelmét. MAJOR ÁRVÁCSKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom