Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-07 / 6. szám
v\ Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mm un iip ül ÉMll XXVIII. évfolyam. 6. szám ARA: 0,80 Ft 1978. január 7., szombat Mai számunkból KÜLFÖLDI ÁRU AZ ÜZLETEKBEN (3. old.) LAKÁSÉPÍTŐK MUNKAFELAJÄNLÄSAI (3. old.) CSALÁD — OTTHON (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT A FELSZÁLLÁSTÓL A FÖLDET ÉRÉSIG (7. old.) Gazdasági szabályozók 78 A GAZDASÁGI szabályozó rendszer elsődleges feladata, hogy a gazdálkodó egységeket a népgazdasági terv teljesítésére ösztönözze. 1976-ban a legutóbbi szabályozó módosítás célja az volt, hogy a megváltozott világgazdasági feltételeknek megfelelően segítse elő az V. ötéves terv valóra váltását. A bevezetett módosítások általában kedvezően hatottak: felgyorsult a gazdasági növekedés üteme, nőtt a munkatermelékenység és ennek nyomán a tiszta jövedelem, a gazdálkodó egységek bátrabban nyúltak tartalékaikhoz és takarékosabban gazdálkodtak. A pozitívumok mellett azonban tapasztalható volt, hogy a gazdálkodó egységeknél az előirányzottnál nagyobb pénzeszközök maradtak fejlesztési célokra, ami a beruházási piac feszültségeit növelte, a szabályozás nem ösztönözte kellően a minőségi fejlődést, s nem csökkent kielégítő mértékben a gazdaságtalan termelés. A gazdálkodó egységek nyomására engedve, bővültek az egyéni támogatások és kedvezmények. Az idén a gazdasági szabályozó rendszer kisebb mértékben ismét módosul. Ezeket a módosításokat, legalábbis azok lényegét, a gazdálkodó egységek már 1977 októberében megismerhették, az OT hivatalos lapja is közölte, s így az 1978. évi vállalati tervek kidolgozásánál a módosításokat már figyelembe vehették. Elsőként említendő a vaskohászati termékek és a villamos energia termelői árának átlagosan 22, illetve 25 százalékkal történt felemelése, azt a célt szolgálja, hogy az árarányokat is javítva, ösztönözzön a takarékos anyaggazdálkodásra. Az árnövekedést elsősorban a vállalati gazdálkodással kell ellensúlyozni, s csak szerény mértékben lehet továbbhárítani. Ez utóbbit is előzetesen be kell jelenteni az Országos Anyag- és Árhivatalnak. A külkereskedelmi szabályozásban két változás van: a nem rubel viszonylatú exportban csökken az állami visszatérítés azoknál a vállalatoknál, amelyek a szakágazati átlagnál magasabbat élveztek a múltban. Ennek célja, hogy a vállalatok csökkentsék a gazdaságtalan termékek kivitelét. A másik módosítás, amelyet a szocialista szerződéses árak fokozatos növekedése tett szükségessé: a transzferábilis rubel forint- árfolyamának csökkentése. A szocialista külkereskedelemben, mint ismeretes, 1975 óta a szerződéses árakat évenként felülvizsgálják, a megelőző öt év tőkés piaci árainak figyelembevételével. ILY MÖDON a szocialista külkereskedelmi árak és árarányok folyamatosan közelednek a világpiaci árakhoz, eközben azonban külső árfeszítő erőt jelentenek, aminek ésszerű csökkentésére esetenként szükség van a transzferábilis rubel árfolyamának módosítására. A mostani árfolyamváltoztatásnak kettős hatása lesz: csökkenti a szocialista import költségét, a kivitelnél pedig az exportáló vállalatok forintbevételét. Az árfolyammódosítás várhatóan szocialista viszonylatban is az exportstruktúra átalakítására ösztönöz, kényszerít. Az 1978. évi szabályozó módosítások egyik fő célja: a vállalati fejlesztési források képződésének mérséklése. Közvetett módon a termelői árváltozás és az árfolyamcsökkentés is ilyen hatást vált majd ki. Ettől függetlenül egyéb intézkedések, módosítások — a különféle mentesítések és kedvezmények szűkítése — is mérsékelni fogják a vállalati beruházási vásárló erő növekedését. A bérszabályozásban nincsenek alapvető változások, azok kiigazító jellegűek. A termelőszövetkezetekre érvényes szabályozó rendszerben is csak kiigazító jellegű módosítások léptek életbe. Ezek között szerepel a bruttó jövedelem adómentes határának a felemelése. A gazdasági szabályozók 1978. évi módosításait általánosságban tehát az jellemzi, hogy az alapvető előírások, szabályok csak kevéssé változtak. A gazdaság egészét érintő ár- és árfolyamváltozások mellett elsősorban az egyedi szabályozók — a pénzügyi kedvezmények és mentesítések — módosultak, éspedig azokon a területeken, vállalatoknál, ahol a gazdálkodás valóságos feltételei a számítottnál kedvezőbbek. Kétségtelen, hogy a módosítások egyrészt szigorítják a vállalati gazdálkodás feltételeit, másrészt valamelyest növelik majd a költségvetés részesedését a- fejlesztésre fordítható pénzforrásokban. A szabályozó módosítások népgazdasági összhatását ma még nem lehet pontosan és kőnk- • rétan felvázolni. | VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ azonban, hogy a gazdálkodás és a nyereségrealizálás szigorúbb feltételei — paradox, de érthető módon — növelik, erősítik a vállalatok anyagi érdekeltségét a hatékonyság javításában, mert csak ezen az úton haladva biztosíthatják a megfelelő nyereséget. A hatékonyság növelése viszont hozzájárulhat a külgazdasági egyensúly javításához, az életszínvonal tervezett növeléséhez. (W. I.) Cyrus Vance és Apró Antal mondott beszédet Korona-visszaadási ünnepség a Parlamentben Pénteken Budapestre érkezett Cyrus Vance külügyminiszter, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képviselője, a koronát és a koronázási ékszereket átadó amerikai küldöttség vezetője és felesége. A fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter és Apró Antal, az országgyűlés elnöke pénteken az Országházban fogadta az amerikai küldöttséget, amely Cyrus Vance külügyminiszter, az Amerikai Egyesült Állafelesége, Nagy Miklós, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a fogadtatásnál Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete. mok elnöke személyes képviselőjének vezetésével a korona és a koronázási ékszerek átadására érkezett Magyarországra. A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövete. Ott volt Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. Pénteken délután négy órakor az Országház kupolacsarnokában ünnepélyes deretek között került sor a magyar korona és a koronázási ékszerek átadására. A magyar és az amerikai himnusz elhangzása után Cyrus Vance, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képviselője, külügyminiszter, beszédet mondott, majd átadta a koronát és a koronázási ékszereket. datában vállaltuk, hogy a korona a magyar nép tulajdona. Ennek a történelmi és egyházi kincsnek, amely csaknem ezer évig központi szerepet játszott a nemzet történelmében, Magyarországon a helye, ahol az ország népe tisztelettel adózhat neki. Carter elnök levelet intézett az Önök elnökéhez, amelyben megállapítja: „A büszkeség őszinte érzésével tölt el, hogy visszaadhatom Magyarország népének ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset, amelyet megóvni a II. világháború szörnyű pusztítása óta az Egyesült Államok számára megtiszteltetés volt. Ebben a tettben én a két nép hagyományos barátságának megerősítését látom.” Apró Antal fogadta az amerikai küldöttséget Cyrus Vance: A koronának Magyarországon a helye Mélyen tisztelt elnök úr! Magyarország népe! Amerika a népek nemzete. Ezt sokszor mondják, hiszen mi a világ minden tájáról érkezett emberek hozzájárulásával nőttünk és gyarapodtunk. Bátorítást és ösztönzést merítettünk mindazoktól, akik más nemzetekből jöttek, hogy Amerikában telepedjenek le. vagy segítsenek bennünket. Két évszázad során a magyar és az amerikai nép sorsa gyakran összefonódott. Fiatal köztársaságunk, amely függetlenségi harcát vívta, hálával fogadta Kovács Mihály ezredest, aki segített George Washington tábornok lovassági alakulatainak megszervezésében és kiképzésében. Kovács ezredes életét áldozta az amerikai függetlenségért Dél-Karolinában, a charlestoni csatában. A korabeli magyar lapok részletesen beszámoltak Amerika függetlenségi harcáról. Alig fél évszázaddal később az amerikaiak tanúi voltak a Magyar Köztársaság megalakulásának. Köztársaságunk nemcsak elismerte a Magyar Köztársaságot, hanem az egyetlen ország v’olt, amely diplomáciai követet küldött kormányához. A köztársaság eltiprása után Amerika tárt karokkal fogadta e harc legnagyobb hősét, Kossuth Lajost. E nagy férfiúnak és eszméinek hatása érezhető az ő büszke nevét viselő megyékben, városokban és falvakban. Egy évszázaddal ezelőtt az új föld és az Egyesült Államok által kínált új lehetőségek vonzása jeladás volt Magyarország sok lakója számára. Valóban a Magyarországról az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás első nagy hulláma — amely az I. Apró Antal: Tisztelt külügyminiszter úr! Tisztelt szenátor és képviselő urak! világháború kezdetéig tartott :— magyarok tízezreit sodorta országunkba. Földművesek, szakmunkások és üzletemberek lettek, tudósokká, kiemelkedő művészekké váltak. 1944-ben, ahogy a frontvonalak mind nyugatabbra húzódtak Magyarországon, Szent István koronáját és a koronázási ékszereket a korona őrei Budapestről — ahol azokat hagyományosan őrizték — Nyugat-Magyarországra vitték. 1945 márciusában az őrség azokat magyar földről Ausztriába vitte. Később megőrzésre átadta a koronát és a koronaékszereket az Egyesült Államok hadserege alakulatainak. Mi ezt a felelősséget annak tuKedves vendégeink! Hölgyeim és uraim! Tisztelettel köszöntőm A korona visszaadása tükrözi népeink és kormányaink kapcsolatainak fejlődését, és találkozik a magyar nép nemzeti törekvéseivel. Hisz- szük, hogy ez erősíti a helsinki záróokmány szellemét, amely mellett az amerikai és a magyar nép alapvetően elkötelezte magát. Elnök úr! Nekem jutott az a rendkívüli megtiszteltetés, hogy Carter elnök és az Egyesült Államok népe nevében — akiket itt az Egyesült Államok kongresszusának több kiváló tagja, valamint más neves és tiszteletben álló amerikai állampolgár képvisel — Szent István koronáját visszaadjam Magyarország népének. A beszédre Apró Antal, az országgyűlés elnöke válaszolt és átvette a nemzeti ereklyét. Beszédében a következeteket mondotta: Népünk történelmi jelentőségű vívmányokat mondhat magáénak Cyrus Vance külügyminiszter urat, mint James Carter (Folytatás a 2. oldalon) fi. Kovács József harminchét eve Schmidt Bukarestben Nicolae Ceausescu köztársasági elnök és Manea Ma- nescu miniszterelnök meghívására pénteken hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Az otopeni repülőtéren a vendéget Manea Manescu és más magas rangú hivatalos személyiségek fogadták. A DPA jelentése szerint Schmidt 24 órás látogatása alatt kétszer találkozik Ceau- sescuval. A nyugatnémet hírügynökség úgy tudja, hogy a tárgyalásokon időszerű nemzetközi kérdésekről — a közel-keleti helyzetről, a leszerelés problémáiról, az európai biztonságról — továbbá a kétoldalú kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről, a gazdasági együttműködés elmélyítéséről esik majd szó. A kendervonat a szárítótér közepén, mely téli munkahelye az „öreg” áztatósnak (Riport a 3. oldalon.)
