Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-13 / 11. szám

2 KÉPÚJSÁG 1978. január 13. * Serény munka az „íírvunatun A szovjet ürnégyes első munkanapja ff Szakadás a kormány- többségben A kormánytöbbség két szárnyának, a giscardista és a gaulleista erőknek az ösz- szecsapását hozza a márciu­si választások első forduló­ja — vált nyilvánvalóvá szerdán este, miután az RPR, Chirac exminiszter- elnök pártja, felmondta a többi kormánypárttal a vá­lasztási harc „szervezett pluralitásáról” szóló egyez­ménynek a közös jelöltek állítására vonatkozó részét. A választási harc tehát nem a korábban várt konfrontá­ció lesz a francia jobboldal és a baloldal között, hanem — miután a közös progra­mot 1972-bea aláíró pártok frontja már előzőleg felbom­lott és a kommunisták és szocialisták egymással vetél­kedve kívánják erősíteni súlyukat — a tavaszi politi­kai küzdelem most már négy pólus körül fog kikristályo­sodni. A kommunisták és a szo­cialisták között a választási csata első fordulójában ki­alakuló erőviszony határoz­za meg, hogy az FKP — mint azt hétvégi pártérte­kezletén leszögezte — lát-e esélyt arra, hogy megnöve­kedett súllyal lépjen fel a szocialistákkal folytatandó tárgyalásokon a közös prog­ram tartalmának megőrzé­séért. Ha az FKP növeli szavazati arányát és ezzel megerősíti helyzetét, javasla­tainak tömegtámogatására hivatkozhat. Értékelése sze­rint lehetséges egy baloldali győzelem ami azt is jelenti, hogy lehetséges a közös front kialakítása a március 19-i második fordulóra. Moszkva, Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Alma is volt abban a szál­lítmányban, amit a Szojuz— 27 űrhajó juttatott el a Szal- jut űrállomás fedélzetére. Grigorij Grecsko, az űrállo­más fedélzeti mérnöke igen szereti az almát, így két tár­sa: Dzsanibekov és Makarov, akik ötnapos „látogatásra” érkeztek szerdán délután az űrállomásra, elhatározta, hogy a kedves gyümölcsöt vi­szi vendéglátójának. A világraszóló jelentőségű szovjet űrkísérlet résztvevői számára természetesen voltak ennél sokkal fontosabb fel­adatok is. Mindenekelőtt an­nak kipróbálása, hogyan le­het az űrállomáshoz egyszerre két űrhajót kapcsolni. Ez egy­részt a ballisztikai szakértők számára hozott új problémá­kat: meg kellett határozniok azt a módszert, amelynek se­gítségével a Szojuz—27 űr­hajó pontosan a szabadon maradt kikötőhelyhez köze­líthet, anélkül, hogy közvet­lenül a cél előtt kellene mó­dosításokat végrehajtani a pályáján. Ez teljes mértékben sikerült. Maga az összekapcsolás is bonyolult manőver volt. Egy­részt az űrállomás antennái közül néhány „árnyékban” volt — a korábban kikötött Szojuz—26 miatt, ezekről az antennákról az adott pillanat­ban nem működött a rádió­kapcsolat. Másrészt maga az űrállomás is — a szó fizikai értelmében — árnyékban volt, átjutott arra a részre, ahol a Nap sugarai nem vi­lágítják meg, s így az össze­kapcsolást pusztán a jelzőfé­nyek alapján kellett irányí­tani. Ugyanakkor — mint ezt a kiváló szovjet űrhajós-mér­nök, Konsztantyin Feoktyisz- . tov elmondotta a Pravda tu­dósítójának, korábban jelent­keztek elméleti-fizikai prob­lémák is: a tudósok egy része az úgynevezett „ostorcsapás- effektustól” tartott, úgy vélte, hogy e kettős összekapcsolás következtében az űrállomá­son repedések, törések kelet­kezhetnek. Romanyenko és Grecsko már korábban meg­vizsgálta, bekövetkezhet-e ilyen baleset, s az új űrhajót csak akkor indították útnak, amikor bebizonyosodott, hogy nincs ilyen veszély. Alekszej Satalov altábor­nagy, az űrhajósok felkészí­tésének vezetője a moszkvai- rádiónak adott nyilatkozatá­ban összefoglalta az új kí­sérlet fontosabb tulajdonsá­gait. Nemcsak az bizonyoso­dott be, hogy — elsőnek az űrhajózás történetében — le­hetőség van három kozmikus objektum összekapcsolására, hanem az is, hogy mód nyílik a „menet közben” történő váltásra. A Szaljut űrállomás bonyolult berendezéseit négy úrhajós jobban használhatja ki — eddig a berendezések egy része nem működött, amikor a személyzet pihent. Bár a jelenlegi ötnapos kí­sérlet csupán első lépésnek számít, ezt a munkamegosz­tást is kipróbálják. A szállító űrhajó alkatrészeket, beren­dezéseket vihet az űrállomás­ra, a kimerült, vagy esetleg elromlott berendezések he­lyett. A váltással elkerülhető lesz az, hogy sok időt fordít­sanak az űrállomás berende­zéseinek, műszereinek kon­zerválására, használaton kí­vül helyezésére, illetve újbóli üzembe helyezésére. A Szaljut—6 űrállomás immár négytagúvá bővült személyzete csütörtökön meg­kezdte első munkanapját. Ro­manyenko, Grecsko, Dzsani­bekov és Makarov igen sok feladatot old meg együtt. A csütörtöki munkanap egyik legérdekesebb része az a biológiai kísérletsorozat volt, amely a mikroorganiz­musok sejtszaporodását és növekedését vizsgálta koz­mikus körülmények között. Ez a kísérlet része a közös szovjet—francia űrkutatási programnak és a szükséges berendezés is a szovjet és francia tudósok közös mun­kája. A csütörtöki program­ban ugyanakkor szerepeltek technikai vizsgálatok, az űr­hajó műszereinek és beren­dezéseinek ellenőrzésével ösz- szefüggő feladatok, a Föld megfigyelésével, fényképezé­sével összefüggő munkák és televíziós közvetítések is. A négytagú személyzet munkanapja reggel nyolc órakor kezdődött. Az űrhajó­sok kiváló hangulatban, igen jó egészségi állapotban lát­tak munkához, s a hármas űrkomplexum valamennyi berendezése normálisan mű­ködött. Az űrállomáson a le­vegő összetétele, nedvesség- tartalma, a légnyomás értéke csaknem azonos volt a földi körülményekkel. A földi irányító központ ál­tal közzétett adatok szerint a Szaljut—6 és a hozzácsatolt két űrhajó együttese 91,3 perc alatt kerüli meg a Földet, legnagyobb távolsága a Föld felszínétől 367 kilométer, a legkisebb 334 kilométer. Az űrállomás — amelyet egyes újságírók „űrvonatnak” ke­reszteltek el — az Egyenlítő­vel 51,6 fokos szöget bezáró pályán kering. ENSZ-szervezetek Európában (4-.) A Genfi-tótól a kék Dtináig Az amerikai lépés A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1975-ben felavatott 12 emeletes genfi palotája a genfi közvélemény szerint Európa legkorszerűbb és legszebb középülete. A be­tonüveg épületcsoda nem­csak külsőségeiben, de funk­cionálisan is példaszerű. Igaz, építése nem kevesebb, mint 143 millió svájci frank­ba (mintegy 1 milliárd 200 millió forintba) került. Belső kiképzése is ízléses, a tár­gyalótermek harmonikusak. Legfelső emeletéről csodála­tos kilátás nyílik az ENSZ- palotára, a pompás parkok­ra, a genfi tóra és a mögöt­te húzódó hegyóriásokra. Az épületek alatt háromszintes garázs és a hatalmas, számí­tógéppel ellátott könyvtár elégíti ki az ott dolgozók és tanácskozók igényeit. A vi­lág számos országának aján­dékai díszítik a termeket, folyosókat: faliszőnyegek, bútorok, szobrok. A folyo­sókon sétálva szemembe tűnik a magyar kormány, illetve a SZOT által ajándé­kozott Bartók Béla-portré (Róka Ferenc alkotása), Pa- taky Lászlónak a budapesti alkotmánynapi tűzijátékot megörökítő festménye és Nyilassy: Kapás embere. A nagyteremben éppen az igazgató testület ülésezik. Ez a testület, ugyanúgy, mint az ILO valamennyi szerve, hármas tagozatú. A középső, széles padsorokan a kormá­nyok képviselői, a bal olda­li, keskenyebb padsorokban a munkásszervezetek, a jobboldali padsorokban a munkáltatók képviselői fog­lalnak helyet. A testület ta­nácskozását —• fennállása óta első ízben — munkás tagozatú, kanadai elnök ve­zeti. Nos, éppen ez a hármas tagozatú összetétel, valamint a testület tagjainak válasz­tási módja képezi jelenleg a legnagyobb vita tárgyát. Ezt az összetételt a szervezet a múltból örökölte. Az ILO-t ugyanis 1919- ben, a Népszövetség auto­nóm szerveként hozták lét­re. A győztes nyugati nagy­hatalmak ezzel kívánták — az osztálybéke szellemében — a háborút követő társa­dalmi feszültségeket felolda­ni. S bár az ILO most az ENSZ szerveként működik, az akkori alapszabályokat igyekeznek rákényszeríteni a szervezetre. i így például az igazgató testület nem kormánytiszt­viselő tagjait név szerinti szavazással választják. A munkásszervezetek képvise­lőinek többsége így még ma is a jobboldali szakszerve­zetekhez, például — a leg­utóbbi időkig — az ultra­reakciós amerikai AFL— CIO-hoz tartozik. Arra pe­dig még nem volt példa, hogy a munkáltatók pad­soraiban szocialista ország képviselője ült volna. (Ma­gyarországot a szervezetben egyébként a Kereskedelmi Kamara képviseli.) A szocia­lista és a fejlődő országok a tavalyi közgyűlésen jú­niusban felvetették, hogy a szervezet összetételét és a választási rendet a realitá­soknak megfelelően módo­sítani kellene. Az Egyesült Államok ezt ellenezte és azt követelte, hogy a szervezet kizárólag szorosan vett munkaügyi kérdésekkel foglalkozzék. Azt kifogásolta ugyanis, hogy a haladó országok, na­pirenden kívül — amire az alapokmány módot ad — szóvá tették például, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban a néger munkásokkal szem­ben hátrányos megkülönböz­tetést alkalmaznak. Ez, az USA szerint, nem munka­ügyi, hanem politikai kér­dés — tehát nem tartozik az ILO-ra. A júniusi közgyűlés úgy ■határozott, hogy ezeket a kérdéseket egy munkacso­port megvizsgálja és a jövő évi közgyűlés számára meg­felelő jelentést készít. Az amerikaiak, amikor látták, hogy akaratukat nem képe­sek keresztül vinni, novem­ber 1-én bejelentették az ILO-ból való kilépésüket. A kilépés anyagilag érzékenyen érinti a szervezetet, hiszen 22 százalékkal, évi 20 mil­lió dollárral csökkenti be­vételét. Máris hozzáfogtak az ILO programjának felül­vizsgálatához, a megfelelő takarékossági intézkedések végrehajtásához. Az appará­tusból mintegy 230 tisztvise­lőt elbocsátanak, s számíta­nak a tagországok önkéntes hozzájárulására is a költség- vetési hiány pótlásához. A szervezet alapvető te­vékenysége : nemzetközi munkaügyi egyezmények lét­rehozása, a munkafeltételek és az életszínvonal javítása, a minimálbérek emelése, a társadalombiztosítás kiszé­lesítése. Legutóbb például az ápolószemélyzet munka- és életkörülményeinek ja­vítására tettek ajánlásokat a kormányoknak. Az amerikai kilépés nem talált követőkre, még a leg­szorosabb szövetségesei kö­rében sem. Nyugati körök­ben egyébként azzal magya­rázzák Carter lépését, hogy arra belpolitikai okokból volt szüksége. A Panama- csatorna-szerződést és az energiatörvényt ugyanis nem lenne képes keresztül­vinni az ALF—CIO szak- szervezetek támogatása nél­kül. Ezért volt szüksége az elhamarkodottnak látszó döntésre. Nyilván ezt vette tekintetbe az ILO francia főigazgatója, amikor sajnál­kozással jelentette be ugyan az amerikai kilépést, de azt a reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok hama­rosan visszatér a szervezet­be. GÁTI ISTVÁN (Következik: 5. Bécs — új szerepben.) Szuszlov kitüntetése Harry Ott, az NDK moszkvai nagykövete (jobbra) átnyújt­ja Mihail Szuszlovnak, az SZ KP KB PB tagjának, a KB titkárának a Kari Marx-érdemrendet. (Telefot ó — TASZSZ — MTI — KS) A LEMP II. konferenciája Az életszínvonal emeléséért A gazdasági feladatok megoldása és ezzel összefüggésben az életszínvonal emelésének problémái álltak a Lengyel Egye­sült Munkáspárt II. országos konferenciája tanácskozásainak középpontjában. A konferencia célja az volt, hogy elemezze és értékelje a párt legutóbbi, VII. kongresszusán hozott határo­zatok végrehajtását, megvalósítását. A Központi Bizottság beszámolója megállapította, hogy a kedvezőtlen külgazdasági helyzet, valamint a lengyel mező- gazdaság objektív akadályai nem tették lehetővé a nemzeti jövedelem 1976—77. évre tervezett szintjének elérését. A LEMP KB V. és VI. plénumán új programot fogadtak el a fejlődést akadályozó tényezők leküzdésére. 1977-ben már érez­hetők voltak a program végrehajtásának első eredményei, na­gyobb változásokat azonban csak az elkövetkezendő években lehet várni. Az eredmények között első helyen 1,2 millió fiatal mun­kába állítása és több mint félmillió új munkahely létesítése szerepelt: ez jelentős hozzájárulás a munkaerő-tartalékok hasznosításához. A lakosság pénzjövedelmei 26 százalékkal, a társadalmi juttatások 32 százalékkal emelkedtek a két év alatt. Az ipari termelés 20 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági termelés viszont 3,5 százalékkal csökkent. Az elmúlt évek nagy beruházásai közül kiemelkedik a szovjet közreműködéssel épült katowicei óriáskohó, az új gyártmányok előállításával foglalkozó hatalmas vegyiüzem, 35 új házgyár: négy új bútorgyár, sok más új ipari, közlekedési és kommunális létesítmény. Ezzel együtt sok még a kiaknázatlan lehetőség az iparban, több helyütt gazdaságtalan a gyártási folyamat, nem mindig megfelelő a termékek minősége és mindez növeli a termelési költségeket. A beszámoló a fejlesztésben elsőséget biztosított a mező- gazdaságnak, a lakásépítésnek és az export növelésének. A la­kosság jobb ellátása érdekében tovább kell fejleszteni az élel­miszeripart, az építőipart; a beruházásokat a legfontosabb célok érdekében kell összpontosítani. Javítani kell a pénzügyi fegyelmet, súlyt kell helyezni az anyagtakarékosságna, a gé­pek jobb kihasználására, a tudomány eredményeinek, a dol­gozók javaslatainak és tapasztalatainak hasznosítására. A párt első titkára javasolta a minimális bérek 200 zlotys emelését, a nyugdíjasok házastársi pótlékának és a kisgyer­mekes anyák segélyezésének bevezetését. A hozzászólók részletesen elemezték a problémákat és konkrét javaslatokat tettek a fogyasztási cikkek termelésének javítására, a munkaidő és a nyersanyagok ésszerűbb felhasz­nálására az építkezéseken, a mezőgazdaságban pedig a tech­nikai és szervezeti lehetőségek jobb és ésszerűbb hasznosítá­sára. Ez a feltétele annak, hogy több áru kerüljön a boltokba, nagyobb legyen a választék, hogy több lakás épüljön. A konferencia nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kap­csolatoknak. Edward Gierek, a párt első titkára hangoztatta: az ország feladatainak megoldása egyre nagyobb mértékben függ a nemzetközi munkamegosztástól és azon belül a szocia­lista országokkal való szoros kapcsolattól. Lengyelország mai és jövőbeni fejlődését a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés biztosítja. A LEMP II. országos konferenciája megszabta az utat a párt soron következő VIII. kongresszusáig, a feladatok meg­valósítására mozgósította a párt 2,7 millió tagját, az egész né­pet. A tanácskozás méltán keltett széles körű érdeklődést, mert a lengyelek tudják: a célok és a követelmények meg­felelnek az egyes ember és az egész ország érdekeinek. G. I. PANORÁMA HÁGA Január 20—22-én Amszter­damban tartja 26. kongresz-. szusát a Holland Kommu­nista Párt. GENF Újabb megbeszélést tartott csütörtökön Genfben a ha­dászati támadófegyver-rend­szerek korlátozásáról foly­tatott tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. DJAKARTA Súlyos diákzavargások törtek ki Indonézia második legnagyobb városa, Surabaya egyetemén. A reformokat követelő fiatalok tömeggyű­lését katonák oszlatták fel gumibotokkal és szuronnyal. Hat egyetemista megsebe­sült. A diáktanács tiltakozott a kormánynál a katonák brutális beavatkozása miatt. Indonéziában már csaknem egy éve tartanak a refor­mokat követelő egyetemisták megmozdulásai. BONN A nyugatnémet ellenzéki Keresztényszociális Unió (CSU) csütörtöktől három­napos tanácskozást tart a bajorországi Kreuthban. A zárt ajtók mögött folyó esz­mecserén Franz Josef Strauss pártja megvonja az elmúlt esztendő politikai mérlegét és felkészül az 1978-as helyi választásokra. Genf. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) impo­záns palotája, Európa egyik legkorszerűbb középülete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom