Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-31 / 26. szám

1978. január 31. Képújság 3 Tudósítóink írják Az év első hónapjai a ------------- számvetés, a szám­adás és ennek alapján a cél­megjelölés, feladatmeghatá­rozás időszaka. Így van ez a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség életében is. A KISZ Központi Bizott­ságának 1974. áprilisi hatá­rozatát követően — amely a KISZ kommunista jellegé­nek erősítését, a KISZ-tagok tudatos, elkötelezett aktivitá­sának fokozását szolgálja — kialakult és jól bevált az egységes mozgalmi éves érté­kelés, tervezés rendszere. S immár hagyománnyá válnak a tavaszi értékelő, vezetőség­választó, majd tervező tag­gyűlések és a küldöttgyűlé­sek. Az idei évben — a KISZ Központi Bizottsága 1977. ok­tóberi határozatának megfe­lelően — február 1. és május 15. között kerül sor az alap­szervezeti taggyűlésekre, a munkahelyi, tanintézeti, köz­ségi küldöttgyűlésekre, míg a járási, városi és a megyei küldöttgyűléseket június 3-ig tartják a megyében. A KISZ-élet e jelentős ese­ménysorozatát, amelyek ki­egészítik, keretbe foglalják a Forradalmi ifjúsági napok rendezvényeit — megfelelő figyelemmel kell kísérniük és segíteniük a megye irányító pártszerveinek, pártalapszer- vezeteinek. Következik ez ab­ból. hogy a KISZ a párt ifjú­sági szervezete és a közvetlen pártirányítás felelősséget is jelent a KISZ munkájáért. Melyek azok a területek és feladatok, amelyekre a párt- szervezeteknek gondot kell fordítaniuk, illetve, amelye­ket el kell végezniük? A tudatos, tervszerű mun­ka, a tennivalók egységes ér- ^ telmezése és végrehajtása megköveteli, hogy az illeté­kes pártszervek, szervezetek, képviselői — titkárok, ifjú­sági felelősök — véleményt mondjanak a felkészülési tervről és részt vegyenek a KISZ-vezetők felkészítésében. Az értékelő, vezetőségvá­lasztó és a tervező taggyűlé­sek előkészítésében fontos mozzanat a KISZ-tagokkal folytatandó beszélgetés a KISZ-munka, a vezetőség, az egyéni megbízatások teljesí­tésének megítéléséről, illetve — a tervező taggyűlést meg­előzően — az akcióprogram­tervezetről és a következő évi vállalásokról. A személyes beszélgetéséken, KISZ-cso-1 port értekezleteken elhangzó észrevételekből, javaslatokból eredménnyel hasznosíthatnak munkájukban a pártszerve­zetek is. Az első taggyűlések funk­ciója, hogy mérlegre tegyék, mit végeztek, hogyan teljesí­tették akcióprogramjukat, el­bírálják a megbízatások vég­rehajtását és megválasszák az alapszervezetek vezetősé­gét, valamint a küldötteket. E taggyűléseket megelő­zően, lényeges feladatuk a pártalapszervezeteknek, hogy értékeljék a KISZ-szervezet éves munkáját. Célszerű, ha az elemzés során felelevení­tik a KISZ KB 1974. áprilisi határozatában megfogalma­zott célkitűzéseket, és annak tükrében vizsgálják a fiata­lok helytállását, alapvető kö­telességeik teljesítését, a KISZ-szervezet fejlődését. Ehhez kapcsolódóan tekint­sék át a KISZ-ben dolgozó kommunisták pártmegbízatá­sainak végrehajtását, minő­sítsék a KISZ-vezetőség mun­káját. Az így kialakított kol­lektív véleményt ismertessék az alapszervezet taggyűlésén. A vezetőségválasztó tag­gyűlések és küldöttgyűlések előkészítésében egyik legfon­tosabb feladat a KISZ káder­munkájának segítése. A ve­zető testületek gondos, kö­rültekintő kialakításának alapja a káderpolitikai elvek következetes érvényesítése; az alkalmasság, a hármas követelmény szem előtt tar­tása. Ennek során arra kell törekedni — az elmúlt évek tapasztalata szerint is —, hogy fokozódjon a vezető szervek stabilitása a jól dol­gozó KISZ-vezetők újravá­lasztásával. A testületek ,°?szet,é‘ rözze az adott területen élő fiatalok szociális összetételét. Ennek érdekében növelni kell a munkásfiatalok, a lányok és fiatalasszonyok arányát. Ezen túl szükséges, hogy mi­nél több fiatal párttag dol­gozzon — mindenekelőtt a titkárok, vezetőségi tagok körében — pártmegbízatással a vezető szervekben. A munka értékelésével, a vezetőségek és a küldöttek megválasztásával a tenniva­lók első szakasza lezárul, de nem ér véget a tavaszi idő­szak rendezvénysorozata. A számadást követnie kell a tervezésnek, a KISZ Köz­ponti Bizottsága akcióprog­ramjából eredő feladatmeg­határozásnak. S abban, hogy a következő mozgalmi év megalapozott legyen és a fel­adatok tartalmazzák a helyi célkitűzéseket is, fontos sze­repe van a párt irányító, se­gítő munkájának. Ennek so­rán a pártszervezetek adja­nak konkrét, teljesíthető és értékelhető pártmegbízatáso­kat a KISZ-szervezeteknek az akcióprogramok készítésé­nek időszakában. Ezen belül foglalkozzanak kiemelten a gazdasági építőmunka idő­szerű kérdéseivel, a cselekvé­si programból adódó tenni­valókkal. Nyújtsanak segít­séget az állami, gazdasági és társadalmi szervekkel kiala­kított együttműködés fejlesz­tésében, a közösen végzendő munka tervezésében. Mindezt használják fel------------------ a KISZ-ben p ártmegbízatást teljesítő kommunisták számának nö­velésére is, gondolva a KISZ- tagok legjobbjainak párttag­gá nevelésére. A pártszervezetek képvi­selői a második, akcióprogra­mot tárgyaló taggyűléseken irányítsák a KISZ-fiatalok fi­gyelmét a legfontosabb fel­adatokra — .termelés, tanulás, klubmozgalom, testedzés, ér­dekvédelem, stb. — ezáltal mozgósítva a fiatalokat a XI. kongresszus határozatainak, az V. ötéves terv célkitűzé­seinek megvalósítására. Se­gítsék elő, hogy az egyéni vállalások is kapcsolódjanak e feladatokhoz, az akció­programban szereplő tevé­kenységi formákhoz. A KISZ szervezeti szabály­zata szerint ez évben a szer­vezetek élén álló bizottságo­kon túl a területi KISZ-bi- zottságok is tartanak küldött- gyűlést. A küldöttgyűlések alapvető feladata, hogy érté­keljék az előző küldöttgyű­lés óta végzett munkát. így a munkahelyi, tanintézeti KISZ-bizottságok az 1977/78- as mozgalmi év feladatainak teljesítéséről, a területi bi­zottságok a KISZ IX. kong­resszus határozatainak végre­hajtásáról adnak számot, majd megválasztják a KISZ- bizottságokat, a pénzügyi el­lenőrző bizottságokat és — megyei szintig bezárólag — a küldötteket. Az illetékes pártszervek és szervezetek az előkészítés és lebonyolítás hatékony segíté­sével, megfelelő képviselet biztosításával járuljanak hoz­zá e fórumok eredményes munkájához. A tavaszi időszak tevé­kenysége, a taggyűlések, kül­döttgyűlések jól szervezett, fegyelmezett és tartalmas le­bonyolítása meghatározó je­lentőségű a KISZ-szervezetek fejlődésében. Ebből követke­zően hasznos lesz a tapaszta­latok elemzése és értékelése, a tanulságok összegzése. S ahhoz, hogy az értékelésben gazdag, sokszínű és eredmé­nyes munkáról lehessen szá­mot adni, nélkülözhetetlen a pártirányítás következetes ér­vényesítése, a KlSZ-szerve- zetek folyamatos együttmű­ködése a pártszervekkel és szervezetekkel. Természetesen a ta~-------------------------------- vaszi időszak feladatainak kiemelé­se nem jelentheti a KISZ- munka segítésének, és ellen­őrzésének kampányjellegét; a pártirányítás állandó, rendszeres fejlesztése e vo­natkozásban is kötelességünk, ezzel együtt biztosítva és erő­sítve a KISZ-szervezetek ön­állóságát, öntevékenységét. DELI GYÖRGY MB PTO munkatársa (Folytatás az 1. oldalról) juk, hogy jól beállt hisz meg­felelő a főszám, nincs egér­kár. Jókora utat megtettünk már, s újra gabonatábla tűnt fel. Itt is azt tapasztaltuk, hogy nem a legjobb fejlett­ségű. A koppányszántói ha­tárrészben is ugyanilyen kép tárult elénk. Visszaindultunk hát Nagykónyiba. — A vetések fejlettsége nagyobb részben átlagos, de vannak gyenge táblák is. Ha terveinket valóra akarjuk váltani — már pedig arra törekszünk —, sok tenniva­lónk lesz. A biztonságos ter­melés érdekében először is a tavaszi növényápolást vé­gezzük el. A fagyok meg­szűntével hengerezzük a táb­lákat. A gépek már készen állnak. A bokrosodási stádi­umban a gyomirtás követke­zik. Ez azért célszerű ebben az időpontban, mert ekkor jobban hat a vegyszer, mivel a levél nem fogja fel, és így könnyebben lejut a tőhöz, — összegzi a tapasztaltakat Bo- da Sándor. — A gyomirtással együtt — ha szükséges —, megoldjuk a gombabetegségek elleni vé­dekezést is. A védőanyag már megvan — szól közbe a fő­mérnök. — Ezenkívül a vi­rágzás időszakában kijuttat­juk a lombtrágyát, amelynek termésfokozó hatása bebizo­nyosodott nálunk is. Igyek­szünk elkerülni a taposási kárt, ezért mint a korábbi években az idén is repülő­géppel végeztetjük el ezeket a munkákat. Fadd; SZAKSZERŰ ELJÁRÁSSAL — ÖSSZEFOGÁSSAL A faddi Lenin Termelőszö­vetkezet tavaly ősszel 1308 hektáron vetett kenyérgabo­nát, összes szántóterületének 35,8 százalékán. Mint erről Puskás János főagronómus és Molnár Ernő mezőgazdász tá­jékoztat, a vetésterület zömét a Jubilejnaja 50 és a Libel- lula fajtákkal vetették be. Fajtakísérlet miatt azonban egyes területeken Rána 2, Partizánk, Száva MB 4 faj­tákat is vetettek. Az ez évi vetéshez a megfelelő talaj­előkészítést időben elvégez­ték. Az ősziek vetését októ­ber végén fejezték be. Sajnos az őszi szárazság miatt a kikelés egyenetlen volt. A korai fagyok is gátol­ták a kellő bokrosodást. Nem nagyon segítette a vetések fejlődését a gyenge hótakaró sem, mivel ahhoz kevés volt, hogy a vetések kiheverhették volna az előző idők okozta hiányokat. A fagyok és a hó­hiány ellenére a vetésterüle­teken jelentős fagykár nincs. A termelőszövetkezet állan­dó figyelőszolgálatot tart fenn. A növényvédő szakem­berek naponta járják a ha­tárt, figyelembe véve az egyes határrészek sajátosságait, és azonnal intézkednek a talaj­víz, vagy egyéb károk meg­szüntetésére. Mivel a vetések tőszámai az említett időjárá­si viszonyok miatt nem kielé- gítőek, a tsz fejtrágyázással- pótolja a kiesést, és biztosít­ja a vetések állagának javí­tását. A szükséges műtrágya a tsz rendelkezésére áll, 70— 80 kg nitrogén hatóanyagot terveznek hektáronként a ve­tésekre szórni. Ezenkívül a vetésterületek laposabb része­in a tavaszi esőzések okózta kapálások, befulladások okoz­ta károk megelőzésére már most felkészültek. Bár ahogy a főmezőgazdász mondta, kis­sé korai még nyilatkozni a várható terméseredmények­ről, de ha különösebb elemi csapás nem lesz, a múlt évi terméseredményt szeretnék felülmúlni. E cél elérése ér­dekében nagyobb gondot for­dítanak a tsz gabonaterüle­teire, és szakértő emberek összefogásával és szakszerű eljárásokkal akarják biztosí­tani a jövő évi jobb termést. A vetésterületek állapotát, s az ezzel kapcsolatos tenniva­lókat a pártalapszervezet is figyelemmel kíséri. A tsz tagságát a szakágazat veze­tőivel együtt állandóan tájé­koztatják. A tsz vezetői között a han­gulat bizakodó. A szakembe­rek szakmai felkészültségét tekintve ez a bizakodás nem megalapozatlan. Közös kezesség „Elkötelezték magukat a hazának” Katonai eskütétel Dombóváron Mindnyájunk életében fo­lyamatosan növekszik a tár­sadalmi juttatások szerepe, súlya. A szakemberek ezt úgy fejezik ki, hogy a mun­kajövedelmeknél gyorsabban bővülnek a társadalmi jutta­tások, s» ez az irányzat fejlő­désünk tartós jellemzője. Egészségügyi, szociális, kul­turális és egyéb közös társa­dalmi szükségletekre az álla­mi költségvetésből az idén 153 milliárd forintot fordíta­nak, s ez az összeg kilenc százalékkal nagyobb a tava­lyi, hasonló célokra fordított­nál. A haladás ütemét a leg­jobban úgy fejezhetjük ki: a legutóbbi két évtizedben a munkához kapcsolódó jöve­delmek megkétszereződtek, a társadalmi juttatások összege megötszöröződött. S még egy adat: a nyugdíjak, járadékok havi legkisebb összegének felemelése félmilliárd forin­tos tétel az idei költségvetés­ben. Voltak és vannak viták azon, mi a legcélszerűbb út­ja, módja a társadalmi jutta­tások bővítésének. Két alap­tényező azonban vitathatat­lan. Az egyik: a társadalmi juttatások kiterjedt rendszere meghatározó szerepet játszik az életszínvonal-politikában, a családi jövedelmek közelí­tésében. A másik: a társa­dalmi juttatások körének tá­gítása, mértékének fokozása elválaszthatatlan a nemzeti jövedelem gyarapodásától, hi­szen elosztani csak azt tud­juk, amit megtermeltünk ... A foglalkoztatottak tekinté­lyes tábora a munkafeladat és a kereset egyszerű, köny- nyen áttekinthető viszonyát veti csak össze, nem bíbelő­dik olyasfajta számításokkal, hogy a társadalmi juttatások milyen mértékben toldják meg bevételeit. Tavaly pedig a munkajövedelmek minden száz forintjához 41—42 forint társadalmi juttatás társult, míg 1950-ben csupán 16, 1960- ban 23 forint. Hiba lenne persze nem szólni arról, hogy a társadal­mi juttatások gyors növeke­déséhez lényegesen hozzájá­rult a jogosultak körének bő­vülése is. A nyugdíjasok, já­radékosok száma például 1960. és 1977. között a két és félszeresére nőtt, a társada­lombiztosítási kiadások felét a nyugdíjak teszik ki, össze­gük 1976-ban 32,2 milliárd — 1960-ban 4,4 milliárd — fo­rint volt. Ugyanakkor a szo­ciálpolitikai intézkedések kö­vetkeztében az egy személy­re, egy családra jutó rész szintén tempósan gyarapo­dott, hiszen a családi pótlékot egy évtized alatt négyszer emelték, s míg 1966-ban két gyermek után 300, 1976-ban 720 forint volt a pótlék ösz- szege. Összességében, a tár­sadalmi juttatások egy lakos­ra számított összege 1976-ban 8997 forintot tettek ki, ennyi pénzt pedig igazán nem lehet mellékesként kezelni. Persze a borítékon kívüli jövedelmeket, juttatásokat korántsem szabad ajándék­ként föltüntetni. E járandó­ságokra — szocialista társa­dalmunkban jogosultságunk van, de ez csak akkor érvé­nyesíthető maradéktalanul, ha a munkában közös kezes­ségünk is maradéktalanul ér­vényesül ! VERESS TAMÁS A dombóvári fő utca, amely vasárnap általában meglehe­tősen néptelen, gyér forgal­mú, tegnapelőtt a hoz-' zátartozók, érdeklődők ez­reitől tarkállott. A párt- bizottság előtti téren ün­nepélyes eskütételhez sora­koztak fel a magyar néphad­sereg helyi alakulatának nemrég bevonult katonái. A tribünön katonai parancsno­kok mellett ott voltak a vá­rosi vezetés, az alakulattal együttműködő vállalatók, a szovjet délj hadseregcsoport egyik egységének és a kato­na fiatalók szüleinek képvi­selői. , Tizenegy órakor díszjel harsant. Simon alezredes, egységparancsnok fogadta Gál ezredest, a magasabb egység parancsnokát. Szava­lat következett, majd Hor­váth főhadnagy, politikai he­lyettes nyitotta meg az ün­nepséget, köszöntötte a meg­jelen téket. Cseh Károly honvéd lé­pett a mikrofonhoz: szavai utáni több száz fiatal katona mondta el a katonai eskü szövegét. A Gárdonyi Géza általános iskola úttörői vörös szegfűkkel kedveskedtek a honvédeknek. Ezt követően Simon alezredes mondott ün­nepi beszédet. ■— A katonai eskü felejt­hetetlen emlék, életük olyan pillanata, amikor örökre el­kötelezik magukat a hazának. Esküt tették arra, hogy hűsé_ gesen szolgálják és védik, minden külső és .belső ellen­ség ellen — kezdte beszédét, majd többek között ezeket mondotta: — Az elmúlt években az egységünk által tett folya­matos erőfeszítések szép eredményhez vezettek. A ka­tonai kiképzést és gyakorlati szakkiképzést eredményesen teljesítettük. Kétszer elnyer­tük a KISZ KB vándorzász­laját, négy alkalommal értük el a Szocialista vasútépítő zászlóalj kitüntető címet. A 60. évforduló tiszteletére egységünknél széles körű versenymozgalom bontako­zott ki, eredményes munkát végezték katona fiataljaink, Ez jó alapot ad arra, hogy idén további vállalásokat te­gyenek, tovább növeljük eredményeinket a kiképzés­ben és a kiképzést jelentő versenymozgalambain. A városi KISZ-bizottság képviseletében Szűcs István, az esküt tett honvédek szü­léinek nevében pedig Nosztrai Konrádné szólt a fiatalókhoz. Az ünnepélyes katonai es­kütétel az alegységek dísz- menetével ért véget. Délután a kiskatonák a laktanyában fogadták hozzátartozóikat, ismerőseiket, azok pedig akik kiérdemelték, először vehet­ték kezükbe a kimenőre jo­gosító igazolást. Az alegységek díszmenetben vonultak el ^lz eskütétel ünnepélyes pillanatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom