Tolna Megyei Népújság, 1978. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-25 / 21. szám
1978. január 25. Képújság 3 Bőrgyáriak kalákában Zavartalan baromfihús és tojásellátás A kaláka népi eredetű szó. Nagyobb munka elvégzésére önkéntes segítőtársakból összeállt munkaközösséget jelent. A munka mindig ingyenes, fizetséget nem adnak, és nem fogadnak el érte. így építettek a régiek házat, de nemegyszer a cséplést vagy a kukoricafosztást is kalákában vé. gezték. Az értelmező kéziszótár a kaláka jelentéséül sorolja még a közös munka utáni mulatságot is. — Tudod, fiatal házasok voltunk kevés pénzzel, sok vásárolnivalóval. Aránylag olcsón, hatszáz forintért béreltünk egy szobát konyhával, de azért nagyon nehezen indult az építkezés. Itt az utcában sikerült megvennünk egy öreg házat. Volt egy kis gyűjtött pénzünk, meg a szülők is segítettek. Szóval összejött, öreg ház volt, kár lett volna rá költeni. Viszont tetszett a hely, a központhoz aránylag közel fekvő szép nagy telek. Elkezdtük a bontást. Jöttek a gyárból a kollégák, a barátok. Kiválogattuk a még használható anyagokat. A tetőszerkezetet teljes egészében fel tudtuk használni az új háznál, de a téglából is nagyon sokat beépítettünk. Meg sem tudnám mondani, hány délutánt töltöttem ott. De soha sem voltam egyedül. A brigádból is mindig jöttek, de az egész műhely ajánlkozott a segítséggel... • A Simontornyai Bőrgyár forgácsolóüzemének esztergái, marógépei, gyalui morogva, sípolva harapnak a vasanyagba. Az üzem zajában nehezen értjük egymás szavát. — Jobbágy János, három — kiabálja nevét az első látásra szimpatikus forgácsolóüzemi csoportvezető. — Miért három? — nézek rá csodálkozva. — Négyen vagyunk a gyárban ilyen névvel. — A Soós Józsi házáról érdeklődnék. Hallom, sokszor mentek segíteni. — Nincs azon mit mesélni. Itt a gyárban régi hagyomány, hogy ha valaki nagyobb munkába fog, a kollégák elmennek segíteni. Amikor megtudtuk, hogy a Józsi is belevágott az építkezésbe, természetesen mentünk. — Voltak már magánál is dolgozni? — Persze, hogy voltak. Amikor leszakadt a pincém, az egész brigád ott volt, amíg rendbehoztuk. De jöttek a haverok segíteni más üzemrészből is. — És a fizetség? — Ilyenkor forintokról nincs szó. A munka végét megünnepeltük. — Sajtárral (!?) — szól közbe Soós József. Látva értetlen arcomat, nevetve mesélik, hogy a munka utáni vacsorán, a harmadik üveg után a házigazda megunta literenként hordani a bort. Felhozott a pincéből egy sajtár fehéret, egy vöröset, aztán mindenki abból mert a poharával, amelyikből akart. * — A vállalattól kaptam „C” menetlevelet a fuvarokra. így a cég teherkocsijának csak két forintot kellett fizetni kilométerenként. Persze ott volt a rengeteg tégla, de azért újat is kellett venni. Az utca felőli homlokfalat új téglából raktuk, egyébként a másik öt főfalhoz elég volt a régi. Aztán homokot is hozattam néhányszor „C-fuvarral”. Ja, jó, hogy eszembe jutott, a napokban hozzák a sódert és elbontottuk a régi hidat. Ha nem építek gyorsan újat, még odaöntik az árok szélére, aztán hordhatom be. Jó lesz mielőbb megszervezni az új híd betonozását... * A két férfi „U” alakúra hajlított üvegcsövet szerel fel egy falapra. A csőben rózsaszín folyadék. Az egyik csővég szabadon marad, a másikhoz gumicsövet kapcsoltak. A többiek hatalmas villany- motort szerelnek. Bekötik az utolsó szál vezetéket, a motor sivítva gyorsul fel a több ezres fordulatra. — Mi lesz ebből? — mutatok az üvegcsőre. — Huzatmérő — válaszol az idősebbik munkás. Mondom miért jöttem. Először az idősebb szakmunkás, Halbaksz László villanyszerelő válaszol: — Amikor megtudtuk, hogy a Józsi építkezik, mi is mondtuk, hogy szóljon, ha szükség van segítségre. Elvégre a mi brigádunkba tartozik! Megígértük, hogy a villanyszerelést teljes egészében megcsináljuk. Ha öten- hatan elmegyünk egy szombat délután, kész a csövezés, egy másikon pedig behúzzuk a vezetékeket. — Egyelőre még szakmunkára nem volt szükség a házépítésnél — veszi át a szót társa, Kurek Sándor. — De ott voltam az első gazégetésektől a legutóbbi betonozásig. Eddig még csak segédmunkát végeztünk. Most ösz- szeírtuk, hogy milyen anyagokat vegyen meg, mert jövő hónap végén megcsináljuk a villanyszerelést. — Neked a betonkeverés már nem is munka? — néz rá Soós József. — Dehogynem — mondja Kurek Sándor — a múltkor a vacsorát sem kívántam, úgy el voltam fáradva. Mondtam is, hogy inkább panelből építkeznél, azt összerakja a gép. * Ülünk a bérelt ház egyetlen szobájában. A tévé mellett a földön fürdőkád. Az ajtótól jobbra terítővei letakarva a konyha és a fürdőszoba csempéi. Az előszobában ablakmagasságig összerakott par- kettakötegek. — Most a lakás a raktárunk — mutat körbe Soós József. — Az új ház hiába van tető alatt, ezeket még nem lehet ott tárolni, útba is lennének, és a csempe könnyen sérül. Nyolc forint volt darabja, vigyázni kell rá. Mindegy, most már tavaszig kihúzzuk, aztán nyár végén talán költözhetünk. Így is jól elhúzódott az építkezés, pedig a a szakmunkára alig költöttünk. Az édesapám, a nagybátyám, a keresztapám és még jó néhány rokonom kőműves és ács. Amikor építkeztek, az apám is segített, most visszaadták a segítséget. Így ezek mind ingyen mentek. Segédmunkára pedig ott volt a fél gyár. Csak szólni kellett. Ha a kőműves mellé kellett két ember, öten is jelentkeztek. Délelőtt, délután felváltva. Betonozáskor több mint húszán voltak ott. A gyártól pedig kaptam harmincezer kamatmentes kölcsönt és az OTP-től is felvettünk száznegyvenet. — És a baráti segítség? — Azt nem lehet forintban kifejezni... ♦ Kimegyünk az utcára. A harmadik szomszédban áll az új ház. Főfalak tartják a tetőt, de már az eső nem áztatja a bent egymásra rakott radiátortesteket, a vízvezeték csöveit. Most még csak falak és tető. Fél év múlva három szoba, összkomfortos otthon lesz. örizője annak az emberi melegségnek is, amit a kalá. kázó munkáskollektíva beleépített, hasonló segítőkészségre ösztönözve az új ház lakóit .., TAMÁSI JÄNOS A baromfitenyésztők tavaly 400 ezer tonna árut adtak, két százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Kínálatuk az év minden szakában egyenletes, jó ellátást biztosított a lakosságnak. Idén az elmúlt évit meghaladó árumennyiséget vár a feldolgozóipar és a kereskedelem a mezőgazdasági nagyüzemektől és a kistermelőktől; az 1977. évihez képest négy százalékkal, ösz- szesen mintegy tízezer tonnával növekszik a termelés. Az étkezési tojástermelés tavaly meghaladta a 4,1 mil- liárdot — ez egy év alatt 2,6 százalékos növekedésnek felel meg, s 1978-ban szintén a fokozódó igényeknek megfelelő mennyiségű tojás kerül az üzletekbe. Az állattenyésztésnek ebben az ágazatában tovább nőtt a nagyüzemi termelés A napokban országszerte megkezdődtek a szocialista brigádvezetők vállalati, üzemegységi tanácskozásai, amelyék most munkálkodnak első alkalommal új minőségükben, az üzemi demokrácia egyik legmagasabb fórumaként. Először érvényesítik ugyanis azokat a jogokat, amélyekikel a Minisztertanács és a SZOT Elnöksége az üzemi demokrácia fejlesztéséről, a KISZ KB intéző bizottságával közösen pedig a munkaversenyről hozott múlt évi együttes határozata ruházta fel ezeket a testületeket. Az üzemi demokrácia vál- lallati fórumai közötti munkamegosztás szerint a legmagasabb szinten, a bizalmi testület és a szakszervezeti tanács együttes ülésén a gazdálkodási, elosztási és érdekrészaránya; az összes vágóbaromfi kétharmadát adják már a téeszek és az állami gazdaságok. Ily módon lehe_ tőség nyílik az állomány elhelyezésének koncentrálására. A tervek szerint lehetőség nyílik a felnevelési veszteségek mintegy ötszázalékos csökkentésére, ami nemcsak jobb ellátást eredményez, hanem kifizetődőbbé is teszi a termelést is. A várhatóan nagyobb termelés fogadására az ipar felkészül: idén már termel a Pécsi Baromfi- feldolgozó Közös Vállalat, amely 13 ezer tonnányi feldolgozandó árut állít elő, és a második negyedévben bekapcsolódik a termelésbe a Győri Baromfiipari Hűtőház, amelyben ötezer tonna baromfit hűtéssel készítenek elő az eladásra. védelmi kérdésekben, foglalnak állást a dolgozók képviselői. A legtöbb helven már megtartották azokat az együttes üléseket, amelyeken a vállalatok idei terveiről tárgyaltak, döntöttek a szociális tervekről, állást fog. .faltak a bérfejlesztésről, a részesedési alap felosztásáról. Munkaverseny-kérdésekben viszont a szocialista bri- gádvezetők vállalati tanácskozása a legmagasabb fórum, amely állást foglal a vállalati miunkaverseny-fel. ajánlás elfogadásáról, a szocialista brigád cím és a vállalat kiváló brigádja kitüntetés adományozásáról. Az első negyedév végiéig az ipar, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem és a mezőgazdaság területén folyamatosan, több ezer helyen kerül sor brigádvezetők tanácskozására. Tanácskoznak a brigádvezetők Igaz szóval A béke- és szolidaritási bizottság munkája Beszélgetés Czank Józseffel, a bizottság megyei elnökével : Mágneses tér a növénytermesztésben A Hazafias Népfront megyei elnöksége melllett, a társadalmi élet különböző területeit ismerő és képviselő, tizenkét tagú béke- és szolidaritási bizottság végzi nem látványos, de annál hatásosabb tevékenységét. A bizottság elnöke Cziank József, a megyei moziüzemi vállalat igazgatója, aki tagja az Országos Békébizottságnak és a Hazafias Népfront megyei elnökségének is. Vele beszélgettünk a béke- és szolidaritási bizottság munkájáról. — A szolidaritási és békemozgalmi rendezvények nem efllkülönült események, hanem szervesen részei annak az egységes, folyamatos tevékenységnek, amelyet a Hazafias Népfront folytat — mondotta Czank József. — Nem kell valami bonyolult, rendkívüli dologra gondolni, minden olyan cselekmény, esemény, amély a béke és biztonság, a haladó eszméket valló emberek ^közötti szolidaritást szolgálja szükségszerűen megköveteli a mi támogatásunkat, együttműködésünket. Mindenkivel együtt dolgozunk, áki a béke és a szolidaritás híve. Munkánk vezérfonala: béke, biztonság, együttműködés. Minden eseményt felhasználunk arra, hogy a béke ügyét szolgáljuk. A leglátványosabb és legkiemelkedőbb eseménysorozat munkánkban a „Béke- és barátsági hónap”, amelyre minden évben május 9-től június 9-ig ikerül sor. Ez a megye egész társadalmát, a legszélesebb rétegeket érinti. Szervezői a Hazafias Népfront községi bizottságai. Mi a magunk eszközeivel hozzájárulunk a munkához. Nagyon fontosnak tartjuk a fiatalok mozgósítását eseményeinkre. Ök — szerencsére — nem élték át egy világháborút sem, közvetlen élményeik nincsenek, de a történelem megismertetésére feltétlen szükség van ahhoz, hogy a béke akarását elmélyítsük 'bennük, s felkészítsük őket a béke megvédésének magasztos feladatára. Ehhez szervesen kapcsólódilk a szovjet—magyar barátság további mélyítése, hiszen a Szovjetunió nélkül az újabb világháború elkerülhetetlen lenne. Látványos rendezvényeink a békeestek, a baráti találkozók más népek fiaival, aktuális filmvetítések, tiltakozások szervezése az embertelen társadalmi rendszerek, a nemzetközi imperializmus egyes cselekményei ellen. Nem egyszer képviseljük megyénket országos, sőt nemzetközi tanácskozáson. Ilyen volt múlt év decemberében az európai 'biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának ülése a Parlamentben, ahol én képviseltem megyénket és bizottságunkat. Megállapítottuk, hogy a helsinki záróokmány eddigi végrehajtása 'hozzájárult az európai biztonság és együttműködés folyamatának előrehaladásához. A helsinki dokumentum azonban olyan hosszú távú programot jelent, amely igényli az érdekeit államok további erőfeszítéseit. 1977 júniusában a szovjet- unióbéli Kisinyovban, az európai szocialista országok ■békedelegációinak tanácskozásán a magyar küldöttség tagjaként vettem részt. Ez a tanácsikozás, Helsinki szellemében, a belgrádi tanácskozásra való felkészülés jegyében folyt. A békemozgalom célkitűzései nemcsak a békegyűlések, hanem más rendezvényék témáit is jelentik. Napjainkban az élet bizonyítja azt a klasszikus megfogalmazást, hog-’ a béke oszthatatlan, az emberiség számára nincs más alternatíva. Éppen ezért legfőbb feladatunknak tartjuk: okos, igaz szóval ragadjuk meg az emberek értelmét és érzelmeit a béke, a biztonság érdekében Grúz kutatók olyan berendezést készítettek, amellyel a vetőmag vetés előtt mágneses mezővel kezelhető. Az a gondolat, hogy a növények növekedését elektromágneses terek segítségével kezeljék, nem új. Sok kísérlet bizonyítja, hogy mágneses térben a növények és az állatok gyorsabban nőnek és súlyban gyarapodnak. Ezekhez a kísérletekhez azonban eddig nagyfeszültségű elektromos terekre, tehát nagyfeszültségű berendezésekre és képzett munkatársakra volt szükség. A grúz kutatók találmányának az az előnye, hogy kevés technikai eszközt igényel. Az egész berendezés egy önindukciós tekercsből és egy generátorból áll, amelyet a hálózatra kapcsolnak. Az így kezelt búza-, rizs- és kukoricamagvak csírázá- si esélye jelentékenyen nö_ vekedik. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy az elektromágneses tér serkentőleg hat a csírázásban közreműködő kulcsfontosságú enzimekre. A mágneses tér hatására a fejlődő növény jobban hasznosítja a napfényt, a nedvességet és a tápanyagokat is. A kukoricának a berendezésben kezelt magvai hektáronként 30 mázsa, a nem kezelt magvak hektáronként csupán 19 mázsa átlaghoza. mot adtak. A grúz kutatók másik találmánya — a vetőmagvak kezelése műtrágyával — kiegészíti az elsőt. A porrá zúzott műtrágyát gondosan elkeverik a vetőmaggal, s így helyezik az önindukciós tekercsbe. A mágneses tér hatására a műtrágya jobban beivódik a magvak felszíni rétegébe. Ugyanakkor az így „trágyázott’ magvakra a mágneses tér az előbbi serkentő hatással is van. Az egyik kísérlet során 220—250 kilogramm vetőbúza első fejtrágyázásához egy mázsa műtrágyát juttattak a talajba. Ugyanebből a vetőbúzából ugyanekkora meny- nyiséghez az új eljárás alkalmazásával 800—900 gramm műtrágya kellett, s ugyanazt a hozamot kapták eredményül. Ezenkívül egy munkamenet — a fejtrágyázás — feleslegessé vált. L. Gy. A kísérletek eredményét ellenőrzik a biokémiai és élettani laboratóriumban
