Tolna Megyei Népújság, 1978. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

t r r< : szárd 71°1 5£:-^emi Kön?v*sr Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 27. szám ÄRA: 0,80 Ft 1978. február 1., szerda Mai számunkból MUNKAERŐGONDOK A BŐRGYÁRBAN (3. old.) KÉPVISELŐNŐ OTTHONKÁBAN (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) MUNKÁSGYÜLÉS A KONZERVGYÁRBAN (5. old.) (5. old.) ŰJ ÜZEM LÉTESÜL TAMÁSIBAN Tokba bújt emberek A példa friss és nem a fantázia szüleménye. Me­gyénk egyik nagyközsége, -d. Joggal alkalmazható ese­tében a kissé elkoptatott „rangos” jelző. A falu gyarap­szik, termelőszövetkezete és néhány kisebb üzeme már régóta biztos megélhetést nyújt. Iskolájában háromtu­catnyi pedagógus sok száz gyereket okít, művelődési házának programja számos esztendeje elevenebb sok városinál, sőt fővárosinál is. A hazai író-, színész- és tu­dóstársadalom színe-java rendszeresen és örömmé1 vesz részt itt abban a munkában, melyet „közművelésnek” szoktunk nevezni. Egy pesti találkozás véletlene jóvoltából a közel­múltban elígérkezett ide a neves közíró is, akit nevez­zünk L-nek. Megegyeztek a művelődési intézmény igaz­gatójával, hogy egy fontos, közérdekű témáról tart majd előadást, melynek ő ismert szakértője. A kellő napon és kellő időben megérkezett. Zsúfolt terem várta: — pedagógusok, orvosok, agrár- és közigazgatási szakem­berek. Odabenn az irodában megkérdezte: „Voltakép­pen miről is fogok én ma itt beszélni?” Udvariasan fel­frissítették megkopottnak tűnő emlékezőtehetségét. „Ugye, tíz mondat elég lesz?” — hangzott a következő, valóban meglepő kérdés. Az igazgató immár harminc éve adta nép- és közművelésre a fejét. Hajlamos volt azt hinni önmagáról, hogy számára e területen nincs új a nap alatt. Tévedett. „Talán legyen inkább tizen­egy ...” — mondta leplezetlen maliciával. Az előadás mintegy tíz percig tartott. Utána az elő­adó kérdéseket kért. A joggal megsértett közönségtől kapott vagy hármat. Az „előadás” után lezajlott az ilyenkor elkerülhetetlen pénzügyi természetű megbe­szélés. „Nyolcszáz forintot szoktam kapni!” — közölte nemes egyszerűséggel a közíró. Megkapta a felét. Utána megkérdezte, hogy a d-i közművelődés gazdája netán hallotta-e már az ő feleségének hírét. Hallotta, hiszen a közíróné országosan ismert hegedűművésznő. „Esetleg őt is rábeszélhetném egy szereplésre önöknél...” — így a folytatás. „Kár, hogy nem most volt itt a művész­nő!” — hangzott a válasz és a meghívás természetesen elmaradt. A szokásosnál kissé hosszabbra nyújtott példa ta­nulságos és belőle sokféle következtetés leszűrhető. Ezt a szűrőmunkát az olvasók java része valószínűleg már az eddigiek alapján is elvégezte. Hadd egészítsük most ki a gondolatsort a magunk véleményével. A falusi változásokat — azt hittük — mindenki unalomig is­meri. A régitől elütő porták, fejlődő kereskedelmi há­lózat, társadalmi átrétegeződés, a hagyományos mező- gazdasági munkák hovatovább teljes eltűnte, ingázás, kétlakiság, lassan mezőgazdasági-ipari munkássággá formálódó parasztság — csupa olyan téma, melyekről a legpróbáltabb újságíróknak is nehéz újat írniok. -d. nagyközségben 1978-ban hozzávetőleg annyi különböző képesítésű szakember, szellemi munkás vagy egész egy­szerűen csak a világ dolgai iránt érdeklődő állampolgár él, mint negyven éve az egész járásban. Tokba bújt embernek kell lennie annak, aki mind­ezt nem veszi észre. Sőt annak is, aki nem érzi megtisz­teltetésnek, ha egy ilyen közösségbe meghívják, mert kíváncsiak a véleményére, ismereteire, tapasztalataira, melyek értékéről máshol, más fórumon (a fővárosban, sőt olykor az egész ország nyilvánossága előtt) már nem egyszer tanúbizonyságot tett. Eszünkbe se jut erőszakkal valamiféle főváros— vidék ellentétet fabrikálni. Abban a községben, mely­ről szó van, már Kossuth- és Állami-díjas művészek adták nem egyszer tudásuk legjavát. Éppúgy nem saj­nálta tőlük senki a jogos (joggal magas) honoráriumot, mint ahogy valószínűleg iDarvas Ivánnak se jutna eszé­be kifogásolni egy Rába-Steiger traktor „művészének” az átlagosnál magasabb keresetét. L. — a neves közíró — másfajta szemléletről tett tanúbizonyságot. Az az érzésünk, hogy nemcsak a ní- vótlan hakni-brigádok szolgálnak rá a kárhoztatásra, hanem az olyan jó képességű, magas képzettségű sze­mélyek is, akik üres óráikban nem restek leutazni vi­dékre (800 elképzelt forintért), abban bízva, hogy a fa­lusiaknak minden jó, ami „felülről” jön. Egyáltalán: — hol van a „fenn” és hol a „lenn”? Mindezzel kapcsolatban annak már semmi jelen­tősége sincs — ezt talán mondani se kell —, hogy L. ne­vének kezdőbetűje az ABC-ben egészen máshol kere­sendő, és -d. fedőnév alatt megyénk térképén egyetlen települést se lehet megtalálni. Ezeket csak a példa, saj­nos, cseppet sem egyedüli volta mián írtuk és azért, mert a tokba bújtság (ugyancsak sajnos), tagadhatatla­nul létezik. ORDAS IVÁN Brezsnyev és Koszigin fogadta Jaroszewiczet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alek- szej Koszigin miniszterelnök, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja kedden a Kremlben fogadta Pjotr Ja- roszewicz lengyel kormány­főt a LEMP KB PB tagját, aki munkalátogatáson tartóz­kodik a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev a mos­tani ötéves terv megvalósítá­sa érdekében a párt által ki­fejtett politikai és szervező munkáról beszélt. Szólt arról a tömegméretű szocialista munkaversenyről is, amely nagy szerepet játszik a ter­melés hatékonyságának és a termékek minőségének javí­tásában. A megbeszélésen nagy fi­gyelmet szenteltek a szov­jet—lengyel együttműködés kérdéseinek. Mindkét fél elé­gedetten szólt az eddig vég­zett munka eredményeiről, és hangsúlyozta a két ország népgazdaságai közötti kap­csolatok fejlesztésének és el­mélyítésének a kooperáció és a gyártmányszakosítás mind kétoldalú, mind a KGST-n belüli bővítésének szükséges­ségét. A beszélgetés során a felek rámutattak, hogy egészében kedvezően alakul a nemzet­közi helyzet a béke és a szo­cializmus javára, és ebben nagy szerepe van a szocialis­ta közösség országainak. A találkozó meleg, baráti légkörben folyt le. (TASZSZ) A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége tegnap dél­előtt kibővített ülést tartott, amelyen részt vettek az ap­parátus tagjai is. Az első napirendi pont ke­retében Hanoi József, a HNF megyei titkárhelyettese tájé­koztatta a jelenlévőket az országos tanács legutóbbi ülé­séről. Többek között ismer­tette az ez évi feladattervet. Ezt követően két nagyköz­ség: Simontornya és Nagy- mányok népfrontbizottságai­nak titkárai adtak tájékozta­tót az elnökségnek a lakóte­rületi mozgalmi munkáról. Az elnökség mindkét bízott­I ságnak és a községek lakos­ságának elismerését fejezte ki az elvégzett munkáért. Végezetül a HNF megyei elnöksége elfogadta a munka- bizottságok első félévre szóló munkatervét. Piotr Jaroszewiczet, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagját, lengyel miniszterelnököt Moszkvában fogadta Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács elnöke. Jobbra tőlük Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszter- tanácsának elnöke. Lázár György a VI. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kedden Budapest VI. kerüle­tébe látogatott. Részt vett a látogatáson Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára és Kiss István szob­rászművész, a Központi Bi­zottság tagjai. A kerületi pártbizottság székházában Moró István el­ső titkár, Füredi László ta­nácselnök és a kerület más vezetői fogadták. Moró Ist­ván tájékoztatót adott a kerü­let helyzetéről, fejlődéséről, a pártmunka tapasztalatairól. Ezt követően Lázár György ellátogatott a Képzőművésze­ti Főiskolára: itt Somogyi József rektor és Nemes Lász­ló, a pártszervezet titkára adott tájékoztatást az intéz­mény tevékenységéről, majd a kormány elnöke megtekin­tette a hallgatók munkáiból készült kiállítást és néhány műtermet. Lázár György ez­után a MÁV újonnan épült központi rendelőintézetét te­kintette meg. Itt Vajda György igazgató-főorvos és Molnár Imréné, az intézet párttitkára fogdta. Végezetül a pártbizottság székházában aktívaértekezleten Lázár .György tájékoztatót tartott Időszerű politikai kérdések­ről. (MTI) Több mint 15 millió nyereség Zárszámadás Mázsán Tegnap tartotta zárszám­adó és tervtárgyaló közgyű­lését a mözsi Uj Élet Terme­lőszövetkezet. A vezetőség beszámolóját Arany István, a téesz elnöke ismertette a tagsággal. Mint elmondotta, az 1977-es gazdasági év va­lamennyi termelési tényezőt figyelembe véve jobban si­került az átlagosnál, annak ellenére, hogy májusban pusztított a jég, a tavasz fo­lyamán több alkalommal ala­csony volt a hőmérséklet. Az őszi betakarítás időszakában rendkívül kedvezően alakúit az időjárás, éppen ezért idő­ben és jó minőségben tudták betakarítani a terményeket. Búzából a tervezettnél öt és fél mázsával lett több a hek­táronkénti átlagtermés. Ti­zenhárom nap alatt learattak, s az összmennyiségnek csu­pán 15 százalékát kellett szá­rítóba vinni. Az 55 hektáron termelt szó­ja felét elverte a jég, s ezt a területet kultivátorozni és új­ra vetni kellett. A tsz tagja a bólyi szójatermelési rend­szernek, s átlagtermése alap­ján a taggazdaságok közül az első helyen áll. A kukorica hozama évről évre folyama­tosan emelkedik. Tavaly a tervezettnél 7,8 mázsával többet takarítottak be hektá­ronként. Beváltak a középko­rai fajták, a jövőben is eze­ket termesztik. A burgonya termőterülete 150 hektár. Va_ lamivel kevesebb termett a tervezettnél, aminek az oka, a minőségileg kifogásolható vetőgumó. Szálas és zöldta- karmányokból mennyiségileg és minőségileg megfelelő ter­mést takarították be. Mint­hogy a téesznek nincs lucer­naszárítója, keresik a lehető­ségét annak, hogy egységnyi területről olcsón, minél több fehérjét tudjanak előállítani. Az állattenyésztéshez szüksé­ges tömeg-, szálas és abrakta­karmányok a téeszben meg­teremnek. Az öntözőfürtön keresztül tavaly 471 hektárra 672 ezer köbméter vizet ön­töztek ki, elsősorban a zöld­ségfélékre, a burgonyára és a takarmányokra. A kertészeti ágazat az elő­ző évhez viszonyítva 9600 mázsával több zöldséget ter­melt és adott át a kereskede­lemnek. A szántóföldi zöld­ségfélék betakarítási munkái­nak szervezése és az értéke­sítés soha nem jelentett olyan gondot, mint az elmúlt évben; különösen a nyári fe­jes káposztával és a léparadi. csommál voltak problémák. (Folytatás a 3. oldalon). Szavaz a tagság

Next

/
Oldalképek
Tartalom