Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

/ a Képújság 1978. január 26. Téli rege A Nemzeti Színház bemutatta Shakespeare Téli rege cí­mű színmüvét, Major Tamás rendezésében. Képünkön: Cserhalmi György, Törőcsik Mari. Magyar filmek Az elmúlt esztendőben to­vább növekedett a közönség érdeklődése a magyar filmek iránt. 1977-ben 14 millió je­gyet váltottak a magyar fii. mek előadásaira, másfél millióval többet, mint 1976- ban. Ez egyben azt jelenti, hogy már ismét minden ötö­dik néző kíváncsi a magyar filmekre. A hazai sikerfilmek lis­táját négy játékfilm — Ra- nódy László Árvácskája, A Dargay Attila rendezte Lú­das Matyi, Zsombolyai Já­nos Kenguru című alkotása és Várkonyi Zoltán kétrészes Fekete gyémántokba — ve­zeti. Az év végére ezek a filmek érték el a legmaga. sabb nézőszámot: látogatott­ságuk külön-külön is meg­haladta az egymilliót. A milliós rekord, közülük is elsősorban a Ludas Matyi egyedülálló sikerét igazolja: ezt a filmet ugyanis mind­össze nyolc hónapja játsszák a filmszínházak. Lengyel könyvek Egyre nagyobb népszerű­ségre tesznek szert a kü­lönböző országok olvasói és kiadói körében a lengyel könyvek. Évente kb. 300 mű jelenik meg lengyel szer­zőktől külföldön. Csupán az elmúlt évben 316 szerződést kötöttek külföldi kiadókkal lengyel írók műveinek publi. kálására. A legtöbb szerző­dést, 130-at, a Szovjetunió kiadóival, 68-at Csehszlová­kiával, 38-at az NDK-val, 25-öt Magyarországgal, 16-ot Bulgáriával, 8-at Olaszor. szággal, 6-ot Svédországgal, 4-et az NSZK-val és 3-at Japánnal kötöttek. A szerző­désekből ítélve 1975-ben kül. földön a legnépszerűbb len­gyel író Stanislaw Lem, Ja- roslaw Iwaszkiewicz, Jerzy Putrament és Jerzy Andr. zejewski voltak. A szerzői ügynökség rész­letes, 1945—1970-re vonatko­zó bilbliográfiája szerint 5000 lengyel könyvet fordí­tottak le a világ 70 nyel­vére. Az 5000-ből 1139 klasszikus mű, 3326 kortárs írók könyve, a többi pedig antológia és egyéb gyűjte. mény volt. i Nyughatatlan emberek Mark Donszkoj, a kitűnő szovjet filmrendező, aki Makszim Gorkij számos mű. vét filmesítette meg eddig, most ismét a nagy proletár­író alkotásaihoz nyúlt: fil­met forgat Nyughatatlan emberek címmel. A forgató- könyv gerincét Gorkij Orlo. vék és más korai novellája képezi. A cselekmény a cári Oroszországban játszódik az évszázad elején. — A film hősei — mond­ja Donszkoj — kegyetlen világban, nélkülözések és szenvedések közepette élnek. Keresik helyüket ezen a vi. lágon, keresik az élet értel­mét. Ez a keresés szellemi erőt ad, értelemmel és tar­talommal tölti ki életüket. Ez a film fő mondanivalója, eszméje. Osztojkán Béla: ti ff D ALATT Az eső zuhogni kezdett. A fiú dühösen irámordult a lányra: — Igyekezz! Hallod? Szedd a lábad! — Jó, jó — hékítette a lány. — Ne dühöngj már megint. iBegombolta a blúzát és fu­tásnak eredt. Mire beérte a fiú, ruhája csuromvizesen ta­padt mellére, hátára. — Utánam gyere! Kapasz­kodj a korlátba, különben a vízbe pottyansz. Egy perc múlva megérkez­tek. — Itt lakom — szólt a fiú. — A ‘környéken sehol sincs ennél jobb. Mire vársz? A lány gombolni kezdte a blúzát. Fázott. Amikor bele­bújt a fiú pulóverébe, a le­vetett ruhadarab még száraz részébe meg törölte arcát és a haját. — Koszi. Már nem is fá­zom. Közelebb ment a parthoz, leült egy kőre. Tekintete messze elkalandozott; a fo­lyó felszínén sűrű bugyboré­kol kavarogtak. — Mi van veled? — kér­dezte mogorván a fiú. A lány ráemelte a szemét. — Azt kérdeztem, mi ba­jod? — Mi lenne? — A lány megvonta a vállát. — Ülj le te is — mondta később. — Nézd. milyen óriási bugybo­rékolt úszkálnak a vízen. — A fiú lekuporodott a rongyos, rothadó matracra. magára húzott eev pokrócot, és 'becsukta a szemét: — Szólj, ha meguntad. Későre járt, az eső elcsen­desedett, a lány még mindig a parton ült, a fiú azt hitte, alszik. — Egy hete szöktem meg — mondta váratlanul a fiú­nak. — Ha elkapnak, téged vesznek elő. — Felkapta a fejét. — Tudod, mire gondo­lok? Hogyha elkapnak, te ódaállsz éléiük és ezt mon­dod: „Feleségül veszem. El­tartom.” — Felnevetett, az­tán újra lehajtotta a fejét. — '„Gondoskodni fogok róla,” mondta még, szinte magának. — A rendőrök ezt persze nem hiszik el. Bevisznek az intézetbe, rám adják a koc­kás flanellruhát, aztán oda­ülök az ablakhoz és várok. Hogy megszökhessek megint. Vagy egyszer csak beállíts.' Mária néninek odaadsz egy papírt, amin pecsétek van- nák... Szülnék neked gyere­ket. Amennyit csak akarnál. A kislányoknak szép fehér, vagy barna gyapjúruhákat vá­sárolnánk, és a fiúk sem vi­selnének mindig tréningru­hát. — Egyébként 7- folytatta később —, Mária néni most oltja le a villanyt. A lányok még hancúroznak eg'' kicsit, de aztán kussolniuk kell. Képzelheted, mik történnek a takarók alatt... — Honnan tudod? — Tudom. A híd dübörögni kezdett. — Vonat! — ugrott fel a lány. — Most megy el fölöt­tünk! Miiért nem mondtad, hogy itt vonatok is járnak? — Elég! — tolta el magától a fiú. — Meg akarsz hülyí­teni ? Ide nem hallatszott el a nagyváros zaja. A Duna sem csobogot: halkan, nehezen hömpölygött, ahogy illik, ahogy megszokta. A lány levetette a ruháit. Odobújt a fiúhoz. — Szép vagy — mondta néki a fiú. Megtapogatta a csípőit. — Hány éves vagy? — kérdezte halkan. — Már tudnék szülni. Kisvártatva megint a lány szólt: — Alszol? — Gondolkodom. Felült. A takaró lecsúszott róla. A fiú becsukta a sze­mét. — Miért hoztál ide? — kér­dezte tőle. — Hogy aludj. Hogy ne le­gyek egyedül. — Van pénzed? Nem aka­rók je°v nélkül villamosra szállni. Kibújt a pokróc alól és pil­lanatok alatt magára kap­kodta a ruháit. — Eljössz értem? — kér­dezte még utoljára. — Hozol pecsétes papírokat?,. Egy perc múlva a fiú utá­naszólt. Nem 'kapott választ. Szovjet lapokból szputnyik A Szputnyik .1978. februá­ri számának egyik cikke ar­ra ad választ, hat-e az er­kölcs a politikára és a poli­tika az erkölcsre. Riportokat közöl a folyóirat azoknak a külföldi újságíróknak a tol­lából is, akik Kelet-Szibériá- ban és a sarkkörön túli szovjet városban, Norilszk- ban tett látogatásuk során szerzett benyomásukat ve­tették papírra. A JAK elnevezés Alek- szandr Jakovlev főkonstruk­tőr vezetéknevének első be- bűiből való. A század húszas éveiben híressé vált nevet ma már az egész repülősvi­lág ismeri. Az ő életével is­merkedhet meg az olvasó a Szputnyik februári számá­ban. A történelem előtti ember maradványai a nagy urán­érc-lelőhelyek közelében, vagyis olyan területeken buk­kannak fel, ahol az átlagos­nál nagyobb a sugárzás. Ezt az érdekes törvényszerűséget Gennagyij Matyuskin moszk­vai tudós fedezte fel. A szovjet tudósok bebizo­nyították, hogy a hipertónia az ember központi idegrend­szerében lezajló folyamatok következménye. A gondosan bedugaszolt lombik alján egy csipetnyi fehér por található: mind­össze néhány milligramm. Ám ennyi is elég egy ember né­hány centiméteres növekedé­sének elősegítésére. Ez a por ugyanis a megfelelő hormont tartalmazza — olvashatjuk egy érdekes cikkben. A szovjet Távol-Kelet észa­ki részén, a Madagan területi Kirgiljah-patak völgyében egy tőzegtelepi kitermelés során került napvilágra az örök fagy vidékének jeges talajából egy mammutbébi megfagyott te­teme, amelyet az Észak-keleti Komplex Tudományos Kuta­tóintézet fagyasztókamrájá­ban helyeztek el — írja a Szputnyik februári száma. SZOVJETUNIÓ A Szovjetunió című folyó­irat februári számában a töb­bi között A. Manzsulo, a Szovjetunió kereskedelmi mi­niszterhelyettese arról ír, hogy a helsinki tanácskozás óta hogyan alakult a Szov­jetunió és a nyugati országok közötti árucsere-forgalom. A fegyverkezési hajsza megszüntetése a nemzetközi élet legsürgetőbb feladata. A Szovjetunió javasolta a nuk­leáris fegyverkísérletek teljes betiltását. A szovjet állam kezdeményezésére az ENSZ- közgyűlés leszerelési üléssza­kát 1978 május—júniusára hívják össze. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködésről Tények és adatok címmel összeállí­tást közöl a folyóirat. Az „etilénfolyó” torkolatá­nál a címe annak a cikknek, amely az olefinprogrammal foglalkozik. Egy másik írás az Október 60. évfordulója al­kalmából Moszkvában meg­rendezett Medicor-kiállításra kalauzol el. A magyar—szovjet timföld­alumínium egyezmény meg­kötésének 15. évfordulóján emlékművet avattak a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű bejárata előtt. A gyár fejlesz­tésében megvalósult együtt­működésről, a magyar—szov­jet barátságról számol be ez az írás. A világ legmélyebb tavá­nak, a Bajkál-tónak a mé­lyére látogató expedícióról érdekes cikket olvashatunk a folyóiratban. A szovjet cir­kuszművészet múltját, jele­nét, híres alakjait képriport mutatja be. Rejtvényes utazás a Szov­jetunióban címmel 11 részes fejtörő indul. A Szovjetunió című folyó­irat melléklete válogatást kö­zöl a magyar folyóiratok és hetilapok szovjet vonatkozású írásaiból. A „Közel a három­millióhoz” című cikk az Aka­démia Könyvkiadó készülő új orosz szótárának munkálatai­ba enged betekintést. Jurij Levitánszkij és Lev Osanyin szovjet költők arról vallanak: mi köti őket Magyarország­hoz. A sportrovatban választ kaphatunk arra: hol terem az ökölvívó; hogyan küzdötték fel magukat az élvonalba a szovjet Spartak labdarúgói, valamint mióta ismerik a vi­lágon a sakkot. SZOVJET IRODALOM Napjaink társadalmi, er­kölcsi problémáit vizsgálja Lilija Beljajevna „Hét év nem számít” című regénye, amelyet a Szovjet Irodalom februári száma közöl. A fo­lyóirat egyebek között Jurij Jakovlevnek, számos népsze­rű gyermek- és ifjúsági kö­tet és filmforgatókönyv író­jának — A vadrózsa és füst című elbeszélését közli. A megkapó történet Tamará­nak, a kis balerinának és Ar- kagyij Orbánt balettmester­nek állít emléket. Antológiákban, önálló köte­tekben magyarul is olvashat­tuk Leonyid Pervomajszkij verseit, akit Baranyi Ferenc így mutat be: „Egyszerűen, pártatlanul képes írni olyan témákról, amelyeket sok más költő csak retorikusán, dagá- lyosan volt képes feldolgozni előtte és utána is.” A Nagy Honvédő Háború éveiben számos író dolgozott a Vörös Hadsereg központi sajtóorgánuma, a Krasznaja Zvezda számára. Egykori fő- szerkesztője David Ortenberg nemrégiben fejezte be emlék­iratának második kötetét, amelyből szemelvényeket kö­zöl a folyóirat. Molnár Ferenc államtitkár a Közös dolgaink című rovat­ban a magyar—szovjet kul­turális kapcsolatok fejlődésé­ről számol be. Ady Endre születésének 100. évfordulóján Budapesten a nagy magyar költő mun­kásságának mára is érvényes tanulságait fogalmazta meg 27 ország több mint 80 ^öl­tője. Az immár IV. költőta­lálkozón a többi között el­hangzott a soknemzetiségű szovjet irodalom képviselői közül Lev Osanyin, Miha Kvlividze, Aramaisz Szaak. jan, Jurij Levitánszkij esz­mefuttatása is. Nemeskürty István a szov­jet filmművészet egyik kivá­ló egyéniségét, Mihail Rom- mot mutatja be, aki az Egy év kilenc napja című filmet is rendezte. A moszkvai Nagy Színház­ban Mikó András, az Állami Operaház főrendezője állítja színre A kékszakállú herceg várát — közli a lap. A Szovjet Irodalom drama- tizálási pályázatának ered­ményét is közzéteszi a febru­ári szám. A Fáklya január 22-én meg­jelent második száma köszön­tőt közöl a szovjet baráti tár­saságok megalakulásának 20. évfordulója alkalmából A né­pek kézfogása címmel. Színes fényképekkel il­lusztrált. riport foglalkozik a tyumenyi olajbányászattal, az olajkitermeléshez kapcsolódó ipari feldolgozó üzemek-mun- kájával és Tyumeny terület jövőjével. A nyugati futurológusok pesszimista jóslataival a Ró­mai Klub nevű — korporá­ciók és más nyugati nemzet­közi szervezetek vezetőiből álló — társaság kilátástalan eszmefuttatásainak bírálatá­val foglalkozik egy elméleti írás. A bajai kukoricatermesztési rendszert a magyar—szovjet államközi egyezmény kereté­ben honosítják meg Moldá­viában. A betakarításról szá­mol be most egy képes riport. Fényképes írást olvasha­tunk a téli szünidő örömei­ről, amelyre a címlap is utal. Elemző cikket közöl a lap a Közös Piac 20 évéről s a Föld „rádió-fülét”, az Észak- Kaukázusban lévő, gigantikus méretű, kozmoszbeli hang­leadásokat felfogó RÁTÁN állomást mutatja be egy ri­port. „Látogatóban Taliándörög- dön az antenna-óriásnál” címmel az Interszputnyik föl­di űrtávközlési állomást mu­tatja be egy cikk. A sportrovatban az 1980- as moszkvai olimpiára készü­lő Kijevről olvashatunk, va­lamint arról, hogyan készül fel Viktor Szanyejev hármas­ugró olimpiai bajnok erre a nagy sporteseményre. Hagyományos anyagokkal, orosz nyelvleckével, Fáklya­fotóval, filmismertetővel s a Szovjet kultúra és Tudomány Háza műsorának közlésével zárul ez a szám. LÁNYOK ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok feb­ruári száma egyebek között „Az évszázad eseményei” címmel a mongol, a vietnami, a portugál, a norvég és a ro­mán nőmozgalom kiválóságait mutatja be, akik munkájuk­ról vallanak, s méltatják a Nagy Október jelentőségét. Egy másik írás szerzője a ne­utronbomba elleni tiltakozás­nak ad hangot. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság huszadik éve tölti te nemes hivatását. A társa­ságnak ma már mintegy más­fél ezer kollektíva a tagja. Közibük tartoznak a moszk­vai Szverdlov Selyemgyár munkásnői is, akiket a Talál­kozás a Dunánál című írás mutat be. Budapest felszabadításának 33. évfordulója alkalmából a felszabadulásért vívott harc egykori résztvevőjének szí­vélyes üdvözletét és jókíván­ságait tolmácsolja a folyó­irat. Elkészült az 500 000. autó­rádió — szovjet megrendelés­re — a Videoton Rádió- és Televíziógyárban — olvashat­juk. A barátságvonattal a Szovjetunióban járt Pest me­gyeieket is felkereste a lap riportere. Megható riportból ismerhetjük meg a Vörös Ok­tóber Férfiruhagyár Dobó Ka­tica brigádját, s kapcsolatu­kat egy szovjet édesanyával. A Nyikityin házaspár vá­laszol című írásból megtud­hatjuk, hogyan alakult ki ná­lunk a kölcsönös megértés a gyerekek és a felnőttek kö­zött, s hasznos tanácsokat ad­nak arra, hogyan büntessen a szülő, ha a gyerek „rossz fát tett a tűzre”. A Moszkvai Rádió magyar adásában meghirdetett pályá­zat egyik boldog nyertesét, a kaposvári Kovács Ildikót mu­latja be a lap olvasóinak. Az Otthon művészete cím­mel pályázati felhívást közöl a Lányok, Asszonyok leg­újabb száma. Az országos ké­zimunka-pályázatra 1978. március 20-ig lehet benevez­ni. A folyóirat mellékletében a többi között a rojtos boleró, egy mintás kardigán, kötött kosztüm mintája található, valamint főzési receptek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom