Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 4. szám
1978. január 5. “Képújság 3 A módszertani munka fontossága a politikai oktatásban A társadalom minden---------------------------- területen a z intenzívebb előre jutás kérdései vannak előtérben. Naponta hallunk hatékonyságról, munkastílusról, korszerű vezetési eljárásokról, ezeknek lényegéről — vagyis módszerekről. Nyilvánvalóak előttünk a célok. Feladataink sokrétűbbé, összetettebbé válásával a „mit tegyünk” mellé a „hogyan végezzük” is nagyon lényegessé vált. A célokhoz vezető úton nem azok puszta ismételgetése az elsődleges (bár a tudatosításhoz ez is kell), hanem a hogyan, a mivel, a kikkel történő megvalósítás — tehát a napirenden lévő kérdések komplex felfogása. A politika jelen van életünk minden percében, a politika nem csupán a hatalom, hanem szocialista társadalmunkban a munkásosztály, az egész nép érdeke, sőt, mindegyikünk személyes érdeke. Tömören kifejezve: kormányzó erőnk. Megértése céljaink elfogadását, a megvalósításért való egyéni és kollektív tenniakarást, a cselekvést jelenti. Meg nem értése esetlegességet, idegeskedést, sőt ellenérzést, aggályokat, társadalomellenes magatartást is kiválthat. Nagy tehát mindazok felelőssége, akik a politikát „csinálják”, illetve akik a politikaiideológiai tudatot formálják. A politikával való minél egyértelműbb azonosulás döntően a tartalom átadásának módszerein áll vagy bukik. Az előzőekből világossá válik, hogy a módszer nem független, nem önálló valami, hanem a tartalomhoz kötődő, megítélni sem önmagából kell. Mindig valamilyen cél elérését szolgálja. E«y-egy módszert csak akkor tarthatunk jónak, hatékonynak, korszerűnek, ha általa a kitűzött célt a legoptimálisabban elérjük. A termelési technológiákban, eljárásokban vannak „receptek”; mindig mindent ugyanúgy kell csinálni a jó eredményért. (Bár itt sem helyes csak mások példájának puszta követése.) A politikai oktatásban ilyen recept nincs, ebben mirtdenkinek saját magának kell megtalálni a legcélravezetőbb eljárásokat. Miért van ez így? Azért,------------ mert az oktatás kétt ényezős: egyik oldalon a hatni képes, a társadalom szükségleteit tolmácsoló oktató, a másik póluson a hallgató. A hallgatók meghatározott személyi léttel és tudattal rendelkeznek. Felnőttek, praktikusak, önállóak, tapasztalatokkal, meggyőződéssel bírnak, felismert, vagy vélt érdekeik vezérlik őket, előzetes beállítódásuk módosító tényező — vagyis sokar- cúak, sokfélék. Pszichológiai vizsgálatok is igazolták, hogy az emberek még a megismételt ingerekre sem ugyanúgy reagálnak. Az emberi pszichikumban minden folyamat egyetlen egyszer, meg nem ismételhetően zajlik le. Mi viszont ennek ellenére azonos cselekvést motiváló meggyőződést akarunk kialakítani, mert ez társadalmi szükségszerűség. A módszertani munka iránt felélénkült az érdeklődés. A helyes felfogás mellett szélsőségekkel is találkozni. Az egyik ilyen alábecsüli a módszertani munkát: „nem kell nagy ügyet csinálni ebből. A marxizmus igaz, a párt politikája jó, ezek önmagukért beszélnek. Ismertetni kell, a jó célokat az értelmes emberek magukévá teszik.” A másik tipikusan hibás 1 felfogás viszont túlértékelni a módszereket, már-már öncélúvá avat egyes fogásokat — például kérdőívek, felmérések, szinte leírt szöveg szerinti leckefelmondás stb. Az azonban, hogy mi lesz a meggyőződéssel, a helyes cselekvéssel, már másodrendű e nézet számára. Némi igazság is van a módszerek ilyen megítélésében Az, hogy bizonyos alaptételeket illik tudni, még csak a feltételét jelenti a helyes magatartásnak, de nem azonos azzal. Vigyáznunk kell, mert az ilyen „látványos”, szinte „tételesen mérhető” eljárások csábítók. A lényegesebb a hallgatóság belső arculatának, alapállásának a formálódása. Nem a választ kell csak tudni, hanem aszerint is élni. Nyilvánvaló: egyik szélsőséges felfogás sem vezet eredményes propagandamunkához. A jó gyakorlat sok-sok propagandista tapasztalata alapján alakul ki. Egy cikk keretében azonban csak közös elmélkedésre, együttes gondolkodásra tudunk buzdítani, mintsem a módszertani munka elméleti és gyakorlati leírását adni. A politikai oktatás: folyamat, melyben meghatározott feladatokat, meghatározott cél érdekében, összehangoltan kell megvalósítani. A folyamat, mint egységes egész segíti az eredményt: a szocialista tudat kialakulását. Ez pedig tudatosság, módszeresség nélkül csak feltételezés marad. Észre kell vennünk, hogy minden területen nőtt az igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben. A politikai munkát végzőknél ez abban fejeződik ki, hogy politikánk céljait a hallgatóság sajátjává tegyük. hogy szilárd eszmei talajt biztosítsunk számukra. Az ember ugyanis úgy cselekszik, ahogyan eszméi vezérlik. Eszmék nélkül csak megosztani lehet az embereket, vezetni, lelkesíteni, velük szocializmust építeni nem. Marx írta az eszmék erejéről: „Szilárd meggyőződésünk, hogy nem a gyakorlati kísérlet, hanem a kommunista eszmék elméleti kifejtése az, ami igazán veszélyes, mert gyakorlati kísérletekre, még ha tömegesek is, ágyúkkal lehet válaszolni, mihelyt veszélyesekké válnak, de eszmék, melyek érzületünket meghódították, melyek intelligenciánkat hatalmukba kerítették, amelyekben az értelem hozzábilincselte lelkiismeretünket — ezek olyan láncok, amelyekből az ember nem tépheti ki magát, anélkül, hogy szívét ne tépné, olyan démonok, amelyeket az ember csak úgy keríthet hatalmába, hogy aláveti magát nekik.” Szocialista társadalmat építeni a marxizmus— leninizmus tételeivel való azonosulás nélkül lehetetlen. Könnyíti dolgunkat, hogy a marxizmus eszmerendszerének átfogó megismerése mind tömegesebb igénnyé válik. (Tolna megyében évente közel 40 000 fő vesz részt valamilyen szintű politikai képzésben.) A hatékonyabb propagandához nélkülözhetetlen a hallgatók előzetes tudásszintjének, világnézeti beállítódásának az ismerete. Az adott csoportok egy-egy oktatási formában nem azonos csoportok. Tudnunk kell: mire alapozhatunk, meddig juthatunk el a tudat formálódásában. (Megjegyzendő, hogy a tudatra nemcsak a propaganda hat.) A módszerekhez tartozik, hogy munkánkat eligazító beszélgetéssel kezdjük. Ebben a cél ismertetése mellett hasznos tanácsokkal is lássuk el a hallgatókat. Mindjárt az elején érjük el, hogy ne csupán megtanítandó és megtanulandó „tananyagot” lássanak a feldolgozandó témákban, hanem olyan élő társadalmi-politikai gyakorlatot, amelyben az egyes ember és társai, környezete egyaránt formálódik. A hallgatói ,akíivUáí; LG-LK^AlGSG^ fenntartása is az egyik fontos tényezője a propagandista munkájának. Jó hatású, ha a tanítandó egységeket életszerűen dolgozzuk fel, vagyis problémát felvető megoldható módon. A „saját környezetében hogyan ítéli meg”, ha „önre bízzák, mit tesz”, a „mit javasol” típusú kérdések például személyessé is tehetik az adott témát. így a hallgató keresi (és nemcsak várja) a megoldást. Fontos helyet és hangsúlyt kaphatnak azok a módok, amelyek a hallgatók szellemi aktivitását, érvelő, bizonyító készségét, beleélő képességét igénylik. Ehhez pedig a „száraz”, „elvont” tankönyvi megállapítások mellett, azok életközeibe hozása végett elkerülhetetlen a gyakorlati valóság elemzése, s hogy abból önállóan mit vesznek észre. Kapcsolódnunk kell a tömegtájékoztató eszközökhöz is. A világról, a politikáról, ideológiáról a tömegkommunikáció naponta szól. így egy-egy eseményt vagy példát nemcsak az oktatónak kell kommentálni. Gyakran építhetünk a rádióra, a sajtóra, a tv-re — sőt, kell, hogy építsünk. Sorolhatnánk — és a továbbképzések során gyakran emlegetjük is — a módszereket, a konkrétabb teendőket. Melyek a módszertani munka javításának legfontosabb feltételei? — Mindenekelőtt a kiegyensúlyozott, következetes, tervszerű munkarend, a rendszeresség, a folyamatosság. Ez oktató és hallgató számára egyaránt nyugodtságot, biztonságtudatot nyújt. A politikai oktatásban is idegeskedést, bizonytalanságot vált ki a kapkodás, a rendszertelenség, a foglalkozások és azok témáinak esetlegessége. A programok, m^kaütemezését lehetőleg ne vál- toztatgassuk. Ma már elég jól láthatók a menet közben jelentkező aktuális témák — eleve lehet velük számolni. Vigyáznunk kell arra is, hogy a hallgatói érdeklődéshez való közelítés ne vezessen a tételek cáfolatához, de ne legyen vezércikkízű sem a foglalkozás. — Adott, mint feltétel az összefogottabb, következetes irányító munka a felettes szervek részéről. (Tematikák, tankönyvek, stb.) Ebben kiinduló pontunk a XI. kongresszus és a Központi Bizottság 1976. október 26-i határozata. — Elindult — de továbbra is fejlesztendő — a módszertani képzés és önképzés. A párt- és tömegszervezeti oktatás propagandistái részére különböző tanfolyamok szervezése a régebben visszafogott szükségletek, érdeklődés felszínre kerülését jelentette. Nagy pozitívum, hogy a propagandisták között jelentős számban vannak politikai és gazdasági funkciót viselők. Nagy élmény volt a továbbképzés keretében közös gondjainkról, tapasztalatainkról gondolatokat cserélni, javaslatokat hallani. A véleményekben közös: a módszertani képzést differenciáltabban, tempósabban, intenzívebben folytatni kell! — A korszerű oktatás kulturált eszköz — és környezeti feltételeinek biztosításában is ütemesebben lépünk előre. Ugyanakkor e téren minden szinten vannak teendők. (Például helyi érvanyagok összeállítása, szemléltető eszközök beszerzése, stb.) — Az 1976. október 26-i KB-határozat is nagy hangsúlyt helyez a propagandista-utánpótlás fejlesztésére. Ebben nálunk is közvetlen teendők vannak. Csak jó tartalmi és módszertani felkészültségű propagandista képes a kitűzött nevelési célok megvalósítására. Nem engedhető meg, hogy „újratermelődjenek” a módszertanilag járatlan propagandisták. Az előretekintő módszertani munka ütemesebb javításában van mire, kikre támaszkodnunk. Rengeteg értékes tapasztalat halmozódott fel. Sok-sok lelkes propagandistánk van, aki szívesen, őszinte belső elkötelezettséggel akarja és tudja is ezeket hasznosítani. BALOGH ISTVÁN, az Oktatási Igazgatóság tanára Előszállítási kedvezmény az első negyedévre Meg egyszer 1977-röl Az elmúlt hetekben sokszor és sokféleképpen értékeltük 1977-et. Most, még egyszer visszapillantva az elbúcsúzott esztendőre, 1977 újdonságaiból adunk ízelítőt: milyen új létesítményekkel gazdagodtunk az év során? Bükfürdőn augusztus óta új 450 ágyas SZOT-üdülő fogad'* ta vendégeit. Felavatták a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyárát Megkezdte útját új vonalán a metró: egy éve utazhatnak a fővárosiak a föld alatt a Deák tér és a Nagyvárad tér között Az őszi csúcsforgalom idején megszokott, jó teljesítménnyel, dicséretes eredménnyel zárták 1977 utolsó hónapját is a vasutasok — állapította meg a MÁV Vezérigazgatóság most összeállított gyorsmérlege. Az előzetes adatok szerint a vasút decemberben a tervezettnél több, mintegy 11 millió tonna árut fuvarozott el, az előző hónapokénál már valamivel nyugodtabb körülmények között. Az import- és a tranzitszállítások mintegy 30 000 tonnával meghaladták a tervezettet, az exportfuvarozások viszont valamivel elmaradtak attól, amit a vállalatok korábban az év végére jelezték. Ez a jubileumi munkaverseny eredményeivel, az exporttervek korábbi teljesítésével, az exportszállítások előbbrehozásával magyarázható. A decemberi jó teljesítmény betetőzte a MÁV egész évi munkáját. Végeredményben — az évközi nehézségek, szállítási feszültségek ellenére — megfelelt a követelményeknek a vasút, amely több mint 133,5 millió tonna áru elfuvarozásával az előző évinél mintegy 3 millió, a tervezettnél másfél millió tonnával több árut továbbított. Az új esztendőben már eleve nagyobb feladat hárul a MÁV-ra. Idei szállítási terve 134 millió tonna, tehát magasabb a múlt évi teljesítésnél. A vasút vezetői, számítva az esetleges többletigényekre, intézkedési tervükben 136 millió tonna áru szállítására készülnek fel. A nagyobb feladatok végrehajtását mindjárt az elején szeretnék megalapozni. Ezért a MÁV vezetői — akárcsak a csúcsforgalom előtt — felkeresik legnagyobb megbízóikat, akikkel a tervszerűbb munka érdekében egyeztetik a tennivalóikat. Ezenkívül az első negyedévre — amikor viszonylag több a szabad kapacitás — a fuvaroztatók ösztönzésére meghirdették az előszállítási kedvezményt, amelybe az idén több árut vontak be. Ennek megfelelően a kavicson, a kövön, a betontermékeken és a salakon kívül, januártól márciusig olcsóbban fuvaroz a vasút trá- gyamészport, műtrágyát, homokot, bauxitot, téglát és cserepet is. A kedvezménynél a meghatározott árukból a múlt év első negyedében elszállított mennyiség 90 százalékát veszik alapul. Azon felül januárban és februárban — a többletmennyiségtől függően — tonnánként 12—18 forint, márciusban 8—12 forint fuvarkedvezményt ad a MÁV. (MTI) I Felépült Algyőn a gázfeldolgozó üzem Üj oxigéngyárat adtak át az Ózdi Kohászati Üzemekben
