Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
1978. január 1. “Képújság q Lei kasepítkezes A szakértők kiszámították, hogy a világ lakásgondjainak megoldásához legalább 200 millió otthont kellene felépíteni. A lakosság évi természetes szaporodását figyelembe véve azonban a lakásgondok tovább élesednek. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, legalább a mai szinten tartsuk, évente 40 millió lakást kell tető alá hozni, a valóságban azonban csak 10 millió épül. S ezeknek egyötödét a Szovjetunióban adják át az embereknek. A szovjet építőipar országos méretekben most tér át a tágasabb konyhával, előszobával, külön bejáratú szobákkal, beépített konyhabútorral, sok mellékhelyiséggel és feltétlenül loggiával vagy erkéllyel tervezett, magasabb komfort-fokozatú lakások építésére. Az ilyen lakás természetesen sokkal többe is kerül. Ezzel is magyarázható, hogy a jelenlegi tervidőszakban csaknem 100 milliárd rubelt, a korábbinál egyharmaddal nagyobb ösz- szeget költünk lakásépítésre, bár a lakások száma körülbelül azonos az előző ötéves tervével — évente átlagban 2,2 millió. Képünkön: Vilnius új lakónegyede — Zazdináj. Együttműködés az orvostudományban A szocialista országok együttműködésének az orvostudomány területén és az egészségvédelem gyakorlatában szerzett tapasztalatairól, sikereiről és az együttműködés távlatairól szól a „Szocializmus és egészségvédelem: az ember egészségének és fizikai fejlődésének problémái” című könyv, mely a moszkvai Medicina Kiadónál látott napvilágot. A monográfia — a bolgár, magyar, NDK-beli, kubai, lengyel, szovjet és csehszlovák egészségvédelem kiemelkedő személyiségeinek kollektív munkája — a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének történetét dolgozza fel, az orvostudomány területén. Különös figyelmet szentel a tudományos megfigyeléseknek és a tudományos-technikai anyagok cseréjének a KGST-országok között. Ez az együttműködés az 1976-tól 1980-ig terjedő ötéves terv végére lehetővé teszi a szocialista közösség államai igényeinek maximális kielégítését az egészségügyi intézmények haladó technikával való ellátás területén és orvosi műszereknek a nemzetközi piacra irányuló exportja gyors növekedését. Üj repülőgépek a mezők fölött Könnyű An—2-es repülőgép emelkedik fel reggelente a Rogyina nevű állami gazdaság kis repülőteréről. A gazdaság 13 ezer hektár területű, amelynek nagy részén rizst termesztenek. Repülőgépek segítségével juttatják a földbe a műtrágyát, a gyom és a növények egyéb kártevői elleni vegyszereket. Rossz idő esetén a rizs vetését is a levegőből végzik. A gép meredek fordulatot tesz az elárasztott rizsföldek felett, simán ereszkedni kezd és megteszi az első „kört”. Felülről úgy tűnik, hogy az An—2 szinte „vasalja” a mezőt, széles fehér sávot hagyva maga után: a növény- védőszer-takaró puhán ereszkedik mögötte a zöld szőnyegre. (Azért van szükség az alacsony repülésre, mert így a mérgező vegyszerek nem terülhetnek szét, nem veszélyeztethetik a többi növényt.) A mezőgazdasági repülőgépek legénysége jóval hajnal előtt kezdi munkanapját. Technikusok és szerelők készítik felszálláshoz a gépeket, ellenőrzik a motort, a vegyszerek és növényvédő szerek szórására szolgáló készülékeket. A pilóták az agronómu- sokkal és a gazdaságok vezetőivel összehangolják az időjárásra, a szél sebességére és irányára vonatkozó adatokat. Az An—2-es repülőgép 5 traktor, 15 műtrágyaszóró gép és 5 billenő teherkocsi munkáját végzi el. Az An—2-esek helyébe rövidesen a szovjet—lengyel együttműködés keretében gyártásra kerülő M—15-ös gépek lépnek. Most próbálják ki a gépet Lvovban. Repülésitechnikai jellemzői jelentős mértékben felülmúlják az An— 2-ét. Az „újonc” ezer kilóval több (2200 tonna) vegyszert emel levegőbe, mint az An—2. Első ízben szerelnek ilyen típusú repülőgépbe turbóreaktív motort — a szovjet Jak—40 hajtóművét. Az 1976—1980-as időszakban 472 millió hektár különféle megművelt területet kell megmunkálniok a Szovjetunió „,légi mechanizátorainak”. Ezenkívül Bulgária, az .NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Mongólia földművelőinek is segítséget nyújtanak, harcolnak a növényi kártevők ellen Afganisztánban és Iránban. Eduard Pusko (APN—(KS) Magyar építők Ukrajnában Mielőtt a vezeték a magyar határra érne, az Ukrgazsztroj itt dolgozó vonalépítőinek sok vízi akadályt, több hágót kell leküzdeniük, hiszen az 516 kilométeres szakaszból 150 a legnehezebb kategóriába sorolható. Miközben a szovjet építők sikeresen küzdenek a hágókkal, magyar kollégáik nem kevésbé gyors ütemben építik a nagy teljesítményű kompresszorállomásokat, valamint ipari és szociális objektumok komplexumát. Az ivano-frankovszki területhez tartozó Bogorodcsáni kisvárosban, ahová két és fél éve érkeztek a magyar építők, ma már kényelmes, új lakótelep áll. Elhelyezkedése 37 méter magas víztornyáról könnyen meghatározható. A Magyarországon gyártott víztorony Bogorodcsániba jutásához a magyar, a csehszlovák, a lengyel és a szovjet vasutasok nem kis erőfeszítésére volt szükség. Az alumínium „mécses” ma már a település dísze és teljes mértékben kielégíti vízszükségleteit. Szépen és jól dolgoznak a magyar építők. A bogorodcsáni telepen főleg földszintes, 24 szobás panelházak vannak. Egy-egy épületnek a Nyíregyházán gyártott panelekből való összeszereléséhez egy 8—10 fős brigád félhavi munkájára volt szükség. Az épületek tervezésénél a hideg telet is figyelembe vették: a 8 centiméteres paneleket speciális hőszigeteléssel is ellátták, ezenkívül 70 centis téglafal tartja az épületben a meleget. Minden panelblokkban egy kétszemélyes szoba, hozzá fürdőszoba van, a szobák falát színes műanyag borítja, a berendezés kényelmes és praktikus. Magyarország minden részéből érkeztek Bogorodcsániba építők — Szolnokról, Budapestről, Nyíregyházáról, Szegedről... És szinte mindegyiküket az érdekes munka vonzotta ide. Tóth János például így nyilatkozott: — Országom számára igen fontos objektumot építeni jöttem ide. A Szovjetunióban turistaként már többször megfordultam, egyszer pedig a „Mit tud a Szovjetunióról?” vetélkedő győzteseként jártam itt. Most örülök, hogy szovjet barátaimmal együtt dolgozhatok. Bagdi Márton építésvezető Moszkvában tanult, kitűnően beszél oroszul. Az általa vezetett kollektíva precízen, összehangoltan, az ütemtervet megelőzve dolgozik. A 960 személyes iskolát például a határidő előtt két hónappal építették fel, a 140 személyes óvodát pedig egy hónappal korábban adták át. Az Októberi Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indult munkaversenyben a magyarok brigádonként és egyénileg is tettek vállalásokat. Az ifjúsági brigádok között például a Bácsi Géza vezette kollektíva érte el a legjobb eredményt, de rajtuk kívül élen járt Füredi Sándor földmunkás, Petruska Jenő gépkocsivezető, Kerekes János géplakatos és Karácsonyi István villanyszerelő brigádja is. Vlagyimir Popov (APN—KS) Jugoszlávia Hajók a Szovjetuniónak A pulai hajógyárban elkészült a szovjet megrendelésre gyártott vasúti komphajó. A világon jelenleg ez a legnagyobb típus: hossza 184, szélessége 26 méter; egyszerre 108 vasúti kocsi szállítására alkalmas. Három fedélzetén körülbelül 2 kilométer hosszúságú váBár a bolgár mezőgazdaság elegendő árpát és kukoricát termel takarmányozásra, az utóbbi időben mégis nagy gondot fordítottak a szójabab elterjesztésére. A nagyüzemi termelés előkészítéséhez csak 5—6 évvel ezelőtt kezdtek hozzá. A tervek szerint 1980-ig 100 ezer, majd 150—200 ezer hektárra növelik a szójabab gányt építettek. A komphajót két, egyenként 8800 lóerős motor hajtja, sebessége meghaladja a 19 csomót. A Szudoimport szovjet külkereskedelmi vállalat megrendelésére még egy ilyen típusú kompot készítenek Pulában. Átadását a jövő év végére tervezik. termőterületét. Uj, bőtermő fajták kikísérletezésével több kutatóintézet foglalkozik. A pavlikeni fajtakísérleti állomás kutatóinak sikerült olyan szójafajtákat nemesíteniök, amelyek megfelelő művelés esetén a korábbi 2180 kilogrammos hektáronkénti átlaggal szemben 3700—4900 kilogramm termést hoznak. Szófia a „galambok városa” Az idegeneknek különös dolog, de a bolgár főváros lakosainak már megszokott a 20 000 galamb látványa Bulgária Szöjakísérletek Műemlékvédelem Csehszlovákiában Csehszlovákiában nagy lendülettel folyik az ország gazdag műkincseinek helyreállítása. Az egyik legrégibb és legértékesebb Plasy városának egykori cisztercita kolostora, előkelő helyen szerepel az UNESCO műemlék- jegyzékében is. A kolostor épületeinek restaurálása most folyik és az elkövetkező évek során eredeti formájában és szépségében állítják vissza a műemléket. amsummmmm
