Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-11 / 9. szám

1978. január 11. tÍÉPÚJSÁG 5 Boái abban az esetben szabad, ha... A múlt szép, a jövő biztató Kiskertek, kisgazdaságok 1977-ben a közúti balesetek száma meghaladta Tolna me­gyében a félezret. A balese­teket előidéző okok között 36 az előzés szabályának meg­szegése miatt következett be. Külön figyelemre méltó az a tény, hogy az előzés szabá­lyainak megszegése miatt be­következett balesetek tömeges katasztrófát, igen sok sérül­tet eredményeztek. A közúti közlekedés szabályainak 34. §-a ezt írja az előzésről: „1) Előzni abban az eset­ben szabad, ha a) az előzés céljából igény­be venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy — figyelemmel az előz­ni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti kü­lönbségre; — az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja; b) az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg; c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jel­zett; d) az előzés során a meg­előzendő jármű mellett meg­felelő oldaltávolságot lehet tartani; e) a vezető az előzés befe­jezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni. 1977. DECEMBER 29. 08 ÓRA 12 PERCKOR A 6-os számú fő közlekedési úton. a 139-es kilométerkőnél, Szekszárd térségében súlyos közúti baleset történt. A köz­lekedésrendészeti osztály jár­őre a következő tényállást ál­lapította meg. „Vaszari István János, Kaj- dacs, Kossuth u. 188. szám alat­ti lakos az általa vezetett és a tulajdonát képező TJZ 01—44 forgalmi rendszámú személy- gépkocsival szabálytalan elő­zés következtében összeütkö­zött a vele szemben szabá­lyosan közlekedő Adorján Ferenc, Paks, Tol- buhin u. 11. szám alatti la­kos által vezetett és a tulaj­donát képező IZ 76—46 for­galmi rendszámú személy- gépkocsival, majd ezt követő­en az úttesten megpördült és az előzött személygépkocsival összeütközött, amelyet Újvári Mária, Várdomb, Kossuth Lajos u. 20. szám alatti lakos vezetett. A gép­kocsi a saját tulajdonát ké­pezi, melynek a rendszáma ZB 30—98. A baleset következtében Vaszari István súlyos, nem életveszélyes sérülést szenve­dett, míg Adorján Ferenc és Újvári Mária gépkocsivezetők könnyű sérülést; valamint Adorján Ferencné, Paks, Tol- buhin u. 11. szám alatti la­kos az IZ 76—46 forgalmi rendszámú személygépkocsi utasa könnyű sérülést és Mo- zsonics Judit, öcsény, Ka­zinczy u. 9. szám alatti lakos a ZB 30—98 forgalmi rend­számú gépkocsi utasai köny- nyű sérülést szenvedtek. A fenti személyeket mentő­vel a szekszárdi kórház bal­eseti sebészetére szállították. Anyagi kár a három gép­kocsiban kb. 100 ezer forint. Az ügyben a vizsgálat fo­lyamatban van.” * A KRESZ előzéssel kapcso­latos szabályához, illetőleg a baleset leírásához és a képek­hez kommentárt nem fűzünk. PÁLKOVACS JENŐ Fotó: BAKÓ JENŐ A szabálytalanul előző Trabant az árokban A két szabályosan haladó jármű az összeütközés után Még az ősszel, amikor-----2----- szüreti neszektől v olt hangos a simontornyai szőlőhegy nyolc dűlője, hatá­roztuk el Szabó Sándor ta­nácselnökkel, hogy egyszer, ha majd bőségesen lesz időnk, „nézzünk a kiskertek körmé­re”. Itt a tél, borokat érlelő, tavaszi munkákat tervező szép napsütéses, derült, téli napokra ébredünk. A hegyen a tanyák többsége az élet je­lét mutatja, hiszen késő dél­után van, köztudott ugyanis, hogy a kettő órás műszakvál­tás után indulnak a „népek”, a hegyre. Most is. Bár tél van, s a hideg biciklizésre nem jó ajánló, a kistraktorok tucatja mégis hangos berre­géssel kúszik a homokos dű- lőutakon. Traktoros szőlőhegy — kívánkozik a jelző, hiszen legalább száz kertitraktor dolgozik — szezonban persze — a hegyen, a szép szőlők­ben. Ugyanis jelenleg is leg­alább harminc jármű ország­úti forgalomra is alkalmas, a többiek — ötven-hetven — a tanyák, kamrák mélyén jól leápolva várják a kikeletet, miután csak szántásra, talaj- porhanyításra, és permetezés­re valók. Ilyenkor pedig ez a munka még nem kezdődik. Schiszler Lajos, a tanács műszaki főelőadója, a mező- gazdasági ügyek intézője, ki­váló ismerője, a tájékoztatónk a simontornyai kiskertek-kis. gazdaságok ügyében. — Legalább nyolcszáz kis­kért van a hegyen. Valamikor fél évszázaddal ezelőtt is nagy híre volt a simontornyai bor­nak, s az utóbbi öt-nyolc év­ben mondhatjuk csak, hogy szép a múlt, de biztató a jö­vő. Ugyanis ez a nagyközségi szőlőhegy még Kisszékelyt is magában valónak tudja, nem csak azért, mert a ta­nácshivatal közös, hanem kö­zös a hegy, az itteni növény­világ is, és legfőképpen az emberek azonos gondolkodá­súak, és nagyon munkasze­retők. S ebből az következik, hogy a jövőt mindenki na­gyon hosszúnak és gazdagnak akarja, mert a hegy él. A hegy valójában él. Nem kevesebb, mint négyszáz olyan pincét-tanyát találha­tunk, amelyek megújítva, új élettel tele adnak örömet a gazdának, és a környező kis terület a háztartásoknak ele­gendő zöldséget, gyümölcsöt. Ezt a tényt hamar felismer­te a helyi ÁFÉSZ. Hiszen Freimann János, az ÁFÉSZ felvásárlási osztályvezetője állt a kiskertmozgalom élére — mint kiskertgazda is. És ő a kertbarátkor elnöke, amely a népfront égisze-patronálása alatt működik, a helyi tanács hathatós segítségét élvezheti. Az ÁFÉSZ magára vállalta a kisgazdaságokhoz szükséges összes szerszám, kemikália beszerzését, még a palántákét is. Ugyanakkor szezonban rendszeresen felvásárlóhe­lyeket létesít — ne kelljen messze vinni annak a zöld­séget, primőrt, gyümölcsöt, aki a család szükségletén fe­lül termel. A nagy munkás­lakta községben tavaly, de még az előtte való évben sem volt hiány éppen ezért a he­lyi üzletekben friss áruból. Sőt: néhány nyugdíjas kora reggel, műszakkezdés előtt odaáll a frissen szedett retek­kel, paprikával a gyárkapu­ba, és a munkások reggelijük­höz vehetnek szinte fillére­kért kifogástalan csemegét. Az ÁFÉSZ mintegy tíz év­vel ezelőtt' úgy határozott, hogy nagyobb mennyiségű hazai gyártmányú kisgépet szerez be. Huszonöt Danuvia- motorral hajtott, Soroksáron készített, ügyes, könnyen ke­zelhető, kifogástalan munkát végző gépet vásárolhattak az igénylők. Azóta legalább negyven olasz, japán és cseh kistraktort adtak már el, s úgy tudják a helyi szakértők, hogy legalább két tucat saját gyártmányú, azaz barkácsgép is dolgozik a szőlőhegyen. A simontornyai^^ga" lom másik érdekessége, hogy egyre több pesti lakos, főleg nyugdíjas, vesz itt egy-egy darab földet, épít rá kis há­zat — sajnos a rendelet igen kicsi hétvégi ház építését te­szi lehetővé. Ezek a nyugdí­jasok, a tanácsnál legalább harmincra becsülik számukat, egész nyáron itt élnek, s csak ősszel mennek haza, és alkal­manként jönnek az itt gondo­san elraktározott gyümölcs, zöldség és bor hazaviteléért. Sőt: tíz nyugdíjas még telente is itt lakik. Televízió, rádió, minden van ezekben az apró hétvégi házakban. Persze a fő hangsúly a kis­kertmozgalomban azon van, hogy a helyiek igényét elé­gítsék ki. Főleg a fiatalokét, így például a nagyközség vá­rosi részében, a sportpálya körül, ahol az emeletes lakó­házak épülnek, negyvenhat száz-száz öles telket-kertet adott használatba a tanács. Itt a mezőgazdasági szövet­kezet földjéből hasítottak ki egy darabot, cserébe a tanács a nagytáblák kialakításához alkalmas állami tartalékföld­del „kárpótolta” a szövetke­zetét. Mondani sem kell, hogy nem nagy szüksége van a téesznek erre a kis darab földre, mert az ottani veze­tők is érdeküknek tartják, hogy tagjaik, azok hozzátar­tozói jól érezzék magukat, tehát- a közhangulat jó le­gyen, ez érdeke minden ve­zetőnek. A kiskertmozgalom nem csak abból áll, hogy művelik a földet, nyesik a fákat, ke­zelik a bort. Hanem számta­lan alkalommal, a bőrgyári művelődési házzal közösen előadásokat, filmvetítéseket, metszési bemutatókat is tar­tottak tavaly, és most télen is elindítják a tanfolyamot. Érdekességek persze itt is akadnak, főleg olyan dolgok­ra hívjuk fel a figyelmet, amelyek másutt is megvaló­síthatók. Itt van például a szőlő- és borátvétel: a Me- csekvidéki Pincegazdaság paksi pincészete a csemege- szőlő érése idejétől ügyeletes irodát tart fenn: megvásárol­ják a szőlőt meg a bort — helyben. Azaz a pincegazda­ság a bejelentések nyomán a helyszínre megy és a pincé­ből kiszívatják a bort, a gaz­dának ennek következtében nem kell fuvaros után fut­kosni, vitatkozni. Mert az át­vétel mindig a legnagyobb megelégedésre történik. Az meg megfizethetetlenül jó szolgáltatás, hogy a pincészet a helyszínen veszi át a bort. (A szekszárdi pincészetnél örökös a tolongás, a hordó­hiány, a minőségi átvételek körüli panasz. Arról nem is szólva, hogy a megyeszékhe­lyen levő pincészetnek leg­alább annyira hasznos volna a helyszínre menni a borért saját járművel, hiteles hor­dókkal, mint a paksinak.) Jó módszer, hogy a hely­ben dolgozó Udvardi György kisiparost arra biztatták a tanács, meg az ÁFÉSZ veze­tői, hogy terjessze ki még jobban szolgáltatását a kis­gazdaságok kistraktoraira. Sajnos a külföldről hozott gépek — bár a kereskedelem árulja — alkatrész-utánpótlá­sa kritikán aluli. S ezt a hi­ányt csak a nagyon ügyes kisiparos tudja enyhíteni, he­lyettesítő, pótló anyagok eset­leges beépítésével. Az ÁFÉSZ szerződést köt a kiskertbarátok körének tag­jaival. Gyümölcs, primőr paprika, retek — minden mennyiségnek szabad útja van a felvásárlási helyeken. És innen az árut azonnal kül­dik nagyvárosokba, ahova to­vábbi szerződési kötelezettsé­geik vannak rsan szá§uldó viiá- _______ gunkban élő em­ber nem kedveli már az olyan nagy méreteket, szőlő- és kis­kertben, mint négy-öt évti­zede még volt Simontornyán. Éppen ezért a Mózsé-hegy lassan elnéptelenedik, mere­dek, rosszul járható utak vannak arrafelé. A Derék­hegy lesz a simontornyaiak kertvárosa. Ide már a vil­lanyt is kihúzták, igaz még csak két szállal, de már ez is élénkíti az életet, növeli a kedvet a föld megművelésé­re, az egészség megóvására. Mert a gyári munkások, a si­montornyai hivatalnokok, tisztviselők, a kiskerteket jó gyógyszernek tartják: hiva­tali idegeskedés, elidegene­dés, fejfájás, gyomor-, ideg­betegségek ellen. P . J. Gyo Hideg idő, csúszósak az utak Italboltok - helyett! Keddre virradóra meglehe­tősen hideg időre ébredt az ország. A hőmérséklet általá­ban mínusz 5, mínusz 12 fok között volt a hajnali órákban, de néhány helyen mínusz 15 fokot is mértek. Elsősorban a hegyvidékeken, így a Mátrá­ban, valamint Szabolcsban sűrű köd volt. A meteoroló­giai előrejelzések szerint az óceán felől érkező léghullá­mok hatására kisebb változás várható időjárásunkban, egyes' helyeken a felhőzet is felszakadozik. Egyelőre azon­ban napközben is általában 0, mínusz 5 fok körüli hőmér­sékletre számíthatunk, ké­sőbb valamelyest enyhül a levegő. Az Utinform .jelentése sze­rint a fő- és mellékútvonala­kon nincs hóakadály, zavar­talan a közlekedés. A főútvo­nalak általában szárazak, az útburkolat azonban néhány helyén nedves, síkosság nincs. Zala, Vas, Pest, Nógrád, Bor­sod, Szabolcs, Hajdú és Szol­nok megye alsóbbrendű útja­in azonban síkosság tapasz­talható, ezeket mintegy 100 munkagép szórja. A gépjár­művekkel közlekedők figyel­mét felhívják az óvatosabb vezetésre, elsősorban a váro­sokban, a kockakövekkel bo­rított utcákban. A hétvégi és hétfői havazás nem okozott gondokat a tö­megközlekedésben. Kedden reggel is menetrendszerűen indították a vonatszerelvé­nyeket, távolsági autóbuszo­kat. Még a hegyvidéki járato­kon sem késtek a szokásosnál többet az autóbuszok. (MTI) Jóval a belkereskedelmi miniszter rendelete előtt egy MESZÖV-ülésen tárgyalták az ÁFÉSZ-i vendéglátás helyzetét. Akkor mondta el az egyik hozzászóló: A fel- szabadulás után az italbol­tok megszervezése, elnevezé­se volt az egyik legnagyobb ötlet. Hiába is mondták vol­na a vendéglátó egységekre, hogy azok falatozók, mikor alig volt mit enni. Azóta természetesen a helyzet vál­tozott, az italboltok is ki­mentek a divatból. Újabban presszós falatozóknak ne­vezzük ezeket a helyeket, csak elfelejtkeztünk megtöl­teni ezt az elnevezést tar­talommal. Továbbra is az italboltok uralják a terepet. A szövetkezeti vendéglátás a megye vendéglátóipari for­galmából 60 százalékban ré­szesedik. A 308 egység be­hálózza az egész megye te­rületét. Ezek a következő megosztásban szerepelnek: éttermek, vendéglők, sörö­zők 40, bisztrók, büfék, fa­latozók 50, cukrászdák, presszók 38, étkezde-kifőz­de, munkahelyi büfé 7, ITALBOLTOK és BORO­ZÓK 150, boltos kocsma pe­dig 23 van. Kulturált étkezési és szó­rakozási lehetőséget tud biz­tosítani 40, holott a megyé­ben 110 település van. így / számtalan nagyobb község- ban a keresletnek megfele­lő étkezési lehetőség nincs, vagy ami van is, nem fe­lel meg a kívánalmaknak (Simontornya, Decs). Tehát a vendéglátás egy­ségeinek jelentős hányada olyan, hogy a szeszes italok forgalmazására létesült és a boltvezetők a legnagyobb erőfeszítések árán sem haj­landók az ételforgalom va­lamilyen feltételét biztosíta­ni. Ott, ahol vannak kony­hák, csak elvétve készítenek olyan' ételféleségeket, ame­lyek a több napos tárolást is bírják. Most, hogy csak 9 órától lehet szeszes italt árulni, számolni kell azzal, hogy az italboltokat meg kell szün­tetni, illetve más ellátási feladatokkal megbízni. Az italboltoknak befelleg­zett. reggeli „poharazga- tások” kiesése a boltokat je­lentős bevételkiesés elé ál­lítja. Gondoskodni kell a váltásról, az ésszerű és jó átalakításról. Az arra alkal­mas italüzletekre — a ke­reslethez igazodva — meg kell határozni a kötelező ételválasztékot (főtt-sült hú­sok, töltelékáruk, lángos, po­gácsa, konzerv, stb.), A bü- fék-falatozók kategóriájában rendszeresíteni kell az egy­tálételek készítését, annak feltételeit, hogy kulturált étkezést biztosítsanak az azt igénylő falusi lakosságnak. A dombóvári szövetkezet­nél a szakemberek olyan hűtőszekrényt szerkesztet­tek, a drága hűtőpultok he­lyett, amelyben a vevő lát­ja, hogy milyen a kínálat, s ezekkel a hűtőkkel lassan feltöltik az italboltokat. Fel­merül annak a lehetősége is, hogy egy központi konyhán elkészített ételeket úgy mint a cukrászsüteményeket, ki­szállítják majd a boltokba, hogy legyen választék. Az italboltok ideje lejárt, ezeket hamarosan és gyor­san kell felszámolni a szak­embereknek, nem úgy, hogy megszüntetnek, hanem új tartalommal töltik meg. H. J. Ködös idő, rossz látási viszonyok, síkos úttest és a sza­bálytalan előzés következménye _____________________________________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom