Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 11. szám ARA: 0,80 Ft 1978. január 13., péntek Mai számunkból BŐVÜL, FEJLŐDIK A BVK SZERSZÁRDI GYÁRA (3. old.) CÍMKÉVEL, VAGY NÉLKÜLE' (3. old.) A KÖZMŰVELŐDÉS KÉRDÉSEI (4. old.) ASSZONYOK A SPORTPÁLYÁKON (6. old.) BATASZÉKI VILÁGJÁRÓK (5. old.) Társulás RÉGÓTA kialakult gaz­daságirányítási gyakorlat, hogy az eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodás érdekében erősíteni kell egyes iparágakon belül a vállalatok, gazdálkodó egy­ségek együttműködését. Erősíteni az együttműkö­dést úgy, hogy az semmi­képpen ne menjen a válla­lati önállóság rovására, ha­nem segítse azoknak a gondoknak a megoldá­sát, amelyek azonos mó­don jelentkeznek a hason­ló profilú vállalatoknál, függetlenül attól, hogy Ma­kón, vagy éppen Szekszár- don van a telephelyük. Ezeknek a józan törek­véseknek az előhírnöke volt a még 1969-ben meg­alakult első Bútoripari Társulás. Ennek hét alápí- tó tagja között szerepelt a Szekszárdi Bútoripari Vál­lalat is. Vajon az elmúlt évek ta­pasztalatai, gyakorlata mennyiben igazolta ennek a társulásnak a létjogosult­ságát — erről kérdeztük Bús Ambrust, a Szekszárdi Bútoripari Vállalat igazga­tóját. Elmondotta, hogy az évekkel ezelőtt létrehozott társulás hatékonyan segí­tette valamennyi vállalatot az iparági feladatok telje­sítéséhez, és ugyanakkor természetesen a vállalaton­ként! célkitűzések megva­lósításához is. SIKERÜLT a társulás ke­retein belül összehangolni és összesíteni a különböző nagyságrendű vállalati erőforrásokat a műszaki fejlesztéshez és együttes erővel megteremteni az op­timális anyaggazdálkodás feltételeit. Kimutatható az a megtakarítás, amelyet például a közösen megren­delt alapvető nyersanyagok beszerzése terén érhettek el a társulás vállalatai. Ugyancsak számottevő az az eredmény, amelyben már évek óta, a RNV-k után „részesednek” a vál­lalátok: a siker alapja a. közös kiállítási pavilon, ahol együttesen mutatják be termékeiket. A társulás közös „gazda­godására” jellemző, hogy az alakulás során együtte­sen mintegy 250—300 mil­lió forintos évenkénti érté­kesítéssel dicsekedhettek. Az elmúlt esztendőben már másfél milliárd fölött van a részt vevő vállalatok együttes produktuma. És hogy annak idején a társulásos * kezdeményezés jó volt, bizonyítja, hogy a minisztérium irányításával az első társulás által kiala­kított bázisra építve újabb, fejlettebb formájú közös vállalkozást kívánnak lét­rehozni. Ha az elképzelé­sek valóra válnak — talán már a közeli jövőben — akkor a 13 együttműködő vállalat a hazai bútorter­melésnek több mint a felét fogja biztosítani. A SZEKSZÁRDI válla­latra nézve egy dolog min­denképpen „hízelgő”: a 13 vállalat közül csupán ket­tő tanácsi irányítású — kö­zülük az egyik a Szekszár­di Bútoripari Vállalat. Ülést tartott a Minisztertanács Moszkva Bumedien látogatása A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta a tudománypolitika időszerű ál­lami feladatait és részletes munkaprogramot fogadott el az 1978—1980. évek közötti tennivalókra. A kormány fel­hívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a határozat végrehajtására, kü­lönösen a kutatás-fejlesztés társadalmi-gazdasági haté­konyságának növelése, a tu­dományos munka színvona­lának emelése, a kutató-fej­lesztő tevékenység tervszerű­ségének fokozása érdekében. Az igazságügy-miniszter előterjesztésére a Miniszter- tanács rendeletet hozott az állami vállalatról szóló tör­vény végrehajtására. Az építésügyi és városfej­lesztési, valamint az igazság­ügy-miniszter javaslatára a kormány módosította az ál­lampolgárok telek-, lakás, és üdülőtulajdonáról szóló egyes korábbi rendelkezéseit. A pénzügy-, az építésügyi és városfejlesztési, valamint a munkaügyi miniszter elő­terjesztésére a kormány ha­tározatot hozott a szervezett akcióban épült, vagy vásárolt, személyi tulajdonban lévő la­kások forgalmának egyes kérdéseiről. A kormány bőví­tette a csereindokok, vala­mint a visszavásárlásra fel­ajánlható lakások körét. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előter­jesztése alapján a kor­mány felhívta a miniszte. rű szervek vezetőit, hogy megvizsgálva az országgyű­lés decemberi ülésszakán el­hangzott képviselői észrevé­telek és javaslatok megvaló­sításának lehetőségeit, tájé­koztassák arról az ország- gyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtökön Moszkvába érkezett Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság államfője. A hivatalos közlés szerint Bumedien baráti látogatásra, egyben megbeszélésekre ment Moszkvába. Az algériai államfőt Moszkvai nvukovói repülő­terén Alekszej Koszigin mi­niszterelnök és Andrej Gro- miko külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagjai, Vaszilij Kuz- nyecov, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első he­lyettese, a politikai bizott­ság póttagja és más hivata­los személyiségek fogadták. Bumedien látogatását moszkvai megfigyelők a kö­zel-keleti helyzet alakulásá­val hozzák összefüggésbe. Az algériai államfő az el­múlt napokban számos arab ország fővárosában járt és megbeszéléseket folytatott a Szadat—Begin tárgyalások nyomán kialakult helyzetről. A szovjet sajtó ezeket a megbeszéléseket úgy értékel­te, mint Bumedien arra irá­nyuló erőfeszítéseit, hogy megvalósuljanak az egyipto­mi—izraeli tárgyalásokkal szemben álló arab országok Tripoliban megtartott ta­nácskozásán elfogadott ha­tározatok, megteremtődjön az arab egység a különutas kísérletekkel szemben. Mint ismeretes, a Szov­jetunió nyomatékosan le­szögezte, hogy szemben áll az ilyen kísérletekkel, az ál­talános és átfogó rendezést kívánja elősegíteni, a genfi konferencia összehívására törekszik, támogatja a pa­lesztin arab nép törvényes jogait, beleértve az önálló állam megteremtésének jo­gát is. Az algériai álláspont nagyjából azonos ezzel: Al­géria ugyancsak ellenez mindenfajta különmegálla- podást. Bumedien 1973 októberé­ben, a közel-keleti háború kiújulása idején tett látoga­tást a szovjet fővárosban. Bumedien akkor kétnapos megbeszélés-sorozatot foly­tatott a szovjet vezetőkkel, rtiindenekelőtt Brezsnyevvel és Gromikóval. Addisz Abeba Púja Frigyes tárgyalásai Addisz Abebában megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok Púja Frigyes külügymi­niszter és Feleke Gedle Gior- gisz etiópiai külügyminiszter között — jelentette a TASZSZ hírügynökség. Púja Frigyes a megbeszé­léseken hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság nem­zetközi szolidaritási politiká­ja szellemében mindent meg­tesz a haladó rendszerek tá­mogatására. Rámutatott, hogy Magyarország minden támo­gatást megad az etiópiai dol­gozók forradalmi harcához. Feleke Gedle Giorgisz há­lás köszönetét mondott a szocialista országoknak az etiópiai forradalom erkölcsi és anyagi támogatásáért. Mint a TASZSZ jelenti, a külügyminiszter hangsúlyoz­ta: „Az etiópiai dolgozók nem felejtik el barátaikat, akik a belső és külső reakció ellen, a nemzeti demokrati­kus forradalom vívmányai­nak, az ország területi egy­ségének védelméért folyta­tott harc nehéz óráiban se­gítségükre siettek.” Az 1978. évi népgazdasági terv Pártkiildöttségiink a Saar-vidéken •xiféMS ♦ Szikra Lapnyomda ♦ Farihagri repülőtér ♦ Sportcsarnok • (*') Samm*httar* Mtanzifikálás BVK _-tr-----1------1 J * Az áj PVC j \ / /1 viwilklorid-ii; , /Kazincbarcika / Ózd • rrr ..•Miskolc .í * Tiszai Hderőmi 800 MW os A aepegysóga * Vinnyica-Albartirsa 750 kilovoltos táyvozaték + v Konfokci6úzam| ■ induló ♦ folytatódó befejeződő * részlegesen uzembelép egyedi nagyberuházás NEMZETI JÖVEDELEM (1976. évi összehasonlító áron, milliárd Ft) 480 EGY FŐRE JUTÓ FOGYASZTÁS (kg) Hús és húskészAméityek Tej-mn 70.5 72.3 136.2 146,01 157.0 1976 1977 1978 A NÉPGAZDASÁGI ÁGAK RÉSZESEDÉSE A NETTÓ NEMZETI TERMELÉSBŐL (%) Építőipar s Metogaalasai Egyeli Zöldség 96 0 96.0 1976 1977 1978 Cukor 31 R 36 0 37.0 nm 1976 1977 1978 1976 1977 1978 Tojás A SZOCIALISTA SZEKTOR BERUHÁZÁSAI (folyó áron, milliárd Ft) 1976 1977 1978 NÉHÁNY FONTOS FOGYASZTÁSI CIKK EZER LAKOSRA JUTÓ ÁLLOMÁNYA (db) Hűtőszekrény 16.1 15 8 16,1 r~mm 1976 1977 1971 235 ~ 1976 [239 1977 ■ 240 1978 Az 1977. évi adatok előzetesek Televízió Szeméin épkocsi 19761 löl 1977 19781 A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amely Óvári Miklósnak, az MSZMP KB PB tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével a Német Kommunista Párt (DKP) vezetőségének meghí­vására tartózkodik az NSZK- ban, szerdán Saarbrückenbe látogatott. A magyar pártküldöttség csütörtökön folytatta Saar, vidéki programját és egyebek között ellátogatot Völkingen- be. A magyar vendégek pén­teken Nürnbergbe utaznak, ahol a nyugatnémet kommu­nisták hagyományos Lieb­knecht—Lenin—Luxemburg emlékünnepségén vesznek részt. (MTI) Városi tanácsülés Szekszárdon Egy költségvetés közelről Egy költségvetés tabellái és rovatai nem tartoznak a leg- szórakoztatóbb olvasmányok közé, ezektől most meg is kí­méljük az olvasót. A költség- vetés tartalma azonban na­gyon érdekes és mivel ez va­lamilyen fokon minden szek­szárdit érint, megpróbáljuk érzékeltetni. Tegnap délután ugyanis ez volt a szekszárdi városi tanácsülés legsúlyo­sabb napirendi pontja. A vá­ros vezetői több mint 88 mil­lió forintos bevétellel, illetve kiadással számolnak. Legtöb­be a kulturális ágazat „ke­rül”, az összeg túl van a 37 és fél millió forinton. A város fejlődik, szemünk láttára gyarapodik. Épp ilyen fontos volt tehát a fejlesztési alapterv megvitatása és elfo­gadása, melyre ugyancsak a tegnapi tanácsülésen került sor. Még az előtt is nyilván­való kell, hogy legyen, aki nem különösebb kedvelője a számoknak, hogy a megye- székhely a maga erejéből so­ha nem juthatott volna el odá­ig, ahol most tart. Ehhez sú­lyos összegű állami támoga­tásra volt szükség és lesz is a jövőben. 1978-ban a vala­mivel több, mint 41 millió forintos saját bevételekkel szemben (ebben is van már felsőbb tanácsi támogatás!) az állam által az úgynevezett célcsoportos beruházásokra biztosított 121 millió 228 ezer forint áll. Végeredményben, az összes egyéb forrásokat is számításba véve, az idén vár­hatóan 235 millió forint áll rendelkezésre Szekszárd fej­lesztésére. Ebben a társadal­mi munka tervezett 7 millió forintos értékösszege is ben­ne van. A tegnapi ülés során a ké­sőbbiekben a tanácstagok meghallgatták Végh János őrnagy beszámolóját a szek­szárdi MHSZ-klubok munká­járól, a honvédelmi jellegű tömegsportok szervezéséről. A megyeszékhely területén 17 MHSZ-klub működik, mint­egy 8Q0 taggal. Lapunkban ezzel a kérdés­sel már többször foglalkoz­tunk, így most nem térünk ki részletesebben Sztárcsevity Ervin tanácselnök-helyettes beszámolójára, aki a város­ban évek óta folyó talajvé­delmi, erózióellenes munka helyzetéről tájékoztatta a ta­nácstagokat. Ennek a kérdés­nek lapunk egyik vasárnapi számában a közeljövőben egész oldalas, fényképes cik­ket szentelünk. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom