Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

8 ^PÚJSÁG 1978. január 1. Csehszlovákia Ahol az új pesti villamos készül Prága Srnichov kerületé­ben a OKD Tatra üzem az elmúlt évtized során a világ egyik legnagyobb villamos­kocsi-gyártója és exportőre lett. Itt kezdik gyártani 1978- ban a Budapesti Közlekedési Vállalat részére a T5C5 típu­sú villamoskocsikat, amelye­ket a budapesti igényeknek megfelelően kétoldali forga­lomra terveztek és készítenek el. A T5C5 jelű villamoskocsi egy új generációhoz tartozik, új paraméterekkel. Az új típus a T3 jelű vil­lamoskocsik utóda. Ezeket már 1962 óta gyártják; gyor­sak, biztonságosak, kényel­mesek és üzemeltetésük gaz­daságos. A kocsikból három­részes szerelvényt is . össze­állíthatnak, s ezek — ha egy­perces időközökben közleked­nek — óránként mintegy 25 ezer utast szállíthatnak. A prágai Tatra üzem ok­tóberben ünnepelte fennállá­sának 125. évfordulóját. Közép-Európában itt készült először sínen futó jármű. Az alapítás óta több mint 160 ezer személy- és tehervagon, motoros és pótkocsi, alváz és villamoskocsi hagyta el az üzemet. A villamoskocsi­gyártás a 100. évforduló óta a Tatra gyár legfőbb prog­ramja. Bármely állam vagy államcsoportosulás gaz­dasági fejlődésének eredményeit a legteljesebben a nemzeti jövedelem növekedése jelzi. A nemzeti jövedelem a KGST-tagországok egészében 1975-ben 36 százalékkal nőtt 1970-hez képest. Jóval na­gyobb mértékben, mint a tőkés államokban. Ha például az Európai Gazdasági Közösséget (Közös Piac) vesszük szemügyre, ott a nemzeti jövedelem ugyanebben az időszakban 12 százalékkal nőtt. A különbség, mint látható, háromszoros. A nemzeti jövedelem ilyen gyors ütemű növekedését az anyagi termelés valamennyi ágazatának, mindenekelőtt az iparnak a szilárd, tervszerű fejlesztése biztosítja. 1975- ben a bruttó ipari termelés a szocialista közösség országai­ban 47 százalékkal haladta meg az 1970. évit, és a szocia­lista országok mintegy két­szer annyi ipari terméket bo­csátottak ki, mint a Közös Piac valamennyi tagországa együttvéve. A KGST tagországai észre­vehetően előrelépnek számos ipari és mezőgazdasági ter­mékfajta nemzetközi terme­lésében. A Szovjetunió példá­ul ez idő szerint több nyers­vasat, acélt, kőolajat, vas-, mangán- és krómércet, kok­szot és cementet, traktort és Diesel-mozdonyt, ■ gyapotot, lent, ásványi műtrágyát és számos más nyersanyagfajtát és készterméket gyárt, illet­ve termel ki, mint a világ bármely országa. A KGST-országokban, amelyek eredményesen egye­sítik erőfeszítéseiket, tovább fejlődött az energetika- és a tüzelőanyag-ipar. 1975'ben 1386 milliárd kilowatt villa­mos energiát termeltek. 40 százalékkal többet, mint 1970-ben. összehasonlításkép­pen megjegyezzük, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagországai 1975-ben 1010 milliárd kilowatt villamos energiát állítottak elő. Az integráció útjára lépve a KGST-tagországok lehető­séget kaptak arra, hogy maximálisan kielégítsék fo­kozódó szükségleteiket tüze­lőanyagokból és nyersanya­gokból, ami sokuk számára a legégetőbb probléma. A het­venes évek első felében a kő­olaj-kitermelés a KGST-tag- országokban valamivel több mint 134 millió tonnával nőtt, míg ugyanebben az időszak­ban a Közös Piac országai­ban és az USA-ban csaknem 65 millió tonnával csökkent. És egy másik tüzelőanya­got — a szenet — tekintve, a helyzet távolról sem az ipari­lag fejlett tőkésállamok ja­vára alakul. 1975-ben példá­ul a KGST-tagországok 1,3 milliárd tonna szenet termel­tek, az USA, az NSZK. Ang­lia, Franciaország, Olaszor­szág és Japán — 950 millió tonnát. Jelenleg a KGST-országok adják a világon gyártott acél több mint 30 százalékát. Míg a Közös Piac 1975-ben 126 millió tonna acélt gyártott, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának országai en­nél mintegy 56 millió tonná­val többet állítottak elő. A KGST-országok különle­ges figyelmet fordítanak a gépipar fejlesztésére. 1975- ben 353 000 fémmegmunkáló szerszámgépet gyártottak. Nö­vekszik a műszakilag kor­szerűbb termékek hányada. Valamennyi baráti ország­ban gyors ütemben nő a vegyipar termékválasztéka, fokozódik számos fontos ter­mék például a szóda, a kén­sav, a szintetikus ammónia, a szintetikus festékek, a szin­tetikus kaucsuk gyártása. Bővül az ásványi műtrá­gyák termelése. A KGST- tagországok együttvéve 1975- ben több mint 32 millió ton­na ásványi műtrágyát állí­tottak elő. Ez több mint amennyit az USA, Anglia, Franciaország és Olaszország együttvéve gyártott. A KGST-tagországokban a beruházások nagy lendülete az építőanyagok gyártásának növelését igényelte. A tanács tagországai 1975-ben hatmil­lió tonnával több cementet gyártottak, mint az USA, Ang­lia, az NSZK, Franciaország és Olaszország együttvéve. A Szovjetunió a cement, a fű­részáruk, az ablaküveg és számos más építőanyag gyár­tásában az első helyet foglal­ja el a világon. A KGST-tagországok ipari termelésének további növe­kedésére nézve nagy jelentő­ségűek azok a határozatok, amelyek a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 1977 júniusban megtartott 31. ülésszakán hoztak. Megvitatva az ülés­szak eredményeit, a KGST-tagországok kommunista- és mun­káspártjai és kormá­nyai nagyra értékelték az elfogadott határoza­tokat. ügy tekintik őket, mint újabb ha­talmas lépést a szo­cialista gazdasági in­tegráció fejlesztésének útján. SZERGEJ ZAVOLZSSZKIJ, a KGST-titkárság tanácsadója (APN—MTI) Zaporozsjében átadták ren­deltetésének az össz-szövetsé- gi transzformátorellenőrző ál­lomást. Egy hatalmas, 140 méter hosszú, 60 méter széles te­remben helyezték el a magas- feszültségű berendezések — generátorok, transzformáto­rok, egyenáramú szerkezetek — komplex vizsgálatára al­kalmas korszerű technikai eszközöket. Segítségükkel sokoldalúan kutatják és vizs­gálják a magasfeszültségű ve­zetékek és az egymillió kilo- volt/amper teljesítményű transzformátorok mintapél­dányait. Nemrég sikerrel folytatták le annak az új transzformá­tornak a kísérleti próbáit, amelyet az Ekibásztuz- központ egyenáramú magas- feszültségű távvezetéken he­lyeznek üzembe. A távveze­ték hossza 2 és fél ezer kilo­méter, feszültsége másfélezer volt. A világon nincs hasonló műszaki paraméterekkel ren­delkező távvezeték. Segítségé­vel az ország egységes ener­giarendszerébe évente több milliárd kilowattóra elektro­mos energia jut, amelyet az ekibásztuzi szénből nyernek. I . A Schwedt-i Vegyi Kombinát nak, emellett azt is, hogy a kőolaj komplex feldolgozásá­val olyan termékek is kelet­kezzenek, amelyek a műanya­gok, szintetikus szálak, mű- kaucsukok és sok más vegy­ipari termék nyersanyagai. A modern vegyipar egyik legfontosabb nyersanyaga a kőolaj, nagy részét a szocia­lista országok a Szovjetunió­tól kapják. A Német Demok­ratikus Köztársaság egyik legjelentősebb vegyi üzeme, a Schwedt-i Vegyi Kombinát is a Szovjetunióból, a Barátság­vezetéken érkező kőolajat dolgozza fel. A vegyi kombi­nát nitrogén-műtrágyát, am­móniát és évente 23 ezer ton­na műszál-alapanyagot állí­tanak elő. fim f^gffipa fev karrierj e Néhány évtizede a korsze­rű vegyipar lehetővé teszi a természeti kincsek hatéko­nyabb és komplex felhaszná­lását, nagymértékben függet­leníti a társadalmat a föld­rajzi adottságoktól és a nyers­anyag-készletektől. A kémiai termelési módszerek ma már áthatják a legkülönbözőbb iparágak termelési folyama­tait, mint például a vas- és színesfémkohászatot, a textil­ipart, a mezőgazdaságot, a kőolajfeldolgozó ipart, stb. A világ petrolkémiai ere­detű termékeinek mennyisé­ge az elmúlt 20 év során az évenkénti 8 millió tonnáról 90 millió tonnára nőtt. Ezen belül a világ műanyagipara meghússzorozta termelését. S a szükségletek még mindig nincsenek kielégítve. A reá­lis becslések 1980-ig további 10—12 százalékos erős növe­kedéssel számolnak. A kőolajfeldolgozó iparban az utóbbi 1—2 évtizedben el­terjedt kémiai műveletek ha­talmas távlatokat nyitottak meg. Ezek a kémiai művele­tek lehetővé teszik az olaj komplex feldolgozását, az olajtermékek minőségének javítását. Ilyen műveletek közé tartozik például a krak- kolás, az olajok kénteleníté- se, paraffintalanítása, stb. Ezek lehetővé teszik, hogy minél több motorhajó és kenőanyag, valamint fűtő­anyag jusson a népgazdaság­Noponla 1200 kőolajterméket szállító vasúti kocsi hagyja el a kombinátot Gyógyszervegyészet Kubában Kubában a forradalom előtt egyetlen gyógyszerészkép­ző intézet volt, de még en­nek hallgatói sem jutottak munkához. A gyógyszerésze­ket zömmel importálták. Ma a szigetország négy egyete­mén képeznek gyógyszerésze­ket és biokémikusokat. Van már saját gyógyszergyára is az országnak, a „Reinaldo Gutierrez” nevű üzem, amely­ben 230 különféle nagy haté­konyságú gyógyszert készítet­tek az elmúlt években, az idén pedig 23 új gyógyszer- készítmény nagyüzemi gyár­tását kezdik el. A gyár igaz­gatónője, Ohadis Nunez ere­detileg kémikusnak készült, de példaképét, dr. Orbán Er­nő professzort követve, gyógyszervegyész lett. Kuta­tásairól számos tudományos munkát adott már köjzre. Jó eredményeket érnek el az élelmiszer-vegyészetben dolgozó fiatal kutatók is. Ofelia Bilbao Devoredo és Dora Rodriguez Sanchez egye­temi tanársegédek jelenleg azon dolgoznak, hogy tengeri rákok vázából nyerjenek tisz­ta kitint az élelmiszer- és gyógyszeripar számára. Roberto Figueros biokémi­kus a közelmúltban a keres­kedelmi és vendéglátóipari főiskola vendégeként járt ta­nulmányúton Budapesten. Kutatási területe a gyermek- élelmezés kérdései. Rövidesen megnyitják az első kubai gyermekélelmiszer-előállító nagyüzemet, amelyben cse­csemőknek és hat év alatti ki­csinyeknek készítenek táp­szert, illetve napközi ottho­noknak ebédet. Az ENSZ szervezete, az UNICEF által támogatott program kereté­ben a jövőben még három ilyen tápszergyár kezdi meg a munkát Kubában. m mm Másfél ezer volt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom