Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-26 / 22. szám
/ a Képújság 1978. január 26. Téli rege A Nemzeti Színház bemutatta Shakespeare Téli rege című színmüvét, Major Tamás rendezésében. Képünkön: Cserhalmi György, Törőcsik Mari. Magyar filmek Az elmúlt esztendőben tovább növekedett a közönség érdeklődése a magyar filmek iránt. 1977-ben 14 millió jegyet váltottak a magyar fii. mek előadásaira, másfél millióval többet, mint 1976- ban. Ez egyben azt jelenti, hogy már ismét minden ötödik néző kíváncsi a magyar filmekre. A hazai sikerfilmek listáját négy játékfilm — Ra- nódy László Árvácskája, A Dargay Attila rendezte Lúdas Matyi, Zsombolyai János Kenguru című alkotása és Várkonyi Zoltán kétrészes Fekete gyémántokba — vezeti. Az év végére ezek a filmek érték el a legmaga. sabb nézőszámot: látogatottságuk külön-külön is meghaladta az egymilliót. A milliós rekord, közülük is elsősorban a Ludas Matyi egyedülálló sikerét igazolja: ezt a filmet ugyanis mindössze nyolc hónapja játsszák a filmszínházak. Lengyel könyvek Egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a különböző országok olvasói és kiadói körében a lengyel könyvek. Évente kb. 300 mű jelenik meg lengyel szerzőktől külföldön. Csupán az elmúlt évben 316 szerződést kötöttek külföldi kiadókkal lengyel írók műveinek publi. kálására. A legtöbb szerződést, 130-at, a Szovjetunió kiadóival, 68-at Csehszlovákiával, 38-at az NDK-val, 25-öt Magyarországgal, 16-ot Bulgáriával, 8-at Olaszor. szággal, 6-ot Svédországgal, 4-et az NSZK-val és 3-at Japánnal kötöttek. A szerződésekből ítélve 1975-ben kül. földön a legnépszerűbb lengyel író Stanislaw Lem, Ja- roslaw Iwaszkiewicz, Jerzy Putrament és Jerzy Andr. zejewski voltak. A szerzői ügynökség részletes, 1945—1970-re vonatkozó bilbliográfiája szerint 5000 lengyel könyvet fordítottak le a világ 70 nyelvére. Az 5000-ből 1139 klasszikus mű, 3326 kortárs írók könyve, a többi pedig antológia és egyéb gyűjte. mény volt. i Nyughatatlan emberek Mark Donszkoj, a kitűnő szovjet filmrendező, aki Makszim Gorkij számos mű. vét filmesítette meg eddig, most ismét a nagy proletáríró alkotásaihoz nyúlt: filmet forgat Nyughatatlan emberek címmel. A forgató- könyv gerincét Gorkij Orlo. vék és más korai novellája képezi. A cselekmény a cári Oroszországban játszódik az évszázad elején. — A film hősei — mondja Donszkoj — kegyetlen világban, nélkülözések és szenvedések közepette élnek. Keresik helyüket ezen a vi. lágon, keresik az élet értelmét. Ez a keresés szellemi erőt ad, értelemmel és tartalommal tölti ki életüket. Ez a film fő mondanivalója, eszméje. Osztojkán Béla: ti ff D ALATT Az eső zuhogni kezdett. A fiú dühösen irámordult a lányra: — Igyekezz! Hallod? Szedd a lábad! — Jó, jó — hékítette a lány. — Ne dühöngj már megint. iBegombolta a blúzát és futásnak eredt. Mire beérte a fiú, ruhája csuromvizesen tapadt mellére, hátára. — Utánam gyere! Kapaszkodj a korlátba, különben a vízbe pottyansz. Egy perc múlva megérkeztek. — Itt lakom — szólt a fiú. — A ‘környéken sehol sincs ennél jobb. Mire vársz? A lány gombolni kezdte a blúzát. Fázott. Amikor belebújt a fiú pulóverébe, a levetett ruhadarab még száraz részébe meg törölte arcát és a haját. — Koszi. Már nem is fázom. Közelebb ment a parthoz, leült egy kőre. Tekintete messze elkalandozott; a folyó felszínén sűrű bugyborékol kavarogtak. — Mi van veled? — kérdezte mogorván a fiú. A lány ráemelte a szemét. — Azt kérdeztem, mi bajod? — Mi lenne? — A lány megvonta a vállát. — Ülj le te is — mondta később. — Nézd. milyen óriási bugyborékolt úszkálnak a vízen. — A fiú lekuporodott a rongyos, rothadó matracra. magára húzott eev pokrócot, és 'becsukta a szemét: — Szólj, ha meguntad. Későre járt, az eső elcsendesedett, a lány még mindig a parton ült, a fiú azt hitte, alszik. — Egy hete szöktem meg — mondta váratlanul a fiúnak. — Ha elkapnak, téged vesznek elő. — Felkapta a fejét. — Tudod, mire gondolok? Hogyha elkapnak, te ódaállsz éléiük és ezt mondod: „Feleségül veszem. Eltartom.” — Felnevetett, aztán újra lehajtotta a fejét. — '„Gondoskodni fogok róla,” mondta még, szinte magának. — A rendőrök ezt persze nem hiszik el. Bevisznek az intézetbe, rám adják a kockás flanellruhát, aztán odaülök az ablakhoz és várok. Hogy megszökhessek megint. Vagy egyszer csak beállíts.' Mária néninek odaadsz egy papírt, amin pecsétek van- nák... Szülnék neked gyereket. Amennyit csak akarnál. A kislányoknak szép fehér, vagy barna gyapjúruhákat vásárolnánk, és a fiúk sem viselnének mindig tréningruhát. — Egyébként 7- folytatta később —, Mária néni most oltja le a villanyt. A lányok még hancúroznak eg'' kicsit, de aztán kussolniuk kell. Képzelheted, mik történnek a takarók alatt... — Honnan tudod? — Tudom. A híd dübörögni kezdett. — Vonat! — ugrott fel a lány. — Most megy el fölöttünk! Miiért nem mondtad, hogy itt vonatok is járnak? — Elég! — tolta el magától a fiú. — Meg akarsz hülyíteni ? Ide nem hallatszott el a nagyváros zaja. A Duna sem csobogot: halkan, nehezen hömpölygött, ahogy illik, ahogy megszokta. A lány levetette a ruháit. Odobújt a fiúhoz. — Szép vagy — mondta néki a fiú. Megtapogatta a csípőit. — Hány éves vagy? — kérdezte halkan. — Már tudnék szülni. Kisvártatva megint a lány szólt: — Alszol? — Gondolkodom. Felült. A takaró lecsúszott róla. A fiú becsukta a szemét. — Miért hoztál ide? — kérdezte tőle. — Hogy aludj. Hogy ne legyek egyedül. — Van pénzed? Nem akarók je°v nélkül villamosra szállni. Kibújt a pokróc alól és pillanatok alatt magára kapkodta a ruháit. — Eljössz értem? — kérdezte még utoljára. — Hozol pecsétes papírokat?,. Egy perc múlva a fiú utánaszólt. Nem 'kapott választ. Szovjet lapokból szputnyik A Szputnyik .1978. februári számának egyik cikke arra ad választ, hat-e az erkölcs a politikára és a politika az erkölcsre. Riportokat közöl a folyóirat azoknak a külföldi újságíróknak a tollából is, akik Kelet-Szibériá- ban és a sarkkörön túli szovjet városban, Norilszk- ban tett látogatásuk során szerzett benyomásukat vetették papírra. A JAK elnevezés Alek- szandr Jakovlev főkonstruktőr vezetéknevének első be- bűiből való. A század húszas éveiben híressé vált nevet ma már az egész repülősvilág ismeri. Az ő életével ismerkedhet meg az olvasó a Szputnyik februári számában. A történelem előtti ember maradványai a nagy uránérc-lelőhelyek közelében, vagyis olyan területeken bukkannak fel, ahol az átlagosnál nagyobb a sugárzás. Ezt az érdekes törvényszerűséget Gennagyij Matyuskin moszkvai tudós fedezte fel. A szovjet tudósok bebizonyították, hogy a hipertónia az ember központi idegrendszerében lezajló folyamatok következménye. A gondosan bedugaszolt lombik alján egy csipetnyi fehér por található: mindössze néhány milligramm. Ám ennyi is elég egy ember néhány centiméteres növekedésének elősegítésére. Ez a por ugyanis a megfelelő hormont tartalmazza — olvashatjuk egy érdekes cikkben. A szovjet Távol-Kelet északi részén, a Madagan területi Kirgiljah-patak völgyében egy tőzegtelepi kitermelés során került napvilágra az örök fagy vidékének jeges talajából egy mammutbébi megfagyott teteme, amelyet az Észak-keleti Komplex Tudományos Kutatóintézet fagyasztókamrájában helyeztek el — írja a Szputnyik februári száma. SZOVJETUNIÓ A Szovjetunió című folyóirat februári számában a többi között A. Manzsulo, a Szovjetunió kereskedelmi miniszterhelyettese arról ír, hogy a helsinki tanácskozás óta hogyan alakult a Szovjetunió és a nyugati országok közötti árucsere-forgalom. A fegyverkezési hajsza megszüntetése a nemzetközi élet legsürgetőbb feladata. A Szovjetunió javasolta a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltását. A szovjet állam kezdeményezésére az ENSZ- közgyűlés leszerelési ülésszakát 1978 május—júniusára hívják össze. A magyar—szovjet gazdasági együttműködésről Tények és adatok címmel összeállítást közöl a folyóirat. Az „etilénfolyó” torkolatánál a címe annak a cikknek, amely az olefinprogrammal foglalkozik. Egy másik írás az Október 60. évfordulója alkalmából Moszkvában megrendezett Medicor-kiállításra kalauzol el. A magyar—szovjet timföldalumínium egyezmény megkötésének 15. évfordulóján emlékművet avattak a Székesfehérvári Könnyűfémmű bejárata előtt. A gyár fejlesztésében megvalósult együttműködésről, a magyar—szovjet barátságról számol be ez az írás. A világ legmélyebb tavának, a Bajkál-tónak a mélyére látogató expedícióról érdekes cikket olvashatunk a folyóiratban. A szovjet cirkuszművészet múltját, jelenét, híres alakjait képriport mutatja be. Rejtvényes utazás a Szovjetunióban címmel 11 részes fejtörő indul. A Szovjetunió című folyóirat melléklete válogatást közöl a magyar folyóiratok és hetilapok szovjet vonatkozású írásaiból. A „Közel a hárommillióhoz” című cikk az Akadémia Könyvkiadó készülő új orosz szótárának munkálataiba enged betekintést. Jurij Levitánszkij és Lev Osanyin szovjet költők arról vallanak: mi köti őket Magyarországhoz. A sportrovatban választ kaphatunk arra: hol terem az ökölvívó; hogyan küzdötték fel magukat az élvonalba a szovjet Spartak labdarúgói, valamint mióta ismerik a világon a sakkot. SZOVJET IRODALOM Napjaink társadalmi, erkölcsi problémáit vizsgálja Lilija Beljajevna „Hét év nem számít” című regénye, amelyet a Szovjet Irodalom februári száma közöl. A folyóirat egyebek között Jurij Jakovlevnek, számos népszerű gyermek- és ifjúsági kötet és filmforgatókönyv írójának — A vadrózsa és füst című elbeszélését közli. A megkapó történet Tamarának, a kis balerinának és Ar- kagyij Orbánt balettmesternek állít emléket. Antológiákban, önálló kötetekben magyarul is olvashattuk Leonyid Pervomajszkij verseit, akit Baranyi Ferenc így mutat be: „Egyszerűen, pártatlanul képes írni olyan témákról, amelyeket sok más költő csak retorikusán, dagá- lyosan volt képes feldolgozni előtte és utána is.” A Nagy Honvédő Háború éveiben számos író dolgozott a Vörös Hadsereg központi sajtóorgánuma, a Krasznaja Zvezda számára. Egykori fő- szerkesztője David Ortenberg nemrégiben fejezte be emlékiratának második kötetét, amelyből szemelvényeket közöl a folyóirat. Molnár Ferenc államtitkár a Közös dolgaink című rovatban a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok fejlődéséről számol be. Ady Endre születésének 100. évfordulóján Budapesten a nagy magyar költő munkásságának mára is érvényes tanulságait fogalmazta meg 27 ország több mint 80 ^öltője. Az immár IV. költőtalálkozón a többi között elhangzott a soknemzetiségű szovjet irodalom képviselői közül Lev Osanyin, Miha Kvlividze, Aramaisz Szaak. jan, Jurij Levitánszkij eszmefuttatása is. Nemeskürty István a szovjet filmművészet egyik kiváló egyéniségét, Mihail Rom- mot mutatja be, aki az Egy év kilenc napja című filmet is rendezte. A moszkvai Nagy Színházban Mikó András, az Állami Operaház főrendezője állítja színre A kékszakállú herceg várát — közli a lap. A Szovjet Irodalom drama- tizálási pályázatának eredményét is közzéteszi a februári szám. A Fáklya január 22-én megjelent második száma köszöntőt közöl a szovjet baráti társaságok megalakulásának 20. évfordulója alkalmából A népek kézfogása címmel. Színes fényképekkel illusztrált. riport foglalkozik a tyumenyi olajbányászattal, az olajkitermeléshez kapcsolódó ipari feldolgozó üzemek-mun- kájával és Tyumeny terület jövőjével. A nyugati futurológusok pesszimista jóslataival a Római Klub nevű — korporációk és más nyugati nemzetközi szervezetek vezetőiből álló — társaság kilátástalan eszmefuttatásainak bírálatával foglalkozik egy elméleti írás. A bajai kukoricatermesztési rendszert a magyar—szovjet államközi egyezmény keretében honosítják meg Moldáviában. A betakarításról számol be most egy képes riport. Fényképes írást olvashatunk a téli szünidő örömeiről, amelyre a címlap is utal. Elemző cikket közöl a lap a Közös Piac 20 évéről s a Föld „rádió-fülét”, az Észak- Kaukázusban lévő, gigantikus méretű, kozmoszbeli hangleadásokat felfogó RÁTÁN állomást mutatja be egy riport. „Látogatóban Taliándörög- dön az antenna-óriásnál” címmel az Interszputnyik földi űrtávközlési állomást mutatja be egy cikk. A sportrovatban az 1980- as moszkvai olimpiára készülő Kijevről olvashatunk, valamint arról, hogyan készül fel Viktor Szanyejev hármasugró olimpiai bajnok erre a nagy sporteseményre. Hagyományos anyagokkal, orosz nyelvleckével, Fáklyafotóval, filmismertetővel s a Szovjet kultúra és Tudomány Háza műsorának közlésével zárul ez a szám. LÁNYOK ASSZONYOK A Lányok, Asszonyok februári száma egyebek között „Az évszázad eseményei” címmel a mongol, a vietnami, a portugál, a norvég és a román nőmozgalom kiválóságait mutatja be, akik munkájukról vallanak, s méltatják a Nagy Október jelentőségét. Egy másik írás szerzője a neutronbomba elleni tiltakozásnak ad hangot. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság huszadik éve tölti te nemes hivatását. A társaságnak ma már mintegy másfél ezer kollektíva a tagja. Közibük tartoznak a moszkvai Szverdlov Selyemgyár munkásnői is, akiket a Találkozás a Dunánál című írás mutat be. Budapest felszabadításának 33. évfordulója alkalmából a felszabadulásért vívott harc egykori résztvevőjének szívélyes üdvözletét és jókívánságait tolmácsolja a folyóirat. Elkészült az 500 000. autórádió — szovjet megrendelésre — a Videoton Rádió- és Televíziógyárban — olvashatjuk. A barátságvonattal a Szovjetunióban járt Pest megyeieket is felkereste a lap riportere. Megható riportból ismerhetjük meg a Vörös Október Férfiruhagyár Dobó Katica brigádját, s kapcsolatukat egy szovjet édesanyával. A Nyikityin házaspár válaszol című írásból megtudhatjuk, hogyan alakult ki nálunk a kölcsönös megértés a gyerekek és a felnőttek között, s hasznos tanácsokat adnak arra, hogyan büntessen a szülő, ha a gyerek „rossz fát tett a tűzre”. A Moszkvai Rádió magyar adásában meghirdetett pályázat egyik boldog nyertesét, a kaposvári Kovács Ildikót mulatja be a lap olvasóinak. Az Otthon művészete címmel pályázati felhívást közöl a Lányok, Asszonyok legújabb száma. Az országos kézimunka-pályázatra 1978. március 20-ig lehet benevezni. A folyóirat mellékletében a többi között a rojtos boleró, egy mintás kardigán, kötött kosztüm mintája található, valamint főzési receptek.
