Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-13 / 11. szám
2 KÉPÚJSÁG 1978. január 13. * Serény munka az „íírvunatun A szovjet ürnégyes első munkanapja ff Szakadás a kormány- többségben A kormánytöbbség két szárnyának, a giscardista és a gaulleista erőknek az ösz- szecsapását hozza a márciusi választások első fordulója — vált nyilvánvalóvá szerdán este, miután az RPR, Chirac exminiszter- elnök pártja, felmondta a többi kormánypárttal a választási harc „szervezett pluralitásáról” szóló egyezménynek a közös jelöltek állítására vonatkozó részét. A választási harc tehát nem a korábban várt konfrontáció lesz a francia jobboldal és a baloldal között, hanem — miután a közös programot 1972-bea aláíró pártok frontja már előzőleg felbomlott és a kommunisták és szocialisták egymással vetélkedve kívánják erősíteni súlyukat — a tavaszi politikai küzdelem most már négy pólus körül fog kikristályosodni. A kommunisták és a szocialisták között a választási csata első fordulójában kialakuló erőviszony határozza meg, hogy az FKP — mint azt hétvégi pártértekezletén leszögezte — lát-e esélyt arra, hogy megnövekedett súllyal lépjen fel a szocialistákkal folytatandó tárgyalásokon a közös program tartalmának megőrzéséért. Ha az FKP növeli szavazati arányát és ezzel megerősíti helyzetét, javaslatainak tömegtámogatására hivatkozhat. Értékelése szerint lehetséges egy baloldali győzelem ami azt is jelenti, hogy lehetséges a közös front kialakítása a március 19-i második fordulóra. Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Alma is volt abban a szállítmányban, amit a Szojuz— 27 űrhajó juttatott el a Szal- jut űrállomás fedélzetére. Grigorij Grecsko, az űrállomás fedélzeti mérnöke igen szereti az almát, így két társa: Dzsanibekov és Makarov, akik ötnapos „látogatásra” érkeztek szerdán délután az űrállomásra, elhatározta, hogy a kedves gyümölcsöt viszi vendéglátójának. A világraszóló jelentőségű szovjet űrkísérlet résztvevői számára természetesen voltak ennél sokkal fontosabb feladatok is. Mindenekelőtt annak kipróbálása, hogyan lehet az űrállomáshoz egyszerre két űrhajót kapcsolni. Ez egyrészt a ballisztikai szakértők számára hozott új problémákat: meg kellett határozniok azt a módszert, amelynek segítségével a Szojuz—27 űrhajó pontosan a szabadon maradt kikötőhelyhez közelíthet, anélkül, hogy közvetlenül a cél előtt kellene módosításokat végrehajtani a pályáján. Ez teljes mértékben sikerült. Maga az összekapcsolás is bonyolult manőver volt. Egyrészt az űrállomás antennái közül néhány „árnyékban” volt — a korábban kikötött Szojuz—26 miatt, ezekről az antennákról az adott pillanatban nem működött a rádiókapcsolat. Másrészt maga az űrállomás is — a szó fizikai értelmében — árnyékban volt, átjutott arra a részre, ahol a Nap sugarai nem világítják meg, s így az összekapcsolást pusztán a jelzőfények alapján kellett irányítani. Ugyanakkor — mint ezt a kiváló szovjet űrhajós-mérnök, Konsztantyin Feoktyisz- . tov elmondotta a Pravda tudósítójának, korábban jelentkeztek elméleti-fizikai problémák is: a tudósok egy része az úgynevezett „ostorcsapás- effektustól” tartott, úgy vélte, hogy e kettős összekapcsolás következtében az űrállomáson repedések, törések keletkezhetnek. Romanyenko és Grecsko már korábban megvizsgálta, bekövetkezhet-e ilyen baleset, s az új űrhajót csak akkor indították útnak, amikor bebizonyosodott, hogy nincs ilyen veszély. Alekszej Satalov altábornagy, az űrhajósok felkészítésének vezetője a moszkvai- rádiónak adott nyilatkozatában összefoglalta az új kísérlet fontosabb tulajdonságait. Nemcsak az bizonyosodott be, hogy — elsőnek az űrhajózás történetében — lehetőség van három kozmikus objektum összekapcsolására, hanem az is, hogy mód nyílik a „menet közben” történő váltásra. A Szaljut űrállomás bonyolult berendezéseit négy úrhajós jobban használhatja ki — eddig a berendezések egy része nem működött, amikor a személyzet pihent. Bár a jelenlegi ötnapos kísérlet csupán első lépésnek számít, ezt a munkamegosztást is kipróbálják. A szállító űrhajó alkatrészeket, berendezéseket vihet az űrállomásra, a kimerült, vagy esetleg elromlott berendezések helyett. A váltással elkerülhető lesz az, hogy sok időt fordítsanak az űrállomás berendezéseinek, műszereinek konzerválására, használaton kívül helyezésére, illetve újbóli üzembe helyezésére. A Szaljut—6 űrállomás immár négytagúvá bővült személyzete csütörtökön megkezdte első munkanapját. Romanyenko, Grecsko, Dzsanibekov és Makarov igen sok feladatot old meg együtt. A csütörtöki munkanap egyik legérdekesebb része az a biológiai kísérletsorozat volt, amely a mikroorganizmusok sejtszaporodását és növekedését vizsgálta kozmikus körülmények között. Ez a kísérlet része a közös szovjet—francia űrkutatási programnak és a szükséges berendezés is a szovjet és francia tudósok közös munkája. A csütörtöki programban ugyanakkor szerepeltek technikai vizsgálatok, az űrhajó műszereinek és berendezéseinek ellenőrzésével ösz- szefüggő feladatok, a Föld megfigyelésével, fényképezésével összefüggő munkák és televíziós közvetítések is. A négytagú személyzet munkanapja reggel nyolc órakor kezdődött. Az űrhajósok kiváló hangulatban, igen jó egészségi állapotban láttak munkához, s a hármas űrkomplexum valamennyi berendezése normálisan működött. Az űrállomáson a levegő összetétele, nedvesség- tartalma, a légnyomás értéke csaknem azonos volt a földi körülményekkel. A földi irányító központ által közzétett adatok szerint a Szaljut—6 és a hozzácsatolt két űrhajó együttese 91,3 perc alatt kerüli meg a Földet, legnagyobb távolsága a Föld felszínétől 367 kilométer, a legkisebb 334 kilométer. Az űrállomás — amelyet egyes újságírók „űrvonatnak” kereszteltek el — az Egyenlítővel 51,6 fokos szöget bezáró pályán kering. ENSZ-szervezetek Európában (4-.) A Genfi-tótól a kék Dtináig Az amerikai lépés A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1975-ben felavatott 12 emeletes genfi palotája a genfi közvélemény szerint Európa legkorszerűbb és legszebb középülete. A betonüveg épületcsoda nemcsak külsőségeiben, de funkcionálisan is példaszerű. Igaz, építése nem kevesebb, mint 143 millió svájci frankba (mintegy 1 milliárd 200 millió forintba) került. Belső kiképzése is ízléses, a tárgyalótermek harmonikusak. Legfelső emeletéről csodálatos kilátás nyílik az ENSZ- palotára, a pompás parkokra, a genfi tóra és a mögötte húzódó hegyóriásokra. Az épületek alatt háromszintes garázs és a hatalmas, számítógéppel ellátott könyvtár elégíti ki az ott dolgozók és tanácskozók igényeit. A világ számos országának ajándékai díszítik a termeket, folyosókat: faliszőnyegek, bútorok, szobrok. A folyosókon sétálva szemembe tűnik a magyar kormány, illetve a SZOT által ajándékozott Bartók Béla-portré (Róka Ferenc alkotása), Pa- taky Lászlónak a budapesti alkotmánynapi tűzijátékot megörökítő festménye és Nyilassy: Kapás embere. A nagyteremben éppen az igazgató testület ülésezik. Ez a testület, ugyanúgy, mint az ILO valamennyi szerve, hármas tagozatú. A középső, széles padsorokan a kormányok képviselői, a bal oldali, keskenyebb padsorokban a munkásszervezetek, a jobboldali padsorokban a munkáltatók képviselői foglalnak helyet. A testület tanácskozását —• fennállása óta első ízben — munkás tagozatú, kanadai elnök vezeti. Nos, éppen ez a hármas tagozatú összetétel, valamint a testület tagjainak választási módja képezi jelenleg a legnagyobb vita tárgyát. Ezt az összetételt a szervezet a múltból örökölte. Az ILO-t ugyanis 1919- ben, a Népszövetség autonóm szerveként hozták létre. A győztes nyugati nagyhatalmak ezzel kívánták — az osztálybéke szellemében — a háborút követő társadalmi feszültségeket feloldani. S bár az ILO most az ENSZ szerveként működik, az akkori alapszabályokat igyekeznek rákényszeríteni a szervezetre. i így például az igazgató testület nem kormánytisztviselő tagjait név szerinti szavazással választják. A munkásszervezetek képviselőinek többsége így még ma is a jobboldali szakszervezetekhez, például — a legutóbbi időkig — az ultrareakciós amerikai AFL— CIO-hoz tartozik. Arra pedig még nem volt példa, hogy a munkáltatók padsoraiban szocialista ország képviselője ült volna. (Magyarországot a szervezetben egyébként a Kereskedelmi Kamara képviseli.) A szocialista és a fejlődő országok a tavalyi közgyűlésen júniusban felvetették, hogy a szervezet összetételét és a választási rendet a realitásoknak megfelelően módosítani kellene. Az Egyesült Államok ezt ellenezte és azt követelte, hogy a szervezet kizárólag szorosan vett munkaügyi kérdésekkel foglalkozzék. Azt kifogásolta ugyanis, hogy a haladó országok, napirenden kívül — amire az alapokmány módot ad — szóvá tették például, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban a néger munkásokkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak. Ez, az USA szerint, nem munkaügyi, hanem politikai kérdés — tehát nem tartozik az ILO-ra. A júniusi közgyűlés úgy ■határozott, hogy ezeket a kérdéseket egy munkacsoport megvizsgálja és a jövő évi közgyűlés számára megfelelő jelentést készít. Az amerikaiak, amikor látták, hogy akaratukat nem képesek keresztül vinni, november 1-én bejelentették az ILO-ból való kilépésüket. A kilépés anyagilag érzékenyen érinti a szervezetet, hiszen 22 százalékkal, évi 20 millió dollárral csökkenti bevételét. Máris hozzáfogtak az ILO programjának felülvizsgálatához, a megfelelő takarékossági intézkedések végrehajtásához. Az apparátusból mintegy 230 tisztviselőt elbocsátanak, s számítanak a tagországok önkéntes hozzájárulására is a költség- vetési hiány pótlásához. A szervezet alapvető tevékenysége : nemzetközi munkaügyi egyezmények létrehozása, a munkafeltételek és az életszínvonal javítása, a minimálbérek emelése, a társadalombiztosítás kiszélesítése. Legutóbb például az ápolószemélyzet munka- és életkörülményeinek javítására tettek ajánlásokat a kormányoknak. Az amerikai kilépés nem talált követőkre, még a legszorosabb szövetségesei körében sem. Nyugati körökben egyébként azzal magyarázzák Carter lépését, hogy arra belpolitikai okokból volt szüksége. A Panama- csatorna-szerződést és az energiatörvényt ugyanis nem lenne képes keresztülvinni az ALF—CIO szak- szervezetek támogatása nélkül. Ezért volt szüksége az elhamarkodottnak látszó döntésre. Nyilván ezt vette tekintetbe az ILO francia főigazgatója, amikor sajnálkozással jelentette be ugyan az amerikai kilépést, de azt a reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok hamarosan visszatér a szervezetbe. GÁTI ISTVÁN (Következik: 5. Bécs — új szerepben.) Szuszlov kitüntetése Harry Ott, az NDK moszkvai nagykövete (jobbra) átnyújtja Mihail Szuszlovnak, az SZ KP KB PB tagjának, a KB titkárának a Kari Marx-érdemrendet. (Telefot ó — TASZSZ — MTI — KS) A LEMP II. konferenciája Az életszínvonal emeléséért A gazdasági feladatok megoldása és ezzel összefüggésben az életszínvonal emelésének problémái álltak a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. országos konferenciája tanácskozásainak középpontjában. A konferencia célja az volt, hogy elemezze és értékelje a párt legutóbbi, VII. kongresszusán hozott határozatok végrehajtását, megvalósítását. A Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy a kedvezőtlen külgazdasági helyzet, valamint a lengyel mező- gazdaság objektív akadályai nem tették lehetővé a nemzeti jövedelem 1976—77. évre tervezett szintjének elérését. A LEMP KB V. és VI. plénumán új programot fogadtak el a fejlődést akadályozó tényezők leküzdésére. 1977-ben már érezhetők voltak a program végrehajtásának első eredményei, nagyobb változásokat azonban csak az elkövetkezendő években lehet várni. Az eredmények között első helyen 1,2 millió fiatal munkába állítása és több mint félmillió új munkahely létesítése szerepelt: ez jelentős hozzájárulás a munkaerő-tartalékok hasznosításához. A lakosság pénzjövedelmei 26 százalékkal, a társadalmi juttatások 32 százalékkal emelkedtek a két év alatt. Az ipari termelés 20 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági termelés viszont 3,5 százalékkal csökkent. Az elmúlt évek nagy beruházásai közül kiemelkedik a szovjet közreműködéssel épült katowicei óriáskohó, az új gyártmányok előállításával foglalkozó hatalmas vegyiüzem, 35 új házgyár: négy új bútorgyár, sok más új ipari, közlekedési és kommunális létesítmény. Ezzel együtt sok még a kiaknázatlan lehetőség az iparban, több helyütt gazdaságtalan a gyártási folyamat, nem mindig megfelelő a termékek minősége és mindez növeli a termelési költségeket. A beszámoló a fejlesztésben elsőséget biztosított a mező- gazdaságnak, a lakásépítésnek és az export növelésének. A lakosság jobb ellátása érdekében tovább kell fejleszteni az élelmiszeripart, az építőipart; a beruházásokat a legfontosabb célok érdekében kell összpontosítani. Javítani kell a pénzügyi fegyelmet, súlyt kell helyezni az anyagtakarékosságna, a gépek jobb kihasználására, a tudomány eredményeinek, a dolgozók javaslatainak és tapasztalatainak hasznosítására. A párt első titkára javasolta a minimális bérek 200 zlotys emelését, a nyugdíjasok házastársi pótlékának és a kisgyermekes anyák segélyezésének bevezetését. A hozzászólók részletesen elemezték a problémákat és konkrét javaslatokat tettek a fogyasztási cikkek termelésének javítására, a munkaidő és a nyersanyagok ésszerűbb felhasználására az építkezéseken, a mezőgazdaságban pedig a technikai és szervezeti lehetőségek jobb és ésszerűbb hasznosítására. Ez a feltétele annak, hogy több áru kerüljön a boltokba, nagyobb legyen a választék, hogy több lakás épüljön. A konferencia nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kapcsolatoknak. Edward Gierek, a párt első titkára hangoztatta: az ország feladatainak megoldása egyre nagyobb mértékben függ a nemzetközi munkamegosztástól és azon belül a szocialista országokkal való szoros kapcsolattól. Lengyelország mai és jövőbeni fejlődését a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés biztosítja. A LEMP II. országos konferenciája megszabta az utat a párt soron következő VIII. kongresszusáig, a feladatok megvalósítására mozgósította a párt 2,7 millió tagját, az egész népet. A tanácskozás méltán keltett széles körű érdeklődést, mert a lengyelek tudják: a célok és a követelmények megfelelnek az egyes ember és az egész ország érdekeinek. G. I. PANORÁMA HÁGA Január 20—22-én Amszterdamban tartja 26. kongresz-. szusát a Holland Kommunista Párt. GENF Újabb megbeszélést tartott csütörtökön Genfben a hadászati támadófegyver-rendszerek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. DJAKARTA Súlyos diákzavargások törtek ki Indonézia második legnagyobb városa, Surabaya egyetemén. A reformokat követelő fiatalok tömeggyűlését katonák oszlatták fel gumibotokkal és szuronnyal. Hat egyetemista megsebesült. A diáktanács tiltakozott a kormánynál a katonák brutális beavatkozása miatt. Indonéziában már csaknem egy éve tartanak a reformokat követelő egyetemisták megmozdulásai. BONN A nyugatnémet ellenzéki Keresztényszociális Unió (CSU) csütörtöktől háromnapos tanácskozást tart a bajorországi Kreuthban. A zárt ajtók mögött folyó eszmecserén Franz Josef Strauss pártja megvonja az elmúlt esztendő politikai mérlegét és felkészül az 1978-as helyi választásokra. Genf. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) impozáns palotája, Európa egyik legkorszerűbb középülete.
