Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-07 / 6. szám
2 ™£PÚJSÁG 1978. január 7. Korona-visszaadási ünnepség a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) elnök úr személyes képviselőjét, a koronát és a koronázási ékszereket hazánkba elkísérő küldöttség vezetőjét. Tisztelettel köszöntőm a szenátor és képviselő urakat, az Egyesült Államok népét képviselő küldöttség minden tagját. Tisztelettel és szeretettel köszöntőm egész népünk képviseletében megjelent honfitársaimat, államunk vezető testületéinek tagjait, a társadalmi szervezetek küldötteit, a magyarországi egyházak vezetőit, a magyar munkások, parasztok, alkotó értelmiségiek jeles képviselőit, ünnepségünk minden résztvevőjét. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a magyar nép, a Magyar Népköztársaság országgyűlése és más vezető testületéi nevében átvehetem Szent István koronáját és a koronázási ékszereket, népünk e felbecsülhetetlen értékű nemzeti ereklyéit. Jelenlévő honfitársaim bizonyára egyetértenek velem, amikor azt mondom, hogy a magyar nép régi kívánsága teljesül ebben az ünnepélyes pillanatban. Az államforma, a társadalmi rendszer gyökeres megváltozása nem csökkentette népünk tiszteletét és megbecsülését államiságunk ezen ezeréves jelképei iránt. Hazánk lakossága örömmel és megelégedéssel fogadta a hírt, hogy a korona és a koronázási ékszerek végérvényesen visszakerülnek Magyarországra. Engedje meg, tisztelt külügyminiszter úr, hogy ezen ünnepélyes alkalomból' kifejezzem nagyrabecsülésemet James Carter úrnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének, s az Önök kormányának azért a döntésükért, hogy visszaszolgáltatják Magyarországnak a koronát és a koronázási ékszereket. Ugyancsak nagyrabecsülésemet fejezem ki az Egyesült Államok népének, a szenátus és a képviselőház tagjainak, s mindazoknak a személyiségeknek, akik állás- foglalásaikkal, tanácsaikkal elősegítették, hogy sor kerülhetett erre az ünnepélyes eseményre. Amint ön is utalt rá beszédében, külügyminiszter úr, a magyar nép történelme bővelkedik dicső fejezetekben és nehéz megpróbáltatásokban. Harminckét évvel ezelőtt egy tönkretett, ezer sebből vérző ország siratta hatszázezer halottját. Az antifasiszta koalíció győzelme a II. világháborúban, Magyar- ország felszabadítása az elnyomás alól új lehetőségeket nyitott meg népünk előtt. Nem feledjük, soha nem feledhetjük, hogy honnan indultunk, és ezért jogosan vagyunk büszkék az azóta megtett útra. Még ma is sok megoldatlan feladattal birkózunk, de népünk maradandó eredményeket ért el, történelmi jelentőségű vívmányokat mondhat magáénak. A Magyar Népköztársaságnak megbecsült helye van a világban, külpolitikáját a nemzetközi együttműködés szélesítésére irányuló őszinte törekvés vezérli. Népünk a még boldogabb holnapért, a még tartalmasabb emberi életért dolgozik, s azért, ami ehhez elengedhetetlen: a béke és az enyhülés megszilárdításáért, a népek közeledéséért. A megértésnek az a szelleme, amely mai ünnepségünket övezi, találkozik népünk törekvéseivel, és megerősít bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együttműködésének politikája az egyetlen járható út, a világ népei számára egyedüli elfogadható politika. Tisztelt külügyminiszter úr! Nagyon köszönöm az ön méltató szavait a magyar és az apaerikai nép két évszázados barátságáról. A magyar nép tiszteli a szorgalmas amerikai népet, ismeri és becsüli kiemelkedő eredményeit, s értékeli mindazokat a becses hagyományokat, amelyek a két nép közötti baráti kapcsolatok fejlesztését, az emberi haladás és a béke ügyét szolgálják. Ismeri és értékeli az amerikai magyarság hozzájárulását új hazájuk eredményeihez. Népünk az óhaza nyelvén megbecsüléssel szól ahhoz a több százezer amerikai magyarhoz, akiket a történelem viszontagságai vándorútra kényszerítettek, akik az Egyesült Államok polgáraivá lettek, de az óhaza iránti tiszteletet és ragaszkodást mindig megőrizték. A korona és a koronázási ékszerek visszajuttatása jól példázza azt a kedvező fejlődést, amely a világhelyzetben és ezen belül a magyar— amerikai kapcsolatokban az utóbbi években végbement. Örülünk ennek, de annak is tudatában vagyunk, hogy számos lehetőség vár még kihasználásra. Mi készek vagyunk tovább fejleszteni kapcsolatainkat, amelynek feltételeit a mai nap eseménye jelentősen javítja. Egyetértek önnel, hogy a korona és a koronázási ékszerek visszaadása hozzájárul a jobb egyetértéshez, népeink és kormányaink kapcsolatainak erősítéséhez, és megfelel a helsinki záróokmány szellemének. Meggyőződésünk, hogy amikor kapcsolataink fejlesztésének meggyorsításán munkálkodunk, egyaránt szolgáljuk Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok népének érdekeit, valamint a béke és a nemzetközi együttműködés egyetemes ügyét. Kérem, hogy az Egyesült Államokba visszatérve adják át üdvözletünket és jókívánságainkat az Egyesült Államok elnökének és népének. Tisztelt külügyminiszter úr! Egész népünk nevében e gondolatok jegyében veszem át öntől, az Egyesült Államok elnökének megbízottjától és az amerikai küldöttségtől, az Amerikai Egyesült Államok népének képviselőitől becses nemzeti ereklyéinket, első királyunk koronáját és a koronázási ékszereket. Az Egyesült Államok részéről ott volt az ünnepélyes átadáson Cyrus Vance amerikai külügyminiszter felesége, Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete és felesége, Adlai E. Stevenson szenátor, Lee H. Hamilton, Fortney H. Stark és Theodore S. Weiss képviselők, Matthew C. iNi- metz, a külügyminisztérium tanácsosa, páter Ge- no Baroni lakás- és városfejlesztési - miniszterhelyettes, Albert W. Sherer nagykövet, William H. Luers, Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken, a korona és a koronázási ékszerek hivatalos átadását követően az Országházban fogadta Cyrus Vance-t, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képviselőjét, külügyminisztert, az átadási ünnepségre Budapestre érkezett amerikai küldöttség vezetőjét, s a delegáció tagjait. A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Esztergályos Ferenc, a Magyar Népköz- társaság washingtoni nagykövete és Philip M. Kaiser, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. A találkozón Cyrus Vance átadta Losonczi Pálnak James Carternek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének levelét. Ebben az Egyesült Államok elnöke méltatja a korona és a koronázási ékszerek visszaadáa külügyminisztérium csoportfőnöke, Richard R. Allen építési vállalkozó, Edward Elsőn, az Atlanta hírügynökség elnöke, George G. Higgins lelkész, az amerikai katolikus konferencia képviselője, Jessie M. Rattley, a Newport News című lap elnökhelyettese, Arthur Schneier rabbi, Szent-Györ- gyi Albert, Nobel-díjas tudós, valamint az amerikai társadalom és a magyar származású amerikaiak több képviselője, az elnöki hivatal és az amerikai külügyminisztérium vezető beosztású munkatársai. Magyar részről jelen voltak: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Péter János, Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnö- kei, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács több tagja, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Szent- ágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Földvári Aladár, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Lékai László bíboros érsek és Bartha Tibor református püspök, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagjai, D. Káldy Zoltán evangélikus püspök, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Héber Imre, a magyar izraeliták országos képviseletének elnöke, valamint a magyar- országi egyházak több más vezetője és képviselője, Illyés Gyula író, Mizik László, a Csepel Vas- és Fémművek lakatosa, Noszlopi Péter állat- tenyésztési brigádvezető. Részt vett az ünnepségen, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a nő- és az ifjúsági mozgalom, a tábornoki kar több képviselője, a magyarországi nemzetiségi szövetségek és a Magyarok Világszövetsége vezetői, a termelőmunka élenjáró dolgozói, a politikai, a társadalmi, a kulturális és a tudományos élet kiemelkedő személyiségei, valamint a ’magyar és a külföldi sajtó képviselői. A korona átadásának ünnepsége bensőséges légkörben zajlott le. A parlamenti ünnepség után a koronát és a koronázási ékszereket az Országházból a Nemzeti Múzeumba szállították. Megtekintését — a szükséges feltételek megteremtése után — az érdeklődők számára lehetővé teszik. Ennek időpontjáról a sajtóban közlemény jelenik meg. (MTI) sának jelentőségét, s a két ország kapcsolatairól szólva megállapítja: „őszintén remélem, hogy ezeket a kapcsolatokat — népeink kölcsönös előnyére — a jövőben is építeni fogjuk. Mindketten érdekeltek vagyunk az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában lefektetett célok teljes megvalósításában. Bízom benne, hogy kétoldalú kapcsolataink erősítése és az országaink közötti együttműködés területeinek a szélesítése hozzájárul a békéhez és népeink jólétéhez.” Losonczi Pál megköszönte és viszonozta az Egyesült Államok elnökének jókívánságait. Kifejezte, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is a nemzetközi együttműködés erősítésén, a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztésén kíván munkálkodni. Losonczi Pál fogadta az amerikai küldöttséget Carter Teljes nézetazonosság párizsi útja Párizs, Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Konkrét döntések elfogadása és a meglévő nézeteltérések kiküszöbölése nélkül ért véget pénteken az amerikai elnök franciaországi látogatása. Párizs Orly repülőterén Giscard d’Estaing elnök személyesen búcsúztatta az amerikai államfőt, majd délben az Elysée-palotában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. A francia—amerikai viszonyt a tárgyalásokat követően „szívélyesnek, nyíltnak és kiegyensúlyozottnak” minősítette Giscard d’Estaing, a konkrét témakörökről szólva pedig kiemelte a SALT- tárgyalásokat. Erről a témáról, jelentette be, üzenetet kapott Leonyid Brezsnyevtől is, és ennek alapján az a benyomása, hogy a tárgyalások január 9-re kitűzött felújítása után eredmények várhatók. ' A nyugat-európai egység megteremtésével kapcsolatban Carter feladta az amerikaiak korábban tartózkodó álláspontját — mondta a francia elnök, és tudomásul veszi az „európai entitást”. Giscard d’Estaing kifejtette Carter elnöknek, hogy véleménye szerint Nyugat-Euró- pát konföderációs alapon kell megszervezni. Afrika jelentős helyet kapott a tárgyalásokon. Mint ismeretes, Washington utólag üdvösnek ismerte el a airei francia akciót. Francia részről, mondotta Giscard d’Estaing, hangsúlyozták egy olyan segélynyújtási kezdeményezés szükségességét, amely a fejlesztési célkitűzéseket segítené elő, a keletafrikai konfliktusban pedig a gyarmatosításból örökölt határok tiszteletben tartása mellett száll síkra. A Közel-Keletről szólva Giscard d’Estaing kijelentette, hogy a francia és az amerikai álláspont között az a legfőbb különbség, hogy Párizs nagyobb hangsúlyt helyez a szükséges rendezés globális jellegének biztosítására — ily módon utalva arra, hogy Washington számára elfogadhatóbbnak tűnik az izraeli—egyiptomi különmeg- állapodás, a külön folytatott tárgyalások gyakorlata. Franciaország, ismételte meg Párizs álláspontját a francia elnök, kész a garanciák biztosításába bekapcsolódni, jelenleg azonban a tárgyalások nem jutottak el eddig a pontig. A francia államfő közölte, hogy Carter ígéretet tett az urániumszállítások változatlan folytatására a proliferá- ció veszélyeinek kiküszöböléséről folytatott megbeszélések idejére. Közölte (a Reuter ezzel kapcsolatos információját cáfolva), hogy Franciaország pillanatnyilag csak tanulmányozza azt a lehetőséget, hogy az 1990-ben kivonandó stratégiai bombázókat francia cirkáló rakétákkal váltsák fel és jelenleg még nem fejleszt ki ilyen fegyvert. A gazdasági kérdésekről folytatott eszmecsere során Franciaország aggodalmát hangoztatta az amerikai kőolajimport növekedése miatt és a nemzetközi kereskedelem jobb megszervezését sürgette. A két fél egyetértett a stabilabb árfolyamok és az erős dollár szükségességében. MOSZKVA Ivan Bagramjan marsallnak átadták a Lenin-rendet és a Szovjetunió hősének kijáró második aranycsillagot. A kitüntetést Vaszilij Kuz- nyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese nyújtotta ót. ADDISZ ABEBA A ddisz Abebában államosították a Singer amerikai varrógépgyár etiópiai leány- vállalatát. Moszkvában közleményt adtak ki Emil Wojtaszeknek, a LEMP KB tagjának, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének látogatásáról. Emil Wojtaszek a szovjet kormány meghívására január 3—5-ig tartózkodott a Szovjetunióban. Azokon az elvtársi, szívélyes légkörű tárgyalásokon, amelyeket Andrej Gromikó- val, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió külügyminiszterével folytatott, megvitatták a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság közötti testvéri barátság és szoros, sokoldalú együttműködés további elmélyítésének kérdéseit. Valamennyi megvitatott kérdésben teljes volt a nézet- azonosság. A felek kijelentették, hogy a Szovjetunió és Lengyelország a jövőben is erősíti a szocialista közösség országainak egységét. Kiemelték, hogy megkülönböztetett jelentőségű az európai és az általános katonai enyhülés megszilárdítása, az összes nukleáris fegyverkísérlet beszüntetése, és a békés célú atomrobbantások moratóriuma céljából előterjesztett szovjet akcióterv. A felek rámutattak: rendkívül időszerűek azok a javaslatok, amelyeket Leonyid Brezsnyevnek a Pravda tudósítója kérdéseire adott válaszai tartalmaznak a neutronbomba gyártásáról történő kölcsönös lemondással kapcsolatosan. Ezek a javaslatok sürgetik, hogy mentsék meg a világot az új tömeg- pusztító fegyverektől. A Szovjetunió és Lengyel- ország ismét leszögezte: hatékony lépés lenne a nukleáris háború veszélyének kiküszöbölése felé, ha az európai biztonsági konferencia résztvevői megállapodnának abban, hogy nem alkalmaznak egymás ellen elsőként nukleáris fegyvert. A felek mély aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti helyzet rendezetlensége miatt. Kijelentették, hogy bármely arab ellenes szeparatív alku a genfi konferencia alá- ásása, s ellentétben áll az átfogó és radikális rendezés feladataival. (MTI) Nemzetközi sajtóértekezlet Hanoiban Hanoi, Győri Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Hanoiban pénteken nemzetközi sajtóértekezleten adták közre azokat a dokumentumokat, amelyek a VSZK területe ellen elkövetett súlyos kambodzsai akciókat mutatják be. Ngo Dien, a vietnami külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a határellentét katonai vagy békés úton történő megoldása közül Vietnam az utóbbi mellett száll újra síkra. „Mi testvéri országgal szemben nem követjük a problémák megoldásának fegyveres útját” — mondotta Ngo Dien, hozzáfűzve: Vietnam, mint Pham Van Dong miniszter- elnök nyilatkozatából kitűnt, kész bármilyen szinten az azonnali tárgyalásokra, ha azonban Kambodzsa továbbra is a gyűlöletkeltés, s a Vietnammal szembeni háborús hisztéria politikáját alkalmazza, akkor vállalnia kell a teljes felelősséget. Ngo Dien kijelentete: hangsúlyozzuk, hogy nem akartuk és nem is akarjuk Kambodzsa földjének egyetlen darabját sem elvenni. Ezután a vietnami politikus emlékeztetett arra, hogy 1976 áprilisában a felek már megállapodtak a legmagasabb szintű tárgyalásokban is, s ezeknek előkészítésére Pham Hien vietnami külügyminiszter-helyettes 1976. májusában Phnom Penh-be látogatott. Sajnos — mondotta Ngo Dien — a párbeszéd a későbbiek folyamán a kambodzsai fél magatartása miatt elakadt. A vietnami politikus utalt azokra „az imperialista és reakciós erőkre”, amelyek a viszály magvát akarják elhinteni a két nemzet között. Végezetül felhívta Vietnam és Kambodzsa barátait, hogy építően járuljanak hozzá a konfliktus békés megoldásához. A sajtóértekezleten közzétették a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériumának kilenc pontból álló dokumentumgyűjteményét. Ez egyfelől rögzíti a Kambodzsa által elkövetett provokációkat, területsértő akciókat, másfelől összefoglalja a vietnami fél nagy erőfeszítéseit a békés megoldás érdekében. A dokumentumgyűjtemény kifejti, hogy miként oldható meg korrekt módon a két ország határproblémája. A VSZK álláspontja a kibontakozás alapelveit illetően a következő: 1. Minden nép szent feladata szuverenitásának és területi integritásának megvédése. 2. A szomszédos országok közötti határproblémáknál nem egyszer lépnek fel a történelem által örökül hagyott nézet- különbségek, amelyek gyakorta nagyon összetettek, s elmélyült tanulmányozást igényelnek. 3. Az érintett országoknak a fenti problémákat az egyenlőség, a barátság, a jószomszédság, az egymás kölcsönös tiszteletben tartása, és a tárgyalásos megoldás elvének alapján kell rendeznie. Damaszkusz Maratoni tanácskozás A WAFA palesztin hír- ügynökség jelentette, hogy Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke hétórás eszmecserét folytatott a szíriai fővárosban tartózkodó amerikai kongresszusi delegációval. A maratoni megbeszélésen Arafat ismertette a Palesztinái ellenállásnak a Szadat elnök jeruzsálemi látogatása következtében kialakult közel-keleti helyzettel kapcsolatos álláspontját és kifejtette, hogy a mozgalom célul tűzte maga elé a palesztin nép jogainak, köztük az ön- rendelkezés és a saját független állam megalapítása jogának érvényesítését — adta hírül a WAFA. Damaszkuszi diplomaták értékelése szerint igen jelentős az a tény, hogy az Egyesült Államok parlamenti küldöttsége — jóllehet a kormány nem ismeri el a PFSZ-t — hajlandó volt találkozni a palesztin vezetővel. Elnapolják A három legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség csúcsszövetségi titkársága úgy döntött, hogy elnapolja a januárra tervezett általános sztrájkot, amellyel az Andreotti-kormány gazdaságpolitikája miatt akar tila sztrájkot takozni. Azzal indokolták elhatározásukat, hogy Andreotti kormányának a napjai meg vannak számlálva, s „lényegében megkezdődött a kormányválság”, jóllehet a kabinet hivatalosan még egy ideig funkcionál.
